Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-10 / 263. szám

KEDD, 1998. Nov. 10. UNIVERSITAS III. Csokoládéfüggőség • Szigorodó kábítószer-szabályozás Még a ffü se fog néni? Szociális munkás hallgatók az újszeged! Drogcentrumban, ók is ellene harcolnak majd. (Fotó: Miskokzi Róbert) Drog a heroin, a kokain, a marihuána, ezt mindenki tudja. Drog az LSD, a hasis, a speed, ezt is mindenki tudja. Hogy az alkohol, a cigaretta, söt kivételes esetekben még a csokoládé is drog, ezt már kevesebben tudják. Dr. Gerevich József pszichiáterrel, az Országos Alkohológiai és Addiktológiai Intézet Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia munkatársával az egyetemisták és főiskolások drogfogyasztási szokásairól beszélgettünk. • Mennyire veszélyeztetettek drogfogyasztás szempontjából a felsőoktatásban résztvevő hallgatók? - A dohányzás gyakorisága a középiskolásoknál általában magasabb, mint az egyetemistáknál. Egy 1995-ös, Miskolci Egyetemen készült felmérés szerint az első évfolyamos hallgatók ismeretségi körében jóval több kábítószerélvező van, mint a felsőbb évfolyamosoknál. Az 1995-ös adatok azt mutatják, hogy az első évfolyamos hallgatók 32,6 százaléka próbálta már ki a drogot, míg ez az arány a második és harmadik évfolyamban 24,7 százalék, a negyedéveseknél 10,1, a legalacsonyabb pedig az ötödik évfolyam esetében 7,9 százalékkal. 9 Gondolom, ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a főiskolások és egyetemisták elkerülnek otthonról, és egy teljesen új, számukra szokatlan környezetben találják magukat. - Valóban felszabadítja a gátlásokat, ha megszűnik a szülői kontroll, főleg ha az illető korábban egy kisvárosban vagy faluban élt, ahol sokkal konzervatívabb a közösség, mint az egyetemi nagyvárosokban. Ráadásul az egyetemisták körében kortárshatás érvényesül, nagyon erős a társak nyomása, senki sem szeretne kimaradni a ,jó bulikból". Emellett a főiskolára, egyetemre való bekerülés újfajta teljesítményelvárást jelent, és az ennek veló megfelelés is problémát okozhat sok esetben. 9 Hogyan változtak meg a fiatalok drogfogyasztási szokásai az utóbbi néhány évtizedben? - A ragasztóval történő „szipuzás" régóta létezik Magyarországon. A nyolcvanas évek közepén a gyógyszerezés mellett megkezdődött a máktea fogyasztása, a heroin elterjedése pedig a kilencvenes évek elejére tehető. „Nem a törvényi körülményektől teszem függővé, hogy mikor, mennyit fogyasztok" - mondja beszélgetőtársam, miközben élénkítő hatású, legális kávéját kavargatja. A pénztárca vastagsága határozza meg az élmény minőségét, például az olcsó, hazai marihuána grammja ötszáztól indul, de a minőségi hollandért kétezret is elkérnek. Ebből készül a ,joint", más nevén a füves cigi, de akinek van elég türelme és tehetsége, süteményben is szervírozhatja, állítólag markánsabb ízt ad, mint a mazsola. A holland mazsola nem csak drágább, jobb is. Egy grammból akár nyolcan is „betéphetnek", vagyis potom két feles áráért retúrjegyet lehet váltani a mennyországba. Az LSD-t stempli formá9 Pillanatnyilag milyennek tekinthető Magyarország helye a drogfogyasztás tekintetében? - Az Európai Unió egyik kiadványa épp azt írja, hogy nincs értelme tranzit- és célországokról beszélni, mert egy-egy állam egyszerre mindkét csoportba beletartozhat. Hiszen abban a pillanatban, amikor bekerül egy országba a drog, kialakítja a maga klasszikus elosztórendszerét, és a fogyasztók előbbutóbb beépülnek a dealerhálózatba - vagyis gondoskodnak a fogyasztásuk finanszírozásáról. 9 Milyen megelőző módszerek léteznek? - Sajnos pillanatnyilag nem kifejezetten beszélhetünk megelőzésről, ugyanis hiányzik egy átfogó kormányzati stratégia, amely ezt lehetővé tenné. Az oktatás nagyon jó színtere lenne a megelőzésnek, de a tanároknak nincs a kezükben megfelelő szak- és segédanyag, hiányzik a szükséges segítség. 9 A fiatalok közül kik tartoznak az igazán veszélyeztetettek közé? - Léteznek bizonyos prediktorok, vagyis előjelek, amelyek előfordulása nagyban megnöveli a hajlamot arra, hogy valakiből drogfüggő legyen. Ezek az előjelek lehetnek biogenetikaiak, pszichológiaiak, demográfiaiak, környezeti és kortárs jellegűek. A kémiai addikciók, mint például a dohányzás, az alkoholizmus és a drogfogyasztás ismertető jegyei közé tartozik a kényszeres viselkedés, a sóvárgás, a kockázatkereső magatartás. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a közvélemény kizárólag a kábítószereket tekinti drognak, pedig kémiai drog az alkohol és a cigaretta is. A kémiai drogokon kívül léteznek még pszichológiai jellegű drogok is, ilyen a szerencsejáték, vagy a kényszeres vásárlás, de létezik még csokoládé-addikció is. 9 Ez azt jelenti, hogy valaki a csokoládé rabjává válhat? - Pontosan. A pszichológiai drogok majdnem annyira veszélyesek, mint a kémiai drogok, ugyanis demoralizáló hatásuk van, gyakran családokat rombolnak szét. Ez azonban már inkább az idősebb korosztályt érinti, a felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak ugyanis nincs annyi pénzük, hogy „rászokjanak" a vásárlásra. Békefi Anett jában hozzák forgalomba, ha jól nyalják, hallucinációkat okoz. Éppen ezért a narkós nőcsábász onnan ismerszik meg, hogy megmutatja a bélyeggyűjteményét. Vannak még a divatos kifejezéssel illetett techno-drogok, mint a speed, vagy az extasy, melyeket energy drink-ekkel löttyintenek nyakon a stroboszkóptól beinduló teenagerek. A kokaint gyomorban, kutyában vagy török kamionban csempészik át a határon, örvendetes, hogy már nem csak tranzit-, de célország is vagyunk. A honi felső tízezer rá is kapott rendesen, nem tudom, mit esznek rajta, minden híresztelés ellenére sem tud akkorát ütni, mint a Németországban profiskodó Kovács István. Sz. B. F. Két hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak mindazok, akiket drogfogyasztáson ér a rendőrség - legalábbis, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány által javasolt, erre vonatkozó Btk.-módosítást. A kábítószerrel foglalkozó szakemberek értetlenül állnak az Európában is példátlan szigorúságú tervezet előtt. Az egyszeri és megismételhetetlen embert azon a címen, hogy pusztítja önmagát, nem szabad bűnözőnek tekinteni és akként kezelni olvasható az idei év elejére elkészült Nemzeti Drogstratégiában. Ám a hamarosan a parlament elé kerülő drogtörvény-tervezet szöges ellentétben áll a fent leírtakkal. A javaslat két hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést szabna ki az alkalmasint ilyesfajta élvezetekbe kóstoló polgárokra. Farkas Kornélia, a Fésű utcai Drogambulancia jogásza éppen ezért attól tart, hogy a tervezett változások leginkább a középiskolásokat és az egyetemistákat sújtaná. - A büntetőjognak nincs akkora visszatartó ereje, mint amekkorát neki tulajdonítanak - mondja. - Beszéltem hallgatókkal, csak legyintettek, mondván, majd ügyesebbek leszünk, de nem fogjuk abbahagyni. A jelenleg még érvényben lévő szabályozás szerint, ha valaki csekély mennyiségben, drogot saját használatra megszerez, tart, termeszt, előállít stb., nem büntethető, ha legalább fél évig tartó, folyamatos gyógykezelést vállal. Gyakorlatilag tehát, lehetőség van a büntetőjogi útról egészségügyire való úgynevezett „elterelésre". Egy 1995-ös, a Legfelsőbb Bíróság által kiadott állásfoglalásban is még az szerepelt, hogy nagyobb társadalmi érdek fűződik a drogfogyasztók gyógyulásához, mint büntetésükhöz. Az alkalmi fogyasztók (akik nem tekintendők betegnek) esetében pedig célszerű megrovást alkalmazni, s azzal lezárni az ügyet. Tavaly egy ideiglenes parlamenti bizottság jött létre a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására. - Meglepő volt, hogy nemcsak az íróasztal mögül próbáltak valamit tenni, hanem országszerte felkeresték a drogambulanciákat, így nálunk is megfordultak - említi a jogásznő. - Az általuk elkészített törvényjavaslatban még szó sem volt erről a fogyasztókra vonatkozó büntetéséről. A mostani változat különbséget tesz az áldozatnak tekinthető drogfüggő és a „kábítószert pusztán élvezni akaró", alkalmi fogyasztó között, akire hamarosan a zárka réme vetülhet. Farkas Kornélia már ezt is elhibázottnak tartja: - Egyáltalán nem biztos, hogy valaki a szert akarja élvezni. Lehet, hogy gátlásait szeretné leküzdeni, vagy csak oldottan akar viselkedni a társaságban. - Az emberek nagy többsége hatalmas tévhitben él a drogokkal kapcsolatban mondja egy, nevének elhallgatását kérő, a téma „gyakorlati oldalát" is napontakétnaponta vizsgáló egyetemista. Elmondása szerint sokan nincsenek tisztában azzal, mekkora különbségek vannak az úgynevezett szintetikus és a természetes kábítószerek között. A marihuána alapanyagául szolgáló cannabis növény ugyanis nem okoz fizikai függőséget, mint a laboratóriumban kotyvasztott porok többsége. Pszichikai függőség pedig kizárólag az arra hajlamos személyekben alakul