Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-21 / 273. szám

SZOMBAT, 1998. Nov. 21. A HELYZET 7 Közérdekú felhívás • DM-információ Szeged Megyei Jogú Város Stratégiai Alpolgár­mester Irodája kéri azon egyéni, társadalmi, gaz­dálkodói és szervezői cso­portok jelentkezését, akik az 1999-es évben szegedi székhelyű, kulturális, sport, tudományos, egyéb szórakoztató stb. rendez­vényt szerveznek, hogy ezen rendezvények rövid tájékoztatóját az iroda ré­szére megküldeni szíves­kedjenek. Az így beküldött tájé­koztatók alapján derül ki, hogy Szeged Megyei Jo­gú Város 1999. évi ren­dezvénytervébe kik kerül­hetnek bele. Beküldési határidő: 1998. november 30. Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Straté­giai Alpolgármesteri Iroda - „Rendezvény '99." A tiszaszigeti iskolaszövetség • A Dorozsmai úton néha a tulaj is beáll... Fényes portál - esztergákkal? A Budapestre autózók csodálkozva figyeltek fel az elmúlt hetekben arra, hogy a Dorozsmai úton, a MOL kút szomszédságá­ban épült áruházba esz­tergagépek költöztek be a fényes portál mögé. A közel két éve kész üzlet­házat sokáig nem lakta senki. Alkalmanként kiál­lításokat rendeztek ben­ne, egy rövid időre még a legendás motorok, a Har­ley Davidsonok is itt lak­tak. Most meg csillogó­villogó motorcsodák után esztergálnak az elegáns épületben. - Egyáltalán nem törvény­szerű, hogy a fémmegmunká­lást csak olajos, koszos épü­letben lehet végezni, sőt... ­mondja az épületet nemrégi­ben megvásárló cég ügyveze­tője, Varga Jenő. Az építtető, az Eurázsia Kft. közel két esztendeig kere­sett vevőt a könnyűszerkeze­tes épületre. Úgy tűnt, a mul­tiknak kicsi, a hazai kereske­dőknek pedig túl nagy egy 1600 négyzetméteres csarnok. Ekkor lépett be a képbe a Var­ga Metál Kft. - 1972 óta foglalkozunk fémmegmunkálással. Sokáig Szőregen volt a telephelyünk, az utóbbi években már két he­lyen is dolgoztunk. Mivel most szerezzük meg az ISO 9002-es minősítést, létkérdés volt az új telephely, hiszen ez a szisztéma már nem engedi meg, hogy két, különálló épü­letben gyártsuk az alkatrésze­ket. Varga úr előtt két út állt: vagy bezárja a régi üzemet és szélnek ereszti alkalmazottait, vagy komoly fejlesztésbe fog. Az utóbbit választotta. így jött létre az üzlet az eladókkal. A társaság egyébként is azt vallja, nincs megállás. Szege­den szinte elsőként alkalmaz­tak annak idején, még 1991­ben számítógép vezérelte CNC esztergagépeket. Ma már 24 ilyen - maró, eszterga és vágógép - üzemel az új he­lyen. Igaz, egyelőre csak egy műszakban. - Munka akadna bőven, de embert nehéz kapni. Hiába ke­resek jó szakembereket, nem jelentkeznek. Pedig tíz eszter­gályosnak is tudnék még munkát adni - mondja Varga Jenő. így egyelőre marad az egy műszak, kihasználva a havi ti­zenhat órás, törvényben en­gedélyezett túlmunkát. A tár­saságnak pedig volna mit ter­melni, a dolgozók is örülné­nek a plusz bérnek, de nem le­het vég nélkül dolgozni, pon­tosabban dolgoztatni... - Szombatonként így az­után magam, meg a fiam ál­lunk be a gépek mögé. Egy vállalkozó ugyanis annyit dol­gozhat, amennyit csak akar. A kft. legnagyobb megren­delője, lassan már másfél évti­zede, a Taurus. Az olajszállító tömlők fémcsatlakozásait gyártják, századmilliméternyi pontossággal. Ezért is van szükségük a minőségbiztosítá­si rendszer bevezetésére. De sűrűn felkeresik a céget kü­lönféle külföldi társaságok is: dolgozzanak bérmunkában nekik. A családi vállalkozást ma 26 alkalmazott segíti, főleg Szőregról, Deszkről, Kübek­házáról, no meg Szegedről állt össze a törzsgárda, akik éven­te 200-250 tonnányi nyers­anyagot marnak, esztergálnak precíz pontossággal. Elenged­hetetlen, hogy