Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-06 / 260. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. NOV. 6. Unió QI zerbiáhan három párt koalíciója van hatalmon: a kJ Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt, a Se­selj vezette Szerb Radikális Párt és a Jugoszláv Egye­sült Baloldal. Az utóbbi kettő sokkal keményebb vona­lat visz például Koszovó ügyében, mint Milosevics párt­ja. Emlékszünk, Seselj fenyegette meg a szomszédos ál­lamokat - köztük Magyarországot - azzal, hogy ag­resszornak tekintik őket, ha résztvesznek a tervezett NATO-csapásban. Megfigyelők szerint a radikális erők egyre nagyobb teret nyernek a szerbiai belpolitikában. Erre utalnak a koalícióban bekövetkezett személyi vál­tozások, legutóbb például a biztonsági szolgálat ve­zetőjének, Milosevics után a legnagyobb hatalommal rendelkező Sztanisicsnak a távozása. Akinek éppen hogy kitüntetés járt volna - gondolnánk. Hiszen az a meglepő hír járta be a világot, mely szerint a szerbek mindent tudtak a tervezett NATO-akciókról. Tudták, milyen célpontokat bombáznának, s még az is lehet, hogy olyan elektronikai információkhoz is hozzájutot­tak, amelyek birtokában tőrbe csalhatnák a NATO har­ci gépeit. Mindezt egy francia NATO-tiszJnek köszön­hetik, aki kémkedett Milosevicsnek. Tja Seselj pártvezető és miniszterelnök-helyettes te­li hát olyasmiről tárgyal a moszkvai kommunista vezérrel, Zjuganovval, hogy Szerbia unióra lépne az oroszokkal és a fehéroroszokkal, Zjuganov pedig a do­log gyakorlati kivitelezésének nem látja akadályát, ak­kor nehéz semmibe venni ezt a világpolitikai eshetősé­get. Mert a Jelcin távozását követelő Zjuganov belpoli­tikai súlya is növekvő: a balközépet célozta meg, s Oroszországban mindenki tudja, hogy esze ágában sincs visszatérni a múlthoz és a vörös zászlót szinte csak megszokásból lengeti. Ha most lenne egy előreho­zott elnökválasztás, a közvéleménykutatók szerint ­előnytelen megjelenése ellenére - ő kapná a legtöbb szavazatot. Igaz, mások ugyancsak teljes gőzzel rajtol­nak a még meg sem ürült orosz elnöki posztra. De az orosz nagyság vágya továbbra is eleven; sokak számára vonzóbbá teheti Zjuganovot egy új uniós partner fól­bukkanása a láthatáron. Veszélyes az egypólusú világrend Fehérorosz hadapródok A minszki (Fehéroroszország) Szuvorov katonaiskola 45 éves. Felvételünkön: egy oktató tiszt előtt a növendékek a díszlépést gyakorolják az ünnepségre. (MTI Telefotó) • „Magyargyülölet izzik a levegőben" Magára maradt az RMDSZ? • Ötmillió dollár jutalom Vérdíj Oszama bin Laden fejére • Moszkva (MTI) A nemzetközi helyzet destabilizáló tényezője­ként emelte ki az orosz vezérkari főnök az egy­pólusú világrendre való amerikai törekvést, amelyben az Egyesült Államok politikusainak kizárólagos joga lenne katonai erő bevetésére „nemzeti érdekeik vé­delmezése" ürügyén. Anatolij Kvasnyin hadse­regtábornok a Krasznaja Zvezda orosz katonalap csü­törtöki számában megjelent, az orosz katonai felderítés megalapításának 80. évfor­dulójára írt cikkében követ­keztetésének alátámasztására a Balkánon kialakult 'drámai helyzetet hozta fel példaként, ahol „a kettős mérce politi­kája egy nagyszabású kato­nai konfliktus szításának ve­szélyét hordozza magában". Az orosz tábornok szerint ezek a balkáni események • Moszkva (MTI) Az orosz kommunisták és szövetségeseik „mindent megtesznek Jugoszlávia tá­mogatása érdekében a Belg­rád számára oly nehéz idő­szakban" - jelentette ki csü­törtökön Gennagyij Zjuga­nov. Az orosz kommunisták vezére Vojiszlav Seselj jugo­szláv miniszterelnök-helyet­tessel, a Szerb Radikális Párt vezetőjével folytatott meg­beszélést Moszkvában. Zju­meggyőzően bizonyítják, hogy Moszkvának gyors, hi­teles és pontos információval kell rendelkeznie azokról a szándékokról, elgondolások­ról és tervekről, amelyek a stabilitás, a biztonság és a béke ellen irányulnak. Csak ebben az esetben lehet meg­felelően kivédenie e törekvé­seket. Kvasnyin az évfordu­ló alkalmából méltatta az orosz katonai felderítés haté­kony munkáját, a finanszíro­zási nehézségek ellenére nyújtott teljesítményét, a FÁK-országok többségének ^szakszolgálataival való együttműködését. Kedvezően értékelte, hogy a NATO-or­szágok katonai felderítéseivel is együttműködési lehetősé­gek nyíltak, hiszen a realitá­sok megkövetelik az infor­mációcserét a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a nukleáris technológiák elter­jedése, valamint a környezeti katasztrófák elleni küzdelem­ben. ganov „rendkívül figyelemre méltónak" minősítette azt a kezdeményezést, hogy Jugo­szlávia csatlakozzék az orosz-fehérorosz unióhoz, amely téma volt a szövetség közelmúltban megtartott ja­roszlavli parlamenti közgyű­lésén is (e tanácskozáson megfigyelőként vett részt Seselj). Az orosz kommunis­ták első embere a gyakorlat­ban is kivitelezhetőnek mi­nősítette ezt az elgondolást. • Bukarest (MTI) Ma az RMDSZ koalíci­ós partnerei színt vallot­tak - jelentette ki Aszta­los Ferenc, a román képviselőház oktatási bizottságának alelnöke azt követően, hogy csü­törtökön az oktatási törvény alsóházi vitájá­ban a koalíciós társak magára hagyták a Ro­mániai Magyar Demok­rata Szövetséget, sót szembefordultak vele. Asztalos úgy fogalma­zott, hogy a román kor­mánykoalíciót illetően „elér­kezett az igazság órája". Mi­után a Demokrata Párt kép­viselői mind az oktatási bi­zottságban, mind az alsó­házban nyíltan szembehe­lyezkedtek az RMDSZ-szel és együtt szavaztak az ellen­zékkel, „elegánsnak" szánt gesztusok után a parasztpárti és a liberális képviselők is magára hagyták az RMDSZ­t, még a bizottság többsége által aláírt beadvány napi­rendre tűzését sem támogat­ták. „Amikor magyargyűlölet • Dusanbe (MTI) Tádzsikisztán északi részén csütörtök délelőtt folytatódtak az össze­csapások a Mahmud Hudojberdijev vezette felkelők és a kormány­csapatok között. A har­cokban legkevesebb hatvan ember sérült meg, a halottak száma nem ismert. Leninábád körzet köz­igazgatási központjában, Hudzsandban a rendőrkapi­tányság és a belügyminiszté­rium fegyveres erőinek szék­háza körül vívnak heves har­cokat. A két intézmény szer­dán a lázadók kezére került. (A tádzsik elnök szóvivője szerdán úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a város lé­gi kikötőjét ugyancsak el­izzik a levegőben", semmi­lyen esély nincs arra, hogy az RMDSZ akár legjelen­téktelenebb módosító javas­latát is elfogadják a képvi­selőházban - mondta Aszta­los. Ezt bizonyította a csütör­töki vita, amikor az RMDSZ minden észrevéte­lét leszavazták a bizottsági szövegjavaslattal