Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

Kvjr/j^ úx* <** TOSHIBA C-Mobil l_IN 1.620.000 Ft + Áfától Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 321-676, Fax/üz.r.: 311-136 ADÓNAPTÁR December 5. Gyakorított áfa Áfa gyakoribb áfaengedély alapján 10. Külföldi személytől levont adó; kifizető által levont osztalékadó 12. Az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont jövedelemadó-előleg, a kifizető által levont jövede­lemadó és jövedelemadó-előleg; kifizető által a ter­mőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó 15. Havi beszedett idegenforgalmi adó; adatszolgáltatás a költség­vetési támogatás igénybevételé­hez felhasználható igazolások kiadásáról. Az novemberre esedékes adók, illetve költségvetési támogatások; a fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fogyasztóiár-kiegészítés, termelésiár-ki­egészítés és -dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer­ipari exporttámogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatási előleg; a beszedett idegen­forgalmi adó. 20. A havi adóbevallásra kötelezet­tek előző havi adói és költségve­tési támogatásai; havi és gyako­rított áfa; jövedéki adó. Áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének kü­lönbözete; játékadó; munkaadói, munkavállalói járu­lék; a havonta és a negyedévenként fizetők társasági­adó-előlege, adóelőleg-feltöltési kötelezettség a tár­sasági, a helyi iparűzési, valamint a vállalkozók kom­munális adója várható szintjére. 28. Fogyasztásiadó-előleg; jövedékiadó-előleg. Brókercégek Agrárium Autósvilág e Próbaúton a „kétliteres" Opel Astrával Előny ezúttal a vezetőnél • Keserűbb lett idén a must és a cukorrépa is Szerződés nélkül eladhatatlan a sertés Éles György, az Opel Rupesky értékesítési vezetője még egy bu­dapesti retúr erejéig is meglehetősen nehezen szállt ki a nemrégiben befogott százharminc­hat lóerős Opel Astrá­ból. Azt mondta, majd én is megértem, ami­kor visszahozom. Iga­za volt, a jót valóban könnyű megszokni. Az új Astrát, 1.4-es, 16 szelepes motorral már ko­rábban, szinte a magyaror­szági forgalmazás első he­teiben bemutattuk az Egy százalék olvasóinak, így ezúttal a különbségekre koncentrálunk. Vagyis arra az óriási erőtartalékra, ami a kétliteres 16 szelepes 136 lóerős motorból árad, s amely már 3400-as per­cenkénti fordulatszámnál produkálja maximális 188 Nm-es nyomatékát. Az autót nem kell na­gyon pörgetni, hogy halad­jon, 3,5 ezres motorfordu­latnál 120, 4,5 ezresnél 160 az autó sebessége, mi­közben a fordulatszámmé­rő piros mezője csak 6,5 ezernél kezdődik. A százhatvanat így min­den további nélkül minő­síthetjük kényelmes utazó­sebességnek, amit persze csak autópályán illik tartó­san produkálni. Félegyhá­za és Szeged között kevés­bé. Ott inkább azt érdemes kihasználni, hogy száz és száztízes tempóról indul­va, egy sietősebb kamiont úgy érdemes előzni, hogy nyugodtan visszatehetjük a sebességváltót a hármas fokozatba. A motor persze egy ki­csit felpörög, úgy négyezer körüli értékre, de onnan nagyon harapós és kevés időt kell a kamion mellett töltenünk. A gyors kapcso­lásokban pedig segít az új Astra régebbi változatával össze nem hasonlítható pontosságú és kezelhetősé­gi! sebességváltója, s ez a „hibakiigazítás" már tény­leg ráfért a típusra. Az autó 9 másodperc alatt gyorsul fel százra, a végsebesség pedig 208. (Erre képes is, bár mi két­száznál már ráhagytuk.) Persze mit ér a sebesség jó úttartás, irányíthatóság és hatásos fékek nélkül? Az új Astra futóműve elöl McPherson, keresztlengő­kar kanyarstabilizátorral, hátul hosszanti lengőka­rokkal és kanyarstabilizá­torral. A fogasléces elekt­rohidraulikus rásegítésű kormánymű jól teszi a dol­gát, s a négy tárcsafék - az első kettő hűtött - is hatá­sosan lassítja atempós hal­adásra képes autót. A két­literes Astra tud 6,6 litert is fogyasztani száz kilomé­teren, ha a vezetője hajlan­dó tartósan 90-es tempóval poroszkálni, de akkor sem­mi értelme ennek a motor­nak, hiszen azt tudja az 1.2-es is, ráadásul még másfél literrel kevesebből is. Az általunk próbált mo­dell alapára valamivel ke­vesebb mint 4,4 millió fo­rint, ezért sok egyéb között kioldódó lábpedálokat, dupla légzsákot, elektroni­kus indításgátlót, rádió­távirányítású központi zá­rat, szervokormányt, rádi­ósmagnót, elektromos első ablakokat és tükröket kí­nál. Kovács András Nem kicsi kocsi az Astra, de a csúcsmotorral erős. (DM/DV-fotó) Házivágás. A bödön ugyan tele, de ez nem mindenre megoldás. (Fotó: Schmidt Andrea) Az időjárás az idén meglehetősen kegyes volt Csongrád megye gazdálkodóihoz, leg­alábbis október végéig nem voltak olyan szél­sőségek, mint az esőzé­sek, belvizek és árvizek sújtotta Szabolcs-Szat­már-Bereg megyében. Igaz, az év második fele jóval csapadékosabb volt az átlagosnál, a fel­ső rétegekben átázott talaj jelentősen hátrál­tatta az öszi talaj-elöké­szítési és betakarítási munkákat - írja