Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

14 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1998. DEC. 16. Pick-pénzek: Szeged legnagyobb adózója nagyban gondolkodik. (Fotó: Fnyedi Zoltán) évre prognosztizált 15-16 szá­zalékos vállalati termelés- és - ebből adódóan - forgalom­növekedésből arányaiban ugyanakkora adóbevételhez jutna az önkormányzat. E mellett a jövő évi adótervezet a kis- és középvállalkozások­nak sem kedvez. Bár a kor­mány támogatást (gér, a sze­gedi önkormányzat mégis el­törli többek között a 2 millió forintos nettó árbevételre ér­vényes adómentességet ­mondja a Kisosz elnöke. A helyiadók, ezen belül az iparűzési adók kérdése tehát kiemelten fontos téma, mind a város önkormányzata, mind a lakosság, mind az adófizető cégek számára. A javaslat szerinti 1,7 százalékos eme­léstől jövőre a tavalyihoz ha­sonló, tízmilliárdos nagyság­rendű saját bevételt remél a város vezetése. A helyi adókról szóló ­1990-ben született, majd többször módosított - törvény szerint az adó alapjának meg­állapításakor a nettó árbevé­Helyi specialitások • Munkatársunktól Szegeden 1,3 százalékról 1,7-re emelkedett az iparű­zési adó mértéke úgy, hogy e közben az adókulcsok sem maradtak egységesek. Ez helyi sajátosság. Szintén 1,7 százalékot tervez jövőre Zalaegerszeg, Székesfehér­vár, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Eger, Miskolc ­ám úgy, hogy az adókulcsok ott egységesek. Szombat­helyen ugyancsak, ám ott az adómérték 1,65 százalék lesz 1999-ben. Az 1,6 százalékosok klubjába tartozik többek között Veszprém, Szolnok, Nagykanizsa és Bé­késcsaba. Pécsett 1,5, míg Debrecenben és Kecskemé­ten 1,45 százalék a helyi iparűzési adó mértéke. télből jövőre 66 százalékot le­het anyagköltségként levonni, szemben a korábbi 33 száza­lékkal. Magyarul ez azt jelen­ti, hogy összességében csök­ken az adóalap. Márpedig e hiányt valahogyan pótolni kell, a választott módszereket indokolni. Szeged város ön­kormányzata úgy gondolta, a bevételkiesést - így a költség­vetés ebből adódó hiányát ­úgy lehet kompenzálni, ha az adókulcsokat arányosan eme­lik. Szeged a törvényben elő­írt legmagasabb helyi adó­mértéket (1,7 százalék) vá­lasztotta úgy, hogy közben az adókulcsok sem maradnak egységesek. A gyakorlatilag 30 százalékos adókulcs-növe­kedés fgy a termelő ágazatban 4, a szolgáltatóknál 16, a ke­reskedelemben 13, a pénzinté­zetek körében pedig 25 száza­lékos emelkedést jelent. Ezzel szemben a majdani ipari park­ba települő cégek teljes adó­kedvezményt élveznek. Led­nitzky Péter, az egyik legna­gyobb adófizető cég, a Déltáv Rt. vezérigazgatója úgy gon­dolja, a városnak nem szabad megfeledkeznie azokról a tár­saságokról, amelyek évek óta tetemes mennyiségű iparűzési adót fizetnek a városi kasszá­ba. „Az ellen nincs kifogá­sunk, ha új cégek jönnek, mert ezzel növekszik a torta. A szeletek után fizetendő adót viszont arányosan kell fizetni. Azt is megfontolásra ajánljuk, hogy a vállalatoknak legyen lehetősége arra, hogy fizeten­dő adójuk 25 százalékát az önkormányzati alapoknak ajánlhassák fel. " - mondta a vezérigazgató. Lednitzky Pé­ter kitért arra is, hogy a keres­kedelmi kamara élni ktván a törvény adta lehetőségeivel, vagyis az egyeztetésben való részvétellel. Katkó Krisztina Bér, tb, eü., szja 1999 SZÁMFEJTÉSI PROGRAM • Programbemutatók: kedd és péntek 9-12 óráig Béradó '88 Kft. Szeged, Szilágyi u. 2., I. em. 116. Tel.: 62-420-096, 30-9-551-466. Önkormányzati bevételek megoszlása, 1998. I 12% Helyi adók bevétele H 33% Egyéb saját bevételek • 5% Hitelfelvétel 50% Központi bevételek (Forrás: Polgármesteri Hivatal) • A város és legnagyobb adózói Mennyi pénze lesz Szegednek? A városházi torta szeletei Kevés az a szegedi pol­gár, aki, ha nekiszegez­nék a kérdést, ugyan mennyi pénzből gaz­dálkodik a Dél-Alföld gyöngyszeme, választ tudna adni. Szeged leg­nagyobb adózói termé­szetesen otthonosabban mozognak e témában, így a jövő évi gazdálko­dási elképzelések és adó­módosítások nem érték őket váratlanul. A változtatások tömör lé­nyege az, hogy a szegedi adók mértéke magasabb lesz, ám az önkormányzat szakemberei