Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. 12. HAZAI TÜKÖR 7 • Orbán Viktor egyházi vezetőkkel találkozott Megállapodás a protestánsokkal is • Budapest (MTI) Orbán Viktor várható­an a jövő héten megne­vezi annak a delegáció­nak a tagjait, amely a kormány részéről részt vesz az újonnan megala­kuló szentszéki-magyar vegyes bizottság munká­jában - hangzott el a mi­niszterelnök és a négy történelmi egyház ve­zetőinek első közös talál­kozója után tartott sajtó­tájékoztatón szerdán, Bu­dapesten. A vegyes bizottság a Ma­gyar Köztársaság és az Apos­toli Szentszék közötti megáll­apodásban foglaltak végrehaj­tásának áttekintésére jön létre. Orbán Viktor bejelentette: az egyeztetés, valamint a más egyházakkal való megbeszé­lések nyomán, nagy való­színűséggel kiegészítő meg­állapodást fűznek a korábbi szerződéshez. Az egyházi vezetők közös nyilatkozatukban kiemelik: elengedhetetlennek tartják, hogy mielőbb módosítsák azokat a magyarországi jog­szabályokat, amelyek a vati­káni megállapodás maradék­talan végrehajtásához szüksé­gesek. Az egyházfinanszíro­zás területén kialakult ará­nyok megőrzése érdekében méltányosnak tekintik, hogy a kormány - a katolikus egy­házhoz és a zsidó felekezet­hez hasonlóan - a történelmi protestáns egyházakkal is közszolgálati feladatvállalá­suknak megfelelő megállapo­dást köt. A sajtótájékoztatón a kato­likus egyházat Paskai László bíboros, prímás, eszter­gom-budapesti érsek, a refor­mátus egyházat Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi el­nöke képviselte. Az evangéli­kus egyház részéről Harmati Béla püspök-elnök, a zsidó felekezet nevében Schweitzer József országos főrabbi foglalt helyet a miniszterelnök olda­lán. A találkozón más egyházi vezetők mellett jelen volt Há­mori József, az egyházi ügye­ket felügyelő Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumá­nak vezetője, valamint Sem­jén Zsolt, a tárca illetékes he­lyettes államtitkára. Semjén Zsolt a sajtótájé­koztatót követően újságírók érdeklődésére elmondta: létre kellene hozni egy egyházak­kal foglalkozó tudományos jellegű intézményt. Ez szigo­rúan tudományos munkát vé­gezne, és közvetve meggátol­hatná, hogy egyházként be­jegyzett csoportok üzleti tevé­kenységet végezzenek, a többi egyház ellen gyűlöletkeltést folytassanak, illetve az egy­ház elnevezést szélsőséges politikai szervezet fedőneve­ként használhassák. • Szeged a kisebbségeké (is) A kétnyelvűség: érték Befogadó városnak minősíti Szegedet az itteni társadalmi és nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó helytörténész. A befo­gadó jelző mai érvényes­ségét bizonyítja, hogy itt kilenc kisebbségi önkor­mányzat alakult, így e szempontból Szeged lett vidék-Magyarország csúcstartója. A jelenség magyarázatára kértük Rátkai Árpádot, a szegedi polgármesteri hivatal ki­sebbségi referensét. A nem magyar anya­nyelvűek száma a 60-as évek­ben Szegeden körülbelül féle­zer volt. Számuk 1900-2250­re, arányuk 1 százalékra nőtt 1990-ben. Ma már Szeged la­kosságának közel 3 százaléka nem magyar anyanyelvű. Az ok - a kisebbségi referens szerint hogy az ország kü­lönböző helyeiről és kül­földről egyének és családok települtek Szegedre. Az iga­zán jelentős változás azonban nem a számbeli növekedés, hanem az, hogy a különböző helyekről, különböző időpon­tokban Szegedre került egyé­nek fokozatosan etnikai kö­zösségekké szerveződtek. Az önazonosságtudat erősödése, a különböző szer­vezetek megjelenése egyre több etnikumot jellemez. A kezdetben laza, klubszerű tömörülésekből