Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

2 KÜLFÖLD Tövy SZERDA, 1998. DEC. 2. kommentár Nem kiáltja, mondja A Z izraeli parlament a napokban hagyta jóvá az Egyesült Államokban október végén aláirt izrae­li-palesztin megállapodást, amely után nem sokkal a palesztinok megnyitották Gázában a Jasszer Arafatról elnevezett repülőteret. Mindezek azt mutatják, hogy a szembenállók jó úton haladnak a megbékélés felé. Ezt a folyamatot gyorsítandó az Európai Unió, az Egye­sült Államok és más országok közel hárommilliárd dollár értékú támogatást ajánlottak fel a minap a pa­lesztinoknak. Mindenki érzi, az utóbbi időben valami megmozdult a Közel-Keleten, s itt a ragyogó alkalom arra, hogy az ellenfelekből, ha nem is keheibarátok, de korrekt bé­kepartnerek legyenek. Amint látjuk, erre áldozni is hajlandók a gazdagabb országok, mondván: csak le­gyen béke végre már. Szívem szerint nem élnék azzal az agyoncsépelt szófordulattal, hogy a békéhez vezető út rögös, de az. Itt van mindjárt a független palesztin állam kérdé­se. A VVye Plantation-i egyezmény zárórendelkezésé­ben egyebek mellett az szerepel, hogy Arafat nem ki­áltja ki a autonóm palesztin államot. Arafat persze már akkor is tudta, s azóta nap nap után, ha nem is kiáltja, de mondja, hogy a palesztin nép legfontosabb célja egy önálló állam létrehozása Ciszjordánia és Gá­za területén, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. itt cél elérése nélkül az egész békefolyamat összeom­I j lik, teszi hozzá a palesztin hatóság elnöke, mint­egy ijesztgetésképpen. Az izraeliek meg nagy levegőt vesznek és néznek. Nagyon nem értik, miről beszél Arafat úton-útfélen. Támogatják a palesztinokat • Washington (MTI) Az amerikai főváros­ban hétfőn tartott nem­zetközi értekezlet részt­vevői összesen 3 milliárd dollár értékú újabb tá­mogatást helyeztek kilá­tásba a palesztinok gaz­dasági, infrastrukturális és szociális viszonyainak javítása érdekében. Az Egyesült Államok azért hívta össze 45 ország és 5 nemzetközi szervezet kép­viselőit, hogy a palesztinok­nak nyújtandó adományaik­kal ösztönözzék az izrae­li-palesztin megbékélési fo­lyamatot. Clinton elnök ­mint a tanácskozáson beje­lentette - az eddigi amerikai támogatáson felül 4(X) millió dolláros csomagot szándéko­zik elfogadtatni a kong­resszussal. Az Európai Unió 480 millió. Japán 200 millió, Norvégia 170 millió, Szaúd­Arábia 100 millió, Kuvait 80 millió, Kanada pedig 30 mil­lió dolláros felajánlást tett. Ezek voltak a legnagyobb felajánlási tételek, amelyek végösszege 3 milliárd dollárt ért el. (Az elmúlt öt évben folyósított 2 milliárd dollár nem volt képes megállítani a palesztin gazdaság hanyatlá­sát.) Miközben ezek a támo­gatási ígéretek elhangzottak, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke újból me­gerősítette: jövő májusban szándékában áll kikiáltani az önálló palesztin államot. A palesztin néppel való szolida­ritás napja alkalmából (ami­ről az ENSZ-ben emlékeztek meg a nap folyamán) Arafat kifejezte reményét, hogy a világ közvéleménye támogat­ni fogja ezt a lépést. Izrael természetesen élesen ellenzi az önálló palesztin államot, és egyelőre nem látszanak a „végleges státus" megegye­zéses kialakításának körvo­nalai. Chile nem tervezi • Santiago (MTI) A chilei kormány pilla­natnyilag nem tervezi, hogy bűnvádi feljelentést tegyen Pinochet tábornok ellen, aki ellen már 14 keresetet nyúj­tottak be a chilei hatóságok­hoz - jelentette ki John Biehl, a santiagói elnöki hi­vatal főtitkára. Augusto Pinochet ellen a diktatúra áldozatai és politi­kai pártok nyújtották be az említett kereseteket, amelye­ket Jüan Guzman Tapia bíró vizsgál. Kanada: tartományi választások Győztek a franciák • Québec (MTI) A kormányon lévő Qué­bec-i