Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-23 / 274. szám
HÉTFŐ, 1998. Nov. 23. A HELYZET 11 • Betonhegyek, belvárosi paloták és üres telkek... Ház eszi a milliókat • Iparosok elismerése Gyűrűk és aranykoszorúk A felújítás befejeztével a korábban oly viharvert, ám ma már pasztellszínekben pompázó 101-es sikerrel pályázhat Szeged egyik legszebb városkapuja címre. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól A Szegedi Ipartestület a napokban tartotta a négyéves választási ciklust lezáró küldött-taggyűlését, ahol Pálvölgyi Zoltán a Szegedi Ipartestület elnöke kitüntetéseket adott át. Jubileumi ezüstgyűrűt vehetett át huszonötéves kisipari munkája elismeréséül: Frank Józsefné női fodrász. Farkas István kőműves, Kispéter Imre szobafestő. Kovács László kárpitos, Lovasi Margit fényképész, Molnár Ambrus autószerelő, Sitkei Zoltán kárpitos, Samu Ferenc kőműves, id. Sutus Antal műkőkészítő, Temkó Tivadar lakatos, Tóth László vízvezetékszerelő. Aranykoszorús mester kitüntetést kapott: Bálint Aranka kézimunkakészítő, Fohsz János nemrég elhunyt szobafestő. Ezüstkoszorús mester kitüntetésben részesült: Arany Lajos ács, Balla Sándor esztergályos-lakatos, Bárdos Mihály villanyszerelő, Bucholcz Tivadar cukrász, Budai Zoltán és Fejős Ferenc gázvezeték szerelők. Fogas Géza kőműves, Fodor József lakatos, Az amerikai központi bank kamatcsökkentésének pozitív hatása a hét végére elérte a vezető európai tőzsdéket, és a londoni kereskedés oldalvizén evező budapesti mértékadó index is 6%ot erősödött a pénteki zárásban. A várakozásoknak megfelelően a FED elmúlt heti ülésén 25 bázisponttal 4,75%-ra csökkentette az irányadó kamatlábakat. Az Alan Greenspan FED elnök bejelentését követő napokban a Dow Jones index 2%-ot emelkedve, 1982 óta a legnagyobb folyamatos hat héten át tartó növekedését produkálva 9159 ponton zárt pénteken, karnyújtásnyira megközelítve idén júliusban beállított 9367 pontos történelmi rekordját. A központi bankok világszerte másolták a „nagy testvér" példáját, a Nyíltpiaci Bizottság októberi döntése után 18, a múlt heti kamatcsökkentés után is nem kevesebb mint 14 jegybank döntött hasonlóképpen. A piaci derűlátás egyaránt 3,7%-ot emelt a londoni és a budapesti tőzsdeindexen A Budapesti Értéktőzsde Grósz Walter víz-gázvezeték szerelő, Hunvölgyi Emil órás, Menyhárt Zoltán autószerelő, Készé István fodrász, Köntös Imre és Nagy József cukrászok, Ökrös József műszerész, Petrás János villanyszerelő, Rajfai András gázvezeték szerelő, Rigó Balázsné kozmetikus, Szarvadszki László karosszéria lakatos, Tóth Endre fogműves, Török Ambrus és Vőneki János ácsok, Zsótér Ferenc autószerelő. Elismerésben részesültek: Bán Jenő kötélgyártó, Dancza József villanyszerelő, Godó Lajos kőműves, Martonosi Mihály teherfuvarozó, Masa Imréné női fodrász, Nagy Gyula bérfűrészelő, Pintér Ferenc villanyszerelő, Stanczel Antal fafaragó, Szakács József lakatos, Tamási Imre cipész, Tapodi István kőműves. A kitüntetések átadásán túl megválasztották az ipartestület új tisztségviselőit. A Szegedi Ipartestület elnöke Pálvölgyi Zoltán lett, alelnökei Ribizsár Péter és Márki István. A felügyelő bizottság elnökének Szabó G. Jánost, helyettesének Bozsák Józsefet választották. A bizottság tagjai lettek: Horváth Sándor, Dani András és Király István. elmúlt heti első napján a frissen napvilágot látott gyorsjelentések nyomán a vezető részvények, így a