szemben. „Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy bízvást kije­lentsem, semmi reménye sincs annak, hogy az RMDSZ szempontjából a legfontosabb, a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatási jogkörét szabályozó 123-as számú cikkely esetében ér­vényesíteni lehet az RMDSZ igényeit" - jelen­tette ki Asztalos. „Mindezek a végkifejlet felé vezetnek. Nemcsak ab­ban az értelemben, hogy az RMDSZ-nek ott kell hagy­nia ezt a koalíciót, hanem olyan értelemben is, hogy ezt a koalíciót ennyi belső viszály, feszültség és ellent­mondás közepette nem lehet tovább fenntartani" - tette hozzá. foglalták a felkelők.) A Hu­dzsandtól 20 kilométerre fekvő Cskalovszkot és re­pülőterét szintén a lázadók ellenőrzik, az összecsapások itt is változatlan erősséggel folynak. A hatvan sebesültről szó­ló adatot a leninábádi vörös­kereszt közölte, a Nemzet­közi Vöröskereszt dusanbei irodája 90 sebesültről tud. A halálos áldozatokról még szerdán egy katonai forrás vont nem végleges mérleget: a felkelők és kormányerők közötti összecsapások első napja 20 halottat követelt a reguláris erők soraiban. A Nemzetközi Vöröske­reszt dusanbei irodája csü­törtökön a sürgősségi ellá­táshoz szükséges orvosi fel­szerelésekből és gyógysze­rekből álló szállítmányt indít • Washington (MTI) Szerdán New Yorkban hi­vatalosan vádat emeltek Oszama bin Laden, az Afga­nisztánban élő dúsgazdag szaúdi üzletember ellen, amerikaiak ellen elkövetett támadások - köztük az afri­kai nagykövetségek elleni augusztusi robbantások ­miatt. Az Egyesült Államok emellett 5 millió dolláros ju­talmat tűzött ki annak, aki­nek az információja nyomán kézre lehet keríteni Oszama bin Ladent. Korábban 2 millió dollár • Moszkva (MTI) Az Egyesült Államok 20 évre szóló 600 millió dollá­ros hitelt nyújt Oroszország­nak amerikai élelmiszerek vásárlására - közölte Genna­gyij Kulik, a mezőgazdasági kérdésekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes. A hitelből másfél millió tonna útnak a harcok dúlta térség­be Üzbegisztánon keresztül, a csatamezőket megkerülve. Ddusanbei belügyminisz­tériumi források szerint az éjszaka folyamán helikopte­reken 300 katonát küldtek a Cskalovszkban és Hu­dzsandban harcoló kormá­nyerők megerősítésére. A le­ninábádi körzetben harcoló alakulatok létszámát nem hozták nyilvánosságra, a fegyveres felkelők becslések szerint ezren vannak. Az erősítésnek kivezényelt egy­ség tagjait az elnöki gárda és a belügyi csapatok katonái­ból válogatták ki. A dusanbei védelmi mi­nisztériumból származó érte­sülés szerint az északi láz­adás a fővárosban is érezteti hatását: csütörtökre virradó­ra pokolgép robbant Dusan­volt az ilyen célokra kilátás­ba helyezhető összeg felső határa, de az augusztusi kettős robbantás nyomán ho­zott számos amerikai intéz­kedés egyike - a kong­resszus időközben megszer­zett jóváhagyása mellett -, tekintettel a terrorcselekmé­nyek kiemelkedően vesz­élyes voltára, lehetővé tette a jutalom megnövelését. Az illetékes szövetségi vádesküdtszék számos más személyt is vád alá helyezett az Amerika-ellenes terrorak­ciókkal kapcsolatban. élelmiszert tud vásárolni az ország, fél-fél millió tonna kukoricát és szóját, továbbá húst, tejport, gabonaféléket. A hitel feltételeiről az orosz kormánytag nem kö­zölt többet, csak azt, hogy „ilyen előnyös feltételeket