Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

2 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 3. • Örökös használatba kapta a Szovjetunió Lengyel ingatlanok - orosz kézben • Varsó (MTI) Egy hivatalos felmérés szerint az Oroszországi Fö­deráció összesen mintegy 200 millió dollár értékű in­gatlan tulajdonosa Lengyel­országban. A lengyel kül­ügyminisztérium azonban nem tudja, hogy az értékes telkek miként kerültek orosz kézbe. Bronislaw Geremek len­gyel külügyminiszter a szejm elnökéhez Írott levelé­ben leszögezte: az ingatla­nok egy része a lengyel álla­mi szervek előtt ismeretlen módon vált orosz tulajdon­ná. A telkek többségét kor­mányközi megállapodások alapján még a Szovjetunió kapta örökös használatba a Lengyel Népköztársaságtól. Az ügyletek indoklása pon­tosan ma sem ismert, annyi viszont biztos, hogy kölcsö­nösségről nem volt szó. Becslések szerint az Oroszországi Föderáció által birtokolt varsói ingatlanok négyzetméterenkénti piaci értéke jelenleg eléri a 3-4 ezer dollárt. MÉRNÖKÜK, ÜZEMMÉRNÖKÖK FIGYELEM! A Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) 1999 februárjában indítja Szegeden kihelyezett levelező formában a KOZGAZDASAGI SZAKOKLEVELES MÉRNÖK másoddiploma képzést Vállalkozási szakirányon. A képzés 4 féléves és fél évvel történő meghosszabbításával mérlegképes könyvelői oklevelet is lehet szerezni. Szervezi: a^tkTVíU Kft a főiskola megbízásából. 90 Érdeklődni a helyi szervezőnknél: Varga Csaba 6726 Szeged, Közép fasor 1-3. Rendezvényház KHT, Telefon: munkanapokon 9-15 óráig (62) 431-499,06-20-9770-237 CREATED BY CANON ... AZOKNAK, AKIK MINDEN EDDIGINEL BŐKEZŰBB KARACSONYT SZERETNÉNEK. Posztszovjet cinizmus A z elmúlt átkos időkben Varsó jelképe a Palac Kul­turi i Nauki volt, magyarul a Kultúra és Tudo­mány Palotája elnevezésű gigantikus betonborzadály, amelyet Sztálin adományozott a lengyel népnek, s ne­kik kötelező volt elfogadniuk. Nagyon utálták a var­sóiak e pokoli tornyot, egy viccet is hallottam róla va­lamelyik lengyel utamon: „Sétál Varsóban egy külföl­di és egy helybeli, az utóbbi büszkén mutogatja az új­jáépített belvárost, a szép, régi házakat. Közben több­ször is elmennek a Kultúra és Tudomány Palotája mellett, a varsói azonban a hatalmas épületről nem szól egy szót sem. A külföldi vendég egyre kíváncsibb, hogy mi ez a nagy szocreál épület, végül meg is kérde­zi a vendéglátóját. A varsói őslakos csodálkozva bá­mul föl a felhőkarcoló toronyra, és így felel: „Ez? Tu­dom is én! Hiszen az előbb még itt se volt!" Most Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter sétálgathat ilyen rezignáltán Varsó utcáin, nézegetheti az ingatlanokat, és csodálkozva kiálthat fel: „Nicsak, hát ezek a telkek, épületek az előbb még mind lengyel tulajdonban voltak!" Ezekben az esetekben is kötelező volt az ajándéko­zás, csak fordítva. A LEMP, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt közjogi méltóságokat viselő káderei adomá­nyozták a lengyel nép vagyonát a nagy testvérnek, még diktatórikus feltételek között. A lengyelek pedig most demokratikusan nem jutnak hozzá egykori va­gyonukhoz, hiszen hogy festene az, ha egy piacgazda­ságra berendezkedett ország kormánya államosítaná egy másik ország vagyonát? A posztszovjet cinizmus lehetőségei kimeríthetetlenek. A tétel, 200 