Párt győzött hétfőn a többségében francia nyelvű kanadai tartományban tar­tott választásokon - jelen­tette a Canadian Broadcas­ting Corporation televízió. A Lucien Bouchard ve­zette Québec-i Párt a 7,3 millió lakost számláló tarto­mány szuverenitásáért küzd, így várható, hogy a kor­mány ötéves megbízatása alatt újabb népszavazást tűznek ki Québec független­né válásáról. A Québec-i Párt győzel­me egyben fő ellenfele, a Québec-i Liberális Párt ve­zetőjének, Jean Charest csúfos vereségét jelentette, akit még egy hónappal ezelőtt „Kanada meg­mentőjének" tartottak és tőle várták a szakadárok kormányzásának végét. Az első eredmények sze­rint a Québec-i Párt várha­tóan növeli képviselőinek számát a 125 fős tartomá­nyi törvényhozásban, ahol 1994-ben 77 képviselői helyet szerzett, míg a libe­rálisok mandátuma a négy éve megszerzett 47 alá csökken. A választásokon győztes Lucien Bouchard, a kormányon lévő Québec-i Párt vezetője és felesége, Audrey Best köszöntötte az őket ünneplő tömeget. (MTI Telefotó) • Kijev (MTI) December 15-én állítják le karbantartásra a csernobili atomerőmű egyetlen működő reaktorát, a hármast - közölte kedden az öt ukrajnai atom­Csernobil leáll erőművet működtető állami vállalat, az Energoatom szó­vivője. Az Energoatom keddi indoklása szerint az ukrán energiahálózat eddig nem en­gedhette meg magának a csernobili blokk kikapcsolá­sát, erre csak azután kerülhet sor, hogy üzembe helyezték a dél-ukrajnai atomerőmű ed­dig karbantartási szüneten lévő kettes blokkját. • A kommunisták javasolták Kubában ismét ünnep a karácsony • Havanna (MTI) Kubában ismét hivatalos ünnepnap lesz a karácsony. Ezt az ünnepet három évti­zeddel ezelőtt iktatták ki a szigetország naptárából. Havannában kedden be­jelentették, hogy a Kubai Kommunista Párt politikai bizottsága javasolta: ettől az évtől kezdve minden de­cember 25-e „legyen ünnep a keresztények és nem ke­resztények, a hívők és a nem hívők" számára. Az erről szóló közlemény párt hivatalos sajtóorgánumá­ban, a Granma című napi­lapban jelent meg. A karácsonyt tavaly „ki­vételesen", egyszeri alka­lomra ünneppé nyilvánítot­ták, amikor II. János Pál pápa január 21-25 közötti látogatására készültek. Ezt követően a kubai püspökök hivatalosan kér­ték a hatóságokat, hogy véglegesítsék a karácsony hivatalos ünnep jellegét, és kérte ezt számos neves kül­földi személyiség is, aki az idén a szigetországba láto­gatott. A karácsonyi munkaszü­netet 1970-ben törölték el Kubában arra hivatkozva, hogy a téli cukornádaratási idényben minden perc vesz­teség bepótolhatatlan. Markó Béla békítene • Bukarest (MTI) A Romániában éló ma­gyarok számára különös je­lentőségű a gyulafehérvári kiáltványra emlékező nemze­ti ünnep - hangsúlyozta ked­den Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) szövetségi el­nöke a Románia és Erdély egységét kimondó népgyűlés 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepi parlamenti ülé­sen elmondott beszédében. - A gyulafehérvári kiált­ványt megfogalmazó romá­nok tudták, hogy milyen fon­tosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy felajánlják mindezeket a jo­gokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben ­hangsúlyozta Markó Béla, hozzáfűzve: - Számunkra rendkívül jelentős ez a köte­lezettségvállalás, így a gyu­lafehérvári történelmi aktus sajátos üzenettel bír. Úgy véljük, aki el akarja felejteni vagy ki akarja törölni a ránk vonatkozó részt a kiáltvány­ból, az nem csak ellenünk, hanem Románia valós érde­kei ellen van. Az RMDSZ szövetségi el­nöke végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy „azt kell hangsúlyozni, ami a románo­kat és magyarokat egyesíti: jóllehet, a kötelezettségválla­lás még nem teljesült, de kö­zös érdekünk, hogy