Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-19 / 271. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. 19. Kedves Olvasók! Már kapható Sz. Simon István Kornélia kisasszony című könyve. Nem regény, nem napló, nem tanulmány ez a könyvecske. Műfaji meghatározásával nem kell bíbelődni. Egy fogyatékos gyermekről szóló, sze­mélyes emlékfűzér, az átélés hitelességével és elfogultságaival. Kornélia kisasszony Down-beteg leánygyermek, aki családi kötelékben él és nevel­kedik, szülei oltalma alatt és életígérete csúcsá­nak közelébe jut a hétköznapi létben. Ez a csúcs nem túl magas és szédítő: jár, beszél, szalad, szeret: otthon van a tárgyi világban, jó érzékkel igazodik és eligazodik benne: tudja, mi a szép meg a jó, van véleménye meg ízlése: nem képes összeszorozni a hatot a nyolccal, de tudja, hol la­kik, ki szereti, s maga is nagyon szeret: kivételes bánásmódra van szüksége, ám kivételesen gaz­dagon fizet minden kedvességért: végtelenül gyöngéd és szeretetigényes, de Napként sugá­rozza magából a szeretetet. Kiadónk szeretettel ajánlja e könyvecskét min­denkinek, aki fogékony emberi küzdelmek és emberi örömök iránt: aki együtt érez különböző emberi sorsokkal. És különösen jó szívvel ajánlja azoknak, akik a szellemi fogyatékosság bármilyen típusával családilag érintettek. A Kornélia kisasszony megrendelhető a 80­821-82l-es, Ingyenesen hívható telefonszámon; levélben a szerkesztőség címén: Délmagyarország 6740 Szeged Stefánia 10., a borítékra írlAk rá: Ter­|esztésl csoport, Kornélia kisasszony. A 260 olda­las könyv ára 500 forint, plusz postaköltség. Vagy megvásárolható személyesen a szerkesztőségben. Illetve a Radnóti (Tisza L. krt. 43.) és a Sík Sándor (Oskola u. 27.) könyvesboltban. Sz. Simon István Kornélia kisasszony m r ovemher hatodikán Szegeden járt Joel Alon, 1 V Izrael magyarországi nagykövete, s egy ren­dezvényen tartott beszédében reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban október 23-án aláírt izraeli-palesztin egyezmény után az ellenfelekből békepartnerek lesznek. Aznap pokolgépes merény­letet követtek el Jeruzsálem központjában, a Ma­hane Jehuda piacon. A robbantás során kéttucat­nyi ember sebesült meg. Az erőszakos cselekmény nyomán az izraeli kor­mány abban a pillanatban felfüggesztette azt a ta­nácskozást, amelyen az amerikai megállapodás el­fogadásáról folytatott. A palesztinok is érezték, hogy nagy a baj, mert Jasszer Arafat Washington azonnali beavatkozását kérte az amerikai egyez­mény megmentése érdekében. Mindkét fél tudta és tudja, hogy az ilyen és ehhez hasonló véres cselek­mények a nehezen beindult békefolyamatot veszé­lyeztetik. Mint ahogy azt is tudta és tudja mindkét fél, hogy a szerződésnek akadnak ellenzői. Akik hár kisebbségben vannak, rendkívül zajosak és kí­méletlenek. Egyik oldalon állnak a megszállt terü­letek zsidó telepesei és az ortodox szélsőségesek, a másikon pedig a Hamasz aktivistái, akiknek a szel­lemi atyja, Ahmed Jaszin sejk már a szerződés alá­írásának pillanatában bejelentette: az egyezmény megkötése nem fogja gátolni a harcosait abban, hogy további terrorakciókat hajtsanak végre, wy ár az izraeli parlament tegnap jóváhagyta a D megállapodást, félő, hogy a kisebbségben lé­vők terrorcselekményeikkel bárhol és bármikor megakadályozhatják annak végrehajtását. Persze érdekük a zajkeltés, a felek összeugrasztása, hiszen a szerződés első pontja éppen a szélsőségesek fel­számolására vonatkozik. • Izrael ratifikálta az egyezményt Palesztin-izraeli megbékélés? A kneszet 120 képviselőjéből 75 szavazott az egyezmény törvénybe iktatása mellett. (MTI Telefotó) • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli parlament nagy többséggel jóváhagyta a ciszjordániai csapatkivo­násokról október 23-án alá­irt palesztin-izraeli egyez­ményt. A kneszet 120 képviselő­jéből 103 volt jelen a szava­záson, közülük 9 tartózko­dott, 19 szavazott az egyez­mény elfogadása ellen, s kö­zel négyszer annyi - 75 ­képviselő szavazott az egyezmény törvénybe iktatá­sa mellett. A