még soha nem sikerült elér­ni". béban, de a detonációban senki sem sérült meg. A felkelők vezére, Mah­mud Hudojberdijev egybe­hangzó hírügynökségi érte­sülések szerint Cskalovszk­ban tartózkodik. A gépesített tádzsik elitdandár egykori parancsnoka közölte: a fegy­veres felkelés lehetővé teszi számára, hogy felhívja a fi­gyelmet a közép-ázsiai köz­társaságban uralkodó tartha­tatlan helyzetre, ahol szavai szerint „sem demokrácia, sem szólásszabadság nincs, csak kábítószer-csempészet és banditizmus". A felkelők szerdai közleményükben két követeléssel álltak elő: 40 százalékos képviseleti arányt kérnek a koalíciós kormány­ban és követelik az összes politikai fogoly szabadon engedését. fmwsm Jelcin nem indulhat • Moszkva (MTI) Az orosz államfő nem je­löltetheti újra magát, s így nem indulhat a 2000-ben esedékes elnökválasztáso­kon, mivel jelenleg második elnöki időszakát tölti - így döntött az orosz alkotmány­bíróság, amely az Állami Duma beadványa nyomán vizsgálta meg a kérdést. Mindez azért kavart vitát, mert Jelcin már orosz elnök volt, amikor 1993-ban életbe lépett az alkotmány, amely­nek értelmében egy és ugyanazon személy csak két államfői időszakra választ­ható meg. „Veszteséges" tüntetés • Brassó (MTI) A román kormány lemon­dását és az üzembezárások leállítását követelték Brassó­ban a szakszervezetek által szervezett tüntetésen. Radu Sarbu, az Állami Vagyon­alap új elnöke ugyanakkor arra figyelmeztette a kor­mányt, hogy ne engedjen a kivételeket sürgető politikai nyomásnak. A brassói szak­szervezetek felhívására mintegy tízezer ember, döntő többségében gyári munkás vonult az utcára. A tüntetők a város főterén jel­képesen eltemették a román gazdaságot s a kormány le­mondását követelték. Lezsák-Peterle kerékpártára • Kuzma, Szentgotthárd (MTI) Álláspontjaink azonosak vagy hasonlóak az uniós csatlakozási feladatokról, és a határvidékek fejlesztését, az eurorégió kialakítását a kereszténydemokrata gon­dolkodáson alapuló pártközi kapcsolatok révén kívánjuk elősegíteni - jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF el- r nöke a Lojze Peterlével, a Szlovén Kereszténydemok­rata Párt (SKD) elnökével Szentgotthárdon folytatott megbeszélését követően. Pe­terle elfogadott egy „spor­tos" meghívást pártelnöktár­sától: jövőre kétnapos, 100 kilométeres közös kerékpár­túrát tesznek Magyarorszá­gon. 2001. • New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Irán javaslatára „a civilizációk közötti párbeszéd évévé" nyilvánította 2001-et. Az er­re vonatkozó határozatterve­zetet szerdán szavazás nél­kül elfogadták a küldöttek. A javaslatot negyven tagál­lam támogatta, köztük az Európai Unió tagországai. Arafat Mubaraknál • Sarm es-Sejk (MTI) Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök csütörtökön Jasz­szer Arafattal, a palesztin ha­tóság elnökével a közel-kele­ti békefolyamat kérdéseiről folytatott megbeszélést a Sí­nai-félsziget csücskénél lévő Sarm es-Sejk üdülőhelyen. A négyszemközti eszmecserén Arafat „a Wye Plantation-i megállapodás végrehajtásá­nak megakadályozását célzó izraeli kísérletekről" adott tá­jékoztatást az egyiptomi ál­lamfőnek, közölte egy egyip­tomi illetékes. Zjuganov támogatja Seseljt Lázadás Tádzsikisztánban Amerikai hitel Oroszországnak

Next

/
Thumbnails
Contents