Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

SZERDA, 1998. DEC. 16. EGY SZÁZALÉK 7 A cél: költségmegtakarítás Legutóbb három esztendővel ezelőtt vizsgálták felül a város közoktatási intézményhálózatát, akkor két iskola szűnt meg az átvilágítás eredményeképpen. A jövő évi költségvetési koncepcióban szereplő átvilágítás a szakemberek szerint kétezer üres iskolai férőhely, és tovább fogyó gyermeklétszám ismeretében fog zajlani. A költségvetési intézmények tervezett átvilágítása a közoktatási intézményeket is érinti. Szigeti Károly irodavezetőt arról kérdeztük, milyen következményei lehetnek a vizsgálatnak. 9 Miért volt szükséges az átvilágítás? - A december 11-i közgyűlés elfogadta az 1999. évi költségvetési koncepciót, amely egy, a teljes intézményi kört érintő átvilágítást is tartalmaz, a következőképpen: az önkormányzati finanszírozású költségvetési intézményrendszer által ellátott feladatokat és a feladatellátás módját, és annak valós költségeit felül kell vizsgálni. Tehát voltaképpjen az összes városi intézményt érintő átvilágításról van szó. Ez természetesen az oktatáson belül sem csak az általános iskolákat, hanem az óvodákat, és középfokú oktatási intézményeket, illetve a kollégiumok is érinti. Összesen húsz óvodát, harminchárom általános iskolát, huszonegy középiskolát és kilenc kollégiumot. 9 Az iroda adatai alapján kétezerrel kevesebben ülnek az általános iskolák padjaiban, mint amennyien a törvényben megengedett maximális osztálylétszámok alapján ülhetnének. Ez jelentheti azt, hogy az átvilágítást újabb iskolabezárások követhetik? - Valóban kétezer hely van üresen az általános iskolákban, ha a működő osztályok a megengedett maximális osztálylétszámoktól való eltérését számoljuk. Ám ezen kívül még üres, nem kihasznált osztálytermek is vannak az intézményrendszerben. Az, hogy az átvilágítást iskolabezárások követhetik-e, nem az én kompetenciám megmondani. A mi föladatunk, hogy az adatokat a közgyűlés elé terjesszük, amely majd dönt, milyen lépeseket lát szükségesnek. Az tény, hogy a demográfiai mutatók további gyermekszám-csökkenést prognosztizálnak. 9 Három esztendővel ezelőtt, 1995-ben már volt a közoktatást érintő átvilágítás, amelynek iskolabezárás lett a következménye. - A 1995-ös átvilágítás kifejezetten a közoktatási intézményhálózatot vizsgálta, s ennek következtében 1996ban jelentős költségvetési elvonások történtek, s két iskolát, a Záporkerti Általános Iskolát, és a Csongrádi Sugárúti Általános Iskolát, valamint a Kőrössy-kollégiumot is be kellett zárni az átvilágítás eredményeit fölhasználva. Kéri Barnabás Üres padok Iskola Jelenleg Teljes kihasználtság esetén Iskola Tanulók létszáma Osztályok száma Iskolai átlag Pedagógusok száma Tanulók létszáma Iskolai átlag Alsóvárosi 543 22 24,7 38 597 27,1 Arany János 714 27 26,4 50,5 737 273 Bálint Sándor 303 15 20,2 33 410 273 Béke utcai 502 18 27,8 36 488 27,1 Csongor téri 458 17 26,9 39 467 27,4 Dózsa 444 18 24,6 36 488 27 Dugonics 397 17 23,3 30 462 273 Fekete István 163 8 20,3 21 218 273 Félsővárosi 413 19 21,7 45 524 27,6 Fő fasori 375 18 20,8 36 488 27,1 Gárdonyi 150 8 18,7 13 218 273 Gedói 401 16 25,1 34 436 273 Gutenberg 354 15 23,6 29,5 410 273 Hunyadi 385 17 22,6 35 462 273 Jerney 340 16 21,3 31 436 273 Orczy 409 17 24 32 467 273 Kodály téri 443 20 22,2 42 550 273 Kossuth 286 14 20,4 24 379 27,1 Madách 599 22 27,2 47 602 27,4 Makkosházi 622 26 23,9 50 ^,716 273 Móra