MOL, TVK, OTP húzták feljebb az indexet. A hét további részében csatlakozott az előbb említettekhez a Borsodchem. és régiónk két tőzsdei társasága, az egyaránt jó eredményeket produkáló Pick, valamint a héten - bár nem kiemelkedő forgalom mellett - 17 000 Ft felett is forgó Démász. Utóbbi részvény heti „boom"-ja kedvező hatással volt a tőzsdén kívüli kereskedelemre. Bár a BUX-index hajszálnyira megállt a 6000 pontos határ alatt, az elkövetkezendő napokban komoly esély van ennek átlépésére. A péntek délutáni londoni SEAQ elektronikus kereskedés magyar részvényei záróárának ismeretében - TVK 3175 Ft, MOL 5394 Ft, Matáv 1227 Ft, OTP 9200 Ft - nem nagy kockázat kijelenteni, hogy már a mai napon átléphetjük a fent említett ponthatárt. A hét további részében - kellően optimista külföldi segítséggel - egy stabilan 6000 fölötti érték kialakulására is jó esély van. Simády Béla Cenzor-Értékpapír Rt. Azok a nagytermészetű rómaiak mindig azt harsogták: nekik bizony hajózni muszáj. Mi, sokkal szerényebb magyarok mindössze lakni szeretnénk, de azt nagyon, így aztán kevés olyan téma van, ami olyan közelről érintené érzékenységünket, mint a házak építése, felújítása - annak reménye, hogy családunk egyszer szebb, tágasabb otthonba költözhet. De vajon mekkora erre az esély Szegeden - kerestük meg Szöllósi Bélát, a városháza lakásügyi bizottságának közelmúltban megválasztott elnökét, akivel az önkormányzati tulajdonú házak renoválásáról éppúgy beszélgettünk, mint arról, mikorra öltözik új ruhába a Kárász utca. Nem panaszkodhat a szegedi építőipar, hiszen az idén közel egy időben nyolc nagy megrendeléssel is megkínálta a város önkormányzata. Az elmúlt hónapokban gombolhattak magukra új ruhát olyan nagy épületek, a 101-esnek becézett Olajbányász téri városkapu, a Temesvári körúton magasodó 17 emeletes betonóriás, a Csongrádi sugárút 76 szám alatt található tízemeletes panelház, a Roosevelt téri nyugdíjasoknak otthont adó garzon, a Kemes utca 3-5., ahol 60 lakás külső borítása lett szebb, valamint a Székely sori és a Kereszttöltés utcai garzonház. Valamennyi épületről elmondható az is: a felújítás után megfelelnek a legszigorúbb hőtechnikai előírásoknak, vagyis a jövőben nem kell attól tartani, hogy az utcát fűti, aki ezekbe az épületekbe küldi a meleget. S ebbe a felsorolásba csak az úgynevezett ipari technológiával épített házak fértek bele. Már pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy megkezdődött a Belváros rehabilitációja is. Mindkét program beindításban tevékeny szerepet vállalt magára Szöllősi Béla, aki korábban az önkormányzat vagyonkezelési irodájában dolgozott, ma az ÉKF Kft. műszak igazgatóhelyettese, s akit megválasztottak az önkormányzat lakásügyi bizottságának elnökévé is. A 33 éves közgazdászi szakoklevéllel rendelkező építészmérnököt, ki mostanság éppen a JATE joga karának a hallgatója, először is arról kérdeztük: • Mekkora pénzeket kellett mozgósítni ahhoz, hogy ezek a beruházások megvalósulhassanak, s a program jövőre is folytatódjék? A Kárász utca ezredfordulója - A nyolc épület felújítására összesen 790 millió forintot költött a város, s ennek eredményeként 956 lakás bérlői érezhetik úgy joggal, hogy komfortosabb, s szebb házban laknak - kaptuk a nagyon is konkrét választ Szöllősi Bélától. Aki hozzátette: - a belvárosi tömbrekonstrukció még drágább lesz. A Dugonics térKárász utca-Kölcsey utca-Tisza Lajos körút