Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

HÉTFŐ, 1998. NOV. 2. SZEGED 5 Én, n fa Tja csak tehetem, nem megyek föl Pestre. (Teheti, jó­ii pofa, más meg fölmenne, nem?) Mintha valami méretes zsibvásárba ugrana az ember a peronról. A jár­dákat autók dugítják, az autókat emberek, s ha mégis marad szabad placc, ott a kutyadolog terepszínben, fris­sen, jól kenhetően hengeredik, amely később illatanyagá­val kápráztatja el a zárttermi közönséget, akik egymásra pislogva keresik, vajon ki ma az ügyeletes előadó. Ennek ellenére találtam egy szigetet a járdán, egy mo­zi előtt, ahol a Titanic filmfesztivál zajlott, mint jég a po­hárban. Mi van, gondoltam, a kutyák elkerülik a filmmű­vészetet? Annak ellenére, hogy tudtam, a dohányzás ká­ros az egészségre, rágyújtottam, a metsző szélben meg­dörzsöltem a tenyerem és néztem, ahogy a füst kiszáll a számból, mintha egy Gin-szellem exhumálva. Elvezet volt a tiszta placcon, mint valami egészségügyi őr, álldogálnom, de hamarosan valami meleget éreztem a bokám körül. Nem mozdultam. Pont a tiszta placcon. Egy férfi ment el előttem, lassan, komótosan, fehér bottal kopogtatva a kövezetet. Majd láttam, hogy a kezé­ből kiinduló hosszú, barna gyeplő a lábam közé vezet. A vak megállt, rángatta a gyeplőt. Lenéztem a bokámra. Óriási sötét szőrcsomó fedte a cipőmet, s ez az óriási sötét szőrcsomó egy kutyafejben végződött. A következő zöldnél lassan átkelt a zebrán kutya és gazdája, és én úgy álltam ott a tiszta placcon, mint egy fa, amelyből hosszú, nedves csíkban kifolyt az élet­kedv. Podmaniczlcy Szilárd • Mininform - felszálló ágban Jó döntés, jó információból A Mininform Számí­tástechnikai és Szolgál­tató Kft. hat éve jelent meg a piacon, s ma már az első három szegedi szoftvercég között tart­ják számon. Sikerük tit­ka, hogy a magyar pia­con is fölismerték: a mai gazdaság igazi hajtóere­je az informatika, s a versenyben az gyöz, aki gyorsabban jut informá­cióhoz. # A Mininform elkészí­tette a Délmagyarország honlapját, valamint la­punk elektronikus válto­zatát, így a friss DM már kora reggel, az Interne­ten is olvasható. Milyen a fogadtatás? - kérdeztük Orosz Sándort, a Minin­form Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. ügyveze­tő igazgatóját. - Október 30-án, pénte­ken jelent meg először a Délmagyarország az Interne­ten, s már az első napon több mint hatszáz olvasója akadt. Tevékenységünket mintegy négy hónapja bővítettük In­ternet szolgáltatásokkal: cé­gek adatait, kereskedelmi és egyéb információkat köz­lünk. Segítségünkkel adják­veszik az információkat. • Mivel foglalkozik még a Mininform? - Saját tervezésű informá­ciós rendszereket készítünk, végzünk vállalati átvilágí­tást, szaktanácsadást. Meg­tervezzük és létrehozzuk egy cég adatbázisát, vagy újra­tervezzük a meglévő rend­szereket. Kész ügyviteli, biz­tonságtechnikai, műszaki nyilvántartási programcso­magokat is értékesítünk, köztük a Microsoft, Novell, Lotus Notes nevekkel fém­jelzett csomagokat. Rend­• szerszervező és programter­vező munkatársaink kiscso­portos képzéseket vezetnek. • Melyek legfontosabb referenciamunkáik? - A Mol Rt. Szegedi Bá­nyászati Üzeme műszaki adatbázisának fejlesztését említeném, de mi készítettük el a Szegedi Közlekedési Kft. Telpark rendszerének programcsomagját, vagy a szegedi nemzetközi vásár rendezvényszervezési veze­tői információs rendszerét is. • A közeljövő tervei? - Német partnerünkkel tárgyalunk egy vegyes válla­lat létrehozásáról. Cégünk