Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. 26. BELFÖLD 3 röviden • Parlamenti vita a titkosszolgálatokról A bírókat is megfigyelik? Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításának vitája előtt. (MTI Telefotó) Hosszú vajúdás tkjyolc évvel ezelőtt volt az első szabad választás, és 1Y most, a harmadik szabadon választott komány 100 napos regnálása után is, még mindig alapvetően rendszerváltós problémákkal küszködünk. Szenvedünk, hogy kiben lehet megbízni, és kiben nem. A kérdés valójában az, ha nincs is így kimondva: meg lehet-e bízni a bírókban, ügyészekben, vagyis a bírói karban és az ügyészségben, vagy nem? Egy olyan országban, ahol koncepciós perek voltak, ahol vérbíróságok szállították a jogszerű eljárás látszatát az előre meghozott halálos ítéletekhez, nem megalapozatlan az ilyen bizalmatlan, rendszerváltós faggatózás. Hogy mennyire nem az, jusson eszünkbe Eigner József átvilágító bíró ügye, amely a Horn-kormány idején, 1994-1995 fordulóján zajlott. Eignert akkor az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szólította fel, hogy tisztségéről mondjon le. A konfliktus lényege az volt, hogy az átvilágító bíró 1945-63 között olyan ítéleteket hozott, amelyeket a rendszerváltás után semmissé nyilvánítottak. Hivatalba lépése előtt Eigner maga tájékoztatta erről a nemzetbiztonságiakat, s arról is, hogy mindig a kiszabható legalacsonyabb büntetést adta, s ítéletei ellen sose az elítélt, hanem mindig az ügyész fellebbezett. Azt a választ kapta, hogy elfoglalhatja az átvilágító bírói hivatalt. Csak azután túl jól dolgozott, a szocialisták között is talált érintetteket, s Horn pufajkás ügyét se akarta a szőnyeg alá söpörni. így aztán őt kezdték világítani, politikai okból, s addig világították, amíg ki nem vakult a színről. YY ogy a bírók ellen végre ne lehessen politikai KI hecckampányokat folytatni, hogy egészen biztosak lehessünk benne, a bíróink nem zsarolhatóak, ahhoz tényleg az kell, hogy se múltjukban, se jelenükben ne legyen homályos pont. Ezt épp annak az MSZP-SZDSZ párosnak kell a legjobban tudnia, amely egy bíró ellen már végigcsinált egy alapos hecckampányt. • Csurka István kontra Szabó Lukács Hol a pénz? „Nont" az adónyomozókra • Budapest (MTI) Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága szerdai ülésén nem találta általános vitára alkalmasnak az APEH egyes feladatairól szóló törvényjavaslatot, amely nyomozati jogkörrel ruházná fel az állami adóhatóságot. A vitában Soós Győző (MSZP) kijelentette: a rendteremtés szándéka nem sértheti a demokrácia alapértékeit. Úgy vélte, a törvényjavaslat nem gátolja meg, hogy az adónyomozók visszaéljenek a jogaikkal. Barkóczy Gellért (FKGP) ugyancsak bírálta az előterjesztést, amiért az kényszerintézkedések alkalmazását is lehetővé tenné az adónyomozók számára. Mérséklődő munkanélküliség • Budapest (MTI) Az év első tfz hónapjában a munkanélküliségi ráta 8 százalék volt. A ráta az első negyedévben 8,7, az első félévben 8,4, az első háromnegyed évben pedig 8,1 százalék volt. Az év első tíz hónapjában a KSH szerint 3,682 millió volt a foglalkoztatottak és 319 ezer a munkanélküliek átlagos száma. Liberális Fiatalok Társasága • Budapest (MTI) A napokban megalakult Liberális Fiatalok Társaságának (LiFT) legfőbb célja a magyar liberális hagyomány ápolása, valamint a szabadelvű eszmék megismertetése az ifjúság körében. A szervezet a felsőoktatási intézményekben tanuló szabadelvű fiataloknak kíván kapcsolatteremtési és továbbképzési fórumot nyújtani. Kunszövetség Karcagon • Karcag (MTI) A kun-kipcsak öntudat és hagyományok ápolásáért, megőrzéséért Kunszövetség alakult Karcagon. Az alapítók szándéka szerint a szövetség Magyarország azon területein élőket kívánja összefogni, amelyeken a középkorban a kipcsak török nyelveket beszélő besenyő, kun és egyéb keleti török eredetű néptöredékek telepedtek meg. Orosházi éhségsztrájk • Orosháza (MTI) Menekültügyi kérelmének kedvező elbírálása érdekében a kezdeti 32-ből 21 külföldi tovább folytatja éhségsztrájkját az Orosházi Határőr Igazgatóság közösségi szállásán. Két iraki állampolgárt a városi kórházban kellett kezelésre kiszállítani, mert állapotuk súlyossá vált. A szálláson 32 illegálisan Magyarországra érkezett bangladesi, iraki, szomáliai és palesztin kezdett november 19-én éhségsztrájkot, kijelentve, hogy mindaddig folytatják megmozdulásukat, amíg döntés nem születik menekültügyi kérelmük ügyében. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés szerdán reggel kilenc órakor a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításának miniszteri expozéjával kezdte meg munkáját. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter expozéjában elmondta, hogy a kormány a polgárok akaratából és megbízásából fakadó, kiemelt kötelezettségének tartja a bűnözés térnyerésének visszaszorítását, valamint az államhatalom joguralomelvű működési feltételeinek megvédését és biztosítását. A miniszter kijelentette: a szervezett bűnözés egyik legfontosabb ismérve, hogy a gazdasági hatalom jogellenes megszerzésére törekszik, amelyet azután a politika, az állami élet és az államigazgatás jogellenes befolyásolására próbál felhasználni. Ezért elsőrendű feladat az állami működés szempontjából kiemelt területek védelme, a nyomásgyakorlási lehetőségek feltárása és visszaszorítása. - A jogellenes befolyásolás megakadályozásának hatékony eszköze lehet a nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés - mondta a miniszter. Hozzátette: a nemzetbiz• Budapest (MTI) A magyar kormány azért próbálja a visegrádi együttműködést életre kelteni, hogy ebből az európai integráció vonatkozásában minél több előnyt kovácsoljon. Ezek a lépések egyáltalán nem irányulnak azon országok ellen, amelyek nem tartoznak a visegrádiak közé - közölte Orbán Viktor szerdán, amikor az Országházban fogadta a közép- és keleteurópai országok Budapestre akkreditált nagyköveteit. A miniszterelnök által elmondottakról Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai tonsági szolgálatok által végzett ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. Fontos, hogy az igazságszolgáltatást gyakorló személyek életvitelében, körülményeiben felfedjék és visszaszorítsák azokat a kockázati tényezőket, amelyek felhasználásával zsarolhatóvá és támadhatóvá válhatnak. A védelem és ellenőrzés kiterjesztése az olyan kiemelt súlyú büntetőügyekben eljáró bírákat és ügyészeket érinti, amelyekben fennáll a bírák vagy ügyészek tevékenysége jogellenes céllal történő befolyásolásának veszélye. A nemzetbiztonsági ellenőrzések meghatározott ügykörben eljáró bírókra történő kiterjesztése nem sérti a bírói függetlenség elvét, mert az ellenőrzés lefolytatására kizárólag a törvényhozó által meghatározott módon és feltételek esetén, a bírósági vezetők kezdeményezésére, az érintett személy tudtával, és annak előzetes írásbeli beleegyezésével kerülhet sor. Kövér László hangsúlyozta: aligha vitatható, hogy a államtitkára tájékoztatta a sajtó képviselőit. A megbeszélésen Orbán Viktor a nagyköveteknek elmondta, hogy a tervek szerint április végén Szlovákia lesz a következő visegrádi csúcstalálkozó házigazdája. Az államtitkár szerint ez már azt vetíti előre, hogy a jelenleg háromtagú visegrádi együttműködés négytagúvá válik. - Nem lesz igazán teljes Közép-Európa csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez, ha abból Szlovákia kimarad - hangsúlyozta a politikus. Az államtitkár kérdésre válaszolva rámutatott arra, hogy az európai integráció nagyon fontos összetevője a közép-európai együttműköbűnözői kör egy része saját érdekei szerint befolyásolni igyekszik az államhatalom működését, és ez a törekvés elérheti az igazságszolgáltatást is. A hatékony védelmi eszközrendszer fontos részét jelenti a nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem. Végezetül a miniszter a T. Ház támogatását kérte a benyújtott törvényjavaslat elfogadásához. Ezt követően István József (FKGP), az emberi jogi bizottság előadója elmondta: a testület tagjainak többsége egyetértett a tervezett törvénymódosítással, és általános vitára alkalmasnak tartotta. Donáth László (MSZP) a bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt ismertetve közölte: a tervezett módosítás morális aggályokat vet fel. Amorális az a szándék, hogy kiterjesszék a C-tfpusú - a magánéleti szokásokra is kiterjedő - ellenőrzést a bírákra és az ügyészekre. Mikes Éva (Fidesz) frakciója álláspontját ismertette, amikor kifejtette: nem szabad tétlenül nézni, hogy a szervezett bűnözés megszerezze a gazdasági hatalmat. Antalóczy Attila (MSZP) kijelentette: sajnos minden kormány a maga titkosszolgálatát akaija megteremteni, és nem a nemzet titkosszolgálatát. Feltette a kérdésnek. Hangsúlyozta: komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy hazánk az integrációs folyamatban összehangolja Csehországgal és Lengyelországgal álláspontjait. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország és a többi tagjelölt közép-európai ország is szeretné „tisztán látni", mikorra várható uniós csatlakozásuk. - Magyarországon az integrációból fakadó előnyök valószínűleg lényegesen hamarabb fognak jelentkezni, mint a szomszédos országokban - vélekedett Németh Zsolt. Hozzátette, hogy ezeket az előnyöket Magyarország szeretné megosztani szomszédaival. - Magyarországnak érdeke, hogy ne dést: milyen alapon lehet különbséget tenni bíró és bíró között, és hogyan értelmezhető a „kiemelt súlyú büntetőügy" fogalma? Várhelyi András (FKGP) felszólalásában azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a kiemelt súlyú bűnügyekben eljáró ügyészek és bírák joggal tarthatnak igényt a személyi védelemre, és államérdek ennek a körnek tapintatos, de hatékony ellenőrzése is. Világosi Gábor (SZDSZ) pártja nevében ellenezte a javaslatot. Úgy látja: a törvénymódosítás első lépés lenne a rosszemlékű „külön bíróságok" visszaállításának irányába, mivel egy szűk kör járna el a végrehajtó hatalom által kiemelkedő súlyúnak ítélt ügyekben. Horváth Balázs (MDF) hangsúlyozva, hogy az ügyész és a bíró ugyanolyan ember, mint bárki más - a legkisebb kormánypárt támogatásáról biztosította a törvényjavaslat előterjesztőjét. Hegedűs Lóránt (MIÉP) ugyancsak támogatta a javaslat elfogadását. Hangsúlyozta: az ügyészeket és a bírákat nem lehet érinthetetlen kasztnak tekinteni. Álláspontja szerint az etnikai alapú - kínai, ukrán, grúz maffiák megjelenése is indokolttá teszi a hatékonyabb fellépést. képződjön gazdasági vagy szociális választóvonal a magyar határ mentén - hangsúlyozta az államtitkár. A találkozón 12 ország nagykövete volt jelen, vagy képviseltette magát. Németh Zsolt elmondta: a magyar fél azért tartotta fontosnak a mostani találkozót, mert a magyar külpolitika három prioritásának egyike, hogy új minőséget adjunk a közép-európai kapcsolatoknak. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy félévente sort kerítenek hasonló találkozókra. - Mégiscsak tarthatatlan, hogy a maffia szorosabb kapcsolatot ápol Közép- és Kelet-Európában, mint a politikusok - jegyezte meg az államtitkár. • Budapest (MTI) A Magyar Igazság és Elet Pártja parlamenti képviselőcsoportjának pénzügyeivel és működésével kapcsolatos kérdéseket tett fel kedden kelt, Csurka István pártelnök-frakcióvezetőhöz intézett levelében Szabó Lukács országgyűlési képviselő. A dokumentumban a honatya a képviselőcsoport „működési zavaraira" hivatkozva egyebek mellett arra vár választ a pártelnöktől, hogy „milyen célra kapja a frakció a havi 3 millió forintos támogatást: a képviselők munkáját segítő tárgyi eszközök beszerzésére, szolgáltatások igénybevételére, szakértők javadalmazására, vagy valami másra? Ki dönt ezekről a kérdésekről a MIÉP-frakcióban?" Szabó Lukács tudakozódik egyben az eddig kiutalt összegek sorsáról, feltéve azt a kérdést is, hogy „ki rendelkezik a frakció pénze fölött? A frakció vagy valaki más?" A képviselő jelzi: választ vár arra, hogy mik a pártel• Budapest (MTI) A magyar gyógyszergyártók és gyógyszer-nagykereskedők 1999-ben legalább az infláció mértékének megfelelően növelik áraikat - közölte szerdán Fekete Tibor, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének igazgatója. A hazai gyógyszerpiac nök szándékai és miért nem hfvja össze e hét végére a korábban kitűzött, a frakció működését áttekintő, az azt elősegítő lépéseket meghozó megbeszélést. A képviselő levelében úgy fogalmaz: , józan ésszel felfoghatatlan, miért tartod Te is és élettársad is személyes sértésnek, ha valaki azt indítványozza, hogy együttesen határozzuk meg azt, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat milyen módon használjuk fel. Gondolkodj el azon, hogy tartható-e az az állapot, hogy ha valakinek más a véleménye, mint Neked vagy az élettársadnak, az feltétlenül csak áruló lehet." - A kérdések összeállításából az derül ki, mintha nekem, mint frakcióvezetőnek valami titkolnivalóm volna az anyagiakat illetően. Ez nem igaz - nyilatkozta az ügy kapcsán Csurka István. Közölte: a párttal kapcsolatos kérdésekre a decemberi országos gyűlésen válaszol, a parlamenti munkát érintőkre pedig a frakciónak azon az ülésén, amelyen a képviselőcsoport „azt jónak látja". szereplői 11 százalék körüli áremelést tartanak indokoltnak, és fontosnak tekintik ennek életbe lépését január l-jétől - nyilatkozta. Hozzátette: ha a támogatási rendszer addig nem változik, akkor a fogyasztói árak növekedése teljes egészében a lakosságot terhelné. • Orbán Viktor budapesti nagykövetekkel találkozott Újjászülető Visegrád Gyógyszeráremelés