a legmoder­nebb gépekkel dolgozzanak ­állítják. Ha egy külföldi benéz az üzembe, az az első, hogy megnézni: számítógépek ve­zérlik-e a forgácsolást. Ha csak hagyományos masinákat lát, már ki is fordul a kapun. A kívül-belül rendezett és tiszta épületbe újabb, modern gépeket szeretnének venni Vargáék. Van még hely ugyanis a hatalmas csarnok­ban. S hiába gondolják sokan úgy, hogy a fémiparból ma nem lehet megélni. A titok na­gyon egyszerű: jól kell csinál­ni, a legmodernebb gépekkel. Rafai Gábor Mindent számítógépek vezérelnek: a rendetlenség már nem törvényszerű. (Fotó: Schmidt Andrea) Öt Szeged környéki általános iskolát és egy vásárhelyi szakközépis­kolát kapcsol össze a közelmúltban, a Tisza­szigeti Általános Iskola kezdeményezésére létre­hozott „Sziget" Iskola­szövetség. Az intézmény a NAT által biztosított le­hetőséget kihasználva 2001 -tői tízosztályos ok­tatást indít be, melyben a diákok mezőgazdasá­gi, illetve rendőr, határ­öri orientáltságú képzést kapnak, s az alapvizsga után hasznosíthatnak a szakközépiskolákban. Idejekorán kezdte meg a fölkészülést a jövő évezred oktatási modellváltására a Tiszaszigeti Altalános Isko­la. Az intézmény körül életre hívott iskolaszövetség a lét­rehozók reményei szerint se­gít abban, hogy a tiszaszige­ti, illetve a környékbeli tele­püléseken élő diákok a nyolc osztály elvégzése után to­vábbi két évig lakóhelyükön, vagy annak közelében tanul­hassanak. A szakmai orien­tációs képzés pedig szakkö­zépiskolai tanulmányaikat könnyítheti meg, az alap­vizsgát követően. G Miért éppen mezőgaz­dasági, és rendőr-, határ­őri orientációjú képzést biztosít az iskolaszövet­ség? - kérdeztük Tóth Dezsőt, az iskolaszövet­ség középpontjában álló Tiszaszigeti Altalános Is­kola igazgatóját. - A régióban, főképpen a kistelepüléseken a jövőben is a mezőgazdaság lesz a fő megélhetési forrás. Szeret­nénk, ha azok a gyermekek, akik ezt a pályát választják, egy kicsivel tovább tanulhat­nának a szülőhelyükön, vagy Fröhlichné Kapronczay Éva és Tóth Dezső igazgató már a tízosztályos képzésről beszélgetnek. (Fotó: Schmidt Andrea) legalábbis annak közelében. Ezért határoztunk úgy a sző­regi Kossuth Lajos Altalános iskolával, illetve a deszki a mihálytelki és'az újszentivá­ni iskolákkal karöltve, hogy megalakítjuk a Sziget Isko­laszövetséget. A szövetség hat tagú, ugyanis a kezdemé­nyezést a vásárhelyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szak­középiskola, az ország egyik legjobb ilyen orientáltságú intézménye is támogatta. • Mi az oka, hogy a me­zőgazdasági mellé a rendfenntartói képzést párosították? - A mezőgazdasági prog­nózisok mellett azt is tudjuk, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően itt fog húzódni a schengeni ha­tár, és így valószínűleg na­gyobb számban lesz szükség határőrökre és rendőrökre is. Ezért olyan osztályokat is indítanánk, amelyekben a képzés a rendőri, határőri munka felé orientálódhat. A határőrséggel és a rendőr­séggel folytatott tárgyalások is eredményesek voltak, a Rendőr Szakközépiskola ve­zetői is támogatták a kezde­ményezést, amelyet szak­mai, elméleti project kidol­gozásával, illetve szakta­nárok átirányításával segíte­nek. 9 Hogyan kívánják mű­ködtetni az iskolaszövet­séget? - Elképzelésünk szerint a NAT azon rendelkezését ki­használva működtetjük a jö­vőben az iskolaszövetséget, mely szerint az általános is­kolák tízosztályosra bővíthe­tik képzésüket. A mi isko­lánk, azaz a Tiszaszigeti Álta­lános Iskola vállalta magára ezt a föladatot. Három év múlva, 2001-ben indítjuk az első kilencedik osztályunkat, amelyben a tiszaszigeti, szőre­gi, deszki, mihálytelki és új­szentiváni gyerekek mezőgaz­dasági, illetve határ- és rend­őri orientáltságú képzést kap­hatnának. A tizedik osztály befejezését követő alapvizsga sikeres leküzdése után a sze­gedi Csonka János Szakkö­zépiskola speciális tagozatán - és azután az itt megszerzett érettségivel a kezükben eset­leg a Rendőr Szakközépisko­lában -, vagy pedig Vásárhe­lyen, a Gregusban tanulhatná­nak tovább. Tanulmányaik so­rán remekül tudnák hasznosí­tani a kilencedik, tizedik osz­tályban megszerzett szakisme­reteket. 