Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

SZERDA, 1998. Nov. 4. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, panaszaikat ezen a héten Katkó Krisztina újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-209-432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szemé­lyesen a Sajtóházban és a hirdetó'irodákban. Átkelőhely. B. M. arra hívja fel az illetékesek fi­gyelmét, hogy a Csongrádi sugárút és a harmadik kö­rút kereszteződésénél nincs a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők számára átkelőhely. Érde­kelné, hogy tervezik-e en­nek létrehozását, s ha igen, mikor lehet majd biztonsá­gosan átjutni az úttest túl­oldalára. Kutyabajok. L.-nét és családját szombaton este az Agyagos utca közelé­ben megrohanta egy csa­pat kutya. Bár személyi sérülés nem történt, az él­mény mégis ijesztő volt. Olvasónk nem érti, hogy kutyasétáltatásra miért nem lehet kijelölt területe­ket elkeríteni. Azt kérdezi, miért keli ahhoz harapás­nyom, hogy a rendőrség az önkormányzat vagy a köz­terület-felügyelet - akár közösen - lépéseket te­gyen az ilyen ügyekben? Hasonló problémára más szemszögből utal Sz. S. belvárosi olvasónk, aki maga is kutyatartó. Véle­ménye szerint közterületen minden gazdának fel kel­lene tennie kedvencére a szájkosarat, s ha ezt min­den érintett betartaná, ak­kor nem gyűlölnék annyi­an az egyébként bűntelen kutyákat, valamint a ku­tyatulajdonosok és „civi­lek" nem kerülnének rém­isztő és megalázó helyze­tekbe. Átutalások. Többen reagáltak a tegnapi lapszá­munkban megjelent, szol­gáltatók közös akcióját is­mertető cikkre. Telefoná­lóink helyeslik a szolgál­tatók összefogását, ám ar­ra kíváncsiak, miért illeti kedvezmény azokat, akik a szolgáltatói hatos fogat átutalásait az új program szerint bonyolítják, s mi­ért nincs kedvezmény azok számára, akik - az említet társaságoknál ­hosszú évek óta ugyan­csak elektronikus úton, késés nélkül egyenlítik ki számlájukat. PANNON Am 4I....I, > GSM • Harminchárom kérdés a sírkertekről Szegedi • •»»• •• n temetojovo • Péntekig nem fogy el a dorozsmai kamionsor Török ünnep, magyar vágányzár Az újvidéki Zseljko Amidzicsnak csütörtökig lesz ideje Dorozsmán szívni a cigarettát. (Fotó: Nagy László) Mennyire elégedettek a szegediek a város te­metőiben tapasztalható állapotokkai, hogyan képzelik el a sírkertek jövőbeni fejlesztését a város polgárai? Ezekre a kérdésekre vár választ az önkormányzati te­metők fenntartásáért fe­lelős Szegedi Temetkezé­si Kft. Az utóbbi időben a szege­di Belvárosi temetőben több olyan változás történt, amely az idelátogatók, a szeretteik sírjait gondozók érdekeit szolgálják. Külön is említés­re érdemes a vízhálózat felú­jítása, a virágárusítás beveze­tése, a gépkocsi-közlekedés korlátozása, a forgókapuk beépítése. Mindezekre utal Hódi Lajos, a Szegedi Te­metkezési Kft. ügyvezető igazgatója azon a szórólapon is, amelyből közel kétezer példány már eljutott a szege­di polgárokhoz. E 33 kérdést tartalmazó kérdőívben olvas­ható a következő mondat is: „Terveink bőven vannak az elkövetkező évekre is, de szeretnénk azokat az ön véle­ményének figyelembe véte­lével pontosítani, javaslatai­val kiegészíteni." Vagyis a szegediek vála­szaira kíváncsi az önkor­mányzati temetők fenntartá­sával