Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-23 / 274. szám

HÉTFŐ, 1998. Nov. 23. A HELYZET 11 • Betonhegyek, belvárosi paloták és üres telkek... Ház eszi a milliókat • Iparosok elismerése Gyűrűk és aranykoszorúk A felújítás befejeztével a korábban oly viharvert, ám ma már pasztellszínekben pompázó 101-es sikerrel pályázhat Szeged egyik legszebb városkapuja címre. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól A Szegedi Ipartestület a napokban tartotta a né­gyéves választási ciklust lezáró küldött-taggyűlé­sét, ahol Pálvölgyi Zoltán a Szegedi Ipartestület el­nöke kitüntetéseket adott át. Jubileumi ezüstgyűrűt ve­hetett át huszonötéves kisipari munkája elismeréséül: Frank Józsefné női fodrász. Farkas István kőműves, Kispéter Im­re szobafestő. Kovács László kárpitos, Lovasi Margit fény­képész, Molnár Ambrus autó­szerelő, Sitkei Zoltán kárpitos, Samu Ferenc kőműves, id. Sutus Antal műkőkészítő, Temkó Tivadar lakatos, Tóth László vízvezetékszerelő. Aranykoszorús mester ki­tüntetést kapott: Bálint Aran­ka kézimunkakészítő, Fohsz János nemrég elhunyt szoba­festő. Ezüstkoszorús mester ki­tüntetésben részesült: Arany Lajos ács, Balla Sándor esz­tergályos-lakatos, Bárdos Mi­hály villanyszerelő, Bucholcz Tivadar cukrász, Budai Zoltán és Fejős Ferenc gázvezeték szerelők. Fogas Géza kőmű­ves, Fodor József lakatos, Az amerikai központi bank kamatcsökkentésé­nek pozitív hatása a hét végére elérte a vezető európai tőzsdéket, és a londoni kereskedés ol­dalvizén evező budapesti mértékadó index is 6%­ot erősödött a pénteki zárásban. A várakozásoknak megfe­lelően a FED elmúlt heti ülé­sén 25 bázisponttal 4,75%-ra csökkentette az irányadó ka­matlábakat. Az Alan Greens­pan FED elnök bejelentését követő napokban a Dow Jo­nes index 2%-ot emelkedve, 1982 óta a legnagyobb folya­matos hat héten át tartó növe­kedését produkálva 9159 ponton zárt pénteken, kar­nyújtásnyira megközelítve idén júliusban beállított 9367 pontos történelmi rekordját. A központi bankok világszer­te másolták a „nagy testvér" példáját, a Nyíltpiaci Bizott­ság októberi döntése után 18, a múlt heti kamatcsökkentés után is nem kevesebb mint 14 jegybank döntött hasonló­képpen. A piaci derűlátás egyaránt 3,7%-ot emelt a londoni és a budapesti tőzs­deindexen A Budapesti Értéktőzsde Grósz Walter víz-gázvezeték szerelő, Hunvölgyi Emil órás, Menyhárt Zoltán autószerelő, Készé István fodrász, Köntös Imre és Nagy József cukrá­szok, Ökrös József műszerész, Petrás János villanyszerelő, Rajfai András gázvezeték sze­relő, Rigó Balázsné kozmeti­kus, Szarvadszki László ka­rosszéria lakatos, Tóth Endre fogműves, Török Ambrus és Vőneki János ácsok, Zsótér Ferenc autószerelő. Elismerésben részesültek: Bán Jenő kötélgyártó, Dancza József villanyszerelő, Godó Lajos kőműves, Martonosi Mi­hály teherfuvarozó, Masa Im­réné női fodrász, Nagy Gyula bérfűrészelő, Pintér Ferenc villanyszerelő, Stanczel Antal fafaragó, Szakács József laka­tos, Tamási Imre cipész, Tapo­di István kőműves. A kitüntetések átadásán túl megválasztották az ipartestü­let új tisztségviselőit. A Sze­gedi Ipartestület elnöke Pál­völgyi Zoltán lett, alelnökei Ribizsár Péter és Márki Ist­ván. A felügyelő bizottság el­nökének Szabó G. Jánost, he­lyettesének Bozsák Józsefet választották. A bizottság tag­jai lettek: Horváth Sándor, Dani András és Király István. elmúlt heti első napján a fris­sen napvilágot látott gyorsje­lentések nyomán a vezető részvények, így a MOL, TVK, OTP húzták feljebb az indexet. A hét további részé­ben csatlakozott az előbb em­lítettekhez a Borsodchem. és régiónk két tőzsdei társasága, az egyaránt jó eredményeket produkáló Pick, valamint a héten - bár nem kiemelkedő forgalom mellett - 17 000 Ft felett is forgó Démász. Utób­bi részvény heti „boom"-ja kedvező hatással volt a tőzs­dén kívüli kereskedelemre. Bár a BUX-index hajszál­nyira megállt a 6000 pontos határ alatt, az elkövetkezendő napokban komoly esély van ennek átlépésére. A péntek délutáni londoni SEAQ elektronikus kereskedés ma­gyar részvényei záróárának ismeretében - TVK 3175 Ft, MOL 5394 Ft, Matáv 1227 Ft, OTP 9200 Ft - nem nagy kockázat kijelenteni, hogy már a mai napon átléphetjük a fent említett ponthatárt. A hét további részében - kellő­en optimista külföldi segít­séggel - egy stabilan 6000 fölötti érték kialakulására is jó esély van. Simády Béla Cenzor-Értékpapír Rt. Azok a nagytermésze­tű rómaiak mindig azt harsogták: nekik bizony hajózni muszáj. Mi, sok­kal szerényebb magya­rok mindössze lakni sze­retnénk, de azt nagyon, így aztán kevés olyan té­ma van, ami olyan közel­ről érintené érzékenysé­günket, mint a házak épí­tése, felújítása - annak reménye, hogy családunk egyszer szebb, tágasabb otthonba költözhet. De vajon mekkora erre az esély Szegeden - keres­tük meg Szöllósi Bélát, a városháza lakásügyi bi­zottságának közelmúlt­ban megválasztott elnö­két, akivel az önkor­mányzati tulajdonú há­zak renoválásáról ép­púgy beszélgettünk, mint arról, mikorra öltözik új ruhába a Kárász utca. Nem panaszkodhat a sze­gedi építőipar, hiszen az idén közel egy időben nyolc nagy megrendeléssel is megkínálta a város önkormányzata. Az elmúlt hónapokban gombol­hattak magukra új ruhát olyan nagy épületek, a 101-esnek becézett Olajbányász téri vá­roskapu, a Temesvári körúton magasodó 17 emeletes beto­nóriás, a Csongrádi sugárút 76 szám alatt található tíz­emeletes panelház, a Roose­velt téri nyugdíjasoknak ott­hont adó garzon, a Kemes ut­ca 3-5., ahol 60 lakás külső borítása lett szebb, valamint a Székely sori és a Kereszttöl­tés utcai garzonház. Vala­mennyi épületről elmondható az is: a felújítás után megfe­lelnek a legszigorúbb hőtech­nikai előírásoknak, vagyis a jövőben nem kell attól tartani, hogy az utcát fűti, aki ezekbe az épületekbe küldi a meleget. S ebbe a felsorolásba csak az úgynevezett ipari technoló­giával épített házak fértek be­le. Már pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy megkezdődött a Belvá­ros rehabilitációja is. Mindkét program beindításban tevé­keny szerepet vállalt magára Szöllősi Béla, aki korábban az önkormányzat vagyonkezelési irodájában dolgozott, ma az ÉKF Kft. műszak igazgató­helyettese, s akit megválasz­tottak az önkormányzat laká­sügyi bizottságának elnökévé is. A 33 éves közgazdászi szakoklevéllel rendelkező építészmérnököt, ki mostan­ság éppen a JATE joga kará­nak a hallgatója, először is ar­ról kérdeztük: • Mekkora pénzeket kel­lett mozgósítni ahhoz, hogy ezek a beruházások megvalósulhassanak, s a program jövőre is folyta­tódjék? A Kárász utca ezredfordulója - A nyolc épület felújításá­ra összesen 790 millió forin­tot költött a város, s ennek eredményeként 956 lakás bér­lői érezhetik úgy joggal, hogy komfortosabb, s szebb házban laknak - kaptuk a nagyon is konkrét választ Szöllősi Bélá­tól. Aki hozzátette: - a belvá­rosi tömbrekonstrukció még drágább lesz. A Dugonics tér­Kárász utca-Kölcsey utca-Ti­sza Lajos körút által határolt