millió dollár egyébként két kormány közti vitában nem annyira hatalmas. Sokkal idege­sítőbb a tudat: Moszkva úgy vonult ki az életünkből, hogy bent maradt. M a is mindenütt megvannak a megfelelő emberei, akikkel bármilyen ügyletet szép csöndben kivite­lezhet. Például ingatlanokat írathat a nevére. Szlovák bizalom • Pozsony (MTI) A szlovák parlament szer­dán - több napig tartó vita és az ellenzék heves bírálatai után - elfogadta a négypárti Dzurinda-kormány program­nyilatkozatát és ezzel bizal­mat szavazott a kabinetnek. A 150 tagú törvényhozás 138 jelen lévő képviselője közül 88 a program mellett, 50 pedig ellene voksolt. A „Fischer­doktrína" • Bonn (MTI) Az új német kormány időszerűnek látja, hogy a NATO-ban vitát nyissanak a nukleáris stratégiáról, de Joschka Fischer külügy- és Rudolf Scharping védelmi miniszter egymással sem ért egyet. A koalícióban a zöl­deket képviselő Fischer ki­tart amellett, hogy a lénye­gesen megváltozott európai helyzet miatt a szövetségnek meg kellene fontolnia a le­mondást a nukleáris első csapásról mint stratégiai esz­közről. A külügyminiszter szerint a felülvizsgálat során semmi sem lehet tabu, nem érti tehát a NATO-ban ta­pasztalható megrökönyö­dést. Frankofonok • Bukarest (MTI) Bukarestben megkez­dődött a frankofon (francia nyelvű) országok állandó ta­nácsának 31. ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a közösség pénteken megnyí­ló miniszteri konferenciáját készítik elő. Románia, mely megfigyelőként tagja a fran­kofon országok közösségé­nek, első alkalommal ad ott­hont a mozgalom miniszteri konferenciájának. A ta­nácskozáson döntenek a kö­zösség egyetlen kormány­közi intézetének, a Franko­fon Ügynökségnek a re­formjáról és elkészítik a jövő szeptemberben Kana­dában sorra kerülő franko­fon csúcstalálkozó munka­okmányait. Szalim Hossz • Bejrút (MTI) Emilé Lahud libanoni ál­lamfő Szalim Hosszt nevez­te ki az ország új miniszter­elnökévé. Hossz elfogadta a megbízást. A 68 éves köz­gazdász-politikus az USA­ban folytatta tanulmányait. Az új kormányfő az ország költségvetési hiányának a csökkentését ígérte. Hossz korábban, az 1975-1990-es libanoni polgárháború alatt több alkalommal állt már az ország élén. Pénzügyi szak­emberként nagy tekintély­re tett szert az üzleti világ­ban. Ecevit alakít kormányt • Ankara (MTI) Bulent Ecevit, a török De­mokratikus Baloldal Pártjá­nak elnöke szerdán Ankará­ban bejelentette, hogy Süley­man Demirel államfő felkér­te az új kormány megalakí­tására. A 73 éves Ecevit az államfővel folytatott megbe­szélését követően nyilatko­zott a sajtó képviselőinek. Ecevit kormánya az 56. lesz a Török Köztársaság 75 éves története során, és a negye­dik az 1995-ben megválasz­tott parlament hivatali ideje alatt. • Az alsóház a nyilvánossághoz fordult Aggódnak is, meg nem is - Jelcinért • Moszkva (MTI) Az orosz törvényhozás alsóháza hosszas vita után határozatban köve­telte, hogy Borisz Jelcin egészségi állapotáról hozzanak nyilvánosság­ra orvosi jelentést. A he­tek óta vitatott doku­mentum mellett 247 kép­viselő szavazott - 33 nem szavazat mellett - a 450 tagú alsóházban. A különösebb jogi követ­kezményekkel nem járó hatá­rozat azt ajánlja a Kreml-kór­ház vezetőjének, Szergej Mi­ronovnak - aki egyben Jelcin kezelőorvosa - hogy, „kar­tonja alapján" készítsen