9 Milyen tárgyi föltéte­lek szükségesek ahhoz, hogy beindulhasson a képzés? - Szerencsére nem kell számolnunk helyhiánnyal, így nincs szükség az iskola bővítésére akkor sem, ha a két új osztály beindításával a gyermeklétszámunk a je­lenlegi 124-ről 180 főre emelkedik. A XXL század iskolamodelljében azonban értelmetlen lenne elavult technikai fölszereltséggel tanítani. A fejlesztésekre több helyről, például a Vi­lágbanktól és a PHARE­programtól is pályáztunk pénzt. Az elkövetkező há­rom esztendőben szeretnénk korszerűsíteni számítógép­parkunkat, és számítógépes kapcsolatot akarunk kiépíte­ni az iskolaszövetséget lét­rehozó intézmények között. Az iskola pedagógiai prog­ramja úgy készült el, hogy azt végrehajtva a tanárok és a diákok egyaránt fölké­szülhetnek a váltásra. 9 Milyen többletköltség­gel jár a tízosztályos képzés beindítása? - Az önkormányzat szá­mára semmiféle plusz ter­het nem jelent, hiszen a gyermeklétszám növekedé­sével együtt a normatív tá­mogatás összege is emelke­dik, és ez fedezi a fölmerü­lő terheket. Emellett a szö­vetség iskolái is segítenek egymásnak. De, ha anyagi megterhelést jelentett volna ez a lépés, akkor is fölvál­laltuk volna, hogy képzési profilunkat bővítsük, hiszen a jövő útja errefelé halad. Ráadásul ez az egyetlen módja annak, hogy a tisza­szigeti gyerekek még két évig a faluban maradhassa­nak. Kéri Barnabás • Konferencia a Forrás Szállóban Multik és kiskereskedők • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkama­ra (CSMKIK) négy megye kereskedőit és néhány multinacionális cég képvi­selőjét tegnap egész na­pos szakmai konferenciá­ra invitálta a Forrás Szál­lóba. A találkozót nem véletlenül kísérte nagy ér­deklődés. Az „Élni és élni hagyni" cí­mű, regionális konferencia té­mája nem is lehetne aktuáli­sabb, hiszen a multik megjele­nése megyénkben az országos átlagtól eltérően koncentrál­tabb, s ez a folyamat még nem ért véget. Hogy ennek kap­csán valóban éleződik-e a pia­ci verseny a kereskedelemben, hogy mindenki mindent meg­tesz-e azért, hogy a fogyasztó­ját, vásárlóját megtartsa, s hogy milyenek a magyar kis­kereskedelem túlélési esélyei a multinacionális vállalkozá­sokkal vívott küzdelemben, arra vélhetően választ kaptak a konferencia résztvevői. A megjelenteket Szeri Ist­ván a CSMKIK elnöke kö­szöntötte, majd a nyitó elő­adásban Házi Zoltán, az Or­szágos Kereskedelmi Szövet­ség elnöke, a Julius Meinl ve­zérigazgatója a honi kiskeres­kedelem sajátosságait vázolta föl. A hazai példák után az ágazat németországi szabályo­zásáról és az ottani kamarák munkájának szerepéről hall­hattak az egybegyűltek. A kis­és nagykereskedelem dél-ke­let magyarországi helyzetéről szóló kutatások alapján Schil­ler Tamás, a GfK Hungária Piackutató Intézet területveze­tője többek között elmondta, hogy régiónk vásárlói szerint kisebb mértékű volt a válasz­tékbővülés, mint az országban másutt, könnyebb lett viszont a vásárlás, mert több az új üz­let. Martonosi István a KI­SOSZ országos társelnöke a hagyományos kiskereskede­lem szerepéről beszélt, nem kímélve a multinacionális tár­saságokat. Martonosi elmond­ta, szükséges