szavazás előtt mondott beszédében Benjá­min Netanjahu izraeli mi­niszterelnök ismét szót emelt az ellen, hogy a palesztinok az ideiglenes autonómia öt esztendejének lejártával 1999. májusában kikiáltsák önálló államukat. A szava­zás nyomán a kabinet csü­törtökön fog dönteni az iz­raeli csapatok kivonásának első szakaszáról. A kormány a parlament keddi ülésén tér­képeket osztatott ki a képvi­selők között a csapatkivonás által érintett területekről. A Wye Plantation-i egyezmény értelmében Izraelnek a csa­patkivonás mellett szabadon kell bocsátania 250 fogva tartott palesztint, és lehetővé tennie a Gázai övezetben egy nemzetközi repülőtér megnyitását. Véget ért az APEC-csúcs • Kuala Lumpur (MTI) Malajziában szerdán be­fejeződött az ázsiai és csen­des-óceáni vezetők kétna­pos csúcsértekezlete. Az APEC - az Ázsiai és Csen­des-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezete - tanácskozásán elfogadott záróokmányban okmányban a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy összefognak a gazdasági növekedés hely­reállítása érdekében. Beje­lentették, hogy a 21 résztve­vő eltökélte magát a tőke­áramlás megújítására, a pénzügyi „fertőzések" fel­tartóztatására, és a szociális védőháló megerősítésére. Aranyláz Vietnamban • Hanoi (MTI) Halálos áldozatokat kö­vetelt a Vietnam középső részén tomboló aranyláz. Három aranybányász vesz­tette életét, amikor a földfel­szín alatt 30 méterre össze­omlott engedély nélkül vájt tárnájuk. Quang Nam me­gyébe hosszabb ideje embe­rek százai özönlenek, arany után kutatva. A helyi ható­ságok határozott fellépéssel próbálják megszüntetni az illegális aranybányászatot, ám erőfeszítéseiket eddig nem sok siker koronázta. Tavaly 26, aranybányászati engedéllyel nem rendelkező szerencsevadász életét oltot­ták ki a tárnabeomlások Quang Nam megyében. Egy rendkívüli nap • Moszkva (MTI) Moszkvában egyetlen gyilkosság, nemi erőszak­cselekmény, súlyos testi sértéssel járó verekedés nél­kül telt el az egész keddi nap - közölte szerdán az orosz belügyminisztérium tájékoztatási osztályának helyettes vezetője. Ilyesmi az elmúlt öt év alatt először fordult elő - mondotta az il­letékes. Ráadásul - tette hozzá - még gépkocsit is jó­val kevesebbet loptak, mint általában szoktak: mind­össze ötöt. Ezzel szemben megtaláltak 23 korábban el­kötött autót. Zajkeltés • Amerika őszi mosolya (2.) Chicago eldugta a puskákat • Ha Moszkva nem fizet... Kalmükföld kiválik • Moszkva (MTI) Kalmükföld a kiválást fontolgatja az Oroszországi Föderációból, esetleg társult tagságot - egyfajta védelmi szövetséget - képzelne el, ha Moszkva nem fizeti a köztársaságnak járó pénz­ügyi támogatást - jelentette ki az ORT orosz tv-csator­nának adott interjújában Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök. Iljumzsinov a szövetségi pénzek elmaradása azzal fe­nyegette meg a központi kormányzatot, hogy nem fogják átutalni Moszkvának a helyi adóbevételeket. Ugyanakkor a köztársaság kész ebben az esetben saját maga finanszírozni a Kal­mükföldön működő szövet­ségi szerveket és hatóságo­kat. A kalmük államfő - aki egyébként a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE el­nöke, és indulni kíván a 2000-ben esedékes orosz el­nökválasztásokon is - arra panaszkodott, hogy a Kasz­pi-tenger partvidékén fekvő köztársaság már hónapok óta egy vasat sem kap az orosz pénzügyminisztérium­tól az ösztöndíjakra, a köte­lező védőoltásokra, a szö­vetségi fennhatóság alá tar­tozó közalkalmazottak béré­re. November elején Chica­góban rendezték meg a Pack Expo 98 csomagolás­technikai világkiállítást. Ebból az alkalomból dél­alföldi üzletemberek egy csoportja látogatott el az USA-ba, ismerkedvén az expo kínálata mellett két nagyváros életével is. Kí­sérőjükként jómagam is betekinthettem az Újvilág hétköznapjaiba. Tapaszta­lataimról szóló rövidke so­rozatom a tegnapi lapszá­munkban New York-i él­ménycsokorral kezdődött, ma pedig Illinois állam fő­városa mutatkozik be. Ha azt mondják, Chicago, mi, Tiszának partján forgolódó derék