Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-22 / 299. szám

I JNIVERSITAS • Az ezredvég és a számítógépek A hardvergond • Jogi diploma: ma még jól hasznosítható A havi nettó és a presztízs A joghallgatók bíznak abban, hogy a végzést kővetően találnak maguknak állást. (Fotó: Karnok Csaba) A rektorok álláspontja • Hévíz (MTI) A Magyar Rektori Kon­ferencia teljesen egyetért az állami felsőoktatási intézmények integráció­jának elveivel, amelyek minden intézmény szá­mára vállalhatóak ­összegezte a Hévízen tar­tott idei utolsó rektori fó­rum alapvető megállapí­tását Muszbek László, a konferencia elnöke. Mint mondta: régóta vár­ták a szakminisztérium idevá­gó tervezetéről szóló döntést, miszerint a jelenlegi közel 80 intézményt 11 egyetemmé és 12 főiskolává vonnák össze. A rektorok első reagálásai között elhangzott: minden­képpen biztosítani kell az in­tegráció megkívánta beruhá­zások pénzügyi feltételeit, és mielőbb szükséges megte­remteni a pontos törvényi hátteret is. Az elnök hozzátet­te, hogy az előző kormány ál­tal a Világbankkal kötött szerződés értelmében mint­egy 60-65 milliárd forint be­ruházási támogatás állhat majd rendelkezésre. További válaszra váró kér­dések is elhangzottak a rekto­ri konferencián. Például: ho­gyan illeszkedik a társada­lombiztosítási törvény előírá­saihoz az integrálandó orvos­egyetemeken folyó magas szintű betegellátás. Szabályo­zandó az agráregyetemek sze­repe a regionális fejlesztésben is. Az orvos- és agráregyete­mek zöme nem látta ésszerű­nek, hogy főiskolai karaikat máshová csatolják. Végül: bár állami felsőfokú oktatási intézmények összevonásáról van szó, de hogyan kapcso­lódhatnának az integrációhoz az egyházi intézmények? Minderről és több más fel­adatról január 15-ig írásban kell beadniuk véleményeiket, módosító javaslataikat az egyetemek, főiskolák vezető testületeinek. A Magyar Rek­tori Konferencia várhatóan még januárban végleges ál­láspontot alakít ki az integrá­ció egészéről. Spanyol évkönyv • Munkatársunktól Megjelent a JATE-n 1993­ban alakult hispanisztika tan­szék spanyol évkönyvének harmadik kötete, az Acta Hispanica, amely a tanszék oktatási-kutatási profiljának megfelelően három tematikus egységből áll. Anderle Ádám a XIX. századi alternatív spa­nyol monarchista mozgalom, a carlismo (Carlos trónköve­telő hívei) és a bécsi udvar közötti igen szoros kapcsola­tot elemzi madridi külügyi források alapján. Tóth Ágnes pedig az angol-amerikai be­települők XIX. század eleji térhódítását mutatja be Felső­Kaliforniában még az USA­hódftás előtti időszakban. Csikós Zsuzsa az uruguayi író, Onetti egy novellájának (Ház a homlokon) többszintű narratológiai elemzését végzi el, a kierkegaard-i filozófia hatását is érzékeltetve a mű­ben. Két spanyol szerző, Narciso M. Contreras és Ra­fael Cala Carvajal lexikográ­fiái jellegű tanulmánnyal mu­tatkozik be, Berta Tibor pe­dig a szinkrónia és diakrónia kérdéseit vizsgálja a spanyol, mint idegen nyelv oktatásá­ban. Az évkönyv melléklete­ként a kötet az első öt évben Szegeden, a spanyol szakon végzett hallgatók diploma­munkáinak listáját adja köz­re, ezzel is tájékoztatva a tan­szék tudományos orientáció­járól,-illetve ennek hallgatók­kal kapcsolatos vonatkozása­iról. Tíz esztendővel ezelőtt még csak hatezren kop­tatták az országban a jogi karok padjait. Ma ti­zenhatezren tanulják a római jogot, a jogbölcse­letet, a