háztömb már megkezdett tata­rozása, valamint a Kárász ut­ca többi épületének új ruhába öltöztetése (amit 1999-ben és 2000-ben végeznek majd el a mesterek), több, mint 1 milli­árd forintot követel ki magá­nak. De semmi gond, ugyanis erre van fedezete a városnak. • Öröm ilyen jó hírt hal­lani. S hogy telhetetlenek legyünk: netán még az is elképzelhető, hogy a jövő­ben Szegeden megkezdő­dik egy nagyléptékű ön­kormányzat lakásépítési akciót is? - Erre csak akkor lenne re­mény, ha elkészülne egy olyan állami program, amely központi pénzekkel segíti az önkormányzatokat. Önerőből arra még képes egy nagyobb város, hogy átadjon néhány tucat új otthont, mint ahogy Szegeden is felépül 1999-ben 39 önkormányzati lakás. De figyelembe véve az árakat, miszerint egy-egy ilyen lakás építése során 100 ezer forin­tos négyzetméterenkénti árral kell számolni, könnyen belát­ható, hogy a városi kasszát gyorsan kiürítené egy lakásé­pítési program. • Százezer forint? Egé­szen elképesztő szám ez olyan országban ahol már a bruttó 60 ezer forintos fizetés is nagyon szép jö­vedelemnek számít... Négyzetméter, te drága... - Már pedig akkor is valós, ugyanis hazánkban az építői­pari piac törvényeinek totáli­san ellentmondó folyamatok zajlanak. Míg a világ más tá­jékán az építési vállalkozók annak a cégnek adnak enged­ményeket, amelyek biztos és pontosan fizető vásárlónak számítanak - mint mondjuk esetünkben egy-egy önkor­mányzat lehetne -, addig mi­felénk a vállalkozások éppen a városi és állami beruházá­sok esetében szeretnék bepó­tolni azokat a veszteségeket, amelyek a magánszektorban érik őket. Emellett az önkor­mányzati megrendelések ese­tén a kivitelező nem tud su­mákolni, hiszen a város csak számlára, s csak átvizsgált, garantált'minőségű alapanya­gok beépítése után fizet. Az­tán ne feledkezzünk meg a közbeszerzési törvényről sem: ez a jogszabály nem engedi meg, hogy a város, mint meg­rendelő alkudozzon az árról. Ha egyszer elfogadtak egy pályázatot, az abban szereplő összeget ki kell fizetni. Min­dez összességében alaposan megdrágítja ezeket a beruhá­zásokat. De ennek ellenére néhány foghíjtelekre épül a jövőben is önkormányzati ház, így például nagyobb la­kásépítkezéshez vonulnak föl a városi főépítész által kiírt tervpályázat elbírálását, vala­mint a közgyűlés kedvező döntését követően a Szent Ist­ván téren is a szakemberek. Szeretnénk azt is, hogy minél hamarabb házak foglalják el a még üres önkormányzati tel­keket is. Ennek érdekében há­rom ilyen házhelyet (Petőfi Sándor sugárút 39., Vasas Szent Péter utca 23., Szent Ferenc utca 17.) nyomott, 5 ezer forint per négyezetméte­res áron úgy bocsátunk a kivi­telező rendelkezésre, megtilt­va, hogy a telek árával mani­pulálva emelje az építkezés költségeit. Ezek a próbálkozá­sok természetesen nem oldják meg minden lakásra váró gondját, de még egyszer hangsúlyozom: nagy áttörés csak akkor várható a lakásé­pítkezésekben, ha elkészül egy átfogó, állami lakásépíté­si koncepció. • Beszélgetésünk során eddig csak az önkormány­zati lakások felújításával, építésével foglalkoztunk. Ezekből találtatik még szép számmal városunk­ban - egészen pontosan 6 ezer 300 lakás tulajdonosa Szeged városa. De vajon milyen sors vár azokra az épületekre, amely immár magántulajdonban, tár­sasházként funkcionál­nak. De azért csak pane­lok azok, még pedig a mind gyorsabban lepusz­tulok fajtájából. Társaspanel szomorúsága - Ezek felújítása is csak ál­lami támogatás mellett való­sulhat