az való­sággá váljék". Milosevics maga a probléma ii ii • Washington (MTI) Az amerikai kormány jó szemmel nézné, ha Szlobo­dan Milosevics jugoszláv el­nök távozna a hatalomból, mivel szerinte 6 a balkáni stabilitás egyik akadálya ­derült ki James Rubin ameri­kai külügyi szóvivő újság­írók előtt tett kijelentéséből. A Szlobodan Milosevi­cset élesen bíráló kijelenté­sében a szóvivő hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok de­mokratikus Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaságot kíván, és ebben az esetben hozzájá­rulna a Belgrádot sújtó utol­só büntetőintézkedések fel­oldásához. James Rubin szerint a Mi­losevics által a jugoszláv ap­parátusban nemrégiben vég­rehajtott tisztogatások ösz­szevisszaságról és bizalmat­lanságról tanúskodnak. A jugoszláv elnök tíz év óta valamennyi balkáni vál­ság középpontjában állt ­mutatott rá a külügyi szó­vivő, majd hozzátette: „ő nem egyszerűen a csak a probléma része, de ő maga a probléma". James Rubin elutasította azt a gondolatot, hogy Milo­sevics egyfajta stabilitást ga­rantálna Koszovóban, mond­ván, hogy hatalma - éppen ellenkezőleg - a balkáni sta­bilitás negatív tényezője. A szóvivő ígéretet tett ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mok a jövőben is együttmű­ködik a szerbiai ellenzékkel és a Miloseviccsel szem­benálló montenegrói reform­pártiakkal. A lett és a litván csatlakozásról • Brüsszel (MTI) Lettország haladéktalan. Litvánia rövid időn belüli bevonását javasolja a kelet­európai országokkal folyta­tott csatlakozási tárgyalá­sokba az Európai Parlament külügyi bizottsága. A testü­let Szlovákia esetében java­solja, hogy a jövő év első felében vegyék fontolóra a tárgyalások megkezdését. A parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén fogadja el jelentését a csatlakozási fo­lyamatba bevont, de a tár­gyalásokra még meg nem hívott öt kelet-európai or­szágról, így az említettek mellett Bulgáriáról és Ro­mániáról. Japán hitel • Tokió (MTI) A japán Eximbank 250 millió dolláros hitelt nyújt Argentínának. A szerződést a Tokióba látogató Carlos Menem államfő Obucsi Kei­dzo kormányfővel való tár­gyalása után írják alá. A hi­tel két részből áll: 190 mil­lió dollárnyi kétlépcsős, az­az helyi bankokon keresztül kiosztandó hitel az argentin kis- és közepes vállalkozá­sok megsegítését szolgálja, 60 millió dollár pedig japán orvosi felszerelések vásárlá­sát finanszírozza. Két nyelven • Kismarton (MTI) Paul Kiss, a kisebbik osztrák koalíciós erő, az Osztrák Néppárt (ÖVP) par­lamenti képviselője Kismar­tonban (Eisenstadt) bejelen­tette: a parlamentben kérdést kíván intézni Viktor Klima kancellárhoz a kétnyelvű helységnévtáblák burgenlan­di ügyében. Felháborítónak tartja, hogy az osztrák tarto­mányban - az ország alkot­mányának előírásait meg­sértve - még mindig nincse­nek kétnyelvű táblák azokon a településeken, ahol a vala­mely nemzetiségi népcso­porthoz tartozó lakosság ará­nya meghaladja a 25 száza­lékot. Halálos ítéletek • Moszkva (MTI) Oroszországban valószí­nűleg ideiglenesen felfüg­gesztik a halálos ftéletek végrehajtására meghirdetett moratóriumot - jelentette ki Vlagyimir Kartaskin, az orosz államfő mellett mű­ködő emberjogi különbizott­ság vezetője. Azután nyilat­kozott így, hogy az orosz kormány az elmúlt héten rendkívüli cselekvési prog­ramot hirdetett a bűnözés el­len, és Jevgenyij Primakov kormányfő a szervezett alvi­lág „fizikai megsemmisíté­sének" szükségességéről is említést tett. Oroszországban jelenleg 839 halálra ítélt sor­sa van „függőben", mivel 1996 óta nem hajtottak vég­re halálos ítéletet. Kézbesítés garantált időpontban Legújabb munkatársunk Részletek a postákon Mikulás díszdoboz Mikulás Postafutár Posta

Next

/
Thumbnails
Contents