Ferenc 256 13 19,6 25 348 26,7 Móricz 206 8 25,7 16 218 273 Napos úti 155 8 19,4 16 218 273 Odessza II. 414 18 23 37 488 27,1 Rókus I. 765 30 25,5 63 810 27 Rókus II. 545 24 22,7 49 654 273 Tabán 472 21 22,4 42 581 27,6 Tarján III. 470 19 " 24,7 41 514 27,1 Vedres 525 22 23,8 45 607 27,6 Tisza-parti 491 18 35 540 30 Zrínyi 383 16 23,9 31 436 273 Összesen 12 983 547 233 1 102 14 969 273 • Munkatársunktól A szegedi általános iskolákban jelenleg 12 ezer 983 diák tanul, átlagosan 23,3-as létszámú osztályokban. Az önkormányzat közoktatási irodájáról származó adatok szerint maximális kihasználtság esetén az iskolarendszerben 14969 tanuló volna elhelyezhető a már működő osztályokban. Ez esetben az osztályok 27,3-as átlaggal működnének. (A kimutatás nem veszi figyelembe az iskolákban esetlegesen meglévő üres osztálytermeket.) A közoktatási törvény rendelkezése szerint elsőtől hatodikig egy osztályban legalább 21, és legfeljebb 26, hetediktől tizedikig pedig legalább 25, legfeljebb 33 diák tanulhat. A közoktatási iroda a maximális létszámadatot figyelembe véve mutatta ki, hogy a szegedi iskolarendszerben teljes kihasználtság esetén még 2000 diák férne el. A kimutatás elsősorban az iskolákban együttesen meglévő helyek felmérésére készült, és önmagában nem használható fel egyes iskolák helyzetének értékelésére. Az iroda tájékoztatása szerint az adatok újabb információkkal kiegészítve szolgálnak majd az átvilágításra. A kimutatásban nem szerepel a Sólyom utcai kisegítő iskola, amelyre más jellegű törvényi szabályozás vonatkozik, illetve a KirályKönig Péter Zeneiskola, amelynek tanítványai egyben valamelyik általános iskola tanulói is. A táblázat értelmezéséhez hozzátartozik az is, hogy az üres helyek néhány kivételtől eltérően viszonylag elosztva, és nem kiugróan egy-egy iskolában találhatók. Az Alföldi Bútorgyártó Kft. felvételre keres - büntetlen előéletű, zárt területen történő munkavégzésre - asztalos és faipari felületkezelésben jártas szakmunkásokat, művezetői munkakörbe. Érdeklődni: ALFÖLDI BÚTORGYÁRTÓ KFT. Szeged, Cserzy M. u. II., munkanapokon S-14 óráig a humánpolitika osztályon. SZILVESZTEREZZEN ZSOMBÓN, A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN! DECEMBER 31-ÉN, 19 ÓRÁTÓL Műsorunk: Bemutató a „SASFÉSZEK" Táncművészeti Egyesület táncosainak előadásában. A vendéglátásról Polgár Kálmán és csapata gondoskodik a BIBUCZI BAND zenéje mellett. Asztalfoglalás és jegyváltás ügyében a zsombói művelődési házban várjuk kedves vendégeinket! Érdeklődjön a 255-358-as számon! ÉllCONTROLL "IIW Szeged Kft. Számítástechnikai eszközök, Hewlett-Packard termékek széles választéka Kárász u. 9. Átrium Üzletház Tel.: 62/425-264. TUn1 HEWLETT* mLHA packarű Márkabolt • Szakmai kérdésből politikai ügy Átvilágítják az iskolarendszert Magyaróra a bezárásra ítélt Gutenberg iskolában. (Fotó: Miskolczi Róbert) A szegedi önkormányzat a város költségvetési intézményeinek teljes átvilágítására készül. A terv érinti a város iskolarendszerét is, amelynek általános iskoláiban mintegy kétezer üres hely van. Az átvilágítás nyomán nem kizárt, hogy újabb iskolabezárás kerül szóba. A Gutenberg János Általános Iskola megszüntetéséről hozott önkormányzati döntés mellett kisebb visszhangot keltett a költségvetési koncepcióról szóló közgyűlési határozat, amely a szakirodákat a városi intézményhálózat, köztük az iskolarendszer átvilágításának előkészítésével bízta meg. A fideszes