meg. Mert gondoljunk csak bele: egy tízemeletes pa­nel renoválása mai áron szá­molva minimum 60 millió fo­rintba kerül, s a teljes költség a lakók pénztárcáját terheli. Vagyis lakásonként több, mint 1 milliót kellene áldozni a családoknak. Erre pedig csak akkor van minimális esély, ha megfelelő hitel­konstrukció segíti őket. Pél­dául egy olyan, amelyben a felújítási költség 10 százalé­kát kell csak kifizetniük, míg a fennmaradó összeget 10 év alatt törlesztenék a hitelező bankoknak, a kamat kéthar­madának törlesztését pedig vállalja magára segítségként az állam. Erre tulajdonképpen már most is lenne lehetőség, csak éppen a hitelintézetek nagyon kockázatosnak tartják a pénzek kihelyezését, a lakók pedig úgy érzik: a lakásuk ér­téke nem nőne annyival, amennyit áldoztak a ház csi­nosítására. Hogy mi hát a megoldás? Először is azt kel­lene elérni, hogy az önkor­mányzatok, vagy az állam belépjen kézfizető kezesnek e pénzügyi manővernél. így ta­lán megindulhatna egy-egy település épületállományának megújítása. Jelenleg ezt a sze­repet megnyugtató módon megalapozó jogszabályi hát­térre várnak a szakemberek. • Bízzunk benne, nem kell sokáig. De mielőtt en­nek reményében elköszön­nénk, hadd kérjem meg arra, összegezze röviden: milyenek látja ma Szeged lakáshelyzetét a lakásügyi bizottság elnöke? - Ha arra gondol, találha­tó-e elég lakás a városban, ak­kor azt válaszolhatom: ottho­nok tekintetben mennyiségi gondja nincs Szegednek. De ez természetesen nem azt je­lenti, hogy az önkormányzat tulajdonában megfelelő mennyiségű lakás van. Amennyiben a komfortfoko­zatot vizsgáljuk, az állapítha­tó meg, hogy Csongrád me­gye székhelye semmivel sem marad el a többi megyei jogú várostól. Nagy baj viszont, hogy a lehetőségek nem tud­nak lépést tartani azzal az igénnyel, amely szerint az is új, saját otthonba szeretne költözni, aki akár még 10 évig is nyugodtan ellakhatna a szüleinél. De hát ez termé­szetes is, hiszen a panel nem alkalmas több generáció együttélésére. Aztán az is fo­kozza a feszültséget, hogy a betonházakban élők számára nem jelent minőségi javulást, ha mondjuk egy kisebb ház­gyári lakásból nagyobba köl­töznek. A szegedi polgár, ha már egyszer kimozdul meg­szokott környezetéből, mini­mum téglablokkos épületbe vágyik, netán a közelmúltban épült társasházak egyikét cé­lozza meg. Csak éppen a nagy árkülönbözettel nem boldo­gul. így aztán a város lakás­helyzetét azonnal rossznak ki­áltja ki. Idővel ez a szemlélet talán átalakul. A város önkor­mányzata pedig a lakáshely­zet javításában annyit segít­het, hogy a rendelkezésre álló pénzt mind több beruházásra költve, a legolcsóbb megoldá­sokat keresve használja föl. Bátyi Zoltán A blue chip papírok és a BUX-index változását tartalmazza az alábbi táblázat Értékpapír Forgalom Elűző heti Heti Változás milliárd Ft záróár záróár % Matáv 15,19 1188 1205 1,4 TVK 11,61 2905 3075 5,8 MOL 32 5010 5230 4,4 DÉMÁSZ 0,8 14400 16700 16 RICHTER 4,1 8520 8785 3,1 Borsodchem 1,5 5405 6005 11,1 OTP 5,4 8300 9030 8,8 Graboplast 0.6 1950 1920 -1,5 RÁBA 0,61 1700 1725 13 PICK 0,32 8300 9050 9 ÉGIS 0,32 4500 4900 8,9 BUX 5632,09 5972,01 6,04 MKI ~7 D •fritetui pedig szihégrs ­III IN I— W l\ - mozgásban a CENZOR" ^^^ Értékpapír Rt. Stéged (A BNP-Dresdner Értékpapír Rt. partnere) Szöllósi Béla úgy véli, a mai árak mellett a városi kasszát gyorsan kiürítené egy lakásépítési program • A Cenzor Értékpapír Rt. jelenti Emelkedés a tőzsdén

Next

/
Thumbnails
Contents