jogtörténetet, a polgári és büntető jogot. Kell-e nekünk ennyi jo­gász? Milyen lehetősége­ik vannak a végzettek­nek az elhelyezkedésre? Mi motiválja a fiatalo­kat, hogy a jogi pályát választják? Ezt elemez­gettük egy, magyar és német jogászhallgatók körében végzett össze­hasonlító felmérésre tá­maszkodva Badó Attilá­val, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével. Magyarországon a rend­szerváltás előtt három város három egyetemén képeztek jogászokat. Budapesten, Sze­geden és Pécsett. Ma hét vá­ros hat egyetemén van jo­gászképzés. Budapesten az Eötvös Loránd Tudománye­gyetemen és a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetemen, Győrben az ELTE kihelye­zett tagozatán, Pécsett a Ja­nus Pannonius Tudomány­egyetemen, Szegeden a JA­TE-n, Kecskeméten a JATE kihelyezett tagozatán, Mis­kolcon a Miskolci Egyete­men és Debrecenben a Kos­suth Lajos Tudományegyete­men. Az 1988/89-es tanév­ben nappali, esti és levelező tagozaton összesen hatezren tanultak jogot az egyeteme­• Budapest (MTI) Csaknem négyezer fo­rintba kerül majd a je­lentkezés annak, aki a jövő év szeptemberében valamelyik felsőoktatási intézményben szeretné elkezdeni tanulmányait - hangzott el az 1999-es Felsőoktatási felvételi tá­jékoztató bemutatóján, az Oktatási Minisztéri­umban. A felvételi eljárásra való jelentkezés az idei 1700 fo­rint helyett jövőre 1950 fo­kén. Az utóbbi években radi­kálisan megnőtt a joghallga­tók száma. Ma közel tizen­hatezren koptatják a jogi ka­rok padjait. Kell-e nekünk ennyi jogász? Milyen lehető­ségeik vannak a végzettek­nek az elhelyezkedésre? Mi motiválja a fiatalokat, hogy a jogi pályát választják? A JATE Állam- és Jogtu­dományi Karának Jogbölcse­let és Jogszociológiai Tan­széke a közelmúltban össze­hasonlító felmérést végzett magyar és német jogászhall­gatók körében, amelynek ke­retében a hallgatók attitűdje­it, motivációit, a jogászi pá­lyával kapcsolatos elhivatott­ságát vizsgálták. A felmérés során első- és másodéves joghallgatókat kérdeztek meg Szegeden, illetve Bré­mában. A kutatás során egyebek mellett kiderült, hogy a magyarok sokkal ma­gasabb presztízsűnek tartják a jogi pályát, mint a néme­tek. A magyar jogászhallga­tók többsége szerint a társa­dalmi presztízs, valamint a nettó havi jövedelem alapján a mai magyar társadalomban a jogászság vezető értelmisé­gi pálya. Hogy milyen érve­ket soroltak fel fiaink és lá­nyaink a jogászi hivatás mel­lett? Jó kereseti lehetőség, végzést követő jó elhelyez­kedés, jól hasznosítható dip­loma. A felmérést irányító Badó Attila dékánhelyettes lapunknak elmondta: a jogi diploma ma még jól haszno­sítható, ám az idő előreha­ladtával egyre nagyobb piaci rintba kerül, és minden egyes intézményhez benyúj­tott úgynevezett B-lapért is ugyanennyit kell majd fizet­ni. Bakos Károly, a kiad­vány gondozója elmondta: a minisztérium hivatalos tájé­koztatója az összes államilag elismert felsőoktatási intéz­ményt, az általuk meghirde­tett szakokat, képzési formá­kat, tagozatokat és a jelent­kezési feltételeket is tartal­mazza. A kiadványban köz­zétették az egyházi felsőok­tatási intézmények hitéleti képzésével kapcsolatos in­kihfvással fognak szembesül­ni a végzettek. Bár a piac li­beralizálásával megnőtt a jo­gászok iránti kereslet, és sok helyen máig tapasztalható jo­gászhiány, az európai orszá­gok tapasztalataiból, vala­mint a jelenlegi magyar jogi karok hallgatói