megbízott cég vezetése olyan kérdésekben, mint pél­dául: mennyire elégedettek a temetőbe kilátogatok a nyit­va tartás rendjével, a bejára­tok számával, a tömegközle­kedéssel, az utak minőségé­vel és tisztaságával? A szó­rólapon szerepelnek olyan kérdések is, amelyek már a temetők fejlesztésének lehet­séges irányairól kérnek véle­ményt. így többek között vá­laszt várnak arra is a temet­kezési káefté vezetői, hogy a szegediek a Belvárosi temető bővítését a Budapestre ve­zető vasútvonalon túl, netán más helyszínen tartják ésszerűbbnek, rövidebb, vagy hosszabb temetői nyit­va tartást tartanak indokolt­nak, szeretnék-e egy, a Bel­városi temetőbe induló iránybusz forgalomba állítá­sát, vagy a villamosok gya­koribb indítására lenne igény? Természetesen a kérdé­sekre várt válaszok mellett mindenki közölheti fontos­nak vélt panaszait, ötleteit is a Szegedi Temetkezési Kft.­vel - mondta el Hódi Lajos. Az igazgató egyúttal arra ké­ri mindazokat, akik kézhez kapták e szórólapot, hogy juttassák el mihamarabb a káefté kérdőíven is feltünte­tett címére, mivel szeretnék mielőbb megkezdeni a véle­mények, adatok összesítését. A válasz-levelezőlap egyébként ingyen, s bér­mentve adható postára, tehát a kérdőív kitöltőire plusz költség nem hárul - tudtuk meg Hódi igazgató úrtól. Aki köszönetét fejezte mindazon temetőbe kilátogatóknak, akik a halottak napi csúcs­forgalom idején türelemmel viselték a közlekedési nehéz­ségeket. Külön is méltatta a direktor a szegedi rendőrök munkáját, akik a forgalom irányításával segítették a rend megőrzését. B. Z. A MAV szegedi vona­lának korszerűsítése miatt október 15-étöl vágányzár lépett életbe, ezért Kiskundorozsma és az ausztriai Wels kö­zött a korábbi négy he­lyett csak három pár, kamionokat szállító sze­relvény közlekedik. A karbantartás miatt két­száz-kétszázhúsz kami­on áll, több kilométer hosszan, a Dorozsmai úton. Hetvenöt éve kiáltották ki a Török Köztársaságot. Az esemény akár a 75 Y-os buszon is téma lehetne, a dorozsmai járatok ugyanis emiatt sem tudnak az Agro­kernél lévő megállóhoz gör­dülni. Az ünnepeket a török ka­mionsofőrök szeretik otthon • Munkatársunktól A szegedi Dankó Pista Emlékéért Alapítvány a megalapítása óta eltelt rövid idő alatt minden alkalmat megragadott a nótakirály szellemi örökségének meg­őrzésére. A közeljövőben Dankó Pista múzeumban őrzött hegedűje is megszó­lal, az alapítvány által meg­rendezett prímásversenyen. Maguk a szögediek sem gondolnák, hogy olyan város polgárai, amely akár kisebbségi településnek is nevez­hető. Pedig Szeged csúcstartó: „vidék Ma­gyarországon" itt szüle­tett a legtöbb kisebbségi önkormányzat. A törvények adta le­hetőséggel élve itt 1994 után négy (cigány, német, szlo­vák és szerb) kisebbség kez­deményezte, hogy saját ön­kormányzatot alakítson, de csak kettőnek (a szlovákok­nak és a szerbeknek) sike­rült. Az újabb, 1995-ös vá­lasztáson a cigányokon és németeken ktvül a románok és a görögök is éltek joguk­kal, sikerrel. Szeged ekkor, hat kisebbségi önkormány­zatával lett csúcstartó. De ezen eredményén 1998-ban tovább javított, hiszen a mi­nap 9 kisebbség köztestülete tölteni. Ezek elmúltával, a hét végén, egyszerre indul­tak el Nyugat-Európa felé. Részben ez az oka annak, hogy a Dorozsmai