városvezetés által támogatott terv a városi költségvetés jelentős hiányából indul ki, azzal a szándékkal, hogy a működési költségeket és a feladatellátás módjait átvilágítva csökkentse a kiadásokat. Az átvilágítás következményeit egyelőre nehéz megjósolni, de a korábbi átvilágítási tapasztalatokat, valamint a szegedi közoktatási rendszer jelentős többletkapacitását tekintve nincs kizárva, hogy az 1999-es év újabb iskolabezárást hoz. Az iskolarendszer teljes átvilágítása az előző önkormányzat szocialista vezetését is foglalkoztatta. A közoktatási iroda 1995ban el is végzett egy átvilágítást, amely a csökkenő gyermeklétszám miatt indokoltnak mutatta egy vagy több oktatási intézmény bezárását, ám az adatok alapján alig volt könnyebb a bezárandó intézmények kiválasztása. Már akkor sem lehetett jó döntést hozni: a versenyben az általános iskolák igyekeztek sajátos oktatási elemeket beilleszteni p>edagógiai programjukba, s nem volt olyan iskola, amelynek megszüntetésével ne veszett volna el valamilyen érték. A gyerekek számának csökkenését azonban továbbra is jelezte az egyre élesedő, már-már etikai határokat is túllépő harc az iskolák között az elsős beiskolázás időszakában. Meg kell jegyezni, hogy ennek a versenynek igen kedvező hatása volt a képzési kinálatra: Szegeden a társadalom által igényelt valamennyi tagozat, speciális képzés és oktatási forma megtalálható az általáEgyre kevesebb a gyermek A népesség-nyilvántartó adatai szerint az elkövetkező években a következőképpen alakul az általános iskolába induló gyermekek száma Szegeden: 1 éves -1536 2 éves -1618 3 éves -1782 4 éves -1775 5 éves -1788 6 éves -1786 A fenti adatok szerint hat év múlva 250 gyermekkel kevesebb jelentkezik a szegedi általános iskolákba. nos iskolákban. A szegedi iskolarendszert a jelenleginél több diákra alakították ki. A lakónegyedek benépesedése folytán a nyolcvanas évek első felén a mai lakótelepi iskolák zsúfolva voltak. Egyikmásik iskola 40-es osztálylétszámokról őriz emléket és az olyan iskolák sem kivételesek, amelyeknek falai között ebben ez az időszakban kétszer annyi diák tanult mint ma. A pedagógusok számára azonban a túlságosan nagy létszámú osztályok miatt ezek az évek inkább a mennyiségi, mint a minőségi oktatásról maradtak nevezetesek. Körülbelül 10 év kellett, hogy helyzet teljesen megváltozzék: egyfelől általánosan csökkent a gyermekek száma, másfelől pedig e negyedek lakói zömmel azonos időben haladtak át a gyermekvállalási életkoron, s a kilencvenes évekre a demográfiai hullámvölgy az iskolákba ért. Időközben az önkormányzat szabaddá tette az iskolaválasztást, vagyis általános versenyhelyzetet teremtett az azonos típusú oktatási intézmények között. Az iskolák erre a képzés minőségének árnyalásával reagáltak (egyesek korábban, mások később ébredve) és minisztériumi pályázatoktól az önkormányzati pénzekig több forrást felhasználva tagozatos és speciális képzéseket vezettek be. A demográfiai csökkenés az oktatási minőség javulását bizonyos fokig elő is segítette, amennyiben a kis létszámú csoportok kedvezőbbek a minőségi tanításra. A közoktatás azonban a kilencvenes évek közepére már nem a maga útját járta. Az iskolákat fenntartó önkormányzatok állandó pénzzavara és az a tény, hogy a kormányok előszeretettel hárították a megoldandó feladatok költségeit az önkormányzatokra, a települési képviselőket szűkösebb gazdálkodásra késztette. Szegeden a szocialista