Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-18 / 296. szám

PÉNTEK, 1998. DEC. 18. HAZAI TÜKÖR 13 • Külföldön tökéletesen, itthon akadozva Pénztelen genetika > Huszonhét év a Alhadnagyból alezredes Ábrahám Istvánná biztos abban, hogy a rendőr is ember. (Fotó: Sehmidt Andrea) Magyarországon évente 3500-4000 újszülött jön a világra betegen. Amíg a '70-es évek végén, a magzatvíz vizsgálata jelentette - akkor is csak különösen ritka esetekben - az egyetlen szűrési lehetőséget, azaz annak megállapítását, hogy a magzat beteg vagy egészséges, addig ma már olyan módszer áll rendelkezésre, aminek alkalmazásával sokkal korábban meg lehet állapítani a méhen belüli kis ember betegségét. A pénz hiánya miatt a módszert csak nagyon szűk körben alkalmazzák, holott minden terhes nőnél el kellene végezni azt az ulrahangvizsgálatot, amivel kiszűrhető a magzati probléma. Az eljárást a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján és az Orvosi Genetikai Intézetében fejlesztették ki. A magzati, illetve a felnőtt genetikai betegségek megelőzése és sikeres gyógyítása terén szegedi kutatók jelentós eredményeket értek el. A magzati rendellenességek szűrésére alkalmazott módszerek közül a jelenleg leghatékonyabb eljárást a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, valamint az Orvosi Genetikai Intézetben dolgozták ki dr. Szabó János vezetésével. A vizsgálatokról, azok hasznáról, illetve a széleskörű alkalmazás akadályairól beszélgettünk a genetikai intézet vezetőjével, Szabó professzorral, akit mindenekelőtt arról kérdeztünk: • Milyen betegségek ismerhetők fel azzal a módszerrel, amit ők fedeztek fel? - Kutatócsoportunk olyan ultrahangvizsgálaton alapuló genetikai technológiát dolgozott ki, amellyel már a terhesség 10-12. hetében kiszűrhetők a kromoszóma rendellenességek, valamint egyéb fejlődési hibák. Nevezetesen a koponyahiány, a nyitott gerinc, a szívfejlődési rendellenességek egy része, a hasfalzáródási, a csontosodási problémák, mint például a törpeségre utaló jelek. Ezek sajnos nem korrigálható hibák, s mivel nem tudunk segíteni a beteg magzaton, a szülő dönthet úgy, hogy elveteti gyermekét, s ezt még a terhesség korai szakában teheti meg. Vannak azonban a kora terhességi szakaszban kideríthető és orvosolható genetikai betegségek is, amelyeket, ha idejekorán felfedezünk és kezelünk, akkor még az anyaméhben elkerülhető a károsodás, s megakadályozható, hogy nyomorék, beteg gyerek jöjjön a világra. 9 A magzati szűrővizsgálat nem új keletű, emlékezetem szerint a '80-as évek közepe táján is megnézték ultrahangkészülékkel az állapotos nőket. - Igen, a 18. terhességi héten, de ennek a hatékonysága nem volt tökéletes. Magyarországon a '70-es évek végén kezdődött a méhen belüli diagnosztika. Az elején még egyetlen lehetőség kínálkozott például a Downkór kiszűrésére, a magzatvíz vizsgálata. Erre azonban ezzel a módszerrel csak a terhesség 16. hetében kerülhetett sor. Az eredményre 4 hetet kellett várni. Ekkorra már a 20. hetébe lépett a terhesség, s ha ilyenkor derült ki, hogy a magzat beteg, akkor a terhességmegszakítás már nagy terhet jelentett az anya számára. Az időtényezőnek tehát óriási szerepe van a magzati diagnosztikában, s éppen ezért kutatócsoportunk arra törekedett, hogy minél korábban meglehessen állapítani a bajt. A korábbi évek szűrővizsgálataival a másik probléma az volt, hogy nem terjedt ki valamennyi terhes anyára. A '90-es évekig csak azokat az asszonyokat vizsgáltuk, akik a magas kockázati csoportba tartoztak, azaz korábban már beteg gyermeket szültek, betöltötték 35. életévüket, vagy családjukban már előfordult veleszületett rendellenesség. A rizikócsoportba a terhes nők mindössze 7-8 százaléka tartozott. 