által határolt háztömb már megkezdett tatarozása, valamint a Kárász utca többi épületének új ruhába öltöztetése (amit 1999-ben és 2000-ben végeznek majd el a mesterek), több, mint 1 milliárd forintot követel ki magának. De semmi gond, ugyanis erre van fedezete a városnak. • Öröm ilyen jó hírt hallani. S hogy telhetetlenek legyünk: netán még az is elképzelhető, hogy a jövőben Szegeden megkezdődik egy nagyléptékű önkormányzat lakásépítési akciót is? - Erre csak akkor lenne remény, ha elkészülne egy olyan állami program, amely központi pénzekkel segíti az önkormányzatokat. Önerőből arra még képes egy nagyobb város, hogy átadjon néhány tucat új otthont, mint ahogy Szegeden is felépül 1999-ben 39 önkormányzati lakás. De figyelembe véve az árakat, miszerint egy-egy ilyen lakás építése során 100 ezer forintos négyzetméterenkénti árral kell számolni, könnyen belátható, hogy a városi kasszát gyorsan kiürítené egy lakásépítési program. • Százezer forint? Egészen elképesztő szám ez olyan országban ahol már a bruttó 60 ezer forintos fizetés is nagyon szép jövedelemnek számít... Négyzetméter, te drága... - Már pedig akkor is valós, ugyanis hazánkban az építőipari piac törvényeinek totálisan ellentmondó folyamatok zajlanak. Míg a világ más tájékán az építési vállalkozók annak a cégnek adnak engedményeket, amelyek biztos és pontosan fizető vásárlónak számítanak - mint mondjuk esetünkben egy-egy önkormányzat lehetne -, addig mifelénk a vállalkozások éppen a városi és állami beruházások esetében szeretnék bepótolni azokat a veszteségeket, amelyek a magánszektorban érik őket. Emellett az önkormányzati megrendelések esetén a kivitelező nem tud sumákolni, hiszen a város csak számlára, s csak átvizsgált, garantált'minőségű alapanyagok beépítése után fizet. Aztán ne feledkezzünk meg a közbeszerzési törvényről sem: ez a jogszabály nem engedi meg, hogy a város, mint megrendelő alkudozzon az árról. Ha egyszer elfogadtak egy pályázatot, az abban szereplő összeget ki kell fizetni. Mindez összességében alaposan megdrágítja ezeket a beruházásokat. De ennek ellenére néhány foghíjtelekre épül a jövőben is önkormányzati ház, így például nagyobb lakásépítkezéshez vonulnak föl a városi főépítész által kiírt tervpályázat elbírálását, valamint a közgyűlés kedvező döntését követően a Szent István téren is a szakemberek. Szeretnénk azt is, hogy minél hamarabb házak foglalják el a még üres önkormányzati telkeket is. Ennek érdekében három ilyen házhelyet (Petőfi Sándor sugárút 39., Vasas Szent Péter utca 23., Szent Ferenc utca 17.) nyomott, 5 ezer forint per négyezetméteres áron úgy bocsátunk a kivitelező rendelkezésre, megtiltva, hogy a telek árával manipulálva emelje az építkezés költségeit. Ezek a próbálkozások természetesen nem oldják meg minden lakásra váró gondját, de még egyszer hangsúlyozom: nagy áttörés csak akkor várható a lakásépítkezésekben, ha elkészül egy átfogó, állami lakásépítési koncepció. • Beszélgetésünk során eddig csak az önkormányzati lakások felújításával, építésével foglalkoztunk. Ezekből találtatik még szép számmal városunkban - egészen pontosan 6 ezer 300 lakás tulajdonosa Szeged városa. De vajon milyen sors vár azokra az épületekre, amely immár magántulajdonban, társasházként funkcionálnak. De azért csak panelok azok, még pedig a mind gyorsabban lepusztulok fajtájából. Társaspanel szomorúsága - Ezek felújítása is csak állami