vezetésű önkormányzat idején felerősödött az a politikai vonal (Básthy Gábor alpolgármester emblematikus alakja volt ennek) amely a költségvetési intézmények működési költségeinek megtakarításából kívánta kiegyenlíteni a hiányt. A közoktatás szakmai szempontjainál fontosabbak lettek a pénzügyi megfontolások (lásd: fűnyíró-elv). Ez a tendencia volt az egyik oka annak, hogy az iskolaügyekből politikai ügyek lettek. Ekkorra az iskolák számára világos lett, hogy magukra maradtak, és nemcsak hogy fejlesztésre nem számíthatnak, de az egyszerű fennmaradáshoz is meg kell tanulniuk a városi közgyűlés meglehetősen zavaros politikai ábécéjét. A politikai üggyé válás másik oka az iskolák önvédelmi kommunikációjával kapcsolatos. Az első iskolabezárás (a Záporkerti Általános Iskola megszüntetése 1995-96-ban) még egy évig húzódott. A pedagógusok reménykedtek, a képviselők keresték a megoldást: megfelelő gyakorlat híján nehéz volt „einstanddal" előállni. A Csongrádi Sugárúti Általános Iskola bezárására, amely közvetlenül a másik után következett, már mindenki jobban felkészült. A szocialista vezetésű oktatási bizottság képzett iskolabezáró lett és elsajátította az ügy kezelésének fogásait. A kiszemelt iskola viszont már tudta, hogy nem számíthat sem a többi iskolára (főként nem a szomszédosakra), sem a fenntartóra. Elindult hát a saját útjain, minden kapcsolatot felhasználva, s igaz, hogy bezárták, de megtett ellene mindent. Nem csoda, hogy a Gutenberg-ügy három érintett iskolája is kész volt mindent megtenni saját megmenekülésé, illetve boldogulása érdekében, miközben egy percre sem volt tekintettel a többi iskolára. Az oktatási intézmények közötti szolidaritás csődöt mondott. Az iskolájuk megmentésén igyekvő igazgatók a városháza változékony intrikáira hagyatkozva próbáltak lobbyzni, és nem csoda, hogy a sok szakmán kívülről bevont szereplőtől az ügyet a politikai össze-vissza beszélés vette körül (ennek következménye lett az oktatási bizottság új elnökének lemondása). Tény, hogy a szegedi általános iskolai osztályokban (mint az oldalon közölt táblázatból is kitűnik) mintegy kétezer tanulóval kevesebb van annál, ami a közoktatási törvény által megengedett maximális kihasználtság esetén lehetne. Nem nehéz megjósolni, hogy az új önkormányzat milyen következtetésre jut majd az átvilágítás után. A mindenkori iskolabezárások fogas kérdése azonban megmarad: milyen szempontok szerint válasszák ki a bezárandó intézményt? Azért szűnjék meg egy jó pedagógiai munkát végző iskola, mert épületét más idők gyermekáldásához szabták, és a lakókörnyezet már nem tud tanulókat küldeni falai közé? Vagy azért, mert közel van egy másik intézményhez? Netán, mert épülete kedvezőbben hasznosítható? Bármi lesz a vizsgálat eredménye, a városházán nem vált még világossá: vajon az új közgyűlési többség Básthy Gábor nyomdokain halad-e és a teljes oktatási intézményi rendszer racionalizálását tűzi ki, vagy a Gutenberg iskola bezárása egy örökölt probléma sajnálatos lezárása marad számukra. Dr. Bartha László polgármester egy nyilatkozatában világosan kimondta, hogy a fideszes városvezetés nem kíván iskolákat bezárni, ugyanakkor jelentős költségvetési hiányt örökölt. A Fidesz által támogatott költségvetési koncepció, bizonyára ugyanezért, oly gondot fordít a működési költségek csökkentésére, hogy ahhoz még Básthy Gábor is sok szerencsét kívánt a tervezet közgyűlési vitáján. Panelt Sándor