szerint ennek - a polgárokra közvetve gyakorolt - jóté­kony hatását 1999-ben még nem fogjuk érezni. A város éves szinten 21-22 milliárd forintból gazdálkodik, tavaly közel 11 milliárd forintos központi leosztású bevételt könyvelhettek el, a saját bevé­telek meghaladták a 9 milliár­dot, s a hitelfelvétel valamivel több mint egymilliárd forint körül alakult. A gazdálkodás­hoz, leegyszerűsítve négy for­rás - a központilag leosztott bevétel, az állami támogatás, az átengedett központi adók és a saját bevétel - áll rendel­kezésre. Az 1999-es tervkon­cepciót áttekintve kiderül, a központi költségvetésből szár­mazó összegek nem nőttek oly mértékben, mint az inflá­ció, (gy a jövő évi, 5,7 száza­lékos emelkedés valójában nem jelent több pénzt a város számára, azaz reálértéken egyre kisebb az állami támo­gatás. Az önkormányzat töb­bek között ezzel indokolja, hogy a helyi adók, ezen belül az iparűzési adók 13-ról 17 ezrelékre emelkednek jövőre. Az tény, hogy Szeged igé­nyei minden évben több milli­árd forinttal haladják meg az erőforrásokat. Az is elismert tény, hogy a zavartalan műkö­déshez bevételekre van szük­ség, ám a helyi adók, köztük az iparűzési adók emelésével többen nem értenek egyet. Martonosi István, a Kisosz el­nöke úgy véli, hogy a jövő • Munkatársunktól „Az önkormányzat gazda­sági helyzete alapvetően a bevételi források, valamint azok szerkezetében bekövet­kezett változások függvé­nye" - áll a szegedi önkor­mányzat pénzügyi-gazdasági helyzetét taglaló elemzés elején. Ez így van, a város óvodáinak, iskoláinak, köz­étkeztetésének, kulturális életének, útépítéseinek, ház­felújításoknak és fenntartás­nak, egyéb beruházásainak és számtalan más feladatá­nak finanszírozása pénzbe kerül. Az ehhez szükséges összegeket az önkormányzat felerészben önálló források­ból, felerészben állami tá­mogatásból fedezi. A körgrafikon azt mutat­ja, hogy az idei esztendőben miként alakultak az önkor­mányzati bevételek. Össze­sen 21,82 milliárd forint „csordogált" be a városi kasszába. A források felét, mintegy 10,86 milliárd fo­rintot a központi leosztású bevételek tették ki. A saját bevételek 33 százalékot je­lentő szelete 7,16 milliárd forintot „ért", míg az összbe­vétel 12 százaléka, 2,68 mil­liárd forint, a helyi adókból származott. Az ábráról az is kiderül, hogy az idei szegedi büdzsét 5 százalékkal egé­szítette ki a felvett, mintegy 1,13 milliárd forintos hitelál­lomány. Sem az arányok, sem az összegek nem ilye­nek voltak négy esztendővel ezelőtt. 1994-ben közel 12 milliárd forintból gazdálko­dott a város, s akkoriban a központi leosztásból szárma­zó, „kincstári" pénzek jelen­tették a létezés alapját, ugyanis az önkormányzati bevételek mintegy 63 száza­léka innen származott. Kedvezmények • Munkatársunktól Jövőre a nagy cégek a kö­vetkező adókedvezményeket vehetik igénybe, az önkor­mányzat javaslata szerint. Lé­tezik a közfeladatok támoga­tási kedvezménye, melynél az évi adóelőleg öt százalékáig, az önkormányzati alapítvá­nyok támogatására szánt összeg levonható az adóból. Az ipari park területén, a te­vékenység első öt évében a helyi vállalkozók 20, a betele­pülők 100 százalékos adóked­vezményt élveznek. Évi 20 százalékos kedvezményt kap az a cég, amely 50 millió fo­rint feletti, szegedi beruházást valósít meg. A fejlődőképes társaságok .jutalmaként" 50 százalékos engedményt kap az a társaság, amely nettó ár­bevételét legalább egyharma­dával, vagy minimum 1 milli­árd forinttal növeli 5 éven át. Ezt az engedményt nevezik a rendkívüli eredmény után járó adókedvezménynek. A vállal­kozásokat továbbá megilleti a munkahelyteremtési kedvez­mény, amennyiben legalább 10 munkahelyet teremtenek, mint kisvállalkozás vagy mi­nimum 50 munkahelyet, mint középvállalkozás. A kedvez­mény mértéke ez esetben 20 százalék. • Megbízhatóság, rugalmasság, naprakészség Ötéves a szegedi Cenzor A Cenzor, ötödik éve tar­tó folyamatos értékpapírpia­ci jelenlétével, méltán érez­heti magát a szegedi érték­papír-forgalmazás jelentős tényezőjének. A történet 1993-ban indult, amikor a Cenzor Kft. a New York Bróker Kft. ügynökeként dolgozott. A vállalkozás 1994-ben Cenzor Bróker Kft.