úton, a RO-LA terminál előtt mint­egy kétszáz-kétszázhúsz ka­mion várakozik, hogy fel­gördülhessen valamelyik vonatra. Persze, nemcsak törökök, hanem más nemzetiségűek, így románok, bolgárok és szerbek is beszorultak. Zseljko Amidzics Újvidékről indult el, és a legutolsók kö­zött áll a sorban, ott, ahol az ötös nemzetközi főút a Do­rozsmai útba torkollik. A Doo Express Trans sofőrje egyelőre nem ideges, pedig még nem tudja, hogy két napot is dekkolhat Szeged határában, míg felfér vala­melyik, Ausztriába tartó szerelvényre. Onnan vél­November 28-án a Hun­gária Szállóban tíz, har­mincöt évesnél fiatalabb prímástehetség méri össze tudását egy szakmai zsűri előtt. alakult meg a Torony alatt. A város nemzeti és nem­zetiségi kisebbségi aktivitá­sához a Szegedi Szlovák Ki­sebbségi Önkormányzat ta­lán erejét meghaladó mér­tékben járult hozzá. Ezért a szegedi kisebbségi létet fel­villantó sorozatunkat a szlo­vákok elmúlt négy éves lel­tárának bemutatásával foly­tatjuk. A Szegedi Szlovák Ki­sebbségi (/Önkormányzat főszereplőjévé vált a Ki­sebbségi Tanács megterem­tésének, a Nemzetiségi Bá­ziskönyvtár ügyei intézésé­nek, a Kisebbségi Közösségi Ház és a Kisebbségi Társu­hetően simább útja lesz Franciaországig, ahol kipa­kolják textíliával megrakott kamionját. - Már a határon gyanús volt, hogy nem lehet előre helyet foglalni a szerelvé­nyen. Azt mondták, hogy az érkezési sorrend számít. Kérdeztem: miért? Majd meglátja, válaszolták ­mondja Zseljko Amidzics mosolyogva. Jókedve va­lószínűleg elszáll csütörtö­kig. A török nemzeti ünnep­nél nyomatékosabb indok a várakozásra, hogy a MÁV szegedi vonalának kor­szerűsítése miatt október 15-től vágányzár van. Ezért az elmúlt hetekben Kiskun­dorozsma és a felső-ausztri­ai Wels között a korábbi négy helyett csak három pár vonat közlekedik naponta. A Bartók Béla Művelő­dési Központ, a Nótaszer­zők Országos Egyesülete és a Szeged Cigányzenekar összefogásával megrende­zendő versenyen a prímásje­lás létrehozásának. Egyik kezdeményezője volt a mára hagyománnyá vált Szegedi Nyár Nemzetiségi Napjai rendezvénynek. A Szegedi Szlovák Ki­sebbségi Önkormányzat tag­jai részesei a Szegedi Szlo­vákok Egyesületének is. A civil szervezet támogatását nehezítette, hogy az önkor­mányzat négy évét is a pénz­telenség és a székhely körüli bizonytalanság jellemezte. Az önkormányzat 1995-ben összesen 1 millió 700 ezer, mlg 1997-ben 1 millió 885 ezer forintból gazdálkodha­tott, idén eddig 1 millió 129 ezer forintot költött. E költ­A karbantartási munkálatok a szlovén-olasz határra, Se­zanába indított napi egy szerelvény menetrendjét nem befolyásolják. - A Magyar Államvas­utak a keddről szerdára vir­radó éjszaka feloldja a vá­gányzárat - mondja Kiss Gyula, a MÁV Kombi Ter­minál Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Cégünk az oszt­rák partnertől plusz szerel­vényeket szerzett be, így akár öt pár vonat is közle­kedhet Wels és Dorozsma között. Az illetékesek szerint csütörtökre vagy péntekre fogy el a sor, (gy a dorozs­mai busz a hétvégén már fel tudja venni az utasokat a ki­jelölt helyeken, így az Ag­rokernél is. Töth-Szenesi Attila tölteteket szabadon válasz­tott és kötelező művek előadása után rangsorolják, a díjazottak működési en­gedélyt és