Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-11 / 264. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. Nov. 11. kommentár m __*$.• i " J*i r$i yjq ír* ? / flMHr J| S Neqyfele online mm* is beszállhat (az autóbal sőt, telefonc XD tei • otoslotto val • hatoslottoval • kenóval • tetovál. t .... jjjjjgf^iv ífcÍ^7iKű3SXD3 Oafcuöítiíjd ,: Q @(3o£ 'S-m&föö wtösü^teöi Q aa-c^pöűk Földlopás" Libanonban • Bejrút (MTI) Az amerikai kormány kapcsolatba lépett az izraeli hatóságokkal azokkal a bejrúti vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint izraeli állampolgárok termőföldet „lopnak" Libanonnak a zsidó állam által megszállt déli részéből. A hírt a kapcsolatfelvételről a keddi libanoni lapok közölték a bejrúti amerikai nagykövetre hivatkozva. A lapok arról is beszámoltak, hogy az amerikai nagykövet hétfőn találkozott Nabih Berrivel, a libanoni parlament elnökével. „Közöltük az izraeli kormánnyal, hogy Washingtont aggasztja az ügy, és hogy intézkedéseket várunk tőle" mondta Satterfield nagykövet lapoknak nyilatkozva. A Daily Star című angol nyelvű libanoni napilap beszámolója szerint az izraeli külügyminiszter hétfőn elismerte, hogy polgári személyek - vállalkozók - szállítottak termőföldet Dél-Libanonból Izraelbe. Az izraeli hadsereg ezt már pénteken elismerte és közölte, hogy véget akar vetni ennek a tevékenységnek és erre kérte az izraeli rendőrséget is. Keresztények • Peking (MTI) Kínában az Egyház az otthonodban nevű földalatti protestáns felekezet 140 hívét tartóztatták le az utóbbi hetekben és súlyosan bántalmazták vezetőiket. A felekezet nyílt levélben fordult az ENSZhez, több emberi jogi szervezethez, az amerikai kormányzathoz, közölve, hogy Honan tartományban két esetben is rátört a rendőrség magánházakban tartott istentiszteletekre. A kínai hatóságok csak az államilag engedélyezett és vezérelt egyházak keretein belül tűrik meg a vallásgyakorlást. A jelentés szerint a Kínai Keresztény Tanács 11 millió protestáns hívőt fog össze, de a titkos felekezetek híveivel együtt a kínai protestánsok száma eléri a 80 milliót. Iraki követelés • Bagdad (MTI) Irak minimális követelése a nemzetközi közösséggel szemben az, hogy törölje el az olajkiviteli tilalmat - jelentette be Mehdi Szaleh gazdasági miniszter. Szerinte az újabb válság békés, diplomáciai megoldására akkor van lehetőség, ha pontosan megadják az olajembargó feloldásának nem távoli időpontját és ütemezését, s addig a különleges leszerelési bizottság „tartózkodik az olyan tevékenységtől, amelyre nincs felhatalmazása a BT-től". Ez utóbbi kitétellel arra az iraki vádra utalt, hogy a bizottság kémkedik. Veszélyes adósság • Kijev (MTI) Ukrajna államadóssága október l-jén 14,9 milliárd dollár volt, ami a hazai össztermék (GDP) 48,4 százaléka. Dior Mityukov pénzügyminiszter szerint a GDP ekkora hányadát kitevő adósság a nemzetközi mércék szerint már veszélyesnek minősül. Mityukov elmondta: az összegből 10,9 milliárd dollárt tett ki a küladósság, amiből 2,4 milliárd dollár a FÁK-államokkal, 4,6 milliárd dollár pénzintézetekkel szembeni tartozás. A hitelprogramok keretében felhalmozódott adósság 1,1 milliárd dollár, a kereskedelmi bankoknak pedig 2,7 milliárd dollárral tartozik Ukrajna. Fenyegetőznek • Rámallóh (MTI) A Palesztin Hatóság azzal fenyegetőzik, hogy befagyasztja a Wye Plantationben Izraellel kötött megállapodásuk gyakorlatba ültetését, ha Izrael továbbra is halogatja az egyezség ratifikációját - jelentette ki kedden Hasszán Aszíur, az izraeli-palesztin tárgyalásokat felügyelő palesztin miniszter. Aranyügy • Prága (MTI) Prága várhatóan rövid időn belül visszaadja Szlovákiának azt a volt közös csehszlovák szövetségi aranyalapból szármázó 4,1 tonna aranyat, amelyet a csehek azért tartottak eddig vissza, mert Pozsony nem volt hajlandó elismerni a volt Csehszlovák Állami Bank kettéosztásakor keletkezett 25 milliárd koronás tartozását - írja kedden a Lidové Noviny című prágai polgári napilap. A pénz beszél.., \jem okozott meglepetést Gerhard Schröder német 1V kancellár tegnapi parlamenti programbeszéde. A szociáldemokraták választási kampányuk idején is gyakran hangoztatták, hogy ésszerű támogatást kell nyújtani a közös EU-kasszának. A zöldek, Joschka Fischerrel, az új külügyérrel az élen, még harciasabbak voltak és nagyszabású átcsoportosításokat javasoltak az EXJ-pénzekből, mégpedig környezetvédelmi célokra. Most, amikor kéz a kézben, koalícióba szövetkezve irányítják az országot, az ésszerű helyett az igazságos szintre való csökkentést javasolják. Vitathatatlan, hogy az eddigi 22 milliárd márkás nettó évi befizetés is alaposan megterhelte a német költségvetést, ám a vállalt feladatoknak, ebből eredően a pénzügyi kötelezettségeknek, eleget kellett tenni. S a németek eleget is tettek. Tisztában vannak azonban azzal, hogy az elkövetkező időszakban nemcsak az Európai Unió „belső" költségeire, hanem a csatlakozásra váró országok felzárkóztatására is kell a pénz Nem is kevés. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke tavaly Agenda 2000 címmel terjesztette elő az unió belső reformjára és bővítésére vonatkozó elképzeléseit. Ebből néhány sarokszám. A csatlakozásra váró középés kelet-európai országok 2000 és 2006 között körülbelül 75 milliárd ECU-s pénzügyi támogatásra számíthatnak az uniótól. Ennek túlnyomó többsége, csaknem 54 milliárd ECU, a felvételi tárgyalásokat megkezdett 6 államnak jut, a többi pedig úgynevezett előcsatlakozási segélyként a „kapuban ácsorgóknak". A belépőkre egyébként további évi 3 milliárd várna környezetvédelmi fejlesztésre és a közlekedési infrastruktúra kiépítésére. Igaz, ezt a tervet egyelőre csak papíron látták az EU-tagok, még nem tárgyaltak róla érdemben, értelemszerűen tehát el sem fogadhatták. 5

chröderék azonban tudják, hogy a bővítés érdekében, melynek ők is szószólói, zsebbe kell majd nyúlni. A gond azonban az, hogy előbb a saját „kisNDK-jukat" kell felzárkóztatni. Ez pedig ugyanolyan terhet jelent számukra - ha nem nagyobbat -, mint az EU-kasszába fizetendő összegek előteremtése. • Schröder programbeszéde a Bundestagban Legyen olcsóbb az EU! Joschka Fischer külügyminiszter (balról) gratulált Gerhard Schröder kancellárnak a programbeszéd után. (MTI Telefotó) • Frankfurt (MTI) Gerhard Schröder német kancellár keddi parlamenti programbeszédében azt mondta: Németország nettó EU-befizetésének „igazságos szintre való csökkentésére" akarja kihasználni az Európai Unió pénzügyi reformját. Németország EU-befizetési jelenleg a közös költségvetés közel 70 százalékát fedezik. Már az előző német kormány is felszólalt a befizetés csökkentéséért. A Kohl-kormány az évi 22 milliárd márkás nettó befizetési többlet 7 milliárd márkás csökkentését javasolta - emlékeztettek hírügynökségek. Schröder ugyancsak mélyreható reformot követelt a közös mezőgazdasági politikában. - Olyan rendszert kell bevezetni, hogy a világpiaci árkiegyenlítődés miatt hátrányos helyzetbe kerülő német termelők közvetlen jövedelemkiegészítést kaphassanak - mondta. Követelte, hogy az Európai Unió legyen takarékosabb és hatékonyabb, harcoljanak a segélyekkel való visszaélések ellen, és a legrászorultabb térségekre összpontosítsák a támogatásokat. - A keletnémet tartományokat nem szabad megkülönböztetni a hasonló színvonalú más európai térségekhez képest - tette hozzá. Németország január 1-én fél évre átveszi az EU soros elnökségét. • Göncz Árpád mondta az ünnepi beszédet Nyolcvan éve független ismét a lengyel állam • Varsó (MTI) Hat államfő vett részt Varsóban a Lengyelország függetlenségének 80. évfordulója alkalmából tartott kedd esti ünnepi gálán. A rendezvénysorozaton a házigazda Aleksander Kwasniewski mellett az észt, a lett, a litván, a magyar és az ukrán államfő vesz részt, a román elnök szerdán csatlakozik hozzájuk. A kedd esti díszvacsorán Göncz Árpád köztársasági elnöknek jutott a megtiszteltetés, hogy a külföldi államfők nevében pohárköszöntőt mondjon a lengyel politikai, gazdasági és kulturális élet képviselői előtt. A magyar elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy valamennyi jelenlévő történelmi tapasztalatból tudja, mit jelent az ország függetlensége, ezért mélyen átérzi az ünnep jelentőségét. Az Európa rendje felett őrködő három nagyhatalom 1795-ben felosztotta egymás között a lengyel államot, s letörölte azt a kontinens térképéről. A nemzeti függetlenség visszaszerzéséért vívott küzdelem 123 év után végül meghozta gyümölcsét, s 1918. november 11-én Lengyelország ismét független, önálló köztársaság lett - idézte a történelmi tényeket Göncz Árpád, majd hozzátette, hogy éppen az elmúlt 80 év fájdalmas tapasztalatai tették világossá a térség minden nemzete előtt, hogy csak akkor képesek boldogulni, ha környezetük számára is adottak a független, szuverén lét feltételei. A magyar államfő leszögezte: a világ fejlődése parancsolóan megköveteli Európa egységét, így nem véletlen, hogy az euroatlanti integráció a régió minden országának közös nemzeti prioritásává vált. Göncz Árpád szerint a kelet-közép-európai térség valamennyi államának jövője attól függ, hogy képesek-e felismerni az egész kontinenst összekötő európaiságot, valamint elismerni az itt élő sok kis nemzet értékét, a múltjukból fakadó sajátosságokat és sokszínűséget, s megadják-e polgáraiknak a nemzeti-kulturális önazonosság megőrzését biztosító jogokat. A kor megköveteli a történelmi sérelmeken való túllépést és egymás tapasztalatainak hasznosítását. Éppen ezért a kelet-középeurópai országok államfőinek jelenléte Lengyelország független államiságának nyolcvanadik évfordulóján messzehangzó üzenet: a térség nemzetei között az összetartozás, az európaiság tudata sokkal erősebb, mint a történelem során egymásnak okozott sérelmekből fakadó bizalmatlanság - szögezte le beszédében Göncz Árpád.