-ben önállósulva jelent meg. A tulajdonosok eltérő stratégiai és taktikai céljai miatt a Cenzor Bróker Kft. 1996 júliusában befejezte te­vékenységét és értékpapír­forgalmazási engedélyét visszaadta a felügyeletnek. 1996 őszétől fél éven át a Cenzor Kft. újra mint ügy­nök volt jelen az értékpapír­piacon, a szintén jó nevű OTP Bróker Rt. partnere­ként. A fejlődési folyamat zá­rásaként 1997 márciusára új­ra bizományosi céggel, a Cenzor Értékpapír Ügynök­ség Kft.-vei jelentkeztek a piacon. A társaság törzs­tőkéjét decemberben 20,1 millió forintra emelték, a cég kft.-bői részvénytársa­sággá alakult, s innentől a cég többségi tulajdonosa és vezetője - a Cenzor-vállal­kozások elindítója - Gedei Zoltán lett. A felhalmozó­dott tapasztalatok, az immá­ron ötéves múltra visszave­zethető megbízhatóság, a garanciával összekötött ru­galmasság, a naprakész szá­mítógépes nyilvántartás mind-mind része annak a Cenzor-stratégiának, mely­nek végső és legfontosabb célkitűzése, hogy a vidéki nagybefektetőket mindig fontos, úgynevezett VIP­ügyféllé tegyék. A cél érdekében a Cenzor folyamatosan fejleszti irodai ügyviteli technikáját, az új jogszabályi kihívásoknak megfelelően karbantartja számítógépes programját, negyedévente Szeged egyik vezető könyvvizsgáló cégé­vel - az Euroline Kft.-vel ­ellenőrizteti könyvelését, mérlegét és eredménykimu­tatását, valamint 1998 októ­berétől egy új, nem hivalko­dó, de racionálisan igénye­sebb környezetben - a Ne­mes takács utcában - fogad­ja ügyfeleit. A Cenzor Értékpapír Rt., deklarált céljainak megfe­lelően, néhány száz fős be­fektetői állománnyal 1997­ben 4,2 milliárdos, 1998-ban több mint 10 milliárdos for­galmat produkált. A tőzsdei megbízásokat a BNP-Dresd­ner (Hungária) Értékpapír Rt.-n keresztül intézi. A Cenzor ügyfeleinek érték­papfrjai tehát ennek a - mél­tán jó nevű - cégnek a köz­vetítésével vannak letétben helyezve a KELER Rt -nél. Tőzsdei megbízásokat ügyfeleiktől tőzsdeidőben telefonon is elfogadnak. A technikai színvonalnak kö­szönhetően a megbízás adá­sa és a teljesítés visszaigazo­lása között, „piaci" ár adása esetén, kevesebb mint öt perc telik el. Az ingadozó tőzsdeárfolyamokhoz iga­zodva, a day-trade (napon belüli) kereskedést kedvező tarifákkal segítik elő, illetve a tőzsdéről átmenetileg ki­vont tőkét minimális jutalék­kal helyezik állampapírba. A Cenzor ügyfélkörének bővülését alapvetően a meg­elégedett törzsbefektetők hozzák. Gyakorlatilag az ügyfelek garantálják a po­tenciális új befektetőket a társaság előtt, illetve „kezes­kednek" az ajánlottak felé a Cenzorral kapcsolatban. Ge­dei Zoltán szerint az ilyen jellegű ügyfélszerzést csak tapasztalattal, felvállalható múlttal és erkölcsi tőkével rendelkező cégek engedhe­tik meg maguknak. Természetesen a Cenzor marketingstratégiájában he­lyet kapnak a médiák is, ne­vezetesen a régió vezető na­pilapjában, a Délmagyaror­szágban hétről hétre elemzik az értékpapírpiac aktuális eseményeit. A jövőt a Cen­zor alapítója, többségi tulaj­donosa és vezetője az eddig járt út folytatásában látja. Nem tart kizártnak egy nagynevű pénzintézettel vagy regionális presztízzsel rendelkező céggel történő fúziót, annak érdekében, hogy a Cenzor tőzsdetaggá válhasson, és a technika mai vívmányai mellett a „pesti parkettet" bérelt vonalakon keresztül irodájába vigye. A cél itt is egyértelmű, vagyis a Cenzor ügyfeleinek minél teljesebb körű érték­papírpiaci kiszolgálása, a ru­galmasság, a gyorsaság, va­lamint a minőségi garanciá­lis szintek fenntartása mel­lett. (*) PÁLYÁZAT! A KONTAVILL Rt. Szentes pályázatot hirdet külkereskedelmi bonyolítói munkakör betöltésére. Elvárásaink: - középfokú iskolai végzettség - számítástechnikai ismeret — vám-, szállítmányozási és bonyolítói gyakorlat - angol és/vagy francia nyelv ismerete előnyt jelent. A pályázatokat fényképpel és bizonyítványmásolatokkal együtt, 1998. december 31-ig, az rt. humánpolitikai vezetőjéhez kérjük eljuttatni. Cím: KONTAVILL Rt., Szentes, Ipartelepi út 14. sz. Tel.: 314-022 0 KONTAVILL a L1 legrand csoport tagja

Next

/
Thumbnails
Contents