szakvizsga-bizo­nyítványt kapnak. A vetélkedő után az Ifjú­sági Házban egy gálaműsor keretében népszerű hazai művészek mellett a Magyar Állami Népi Együttes Ci­gányzenekara is fellép. ségvetés 25-30 százalékát az időközben közhasznúvá lett egyesület és az önkormány­zat közös rendezvényeinek finanszírozására fordították. Az önkormányzat bevételei­nek zömét eleinte kultúrára és működésre, idén képzésre és kultúrára költötte. A szervezeti és működési szabályzat szerint évente csak hatszor kellett volna üléseznie a szlovákok önkor­mányzatának, mégis havonta tanácskoztak. A köztestület tevékenységének középpont­jában megalakulása után jó két esztendeig az állandó székház, a székhely megte­remtése állt. Közben rendez­Lassuló villamosok • Munkatársunktól A Szegedi Közlekedési Társaság a 4-es villamos vo­nal Centrum Áruház-Dugo­nics tér közötti szakaszán se­bességkorlátozást vezetett be tegnaptól. Az intézkedést a pálya rossz állapota indokol­ta. Segítség a károsultaknak • Munkatársunktól A Pénzügyi Szervezetek Károsultjainak Egyesülete november 6-án, pénteken, 17 órakor az Épületfenntartó Rt. épületében (Szeged, Dá­ni János utca 14/16) tartja soron következő ülését. A szervezet célja, hogy érdek­védelemben részesítse az el­múlt időszak pénzügyi csalá­sainak károsultjait, akik má­ig nem kapták vissza pénzü­ket. Városismereti verseny • Munkatársunktól A Szegedi Elektromos SE hagyományteremtő szándék­kal Elektromos Kupa néven városismereti versenyt ren­dez november 14-én, Szege­den. A verseny ajánlott iro­dalma Péter László Szeged című könyve. Az érdeklődők három kategóriában (általá­nos iskola, középiskola, fel­nőtt) nevezhetnek, a legered­ményesebbek elnyerik az Elektromos Kupa vándorser­legét, a helyezettek tárgyju­talomra számíthatnak. A Dé­mász Rt. és a Csongrád Me­gyei Természetbarát Szövet­ség által támogatott verseny­ről bővebb felvilágosítást Engi Gábortól (62/476-576) kaphatnak az érdeklődők. Darvak a Fehér-tavon • Munkatársunktól A szegedi Fehér-tó mint­egy tizenöt éve kedvelt pi­henőhelye az Észak-Európá­ból Tunéziába tartó darvak­nak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportja két szombaton, november 7­én és 14-én, madárlesre invi­tálja az érdeklődőket. Mind­két napon a Mars térről 14.25-kor induló sándorfalvi busszal utazhatnak a Fehér­tóra az amatőr madarászok. A program körülbelül este hat óráig tart. vényeken mutatta meg ma­gát, együttműködött a Sze­gedi Evangélikus Egyház­községgel, az MTV Körzeti Regionális Szlovák Szer­kesztőségével és a többi sze­gedi nemzeti és kisebbségi önkormányzattal. Az önkormányzat leltára szerint középtávú tervük 15 pontjából 3 nem teljesült, 4 csak részben. Ez utóbbi cso­portba hosszú távú, több ön­kormányzati ciklust igénylő elképzelések valóra váltása áll ((gy például Kassa és Szeged kapcsolatainak test­vérvárosi szintre emelése). A sikerek közé például fotó­kiállítások, képzőművészeti tárlatok, irodalmi szimpóziu­mok, a magyarországi nem­zetiségek problémáival fog­lalkozó konferenciák, üzleti találkozók rendezését sorol­hatják. A szlovák kisebbsé­gi önkormányzat 1998-ban újjászületett. Ú. I. Prímásverseny Dankó emlékezetére • Szeged, a kisebbségek városa (is) Szlovákok: minden kezdet nehéz

Next

/
Thumbnails
Contents