szoftvereket gyárt majd nyu­gatra. • A magyar piac fölis­merte az informatika va­lódijelentőségét? - A Nyugathoz képest tíz éves lemaradást kell behoz­nunk. Ott a gazdasági és üz­leti szféra bevételének 6-8 százalékát fordttja informati­kára - Magyarországon alig fél százalékot költenek ugyan­erre. De itthon is egyre több cég vezetője látja be, hogy az információ ma már a legfon­tosabb termelóerő. A gyorsan megszerzett és hatékonyan fölhasznált információ a leg­jobb eszköz a siker elérésé­hez. A gazdálkodó, vagy hi­vatali rendszerek hatékony megszervezése is az informa­tika „hatáskörébe" tartozik. Az informatikai csúcsmene­dzserek a sikeres cégek má­sodik embereivé léptek elő. Az új szemléletet fejezi ki cégünk szlogenje is: ,jó dön­tés, jó információból". Ny. P. • Házgyári időutazás: ipari park lesz? Negyven dudás egy csárdában Már az első napon több mint hatszázan olvasták az Interneten a Délmagyart. (Fotó: Nagy László) Az egykori házgyári telepen ma négy cég is gyárt ablakokat. (Fotó: Miskolezi Róbert) A kilencvenes évek ele­jén darabjaira hullott épí­tőipari birodalom, a Dél­ép egykori házgyári tele­pén a múltat akartuk faggatni, de már a jövőt is sikerült tetten érnünk. A negyvenkét hektáros terület - a kilencvenes évek elejének pangó éle­te után - most pezsgő vi­lággal fogja a kíváncsis­kodót. Több mint negy­ven cég költözött be az egykori nagyüzem mára darabokra szabdalt terü­letére. Az üzemeltető, a Délépítő Kft. még az idén pályázatot ad be, hogy minősítsék ipari parkká a területet. A valóságban ugyanis máris az. Az „egyes" kapunál, azaz a Dorozsmai út felőli főbejára­ton nem könnyű személyko­csival lavírozni, hiszen teher­autók, kamionok tucatjai jön­nek-mennek egész nap ki-be a telep a bejáratán. A benti főut­cán néhány métert gurulva va­lóságos táblaerdő fogadja az idegent. Beszédes olvasmány ez az „útbaigazító karó": az elmúlt években a faipari cé­gektől kezdve, a betongyártó­kon át, a nyomdaipari vállal­kozástól a reklámstúdióig so-^ kan beköltöztek a telepre. Még egy oktatási intézmény, a szakmunkásokat képző Baustudium is optimálisnak tartotta ezt a helyet. Hamar kiderül, a főútról nem érdemes letérni, mert né­mi kis kitérő után két hatalmas farkaskutyával kerülünk szembe, alaposan vicsorítanak az idegenre, miközben néhány méterrel arrébb egy betonszál­lító teherautó „megtankolja" önmagát. Gyorsan visszaka­nyarodunk a telep belseje felé. - Hamarosan pályázatot adunk be, hogy minősítsék ipari parkká ezt a területet ­mondja Koreck Ferenc, az egykori Délépből kivált Dél­építő Kft. ügyvezetője. A területet ugyan a felszá­molás során eladták, így negyvenkét tulajdonosa van ma a Házgyárnak, de az inf­rastruktúrát - a vizet, a vil­lanyt, a telefont, az utakat, a portaszolgálatot - a délépítő­sök üzemeltetik, s „szolgál­tatják" az itt lakók igénye szerint. Az osztatlan közös birtokon barátságban élnek egymás mellett a lakók, már csak azért is, mert jó néhá­nyuk közös családból szár­mazik: sokan ugyanis az egy­kori Délép széthullása után önállósultak. Az építőipar nehézlovassá­ga, a betongyártás idézi vissza leginkább a múltat. A nagycsarnok két hajójában ma is működik a Dél-magyar­országi Vasbeton Kft., ahol továbbra is öntenek panelt, igaz egészen másmilyet, mint egykor. Szalma Ferenc ügyvezető is régi délépes, élénken em­lékszik még azokra az időkre, amikor csúcsrajárt a Házgyár, négyezer betonotthon elemeit öntötték ki évente. Ők azutan itt ragadtak a nagycsarnok­ban. Megrendelésre gyárta­nak betonelemeket. A tükör­sima paneleket végignézve az embernek az jut az eszébe, ott kellett volna elkezdeni a pa­nelgyártást, ahol befejezték. A több mint negyven hek­táros területen ma négy cég is gyárt ablakokat - derül ki, amikor betévedünk a Panorá­ma Ablakgyártó Kft.