országos egyesületek helyi szervezetei és önálló helyi egyesületek alakultak. Idén már tizenkét (arab, cigány, görög, lengyel, német, orosz, örmény, román, szerb, szlovák, ukrán és viet­námi) etnikum büszkélkedhet oktatási és kulturális egyesü­lettel. Rátkai Árpádnak igaza van, a felsorolás is jelzi: Sze­geden nagy az etnikai sokféle­ség. Tőle tudjuk azt is, hogy ezek a civil szervezetek ki­csik, 15-80 fősek, de taglét­számuk folyamatosan növek­szik. A legrégebbi civil szer­vezet 20-25 éves múltra te­kinthet vissza. Tehát Szege­den az asszimilációval ellen­tétes folyamatok bontakoznak ki, folyamatosan nő az etnikai identitás fenntartására irányu­ló tudatosság és szervezettség - vonja le a következtetést a szakember. Az új etnikai közösségek vegyes házasságokban élnek vagy ilyenekből származnak, azaz e személyek kettős iden­titásúak. Figyelemre méltó je­lenség, hogy miközben a do­mináns magyar nyelvi kör­nyezetben a szegedi kisebbsé­gek körében is jellemző a nyelvvesztés, erősödik a ki­sebbségi nyelv használata, elsősorban a családban. így nem ritkán éppen a harmadik­negyedik generációt nevelik tudatosan kisebbségi, ponto­sabban kettős anyanyelvűvé. A nyelvtudás presztízsének növekedése nyomán arra is több példa van - Rátkai ta­pasztalata szerint hogy a nem magyar házastárs szor­galmasan tanulja és használja társa anyanyelvét. Ez kihívást jelent a közoktatás számára is. Kisebbségi anyanyelvű ok­tatás Szegeden utoljára a 18. században volt. Az etnikai ho­mogenizálás kétszázötven éves gyakorlatát törték meg az etnikai civil szervezetek az anyanyelvi képzés meghono­sításával. Először 1993-ban a lengyelek gyűjtötték össze gyermekeiket szombatonként félnapos anyanyelvű foglalko­zásra. Az oroszok 1996-tól, a vietnamiak 1997-től találkoz­tak s tanulták, tanították anya­nyelvüket. Idén pedig már gö­rög és szerb foglalkozások is vannak. Régen vasárnapi is­kolának nevezték ezt az okta­tási formát, Szegeden kiegé­szítő iskolának hívják. A nem magyar és nem ci­gány anyanyelvű gyermekek száma gyorsan nő: 1997-ben 249, idén már 367, az óvodá­sok aránya egy esztendő alatt 1,35 százalékról 1,53-ra nőtt. köztük tavaly 17, ebben az évben 19 anyanyelvet kell számon tartanunk Szegeden, a magyaron és cigányo(ko)n kí­vül. A város közoktatási rend­szerében tanuló nem magyar anyanyelvűek száma 1990 óta megháromszorozódott - állítja Rátkai Árpád. Tudnunk kell, hogy Szegeden élnek szerb, arab, román, német, grúz, orosz, ukrán, vietnámi, fran­cia, horvát, mongol, spanyol, szlovák, angol, görög, kínai, lao, lengyel, ivrit, üzbég, bol­gár, cseh, finn és török anya­nyelvűek is. A kétnyelvűség: gazdag­ság. Az egyénnek ugyanúgy érték, mint a kulturális sok­színűségéről nevezetes Sze­ged számára. Ú. I. • Nemzetközi konferencia a SZAB-székházban Új tendenciák az irodalomtudományban • Munkatársunktól Új tendenciák az össze­hasonlító irodalomtudo­mányban III. cimmel nem­zetközi konferenciát ren­dez a Modern Filológiai Társaság Szegedi Tagoza­ta, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke, a Verne Gyula Picardiai Egyetem Regénykutató Központja és az Európai Tanulmányok Kutatóköz­pontja november 12­13-14-én az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A konferenciát ma délelőtt fél 10-kor Szalay István or­szággyűlési képviselő, a Pi­cardia Alapítvány szegedi el­nöke, Galambos Gábor, a JGYTF főigazgatója és Jacqueline Lévi-Valensi, a Verne Gyula Picardiai Egye­tem professzora nyitja meg. Ezt követően a szekcióülése­ken