9 Az önök által kidolgozott szűrési eljárást sem tudják a régió valamennyi terhes asszonyára kiterjeszteni. Hány asszonyt kellene évente a genetikai vizsgálatnak alávetni szűkebb pátriánkban? - A hazai pénzhiány miatt nincs lehetőség módszerünk itthoni elteijesztésére, s ezért a terhes nők szűk körében tudjuk csak alkalmazni. A genetikai betegségek hatásos és korai megelőzése érdekében a vizsgálatokat ki kellene teijeszteni a dél-magyarországi régióra. A rendellenességre utaló ulrahangjel esetén - a még pontosabb diagnózis érdekében - genetikai laborvizsgálattal kell igazolni, vagy elvetni a szűrés alapján felvetődött gyanút. Ehhez azonban jól felszerelt laboratóriumokra lenne szükség. A pénzhiány a feltételek kiépítését nem teszi lehetővé, jóllehet Csongrád megyében évente 4000 4500 állapotos nó van. Valamennyiüknél el kellene végezni a magzati genetikai szűrést. Az országos adatok szerint 100 ezer újszülöttből 4 ezer jön világra valamilyen rendellenességgel, ha minden terhes anyát megvizsgálhatnánk, akkor nem születne egy falunyi beteg csecsemő évente. • Az anyagiak előteremtésére, egy jól működő régiós szűrőhálózat kiépítésének reményében önök alapítványt hoztak létre, amely a minap ismertette eddigi működését. Kiderült, nem tudnak maguk mögött nagy támogatókat. - Főként az érintett betegek, a baráti kör segített anyagilag eddig. Az egyetlen jelentős támogatónk az a londoni szervezet, amely tudományos közleményünk megjelenése után kidolgozta a technológia széles körű alkalmazását, s ezt megvalósította Angliában. Jelenleg ott tartunk, hogy egy magyar felfedezés a gyakorlatban külföldön tökéletesen, itthon akadozva működik. Kalocsai Katalin • Szegedi Alapítvány A Magzati Genetikai Betegségek Megelőzéséért és Gyógyításáért. Számlaszám: Erste Bank Rt. 1160600205690400-06000008. (Az alapítvány kiemelt közhasznú társaság.) Dr. Ábrahám Istvánné 1971-ben fiafal, 27 éves, két gyermekes fiatalasszony volt. Ez az év azonban különleges jelentőségű volt számára: ekkor lépett be a rendőrséghez, s különböző posztokon 27 éven keresztül dolgozott a testületnél. Amikor munka után nézett, három álláslehetőség között választhatott. Annak, hogy mégis a rendőrség mellett döntött, az volt az oka, hogy a rendőrség várhatóan nem fog megszűnni, mint esetleg egy szocialista nagyvállalat. Huszonhét év rendőri szolgálat után, az alhadnagyi beosztástól az alezredességig íveló pályafutás végén dr. Ábrahám Istvánné, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályvezetője nyugállományba vonul. A frissességében töretlen rendőrnőt az eddigi és az ezután következő évekről kérdeztük. 9 Hol kezdett el dolgozni a rendőrségen? - Szabálysértési előadó voltam a Szegedi Rendőrkapitányságon több, mint 11 éven keresztül, majd ugyancsak szabálysértési „vonalon" a megyei főkapitányságra kerültem, ahonnan több évi munka után osztályvezető-helyettesként jöttem el, három évvel ezelőtt. Azt mondják, hogy a szabálysértési terület a rendőri munkának unalmas, egyhangú része. Én éppen fordítva éreztem: nagyon szeretem csinálni, ami abból derült ki, hogy minél több aktát oldottam meg, annál több volt az asztalomon, úgyhogy nem volt megállás. Engem éppen az fogott meg, amit a többiek nem szerettek: ennek a munkának soha nincs vége, soha nem lehet elégedetten hátradőlni a székben, hanem folytatni kell a munkát. 9 Melyik időszakra emlékszik vissza a legszívesebben? - Két kedvenc időszakom is van. Az egyik a pályakezdésem elsó évei, a másik pedig az utolsó három év, amikor az akkori főkapitány, Salgó László hívására elvállaltam a személyzeti osztály vezetését. 9 Három évvel ezelőtt nagyon nehéz lehetett azon az osztályon dolgozni, hiszen akkoriban krónikus rendőrhiánnyal küzdöttek. - Kis osztály volt a miénk, tizenketten dolgozunk ott, s ebben a három évben rendkívüli volt a frusztráció, a rendőrségről történő elvándorlás. Ugyanakkor elmondhatom, hogy eredményesen dolgoztunk, ma már gyakorlatilag nincs létszámhiány Csongrád megyében. Három éve például a szegedi kapitányságon minden ötödik ember hiányzott. Valósággal toborzásba kezdtünk, s jöttek is a fiatalok, és sikerült a beiskolázási elképzeléseinket megvalósítani. 9 A személyzeti osztályon kialakult önben a kép arról, hogy milyen a jó rendőr? - Arra jöttem rá, amit persze korábban is tudtam, hogy a rendőr is ember. Rendőrből sincs két egyforma, nagyon sokfélék, színesek, összetettek vagyunk. 9 A családja hogyan viszonyult ahhoz, hogy ön rendőr lett? - Amikor a gyerekek már nagyobbacskák voltak, akkor besegítettek a munkába. Ők írták például a szabálysértési bírság befizetőlapját és a tértivevényt. Gondolom, az ügyfelek elcsodálkozhattak, amikor megkapták a nyomtatványt, rajta nyilvánvaló gyereklrással. 9 Hogy jött ki az ügyfelekkel? - Úgy tudom, szigorú ember hírében álltam, ennek ellenére egyetlen egyszer panaszolták meg az eljárásomat, és éppen olyanok, akiktől egyáltalán nem vártam. Sok büntetést szabtam ki, korábban elzárást is adhattam, de igyekeztem mindig úgy dolgozni, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között emberséges legyek. Nagyon sok személyes sorsot, tragédiát megismertem, s számomra rendkívül tanulságos volt, hogy egy-egy szabálysértésig időnként milyen út vezet el. 9 Mivel telnek majd a nyugdíjas évek? - Mások ilyenkor azt szokták mondani, hogy elfáradtak. Én nem fáradtam el, frissnek érzem magam. Úgyhogy ezentúl minden erőmet a családomnak szentelem majd. Arató László Pedagógusok, népmüvelök figyelmébe Játszóházi képzés A Csongrád Megyei Népművészeti Alkotóház népi játszóházi foglalkozások területén indít tanfolyamokat és továbbképzéseket. A kurzusok elsősorban azoknak a pedagógusoknak és népművelőknek szól, akik kézműves foglalkozásokat kívánnak rendezni gyerekek számára. Ismét indít közép- és felsőfokú közművelődési szakemberképzési kurzusokat a Csongrád Megyei Népművészeti Alkotóház. A népi játszóházi foglalkozásvezetői, OKJ-ben szereplő oklevelet adó képzés 360 órából áll és mintegy másfél év időtartamú. A képzés elméleti része során a résztvevők közösségismeret, társadalomismeret, közművelődési munka, műveltségismeret, vezetésismeret, néprajz és személyiségismeret tárgykörökből, a gyakorlati oktatásban pedig a legkülönbözőbb népi kézműves mesterségekből szerezhetnek tudást. A kurzus havonta egy hétvégén egy elméleti és egy gyakorlati napból, valamint nyáron egy egyhetes intenzív szakmai gyakorlatból áll. Az alkotóház 1996-ban kapcsolódott be a közművelődési szakemberképzésbe és első csoportja már diplomát szerzett. Az új kurzusra 1999. január 20-ig lehet jelentkezni. A középfokú képzés esetén érettségi, felsőfok esetén felsőoktatási diploma szükséges. A képzés tandíjas, de a pedagógus továbbképzés keretében is megjelölhető. A Csongrád Megyei Népművészeti Alkotóház januártól további 4 30 órás népi játszóházi kurzust is indít. Az óvónőknek, általános iskolai alsó, illetve felső tagozatos pedagógusoknak, valamint napközis tanároknak szóló kurzusok úgy épülnek fel, hogy önmagukban is megfelelnek egy továbbképzési egységnek, együttesen pedig komplex oktatási anyagot képeznek. Az egyenként 30 órás tanfolyamok 9 elméleti és 21 gyakorlati órából állnak. A kurzusok jelentkezési határideje 1999. január 20. A Nemzeti alaptanterv bevezetése, amelyben külön műveltségterület foglalkozik a népi hagyomány megismertetésével, az iskolákban új lehetőségeket nyitott a kézműves foglalkozásokat vezető pedagógusok számára. Az alkotóház képzési kínálata elsősorban a kreatív, gépiességtől mentes foglalkozások felé forduló óvodák és iskolák pedagógusainak szól, de bármelyik népműveléssel kapcsolatos szakmában jól hasznosítható. S. P. S. Diagnózis • Munkatársunktál Ma, pénteken ismét jelentkezik a Telin tévé egészségügyi magazinja, a Diagnózis 17 órakor. Az adásból megtudhatjuk, hogyan készül a szegedi Gyermekkórház és a Gyermekklinika a karácsonyra. Az önkormányzat 1998. évi egészségügyi eredményeiről dr. Ványai Éva alpolgármester nyilatkozik. Folytatódik a magazin szexuális felvilágosító sorozata, melyben dr. Kajtár István főorvos a pubertás korról beszél. Eszik Imre látszerész a télen is előforduló UV-sugárzás ártalmait, dr. Pető Zoltán pszichiáter pedig a pszichés megbetegedések és azok gyógyítási lehetőségeit ismerteti. A műsor végén a sclerosis multiplexes betegeket ért hátrányos egészségügyi megkülönböztetésről beszél dr. Bencsik Krisztina neurológus, dr. Mikó Tivadar, az OEP főigazgatója és a gyógyszergyártó cégek képviselői. Ikonok a Tátra téren Jászai Sándor vásárhelyi képzőművész fára, bronzra, gránitra és kerámiára álmodja ikonjait. Műveit eleddig tizenkét egyéni tárlatán csodálhatta a nagyközönség, de köztéri munkái is megtalálhatók szerte Magyarországon. Ikonjait most a szegedi Szent Gellért templomban (Tarjánváros, Tátra tér 5.) állította ki. A táblaképek hétköznapokon 16 és 18, vasárnap'délelőtt 9-12, és délután 16 és 18 óra között tekinthetők meg. (Fotó: Enyedi Zoltán)