-hez, amely szintén egykori délé­pes cégből alakult át. Szalai László cégvezető szerint azért lett gyorsan önálló ez a vál­lalkozás, mert korán, már 1989-ben „elengedték a kezü­ket", azután a kilencvenes években, a felszámolás során megvásárolta a céget a Bor­sodchem Rt. - A nyílászárók piaca szép fokozatosan átrendeződik: egyre keresettebb a műanyag, mert időtálló és praktikus. Nagy előnye, hogy azt se tud­ja a tulajdonos, hogy ablak van a házán. AJiúsz alkalmazottat fog­lalkoztató cég egyébként 12 ezer négyzetméternyi ablakot gyárt az idén, elsősorban a magánvevők és az önkor­mányzatok közül kerülnek ki partnerei. De egy román kór­ház ablakait is itt készítették el, mindössze öt hét alatt. - Kevés építkező jön mos­tanában ablakért, mert mióta felröppent a hír, hogy vissza­hozzák az áfa-visszaigény­lést, megállt a piac. Az idő is megállt néhány évre a szomszédos csarnok­ban. A kilenc-tízes hajót még két évvel ezelőtt is leg­feljebb a szellemek lakták. A hatalmas zsaluszerkezeteket belepte a por, a látogató leg­feljebb azon morfondírozha­tott magában, hogyan szület­hettek meleg otthonok ebben a ridegségben. Mára azon­ban itt is nagyot változott a világ. A csarnokot kívül-be­lül kifestették, a területet parkosították, a homlokzatra pedig felirat került: Alu­konstrukt. Az ötéves cég egy alapos felújítás után alig több mint egy esztendeje költözött be a sokáig üresen álló, lepusztult 5200 négyzetméteres csar­nokba. A múltat már csak a terem végében lévő öt ágú vörös csillag idézi vissza. Mellette jelmondat: „Az MSZMP KB Kongresszusi Zászlójával, az MT-SZOT Elnökség Vörös Zászlójával kitüntetett vállalat." - Olyan magasan van a felirat, hogy túl bonyolult lett volna leszedni - mondja az ügyvezető igazgató, Har­nóczi László. - Egyébként sok külföldi partnerünknek tetszett, hogy nem tüntettük el a múlt nyomait. Tagadni lehet, de letagadni nem azo­kat az évtizedeket. Természetesen a dekorá­ció semmilyen elkötelezett­séget nem takar: egyszerű mementó ma már. A 60 al­kalmazottnak egyébként se sok ideje marad a nézelődés­re: évente ezer tonna acél­szerkezetet kell gyártaniuk, s több mint 10 ezer négyzet­méter alumínium nyílászárót elkészíteniük. Mindent egye­di megrendelésre csinálnak, hiszen azt a luxust, hogy a raktárakban álljon a készter­mék, ma már senki sem en­gedheti meg magának. Meg­rendelés pedig akad jócskán: nemrégiben a kecskeméti Pólus Center vázszerkezetét készítették el, most a szegedi Cora Áruházon dolgoznak. Délre hajlik az idő, ami­kor lassan visszaindulunk a főbejárat felé, ami nem is mindig egyszerű. Negyven­két hektáron könnyű elté­vedni. Az utakra ráadásul rá­férne egy réteg fiatalabb asz­falt. A repedezett beton még a múltat idézi, a csarnokban megbúvó korszerű technoló­giák már a jövőt. Ipari park - mondjuk mostanság. Pedig az iparnak nem sok köze van a valóság­ban a parkhoz. Igaz, ha jól csinálják, ez is virágozhat. Rafai Gábor napló MA A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 13-16 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Ott­honban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bá­lint János ingyenes jogi ta­nácsadást tart az érdeklő­dőknek, 15-16 óra között. HOLNAP c* A MUNKÁSTANÁ.