szegedi, pécsi, budapesti, újvidéki, kolozsvári, bonni, párizsi és amiensi tanárok, ku­tatók és irodalomtudósok tar­tanak majd előadásokat, ame­lyeket minden esetben disputa követ. A háromnapos rendez­vényen egyebek mellett szót ejtenek Novalis történelem­szemléletéről, a XX. századi „orosz bárdokról", Okudzsá­váról, Viszockijról, Galicsról és Talkovról, a kelet-európai posztmodernről, valamint Borges meg nem írt regé­nyéről. A konferencián össze­sen harminc előadás hangzik el. Kiegészítő programként „Amiens meglátogatja Szege­det" címmel fotókiállítás nyí­lik, de hangversenyt és irodal­mi műsort is rendeznek a JGYTF Boldogasszony sugár­úti főépületében. A konferencia zárásaként, november 14-én, szombaton 11 órától az ötvenhatos forra­dalomról tartanak kerekasztal­beszélgetést. Az asztal hatan ülik körbe: Alain Fenet, Jacqueline Lévi-Valensi (Amines), Yves Chevallier, Paul Sabourin (Párizs), vala­mint Bíró Zoltán és Madácsy Piroska (Szeged). Diana emlékére • Munkatársunktól Világgyász volt tavaly augusztusban, amikor a sztárok népszerűségét messze túlszárnyaló Lady Diana váratlanul elhunyt. Mára már sokakban halvá­nyul a walesi hercegnő em­léke, de vannak, akik nem felejtik, s nem engedik elfe­lejteni a tragikus körülmé­nyek között elhunyt Dianát. Az emlékőrzők közé tarto­zik a szegedi Putics Miklós­né, aki Lady Di halála után, róla szóló cikkeket, fotókat gyűjtött össze, s ezekből vá­logatott egy kiállításra va­lót. A nyugdíjas asszonyt a Diana iránt érzett szeretete motiválta arra, hogy a maga szerény módján emléket ál­lítson a szőke hercegnőnek. A Forrás Szálló halljában látható kiállításra, közel 50 színes magazinfotót, illet­ve újságcikket válogatott össze, valamint a Dianáról szóló könyveket hozta el a gyűjtő, akinek nem ez az első bemutatkozása a kö­zönség előtt. Eddig öt kiállí­táson van túl, ezeken képes­lap-gyűjteményéből adott ízelítőt az érdeklődőknek. A Diana-kiállítás, amit Sándor Péter, a Forrás igaz­gatója nyitott meg tegnap, november 11-étől 20-áig naponta 10-18 óráig tekint­hető meg. Postabank-ügy • Budapest (MTI) A BRFK a Postabank felje­lentése nyomán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítással elkö­vetett, különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt. A bíróság ideiglenes intézkedé­sével azonnali hatállyal meg­tiltotta a Postabank Rt.-nek, hogy kifizetést teljesítsen a Nádor-95 Rt. megbízásából nyitott, összesen 12,12 millió dollár összegű akkreditívek alapján. Szobotka Tibor-díj • Budapest (MTI) Báthori Csaba író, költő, műfordító vehette át szerdán, a Magyar írószövetség szék­házában a Szabó Magda által alapított irodalmi kitüntetést, a Szobotka Tibor-díjat. • „A középkorúak nehezen mozdíthatók" Megfeledkeztek a fiatalságról? Onczay Zsolt, Mátrai László és Molnár Gyula szerint a mai középkorúak bálák helyett inkább a fotelben ülnek. (DM-fotó) A MOM Trió muzsikájá­nak műfaji sokszínűsége könnyen érzékelhető, ha azon táncok sorára gon­dolunk, melyek alá ök húzzák a talpalávalót. Charleston, keringő, pol­ka, tangó, twist, rock and roll, swing, fox, csárdás is szerepel a műsorukon. Ezért talán nem véletlen, hogy a szegedi együttes igen nagy népszerűség­nek örvend, főképpen a középkorúak körében. Annál is inkább, mert a városban egyetlen szóra­kozóhelyen sem lelhetők föl ezen műfajok, főkép­pen így, együtt. A MOM Trió kuriózumnak számít a város zenei piacán. Ugyanis igényesen játszanak szórakoztató zenét, és ez nem kis ritkaság. Az utóbbi évek­ben ugyanis a középkorosz­tályt szórakoztató muzsikává a lakodalmas