Pálfalvi Zsoltné, a Csongrád me­gyei KSH munkatársa, a napokban megjelent há­romnegyedéves össze­foglaló elemzésben. A napraforgó betakarítása befejeződött, az átlagtermést a megyei FVM hivatal szak­emberei 2 tonna körülire be­csülik hektáronként. Véle­ményük szerint október vé­gén még igen nagy lemara­dásban volt a kukorica beta­karítása. Az időjárás mellett a szűkös tárolóhely-kapaci­tás is hátráltatta a munkákat, mivel a búza és a napraforgó is foglalja a tárolóhelyeket. A kukorica magas víztartal­ma miatt a betakarítás alatt mindvégig szárítást igényelt. Legnagyobb gondot a cu­korrépa betakarítása okozta. Az átázott földekben „vesz­teglő", a nyáron még re­kordhozamot ígérő termés cukortartalma alacsonyabb a vártnál. Az idén a tájra oly jel­lemző fűszerpaprika minő­sége sem éri el a megszokott átlagot. Hektáronkénti hoza­ma 8,6 tonna körül alakult. A szerződéses partnerektől a termést mindenütt felvásá­rolták. Október végére a szőlő szüretelése is nagy­részt befejeződött, a must­fok 1-1,5-del kevesebb a sok évi átlagnál. Az idén a kalászos gabo­nafélék betakarítását és fel­vásárlását kisebb-nagyobb feszültségek kísérték, jelen­tős búzafelesleg mutatkozott az országban. A termelés alakulására vonatkozó, azóta elkészült összesítések azt mutatják, hogy a válságot okozó terméstöbblet nem ki­zárólag az 1998-as évben, hanem 1997 és 1998-as években együttesen keletke­zett. A megyében - az or­szágoshoz hasonlóan - az előző évivel csaknem azo­nos nagyságú területen ve­tettek gabonafélét, a betaka­rított termés mennyisége vi­szont négy százalékkal ma­radt el attól. Az utóbbi két évben azonban a megtermelt kalászos gabona mennyisé­ge évi 24-29 százalékkal múlta felül az évtized első felének átlagát. A kalászosok termésének közel hetven százalékát ­háromszáz ezer tonnát - a búza adta, amit a tavalyinál két százalékkal kisebb terü­letről takarítottak be. Ez a mennyiség az előző évinél négy százalékkal kevesebb, az 1991-1995. évek átlagá­nál pedig húsz százalékkal több. A hektáronkénti, közel négy és fél tonnás átlagter­més két százalékkal kisebb az 1997. évinél. A megye második legfontosabb kalá­szosát, az őszi árpát 1998­ban is ugyanakkora területen termesztették, mint egy esz­tendővel korábban, a beta­karított termés is hasonló nagyságú, az 1991-1995. évek átlagánál viszont - a búzához hasonlóan - szá­mottevően több. Ugyanez vonatkozik a mintegy 6-6 ezer hektárt elfoglaló tavaszi árpa, rozs és triticale ter­mesztési eredményeire. A dél-alföldi régió 1998­ban az ország búza- és rozs­termésének mintegy egyne­gyedét adta, őszi árpából háromtizedét, zabból egyö­tödét, tavaszi árpából a ha­zai mennyiség egytizedét termelte meg. A megyék között elég nagy volt az idén is a kalászosok termé­sátlagainak szóródása. Bú­zából és árpából 2 tonna, rozsból 2,5 tonna, zabból 1,6 tonna termésátlag-kü­lönbségek figyelhetők meg. A hektáronkénti legmaga­sabb termésátlagot több nö­vényből a Dunántúlon érték el. így búzából és rozsból Baranya megyében, árpából Tolna megyében. A legki­sebb termésátlagok a rend­kívüli esőzések, árvizek és belvizek következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak. Míg az utóbbi egy év alatt 8 százalékkal nőtt az ország sertésállománya, a megyé­ben már azt is sikerként le­het elkönyvelni, hogy nem csökkent tovább az állatok száma. Az augusztus eleji ál­latszámlálás szerint 442 ezer sertést tartottak a megyében, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Ezen belül a 139 ezer állatot gondozó gazda­sági társaságoknál alig csök­kent az állomány, miközben a mindössze 38 ezer sertést tartó szövetkezeteknél egy­negyedével visszaesett az ál­latlétszám. A csökkenéstaz egyéni gazdaságok több mint 5 százalékos állomány­növekedése kompenzálni tudta. A kocaállomány ese­tében viszont - a gazdálkodó szervezeteknél bekövetke­zett nagyobb arányú csökke­nés miatt - már ugyanerre nem volt képes a magángaz­daság. Az egyéni gazdálkodók növekvő sertéstartási kedvét a kedvezőbbé váló piaci vi­szonyok alapozták meg. A vágósertés termelői-felvá­sárlási ára 1998 első félévé­ben országosan 28 százalék­kal magasabb volt, mint 1997 elsó félévében, ugyan­akkor az állatok takarmá­nyozásához használt gabo­nák közül a búza termelői­felvásárlási ára 31, az árpáé 42, a kukoricáé pedig 15 százalékkal csökkent. Az év második felében - exportér­tékesítési gondok miatt ­sertéshús felesleg van az or­szágban. Azok a feldolgozó­üzemek, amelyeket nem kötnek szerződések, most sorra állnak le - ilyen sorsra jutott a nem is olyan régen átadott, óriási vágókapacitá­sú, s jellemzően orosz piacra koncentráló félegyházi PI­NI is -, vagy csökkentik a vágást. A Pick Rt. egyelőre, amíg bírja hűtőkapacitással, fogadja a leszerződött álla­tokat, de ahol mód van rá, átütemezik az átvételt. K. A. Szeged, Zápor út 3. <L (62) 463-031 (30) 94-36-408 Ajánlott kenőanyag: Mobil

Next

/
Thumbnails
Contents