­CSOK Csongrád Megyei Szövetségének irodájában (Szeged, Eszperantó u. 3-5., 1. em., 3.) ingyenes jogsegélyszolgálati fogadó­órát tart dr. Kis Lajos ügy­véd 15 és 17 óra között ál­talános és munkajogi, vala­mint üzemi és közalkalma­zotti tanács választás téma­körben. Pályázat - határokon túli magyaroknak • DM-információ A Szegedi Szívsebészeti Alapítvány - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem és a Magyarok Világszö­vetsége támogatásával - pá­lyázatot hirdet a határainkon túl élő, magyar ajkú szakor­vos-jelöltek számára hat hóna­pos szívsebészeti ösztöndíjra. A pályázatra azok jelentkezé­sét várják, akik magyar nyelv­tudással, minimum kétéves sebészi gyakorlattal, illetve a sebészeti alapismeretekben jártassággal rendelkeznek, ki­váló tanulmányi előmenetelű­ek, tudományos érdeklődéssel bírnak, kifejezett szándékot mutatnak a megszerzett isme­retek otthoni hasznosítására, s maximum 35 évesek. A pá­lyázatokat december 15-éig kell benyújtani részletes szak­mai önéletrajz kíséretében a következő ctmre: Szegedi Szívsebészeti Alapítvány, Szeged, Pécsi u. 4. A (62) 455-483-as telefonszámon részletes információ kérhető. Szögedi vagyok" ## • Munkatársunktól Ma 18 órától a városháza dísztermében „Szögedi va­gyok" címmel közös estet rendez a Dugonics Társaság és a Közéleti Kávéház. Dr. Hámori József professzor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma miniszteré­nek beszélgetőtársa dr. Bó­dis W. Iván professzor New Yorkból. Nyílt napok az Eötvös gimnáziumban • Munkatársunktól A 6. és 8. osztályos tanu­lók és szüleik részére rende­zi meg novemberben nyílt napjait az Eötvös József Gimnázium. A 6+6-os gim­náziumi képzés iránt érdek­lődőket november 10-én 15 órától, a 4 osztályos képzés iránt érdeklődőket pedig no­vember 12-én 15 órától vár­ják az iskola épületébe. Ferences esték Alsóvároson • Munkatársunktól A Ferences evangéliumi esték keretében ma, hétfőn 19 órakor az alsóvárosi fe­rences kolostorban Beney György ferences testvér tart előadást „Halálában - halá­lának hasonlóságában - föl­ragyog Elete" címmel. Tankönyv­bemutató • Munkatársunktól Megyei tankönyv- és ta­neszköz-bemutató napokat rendez november 2-a és 30-a között a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődé­si Szolgáltató Kht. A Ren­dezvényház központi bemu­tatóin kívül Szentesen, Ma­kón, Kisteleken és Hódmező­vásárhelyen is tartanak tan­könyvismertetőket. A tan­könyvkiállításon és vásáron mintegy ötven cég képvisel­teti magát, minden program­napon 13 órától állítják fel standjaikat a rendezvények színhelyén. A programsoro­zatot november 2-án 14 órá­tól az újszegedi Rendezvény­házban Gál Ferenc, az Okta­tási Minisztérium helyettes államtitkára, a Tankönyv- és Taneszköziroda vezetője nyitja meg. A nap további ré­szében Petró András tart ple­náris előadást „Az iskola nagy tartaléka a család" cím­mel, majd földrajz, biológia és kémia témakörben hallha­tók szekció-előadások. A be­mutatókkal párhuzamosan a szegedi Arany János Általá­nos iskolában játékos vetél­kedő keretében ismerteti „Mese és valóság" című tan­könyvcsaládját az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) Kiadója. Másnap, no­vember 3-án Pálinkás Mihály tankönyvszerző tart előadást a NAT keretében történő tör­ténelemtanítás problémáiról, majd „Ember és társadalom" és „Erkölcs és jog. Emberi kapcsolatok" témakörökben rendeznek szekció-előadáso­kat. Efl W V HOGY SIKERES LEGYEN!

Next

/
Thumbnails
Contents