magyarok rávágjuk: hát persze: Al Capone, gengszte­rek, bűnözés. Ifjabbak ugyan már azt is hozzáteszik: Chica­go Bulls, mint kosárlabdacsa­pat, de azért el kell ismerni, igencsak megkövesedett ben­nünk a leegyszerűsítő, sebhe­lyes maffiózókhoz kapcsolódó előítélet. így aztán nem csoda, hogy Illinois állam fővárosába, a szeles Chicagóba érve a ma­gyar turista ámul ám akkorát, hogy melléig zuhanó állát vi­gyori taxislegények operálják vissza. És a szervezett bűnözés ürügyén azonnal elújságolják, hogy városuk - bár találtatik olyan körzet, ahova a legkemé­nyebb rendór is inkább csak harckocsiba öltözve járna fa­gyizni -, ma már sokkal biz­tonságosabb hely, mint mond­juk New York. A Michigan-tóra bámuló felhőkarcolók világával ismer­kedvén persze nem rendőrségi statisztikákra kíváncsi az ide­gen. Sokkal inkább immár a valódi Chicagóra, ami a felüle­tesen szemlélődőnek is gyor­san elárulja magáról: igencsak szegényes megjelölés e telepü­A kép csalóka - csak vasárnap délután ilyen nyugodt Chicago központja. (A szerző felvétele) léshalmazra a város kifejezés. A külvárosaival immár 7 mil­lió embernek otthont adó Chi­cago büszkélkedhet egy olyan városközponttal, amelyet a manhattaninél semmivel sem kisebb felhőkarcolókból raktak össze, ám sokkal tisztább és rendezettebb, virágokkal, kis parkokkal díszített arcát mutat­ja az idegeneknek. És dicse­kedhet a világ legnagyobb épületével, a 443 méter Sears Towerrel, amelyet a 70-es évek elején építettek. A 16 ezer ablakkal díszített házacs­ka összsúlya meghaladja a 225 ezer tonnát, s különösebb ke­sergés nélkül viseli, hogy 12 ezer ember dolgozik vasbeton bendőjében. Azt már nehezebb lenne kiszámolni, hány turista áll sorban a 103 felvonó közé besorolt két szupergyors lift aj­tajai előtt, ugyanis a Sears To­wer a nap minden szakában olyan zsúfoltnak tűnik, mint egy fölhergelt vasúti csomó­pont. Pedig ez a házhegy közel sem az egyetlen olyan látvá­nyosság, amire büszkék a Mi­chigan-tó partján élők. Hiszen e városban spricceli a vizet a Buckingham Fountain, amiről a chicagóiak nemes szerény­séggel azt állítják, hogy a világ legnagyobb szökőkútja. S mi sem természetesebb annál, hogy az ipartörténeti múzeum kertjében egy II. világháború­ban zsákmányolt német tenger­alattjáró a fő látványosság, míg egyik termében egy Apolló űr­hajó mellett lehet elmerengeni az amerikai mérnökök és tudó­sok zsenialitásáról. Hogy a lap aljáig nyújtóz­kodó felsorolás helyett beszél­jek inkább magukról a chica­góiakról? Nos, kérem, eme 7 millió városlakó sok mindent tesz, csak éppen nem lakik a város központjában. Legtöbb­jük a centrumtól 20-30 kilomé­terre található lakóparkokban él, s minibusz méretű autóival próbálják nap, mint nap meg­közelíteni munkahelyüket. Megpillantván a kétszer négy­sávos, városközpontba beveze­tő sztrádákat, joggal hihettük, ehhez aztán nem kell különö­sebb autós bravúr. Aztán dél­után, amikor elindult Chicago munkaképes népessége a gyá­rakból és hivatalokból a kert­városokba, azt is megnézhet­tük, miként araszol egy olyan kocsisor, amelyben egyes szemgúvasztó turisták szerint több járgány gurul egymás sar­kában, mint amennyi a magyar utakra elfér Záhony és Barcs között. Az ügyes chicagóiak azért persze hazaérnek, meglátogat­ják a lakóparkokat összekötő monumentális üzletközpontjai­kat, telepakolják bevásárló ko­csijaikat két-három hegynyi csipsszel, betérnek mondjuk az Old Country étteremlánc vala­melyik „ülj le és egyél rogyá­sig" vendéglőjébe (ahol 8 dol­lárért terül az asztalka), majd irány a kertes ház. De legin­kább a nappaliban villogó tele­vízió. Amelyben ezernyi hír szól arról, hogy Illinoisnál szebb és jobb állam még nem született a földre. S ezzel az igazsággal de­hogy is akar a chicagói polgár feleselni... (Folytatjuk.) Bátyi Zoltán • Riportsorozatunk elkészíté­sét támogatták: 3T Főép Kft., Tisza Volán Rt., Szegedi Nem­zetközi Vásár- és Piacszervező Kft., Gellért és Fiai Consulting Kft., Hotel Royal, Konvoj autó­kereskedés, Raszter Stúdió.

Next

/
Thumbnails
Contents