létszámából lehet bizonyos dolgokra kö­vetkeztetni. Arra például, mondta Badó Attila, hogy a magyar jogászok szűk egy évtizeden belül szembesülni fognak azzal a ténnyel, hogy egy rossz minősítésű diplo­mával és ügyvéd rokonok, jó kapcsolatok hiányában elme­hetnek buszsofőrnek, vagy valamilyen más területen ka­matoztathatják tudásukat. A jogász munkanélküliségtől, szemben a németekkel, ma még nem félnek a magyar hallgatók. Ezt a felmérés is bizonyította, hiszen mfg a magyaroknál 35, addig a né­meteknél csak 1 százalék (!) volt biztos abban, hogy el tud majd helyezkedni a vég­zést követően. Igaz, a német hallgatók más szakmákhoz képest még mindig jobbnak ítélték meg a jogászok elhe­lyezkedési lehetőségeit. A rendszerváltás után a szakma jövedelmezőségébe vetett remény hatalmas hall­gatói tömegeket fordított a jogi karok felé. A nappali ta­gozatosak mellett jöttek az úgynevezett költségtérítéses hallgatók. Bár a roham az 1993-as indulás óta Szege­den enyhült, országos szinten az érdeklődés nem csökkent, pedig a képzés nem olcsó, formációkat, valamint azo­kat a külföldi felsőoktatási intézményeket is, amelyek a tárca engedélyével működ­nek Magyarországon. A fel­vételi tájékoztató újdonsága, hogy megjelentették benne az akkreditált iskolai rend­szerű felsőfokú szakképzés­re vonatkozó információkat is. Az államilag finanszíro­zott nappali alapképzésre a korábbi évekkel megegyező számban, összesen 42 ezer jelentkezőt vehetnek fel a felsőoktatási intézmények. Az esti és a levelező tagoza­szemeszterenként 55 ezer fo­rint. Hol talál magának ennyi jogász állást? A fővárosnak nagy szívóhatása van, hang­súlyozta a dékánhelyettes. Budapesten még ma is vi­szonylag könnyen talál ma­gának munkát az ember. A legnagyobb probléma vidé­ken, különösen azokban a városokban van, ahol jogi egyetem is működik. Szege­den viszonylag rosszabbak az elhelyezkedési lehetősé­gek. A táblabíróságok leállí­tásával például már nem vesznek fel bírósági fogal­mazókat a Szegedi Városi Bíróságon. Pedig ha a jog­hallgató bíró akar lenni ­márpedig nagyrészük a fel­mérés szerint ezt a jogászi hivatást választotta -, bírósá­gi fogalmazóként kell elkez­denie a pályafutását. Badó Attila elmondta, hogy a jogi kar, segítve a hallgatók jövő­beni elhelyezkedési gondja­in, két évvel ezelőtt francia, idén pedig német jogi kép­zést indított az egyetemen. Igaz, a kétéves képzésért fi­zetni kell. Az egyetemi hall­gatóknak 25, míg a külsó­söknek szemeszterenként 50 ezer forintot. A dékánhelyet­tes úgy véli, hogy az EU­csatlakozás sok jogásznak ad majd munkát. „Ha belépünk az Európai Unióba jelentős számú jogászra lesz szükség, főként olyanokra, akik töké­letesen beszélnek két-három nyelvet." Lehet tehát re­ménykedni. Szabó C. Szilárd tos képzés .államilag finan­szírozott felvételi keretszá­ma 9000, az akkreditált isko­lai rendszerű felsőfokú szak­képzésé pedig 1000 fő. A hagyományos kék színű tájé­koztató 100 ezer példányban látott napvilágot, és 588 fo­rintba kerül. Jövőre továbbra is tetszőleges számú intéz­ménybe, szakra lehet jelent­kezni, de csak egy helyre le­het felvételt nyerni. A felvé­teli tájékoztatóval párhuza­mosan megjelent a doktori (Phd) képzés felvételi tájé­koztatója is. Egy átlagos számítógé­pes alkalmazáshoz há­rom dolog egyidejű és összehangolt együttmű­ködésére van szükség. Mindenekelőtt egy szá­mítógépre, ezt szokták hardverként vagy nemes egyszerűséggel vasként emlegetni. Azután szük­séges egy program, a szoftver, ami végrehajtja mindazokat a feladato­kat, amit a szóban forgó alkalmazás megkíván. Végül nem nélkülözhet­jük azokat az állomá­nyokat, melyekben al­kalmazás során létrejövő adatokat tároljuk. Mármost a kérdés az, hogy ezek közül a komponensek közül melyik felelős az y2k kompatibilitásért? A válasz sajnos triviális. Mindhárom, így azután mindenek előtt be­szélnünk az y2k legalsó rét­egéről, hardverről. Személyi számítógépeink nagy része már a bekapcsolás pillanatában megbukik az y2k vizsgán. PC-ink alaplapján találjuk ugyanis azt az integ­rált áramkört (chipet), ame­lyik felelős a hardver-szintű dátum és idő nyilvántartásá­ért. Ez a chip a RTC (Real Time Clock, valós idejű óra) elnevezést viseli. Annak ér­dekében, hogy a PC kikap­csolt állapotában is működ­jön, az RTC elemmel van fel­szerelve. Működési elve nem különbözi a jól megszokott kvarcórákétól. Nos, gondjaink gyökerét az RTC-ben kell keresnünk. A ma már antikvitásnak szá­mító XT-ket nem érinti az ez­redforduló, ugyanis nem ren­delkeznek RTC chippel, így a dátumot és az időt minden egyes bekapcsoláskor kézzel kellett beállítani. Az IBM 1984-ben kezdte felszerelni személyi számítógépeit RTC­• Budapest (MTI) Útjára indult a több mint 1200 iskolát összekötő számí­tógépes hálózat tartalommal való feltöltését szolgáló írisz program, amelyről a http://www.irisz.sulinet.hu/ internet cfmen találnak infor­mációt az érdeklődók. Az ok­vel, amely hat dedikált re­giszterrel rendelkezik, és ezekben rendre a másodper­cet, percet, órát, napot, hóna­pot és évet tárolja. Az évet természetesen két szám­jeggyel! Ennek megfelelően egy perccel az évezredfoduló beköszönte előtt az RTC re­giszterei a következő értéke­ket mutatják: mp: 00, perc: 59, óra: 23, nap: 31, hónap: 12, év: 99. Innentől kezdve világos a helyzet. Ezek az ér­tékek 60 másodperc múlva átfordulnak, és az év regiszter értéke 00 lesz. A PC-k persze kezelik az évszázadot, ám en­nek megvilágításához már a BlOS-t kell segítségül hívni. A BIOS (Basic Input/Output System, alapszintű be/kime­neti rendszer) egyfajta hidat képez a hardver és a számító­gép operációs rendszere kö­zött. O maga is egy program, és többek között azért felelős, hogy bekapcsoláskor az ope­rációs rendszernek, a jó öreg DOS-nak átadja az RTC-től nyert dátumot és időt. Nos, a BIOS rendelkezik egy évszá­zad regiszterrel, ami szintén az RTC chipben található, csak éppen ezt a regisztert az RTC maga nem frissíti. Csak meg ne kérdezzék, hogy mi­ért! Be szép is lenne! Nem lé­tezne y2k probléma és szaba­dok lennének hétvégéim, cikktrás helyett flangálhatnék a Kárász utcán. Most pedig lerántjuk a lep­let az RTC viselt dolgairól. Amikor a DOS DATE paran­csával beállítjuk a dátumot, akkor a BIOS évszázad re­gisztere is frissül. Bingó! Semmi más dolgunk nincs, mint az új évezred első nap­ján szépen beállítani számító­gépünk dátumát, és már ké­szen is vagyunk. Az y2k probléma kipipálva! (Folytatjuk.) Maróti György www.zenon.hu/neumann tatási tárca írisz programjáról felvilágosítást nyújtó sorok­ból kiderül: a közoktatási rendszer kiépülésével új feje­zethez érkezett az iskolai szá­mítógépes hálózatok történe­te. Ettől a tanévtől kezdve ugyanis a hangsúly a tartalom fejlesztésére helyeződik át. Megjeleni a felvételi tájékoztató Elindult az írisz

Next

/
Thumbnails
Contents