ki. A szerek veszélyességének (és veszélytelenségének) összehasonlítására az alkoholt hozza fel példának: - Olyan ez, mintha a sör és a pálinka közé egyenlőségjelet raknánk. Pedig, egyáltalán nem mindegy, hogy valaki naponta egy üveg sört vagy egy üveg pálinkát iszik meg. A néha „töményebb" anyagokat - mint például a speed vagy az LSD - is kipróbáló hallgató aránytalannak érzi a szigorításokat, nem érti, miért kellene sittre vágni az ily módon kikapcsolódni vágyó, amúgy törvénytisztelő állampolgárokat. Az „anyagot" egyébként gyakorta kollégiumi társaitól beszerző egyetemista politikai propagandát sejt a drákói szigor mögött. - Menjenek ki Hollandiába, nézzék meg, hogyan működik az ottani rendszer. Ha szerintük nem működik, indokolják meg tényekkel és érvekkel alátámasztva. A Drogambulancia jogászának is az a véleménye, hogy a fegyintézet nem megoldás. - A börtönök amúgy is túlzsúfoltak, arról nem is szólva, hogy ott mindent megtanulnának, kivéve azt, hogy ne használjanak drogot. Ráadásul, az igazságszolgáltatás leterheltségét ismerve könnyen elképzelhető, hogy két-három évig is el fognak húzódni az ügyek. A kábítószer hatásának kimutatása orvosszakértői feladat, Farkas Kornélia azonban kétségesnek tartja, egyértelműen meg lehet-e különböztetni az alkalmi fogyasztókat a narkó rabságában szenvedőktől. - Most csak azokat vesszük függőnek, akinél fizikai tünetek figyelhetők meg? - tátja szét a karját, hozzátéve hogy a pszichés függésből való gyógyulás sokkal nehezebb és hosszadalmasabb. Mindenesetre, a Btk. módosítása után ajánlatos lesz messzire elkerülni az allergiát okozó parlagfüvet. Szalma Baksi Ferenc Felsőoktatási tankönyvtámogatás 9 Budapest (MTI) Az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási tankönyvtámogatási programot folytatásra méltónak tartja - közölte Pokorni Zoltán miniszter a Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett sajtótájékoztatón, a felsőoktatási tankönyvi konferencia, kiállítás és börze kapcsán. A programnak három pillére van: a hallgatók tankönyvkiadásának támogatására a kormány a következő évben 1 milliárd 90 millió forintot szán. A tankönyvkiadás pályázati módon való segítésére 1999-ben 450 millió forintot különítenek el. A felsőoktatási intézmények könyvtári állományának fejlesztésére - hagyományos és modern adathordozók beszerzésére - 505 millió forintot kíván a minisztérium a jövő évben fordítani. A miniszter az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a támogatások mértékének megőrzését nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: a terjesztés és a könyvkiadás területén változásokra van szükség. Meg kell szervezni a kereskedelem és a kiadók közötti kapcsolattartást, továbbá erősíteni kell a tankönyvek megírásánál a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. Olyan prioritást szükséges a rendszerbe vinni, amely révén a széles tudományos igényeket kielégítő könyvek kaphatnak támogatást. Ehhez fontos felmérni az ellátottságot és a pályázat kiírásakor elsősorban a hiányzó tankönyvek elkészíttetésére kell törekedni - mondta az oktatási tárca vezetője. Brecht az aulában Munkatársunktól Száz esztendővel ezelőtt született Bertolt Brecht. Ebből az alkalomból nyílt tegnap Bertolt Brecht életműkiállítás a JATE Dugonics téri épületének aulájában. A tárlatot - amely a Frankfurti Könyvvásár anyagát képezi, s amelyen az író életének és pályájának főbb állomásait mutatják be - dr. Hegedűs Kovácsevics Katalin egyetemi docens, az irodalomtudomány doktora ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Aki elmondta: az írót, akin nevelődött, sohasem szerette, mi több, örökös ellenszenvvel viseltetett iránta, de most megköveti. Egyben kérte a látogatókat, hogy most, a centenárium alkalmából, ismét fedezzék fel és szeressék meg Bertolt Brechtet, aki kettőezerötszáz verset, három regényt és ötven színdarabot írt, és megújította a színjátszást. Egy érdekesség. A kiállításon a látogató talál egy 1916-ból származó iskolai bizonyítványt, amelyben az áll, hogy Brechtet az iskolai rendszabályok megszegése miatt megbüntette a tanári kar. Mint kiderül, erre az ítéletre egy irodalomórai fogalmazás adott okot, amelyet Dulce et decorum est pro patria mori címmel kellett írni, és amelyben Brecht kigúnyolta Horatiust. (Az életmű-kiállítást november 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők a JATE Dugonics téri épületének aulájában.)