támogatás mellett valósulhat meg. Mert gondoljunk csak bele: egy tízemeletes panel renoválása mai áron számolva minimum 60 millió forintba kerül, s a teljes költség a lakók pénztárcáját terheli. Vagyis lakásonként több, mint 1 milliót kellene áldozni a családoknak. Erre pedig csak akkor van minimális esély, ha megfelelő hitelkonstrukció segíti őket. Például egy olyan, amelyben a felújítási költség 10 százalékát kell csak kifizetniük, míg a fennmaradó összeget 10 év alatt törlesztenék a hitelező bankoknak, a kamat kétharmadának törlesztését pedig vállalja magára segítségként az állam. Erre tulajdonképpen már most is lenne lehetőség, csak éppen a hitelintézetek nagyon kockázatosnak tartják a pénzek kihelyezését, a lakók pedig úgy érzik: a lakásuk értéke nem nőne annyival, amennyit áldoztak a ház csinosítására. Hogy mi hát a megoldás? Először is azt kellene elérni, hogy az önkormányzatok, vagy az állam belépjen kézfizető kezesnek e pénzügyi manővernél. így talán megindulhatna egy-egy település épületállományának megújítása. Jelenleg ezt a szerepet megnyugtató módon megalapozó jogszabályi háttérre várnak a szakemberek. • Bízzunk benne, nem kell sokáig. De mielőtt ennek reményében elköszönnénk, hadd kérjem meg arra, összegezze röviden: milyenek látja ma Szeged lakáshelyzetét a lakásügyi bizottság elnöke? - Ha arra gondol, található-e elég lakás a városban, akkor azt válaszolhatom: otthonok tekintetben mennyiségi gondja nincs Szegednek. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonában megfelelő mennyiségű lakás van. Amennyiben a komfortfokozatot vizsgáljuk, az állapítható meg, hogy Csongrád megye székhelye semmivel sem marad el a többi megyei jogú várostól. Nagy baj viszont, hogy a lehetőségek nem tudnak lépést tartani azzal az igénnyel, amely szerint az is új, saját otthonba szeretne költözni, aki akár még 10 évig is nyugodtan ellakhatna a szüleinél. De hát ez természetes is, hiszen a panel nem alkalmas több generáció együttélésére. Aztán az is fokozza a feszültséget, hogy a betonházakban élők számára nem jelent minőségi javulást, ha mondjuk egy kisebb házgyári lakásból nagyobba költöznek. A szegedi polgár, ha már egyszer kimozdul megszokott környezetéből, minimum téglablokkos épületbe vágyik, netán a közelmúltban épült társasházak egyikét célozza meg. Csak éppen a nagy árkülönbözettel nem boldogul. így aztán a város lakáshelyzetét azonnal rossznak kiáltja ki. Idővel ez a szemlélet talán átalakul. A város önkormányzata pedig a lakáshelyzet javításában annyit segíthet, hogy a rendelkezésre álló pénzt mind több beruházásra költve, a legolcsóbb megoldásokat keresve használja föl. Bátyi Zoltán A blue chip papírok és a BUX-index változását tartalmazza az alábbi táblázat Értékpapír Forgalom Elűző heti Heti Változás milliárd Ft záróár záróár % Matáv 15,19 1188 1205 1,4 TVK 11,61 2905 3075 5,8 MOL 32 5010 5230 4,4 DÉMÁSZ 0,8 14400 16700 16 RICHTER 4,1 8520 8785 3,1 Borsodchem 1,5 5405 6005 11,1 OTP 5,4 8300 9030 8,8 Graboplast 0.6 1950 1920 -1,5 RÁBA 0,61 1700 1725 13 PICK 0,32 8300 9050 9 ÉGIS 0,32 4500 4900 8,9 BUX 5632,09 5972,01 6,04 MKI ~7 D •fritetui pedig szihégrs III IN I— W l\ - mozgásban a CENZOR" ^^^ Értékpapír Rt. Stéged (A BNP-Dresdner Értékpapír Rt. partnere) Szöllósi Béla úgy véli, a mai árak mellett a városi kasszát gyorsan kiürítené egy lakásépítési program • A Cenzor Értékpapír Rt. jelenti Emelkedés a tőzsdén