volna a jogi és hatósági szabályozás annak érdekében, hogy a kicsi és nagy cégek valóban egymás mellett tudjanak élni és meg­élni a piacon. Délután a szakma képvise­lői többek között beszámoltak a multik marketingpolitikájá­ról és a kiskereskedőkkel való együttműködés útjairól. Szó esett a vállalkozói oldal olyan megújulási lehetőségeiről, mint a franchise, a beszerzési társulások, s előadásokban is­mertették a fogyasztási szö­vetkezetek és a Coop-hálóza­tok szerepét is. A konferenci­án felvetett „együttélési" problémákat - a szervezők szerint - még nem volt késő elemezni. (A konferenciáról részlete­sen beszámolunk szerdán megjelenő mellékletünkben, az Egy százalékban.) • Mégis marad MNB Szegeden Igazgatóság helyett kirendeltség Az elmúlt napokban többször adtunk hírt ar­ról, hogy a Magyar Nem­zeti Bank területi egysé­geit átszervezik. A január 1-én életbe lépő változás lényege - tudtuk meg dr. Horváth Gyula,szegedi területi igazgatótól hogy a jövőben is jelen marad az MNB Szege­den, csak nem igazgató­ságként, hanem kiren­deltségként. Igaz, a jegybank helyi egysége a jövőben nem a mai „repertoárral" lesz jelen. Ed­dig ugyanis két fő területen tevékenykedett a bankigazga­tóság. Többek között az úgy­nevezett emissziós tevékeny­ség is hozzájuk kötődött, ez azonban jövőre átkerül Kecs­kemétre. Hogy valójában mi­ről is van szó? Eddig két me­gyében végezte az igazgató­ság a pénzkibocsátást, -fog­adást és az őrzést, így biztosí­tották a kereskedelmi banko­kon keresztül a terület zavar­talan pénzellátását. A lakos­ság sem kerül a jövőben kap­csolatba a jegybankkal. Eddig ugyanis itt történt a sérült, szakadt, vagy megrongálódott bankók cseréje. Mi lesz janu­ártól? Nos, a polgároknak nem kell majd Kecskemétre utazniuk, hogy a megrongáló­dott százforintosukat kicserél­jék. Ezt a tevékenységet jövő­re már a posták és a kereske­delmi bankok végzik. Decem­berig még az Államkincstár „háttérbankja" marad a szege­di igazgatóság, januártól azonban ez a funkciója is megszűnik. Milyen pénzügyi tevékenységet végez majd a megváltozott státuszú jegy­bank jövőre Szegeden? Nos, a kirendeltség hatáskörébe tar­tozik majd ezután is az úgy­nevezett jegybanki ellenőrzés. Ezen kívül a kereskedelmi bankok refinanszírozási hitel­kihelyezésének ellenőrzése és a hagyományos devizahatósá­gi jogkör. A szegedi banknak egyébként a székhelye is ma­rad a régi: a Vár utca 5. szám alatti épület. R. G. Hullámzó árfolyamok • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe a BUX 5972,01 ponton fejezte be pénteken a kereskedést, ami 99,59 ponttal, azaz 1,7 száza­lékkal magasabb csütörtöki záróértékénél. Az erós kez­dést követően hullámzó árfo­lyamok jellemezték a rész­vénypiacot az új számítógé­pes távkereskedési rendszer bevezetésének napján. A vezető részvények kö­zül csak a 0,3 százalékkal 1205 forintig lemorzsolódó Matáv és a 0,8 százalékkal 3075 forintig csökkenő TVK lett olcsóbb. A 8785 forintig erősödő Richter ellenben 2,2 százalékkal, a 9030 forintig emelkedő OTP 1,5 százalék­kal, az 5230 forintig jutó Mol pedig 1,2 százalékkal drá­gult. A határidős indexpiacon eltérő mértékben emelkedtek a jegyzések. A 6000 pontig erősödő idei decemberi ha­táridő 57,5 ponttal, a 6950 pontig növekvő jövő decem­beri termin elszámolóára pe­dig 120 ponttal jutott feljebb. Egyébként tegnap sikeresen debütált az értéktőzsde új számítógépes távkereskedési rendszere, az MMTS. Beve­zetését nagy várakozások előzték meg, hiszen a régi számítógépes rendszer kapa­citása már nem volt elegendő az üzletek megfelelő szintű és gyorsaságú lebonyolításá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents