Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

SZOMBAT, 1998. Nov. 28. STEFÁNIA-RIPORT 9 • A seftesek munkaértekezletet tartanak? Röszkén szomorú a csempész •».",[""• —;-..LJM ' ' '"L",.'" 1KIBU ,1 XWKIWWll 1 Van olyan nap, amikor négyezer autó is átlépi Röszkén a határt. A gyalogosforgalom azonban jelentősen visszaesett. (Fotó: Karnok Csaba) Röszke - vámosok és csempészek csatatere immár hosszú évtizedek óta. S bár a bűn, mint tudjuk, mindig egy lé­péssel a bünvadászok előtt jár, előfordul olyan is, hogy az állam harco­sai lepik meg a másik lövészárokból pufogtató seftelöket. Ez történt no­vember 19-én, amikor is szigorúbb vámszabá­lyok hatályba lépésével kemény csapás érte a déli határokon dolgozó cigi- és szeszcsempésze­ket. A vámrendelkezé­sek módosításának okairól, a röszkei hatá­ron tapasztalható válto­zásokról szól mai ripor­tunk. Nagy csudát láthatott az, aki az elmúlt hetekben, hó­napokban arra szánta el ma­gát - átlépi Röszkén a ma­gyar országhatárt. Senki ne higgye, hogy mondjuk há­romemeletes kamionokból osztogatták a szaloncukro­kat, netán milliós autócsodá­kat sorsoltak ki a határőrök, vagy a fináncok. Csupán ar­ra lehetett figyelmes a gya­nútlan szemlélődő: nagyon fölhergelődött ám a turista­kedv Szeged határában. Olyannyira, hogy egyesek még gyalog is nekivágtak a hosszú útnak. Aztán az is ki­derült ám, hogy közel sem egyesekről, hanem inkább több száz fős tömegről va­gyon itt szó. Közöttük vi­szont nagyon kevés olyan akadt, aki a Vajdaság termé­szeti kincseire lett volna kí­váncsi. De még csak a jugo­szláv határőrség útlevélkeze­lő bódéinál sem akartak időt vesztegetni. így aztán e za­jos csapat éppen csak átruc­cant a magyar felségjelű so­rompó túloldalára, ellepte a free shopnak nevezett bolto­kat, s gatyaszárig telivásá­rolta magát olcsó cigarettá­val, no, meg egy kis szesszel is. Aztán irány haza, s kez­dődhetett az az áldásos tevé­kenység, amit a cigaretta­csempészek marketing tevé­kenységének is nevezhe­tünk. Nem márkás, de olcsó A szemfüles urak és asszonyságok, némi közvetí­tői lánc beiktatásával meg­kezdték a magyarországi piacok elárasztását a már­kásnak nem nevezhető, ám annál olcsóbb balkáni cigik­kel. Mielőtt bárki is azt hin­né, csak és kizárólag Rösz­kén forgolódtak a cigisefte­sek, elárulhatjuk: az összes déli határállomáson, így pél­dául Tiszaszigeten, Tompán, Bácsalmáson is vívták ve­szekedés csatáikat a finán­cok és a csempészek. Ezért aztán csak keveseket ért de­rült égből villámcsapásként a hír: a vámtörvény végre­hajtási rendeletének módosí­tásával szigorítják a cigaret­ta és az alkohol behozatali szabályait. November 19-én nulla órától lépett hatályba a meg­szigorított vámrendelkezés. Mivel sok aggódó utazó úgy értelmezte a jogszabály mó­dosítását, hogy a jövőben egy fillérnyi árut sem lehet behozni Jugóból vámmente­sen, arra kértük röszkei láto­gatásunk során Halasyné Bacsa Ildikót, a határállomás vámparancsnokát, szakértő­ként szóljon arról, milyen megkötések szerint lehet a jövőben Jugoszláviából szár­mazó holmikat vámkezeltet­ni a határon. - Ami nem változik: a magyar állampolgárok ez­után is vámmentesen hoz­hatnak be 27 ezer forint érté­kű, nem kereskedelmi forga­lomra szánt árucikket. Ami viszont változott: november 19-tól ezen áruk között nem lehet vámmentesen vámke­zeltetni a cigaretta és a szeszféleségeket. Vagyis aki mégis úgy dönt, hogy ra­gaszkodik a már korábban megszokott 500 szál cigaret­tájához és egy liter égetett szeszéhez, annak akkor is vámot kell fizetnie, ha a vá­sárolt holmik értékösszege nem éri el az említett 27 ezer forintot. Az viszont tény, hogy a vám kifizetésé­vel, ahogy azt mondani szokták, drágább lesz a leves mint a hús - vagyis takaré­kossági okokból semmiképp nem éri meg a free shopban bevásárolni az elfüstölésre szánt holmit - mondta a pa­rancsnok asszony. Ha bekukucskál Jugóba. • Sokan attól félnek, hogy a szigorításokkal teljesen megszűnik a kis­határ-forgalom, és még egy picurka ajándékot sem vásárolhatnak sze­retteiknek külföldi útjuk során. - Ilyen helyzet természe­tesen nem fenyeget a jövő­ben sem, hiszen a szigorítá­sok csak és kizárólag a ciga­retta és a szeszforgalmat érintik. Egyébként azt sem igaz, hogy egyetlen szál füs­tölnivaló sem lehet a hazaté­rőnél, hiszen a turistákra vo­natkozó New York-i egyez­mény passzusai szerint a személyes használatra szol­gáló árumennyiség (ami ci­garetták esetében 250 szál...) behozható. Igen ám, de csak annak, aki valóban járt is Ju­goszláviában, s csak naponta egyetlen alkalommal, az első beutazás esetén illeti meg az utast ez a kedvezmény. 0 Miként tudják ellen­őrizni, hogy a kifele ban­dukoló, nagytáskás urak és hölgyek valóban be is kukucskáltak déli szom­szédunkhoz, vagy csak a free shopig gyalogoltak? Egyáltalán - hogyan el­lenőrizhető, ki és hány­szor fordult meg a hatá­ron, hiszen a magyar ál­lampolgároknak személy­hez fűződő joguk, hogy annyiszor kanyarogjanak a határsorompók világá­ban, ahányszor az úri jó­kedvük diktálja. - Az utazást természete­sen nem korlátozzuk, viszont nekünk meg azt nem tilthatja meg senki, hogy megkérjük határőr kollegáinkat: üssenek egy jókora pecsétet minden kifelé utazó paszportjába. Ez már meg is történik Röszkén, s így pontoson tudjuk, ki hányszor ment ki Jugóba egy nap alatt. Ezen kívül a nagy bevásárlótáskával érkező út­levelében azt is megvizsgál­juk, belépett-e gazdája Jugo­szlávia területére. Mert ha nem, természetesen egyetlen fillér értékű vámkedvezmény sem illeti meg. Napi 37 ezer doboz 0 A nagy szigor beveze­tése hozott-e lényeges vál­tozást Röszke hétköznap­jaiban? - De még mennyire. A gyalogosforgalom nagyon visszaesett, a környezetünkről pedig elmondhatom, hogy sokkal kulturáltabb lett a röszkei határátkelő. Gondol­jon csak bele: korábban volt olyan napunk, amikor cigi­ügyben 1500 vámmentes vámkezelést hajtottunk végre. Vagyis ha ezt a számot be­szorozzuk az 500 szálas be­hozható mennyiséggel, Rösz­kén legálisan is napi 37 ezer doboz cigi jutott be az or­szágba. S ez a mennyiség ­ahogy a seftesek fogalmaztak - csak a mutató volt. Ki tudná megmondani, hogy illegáli­san mennyit sikerült becsem­pészniük? Most viszont a ci­gifronton béke van. Persze gyorsan hozzáteszem: még nem lehetünk teljesen nyu­godtak, ugyanis kizártnak tar­tom, hogy akik hozzászoktak a nagy cigibizniszhez, most egyik napról a másikra új foglalatosság után nézzenek. A nagy csendet inkább azzal magyarázom, hogy a seftesek most tartják munkaértekezle­teiket, s azon tanakodnak, mi­ként lehetné tovább folytatni a cigaretta illegális kereske­delmét. Gyanítom, hamaro­san megkezdődik a nagytéte­lű, különböző rakományok­ban elrejtett cigiszsákok utaz­tatása, de mi erre a váltásra is felkészültünk. Annyit ígérhe­tek, hogy munkatársaink a le­hető legnagyobb szorgalom­mal kutatják a jövőben is az illegális szállítmányokat ­mondta Halasyné Bacsa Ildi­kó. Szesz, a sztárvaluta Mi pedig vámos kísérettel meglátogathattuk az elkob­zott cigaretták raktárait. Itt, a nagy zsákokban összegyűjtött cigihegyek árnyékában tud­tuk meg: a november 19-i szi­gorításig már 10 ezer karton cigarettát gyűjtöttek be a fi­náncok. S hogy mi lesz ezek után az ily nagy veszteséget is elviselő, harcedzett cigifu­tárokkal? Egy biztos - mond­ta nekem egy vámos ismerő­söm még évekkel ezelőtt -, hogy a csempész nem vész el, csak átalakul. Nos, e riport zárásaként elárulhatom: ezzel egyetértett a röszkei parancs­nok asszony is. Aki szerint a jövőben a szeszfronton nyit­hatnak újabb harcállásponto­kat a seftelők, ugyanis ez a termék örök valutaként funk­cionál Röszkén. Csak az a nagy baj - mondta Halasyné Bacsa Ildikó hogy egyre durvább módszerekkel pró­bálkoznak a szeszfutárok. Amíg pár évvel ezelőtt min­denki biztos lehetett abban, hogy államilag ellenőrzött tiszta szeszt vesz, ha egy-két üveggel megkínálja magát a piaci csempészsoron, most már mindenféle gyanús ere­detű folyadékok érkeznek az országba. Aki tehát úgy dönt, hogy ezekből vásárol, szá­moljon a kockázattal, netán metilalkoholt nyel pálinka he­lyett... Bátyi Zoltán Kirándulás - űrhajón • Újra megszólal Dankó Pista hegedűje Prímásverseny a Hungáriában Telekné Tóth Anna és Bányai János, a prímásverseny szervezői. (Fotó: Karnok Csaba) Hagyományteremtő szándékkal rendezik meg az I. Dankó Pista­prímásversenyt ma 13 órától a szegedi Hungá­ria Szálló éttermében. A viadalról a két főszerve­zőt, Telekné Tóth Annát és Bányai Jánost, a Dan­kó Pista Emlékéért Ala­pítvány titkárát és elnö­két kérdeztük. • Honnan az ötlet, hogy prímásversenyt szervezze­nek? T. T. A.: Ebben az évben ünnepeljük a szegedi dalköl­tő születésének 140. és halá­lának 95. évfordulóját, ezért a tavaly óta működő Dankó Pista Emlékéért Alapítvány nevében Dankó-évet hirdet­tünk. A jubileumi rendez­vénysorozat részeként szer­veztük meg az I. Dankó Pis­ta-prímásversenyt is, amellyel nemcsak a magyar nótakincs ápolása a célunk, hanem szeretnénk a műfajt még művelő tehetséges ci­gányzenészek számára bemu­tatkozási lehetőséget biztosí­tani. Nagy szükség van arra. hogy népszerűsítsük őket, hi­szen ma már egyre kevesebb vendéglátóhely játszik auten­tikus cigánymuzsikát. 0 Hány résztvevője lesz a prímásviadalnak? B. J.: Eredetileg tizen­egyen jelezték versenyzési szándékukat, de közülük nem mindenki tud eljönni. Akadnak olyan prímások, akik épp külföldön vendég­szerepelnek. 0 Kik alkotják a zsűrit? B. J.: A zsűri elnöke a Szegedről elszármazott Cse­mer Géza író, rendező, aki nagy örömmel vállalkozott a feladatra. A tagok: Szirmay László, az Országos Szóra­koztató Központ igazgatója, Szecsődi Ferenc hegedűmű­vész, a Szegedi Zenekonzer­vatórium tanára, Koczka Fe­renc, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya, Szélpál Szilveszter, a Király-Kőnig Zeneiskola igazgatója, Kikli Tivadar zeneszerző és Oláh Jenő, a versenyen és a gálán kísérő Magyar Állami Népi Együttes Cigányzenekarának prímása. A verseny tanács­adója Sárosi Bálint, a kiváló népzenekutató. Mindannyian kompetensek, ők jelentik a garanciát a verseny szakmai színvonalára. 0 Hogyan versenyeznek a prímások? T. T. A.: Először a kiírás­ban szereplő öt zenemű közül sorshúzással kiválasztott kö­telező darabot játsszák el a versenyzők, majd a szabadon választott nótacsokrot adják elő, amelyben legalább két Dankó-nótának kell szerepel­nie. Változatos lesz a prog­ram, hiszen több száz Dankó­szerzemény közül lehetett választani. Szép díjak várnak a versenyzőkre, az első he­lyezett számára a Morton's Utazási Iroda egy Madridba szóló retúr repülőjegyet, Sze­csődi Ferenc pedig egy ró­zsafából készült mestervonót ajánlott fel. A második he­lyezett egy arany Dankó­gyűrűt, a harmadik egy hege­dűt formázó arany nyakken­dőtűt kap a pénzjutalom mel­lé. Támogatóink értékes kü­löndíjakat is felajánlottak: a polgármesteri hivatal egy Szász Endre-vázát, a Hang­szergyártó Kft. egy csodála­tos hegedűt. 0 A prímások viadalát műsoros est zárja... - T. T. A.: Este 8 órától az Ifjúsági Házban rendezzük meg a verseny gálaestjét, amelyen aranykoszorűs nóta­énekesek, operaénekesek népszerű nótákat énekelnek. Az est fénypontjaként az első helyezett prímás megszólal­tathatja Dankó Pista hegedű­jét, amit a Móra Ferenc Mú­zeumtól kapunk kölcsön erre a különleges alkalomra. Sze­retnénk, ha a prímásverseny által Dankó Pista szellemisé­ge újra megérintené ez embe­rek lelkét, és eljönne a ma­gyar nóta reneszánsza. H. Zs. November 29-én este 20 órai kezdettel ismét jelentkezik a VTV képer­nyőjén a Negyedik Di­menzió. Lássuk, mit kí­nálnak ez alkalommal a műsor készítői! Az adás vendége Müller Péter író. A halál közeli él­mények témaköre igen vita­tott: támadják az orvostudo­mány, a vallás képviselői, s nem utolsó sorban a „mezei" szkeptikusok. Ennek ellenére egyre gya­rapszik azok száma, akik vállalni merik saját élménye­iket a nyilvánosság előtt, esetleg publikálják is azokat. Müller Péter életfilozófiáját igen jelentősen befolyásolta saját halál közeli élménye. Ezekbe a „világon túli" ta­pasztalatokba nyerhetnek betekintést a nézők a stúdió­beszélgetés során. Az élettan és lélektan ku­tatóit régóta foglalkoztatja az álom funkciója. Lehetsé­ges, hogy agyunk a maga sa­játos módján, titokzatos szimbólumrendszere segítsé­gével esetleg figyelmeztetni akar valamire? Ez az egyik lehetőség. De ezen kívül az álom igen sok mindent jelez­het. Vajon az alábbi történet is egy vágyteljesítő, gond­megoldó, stb. álom? Ide illik a csontig koptatott szlogen: az igazság odaát van... A lakótelepi lakás kis gyermekszobáját titokzatos fény világítja meg. A harma­dik emeleti erkély ajtaja mellett három kis szürke alak figyeli a kisebbik fiút, aki felébred, lassan felkel az ágyából és feléjük indul. El­megy mellettük, kinyitja az erkélyajtót és kilép. A három kis lény követi. A kisfiút kor­lát sem akadályozza. A történet további részét megismerhetik a műsorból, vasárnap este. Folytatódik a Tallózó rovat, melyben a misztikus kövek története folytatódik. S végül egy hír a játékos kedvű nézőknek: ismét lesz 4. D-játék, ahol értékes nyeremények lelnek gazdára. F. A.

Next

/
Thumbnails
Contents