rock vált. A mai negyvenesek, ötvenesek meg­feledkeztek azokról a szóra­koztató-, tánczenékről, me­lyek néhány évtizede még mindennapjaik részét jelentet­ték. És ebben nem egyedül ők a hibásak, hiszen elég csak végignézni a szegedi szórako­zóhelyek palettáján - bár or­szágos tendenciáról van szó ­s rögvest kiderül: egészen egyszerűen nem is volt le­hetőségük, hogy a mára nosz­talgiazenévé öregedett muzsi­kát hallgathassák. Igaz, mos­tanság főnixmadárként feltá­mad egy-egy helyi beatzene­kar, de rajongótáboruk olyan szűk, hogy csak egy bizonyos réteget tudnak megmozgatni. Ebben a helyzetben nyu­godtan állíthatjuk, hogy a MOM Trió egy régóta létező űrt tölt be. Szeged egyik leg­ismertebb „báli" zenekarára legfőképpen a műfaji sok­színűség jellemző. Igaz, en­nek megvan a háttere, hiszen a tagok képzett zenészek, ami már a felsorolásból is ki­derül. Dr. Molnár Gyula, az együttes „frontembere" a vá­ros zenei életének egyik leg­ismertebb, nemzetközi po­rondokon is népszerű figurá­ja, igaz, a dixieland műfaj­ban. De Onczay Zsolt és Mát­rai László neve is ismerősen cseng a város zeneked­velőinek fülében. „Nehezen mozdul meg a középkorosztály, nem könnyű őket kibillenteni a kényelmes fotelekből." - véli Onczay Zsolt.,ízért azután szinte ön­magát gerjeszti a folyamat: megszűnnek a zenés szórako­zóhelyek, mert nincs közön­ség, azután pedig mindenki panaszkodik, hogy nincs hová menni." Éppen ezen a gondon segít a MOM Trió, amely ugyan állandó fellépési le­hetőséggel nem bír, de a város bálozó közönsége, vagy az egyszerűen csak lakodalomba járók is gyakran találkozhat­nak velük. Onczay Zsolt, a zenekar szóvivője szerint egy­általán nem szégyellni való, hogy képzett zenészekként hosszabb kirándulásokat tesz­nek a könnyű, szórakoztató műfajban, hiszen igazán a ho­gyan számít. Márpedig a MOM Trió a lakodalmas roc­kot se lakodalmas szinten játssza. A billentyű, fúvós, dob összeállítás mellett Mát­rai László hegedűjátéka, és molnár Gyula fúvós szinteti­zátora, valamint a ma már igencsak ritkán hallható felxo­ton, azaz éneklő fűrész színe­síti játékukat, és így - a disz­kón kívül - valóban minden stílusban otthon vannak, oly­kor még komolyzenei átira­tokkal is meglepik a publiku­mot. Onczay Zsolt vezető mar­keting szakemberként és zon­goristaként a piac ismereté­ben pontosan tudja, egyre ki­sebb az esély, hogy Szegeden kiállja az idők próbáját egy, az elmúlt évtizedek zenei éle­téből merítő szórakozóhely. De abban sem kételkedik, hogy a MOM trió az igényes szórakoztató zene egyik utol­só, még álló bástyájaként áll­ja az újabb és újabb divat­irányzatok támadásait. K. B. Másfél százalékkal nőtt a BUX • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 82,31 ponttal, azaz 1,48 szá­zalékkal emelkedett szerdán, 5612,18 ponton zárt. A vezető papírok közül a TVK érte el a legnagyobb erősödést: 4,5 százalékkal, 2890 forintra emelkedett az árfolyama. A Mol részvények értéke 1,9 százalékkal nőtt, 4850 forintot értek záráskor. Kis­mértékben erősödött az OTP és a Matáv is. A bankpapír 8200 forintos záróára 0,6 százalékos emelkedést je­lent, míg a Matáv részvé­nyek 1170 forintot értek zá­ráskor, 3 forinttal többet, mint kedden. A Richter árfo­lyama 10 forinttal mér­séklődött, záróára 8620 fo­rint lett. A kárpótlási jegyek ára 25 forinttal, 545 forintra emel­kedett. A határidős piacon a BUX idei decemberi elszá­molóára 106 ponttal, 5680,50 pontra nőtt. A jövő decemberi jegyzés 128,50 pontos emelkedéssel, 6.579 ponton zárta a napot.

Next

/
Thumbnails
Contents