záró­jelentést az államfő - aki egyben a hadsereg főparancs­noka - munkaképességéről, s azt tíz napon belül juttassa el a törvényhozás két házának. A duma illetékes bizottságai­nak emellett az alkotmánybí­róságtól kell kérniük annak értelmezését, mikor tekint­hető az államfő munkabírása korlátozottnak abból a szem­pontból, hogy meg lehessen fosztani jogkörétől. A duma szerdai ülését ki­sebb incidens zavarta meg, ugyanis Joszif Kobzon, a szovjet idők neves énekese, akit tavaly választottak meg duma-képviselőnek, kivonult a teremből, tiltakozásul ami­att, hogy Albert Makasov kommunista képviselőt nem ítélték el - az ő igényei sze­rint elég határozottan - anti­szemita kijelentései miatt. Kobzon - aki a duma talán leggazdagabb képviselője, s komoly összegeket költött képviselői mandátumának megszerzésére, miután az amerikai és az ausztrál ható­ságok is megtagadták tőle a beutazási vízumot maffia­kapcsolatai miatt - ennek el­lenére nem kíván lemondani képviselőségéről, s ezzel kapcsolatos mentelmi jogá­ról, de „nem hajlandó egy le­vegőt szívni Makasovval", hanem, mint kifejtette, ezen­túl csak a kulturális bizott­ságban fejti ki tevékenysé­gét. • Finnország tagja lesz az EBESZ-trojkának Északi hátszél Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet külügyminiszterei Oslóban. A második sorban jobbról a harmadik Martonyi János. (MTI Telefotó) • Oslo (MTI) Martonyi János kül­ügyminiszter Oslóban, az EBESZ külügyminiszte­ri tanácsa 7. ülésszakán találkozott Tarja Halonen finn külügyminiszterrel, és a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország változatlanul számít Finnország tevé­keny támogatására az Európai Unióhoz történő csatlakozás során. Finnország január else­jétől az Európai Unió „troj­kájának" tagja lesz, mivel 1999 második felében tölti majd be az Európai Unió so­ros elnöki tisztségét. A ma­gyar külügyminiszter tájé­koztatást adott finn partneré­nek a csatlakozási tárgyalá­sok eredményeinek és kilátá­sainak magyar értékeléséről. Martonyi János rámuta­tott, hogy Magyarország az átvilágítás és az érdemi tár­gyalások tapasztalatait is fi­gyelembe véve dolgozza át a közösségi vívmányok átvéte­lének nemzeti programját. Fontosnak nevezte, hogy a bővítési folyamat illetve a csatlakozási tárgyalások ed­digi lendülete fennmaradjon. A magyar miniszter szerint a német elnökség programja erre lehetőséget kínál. Ked­vezőnek ítélte azokat a jelzé­seket, amelyek alapján az unió belső reformjához szük­séges döntések a cardiffi me­netrend szerint 1999 márciu­sában megszülethetnek. A finn diplomácia ve­zetője egyetértett ezzel az ér­tékeléssel, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak is fontos érdeke ezeknek a dön­téseknek, az előre felvázolt menetrendnek az elfogadása. Tarja Halonen értékelése szerint Magyarország csatla­kozási tárgyalásainak eddigi tapasztalatai az Unió részéről is kedvezőek, ami egybeesik a finn értékeléssel. Megítélé­se szerint, ha Magyarország továbbra is következetesen folytatja a közösségi vívmá­nyok átvételét és gyakorlati alkalmazását, és általában a tagsági Jcritériumok teljesíté­se terén eddig nyújtott telje­sítményét, akkor felkészülten válhat az Európai Unió tagjá­vá. Tarja Halonen hivatalos finnországi látogatásra hívta meg Martonyi Jánost.

Next

/
Thumbnails
Contents