Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-09 / 262. szám

HÉTFŐ, 1998. NOV. 9. A HELYZET 13 Morzsák a porzsákban Olvasom, hogy a trópusi országokban főként a napenergiát használják az irodahelységek légkondicionálására. Ami nagyon helyénvaló is, és mint azt a cikk szerzője írja, így amikor délben a legmelegebb van, azaz hétágra süt a nap, ekkor dolgozhat a hűtőrendszer még nagyobb kapacitással. Még elképzelni borzalmas, milyen kapacitással dolgozhat a hűtőberendezés, ha a nap mondjuk nem hét-, hanem százágra süt. • Oroszországban a legújabb pénzkereseti lehetőségek egyike, hogy az utcai, nagy forgatagban éles ollóval egy pillanat alatt lenyisszantják a hosszú hajú nők haját, amelyért akár több tíz fubelt is megadnak a mühajkereskedők. Ne csodálkozzunk tehát, ha hamarosan értesülünk az orosz női hajdivat gyökeres változásáról. • Egy holland antennaszerelő, biztonsági övének kibomlása miatt száz métert zuhanva egy betonplaccra érkezett. A legrosszabbra számító mentősök, ugyan súlyos sérülésekkel, de életben találták a szerelőt. Nagy valószínűséggel néhány óra múlva ugyanez az antenna sugározta a szerelő csodával határos életben maradását. P. Sz. • Nemzetközi díjat nyert egy Nánay-plakát Az elképzelt élet képei Harmadik díjat nyert egy plakátjával Nánay Szilamér szegedi festőművész és grafikus. A nemzetközi pályázaton a legjobbnak ítélt műveket kiállítják Európa számos országában; a tárlat jelenleg Budapesten, az MTA aulájában látható. • Ki veszi föl a púpot? Lokalitás a helyi lapokért A helytörténeti adalékok sokaságát, de a megye közelmúltjának rajzát is megkapjuk, ha a környékünkön létező helyi újságokat, például a Körtöltésen Kívült, a Mórahalmi Körképet, a Kisteleki Hírmondót, a Csengelei Krónikát vagy a röszkei Falusi Suttogót lapozzuk. Ot éve lesz decemberben, hogy megalakult a Lokalitás, a Csongrád Megyei Helyi Lapok Egyesülete. Akkor még csak 18 újság létezett, ma már 35 helyi lap tartozik az egyesület holdudvarába. Ám ennél is nagyobb, becslések szerint száz a nyilvánosság helyi fórumainak száma Csongrád megyében. Mi éltet egy városi vagy falusi újságot? Mi a dolga a Lokalitásnak? Erről beszélgettünk a két legidősebb lap, az 1986-ban született Mindszenti Hírek és az 1988-ban világra jött Szegvári Napló főszerkesztőjével. Fekete Emillel, illetve Kovács Lajossal. Legutóbb az önkormányzati választás kampánya mutatta meg, miért kell a helyi lap - állította minkét főszerkesztő. Ezek az újságok kötelességüknek érezték, hogy a jelölteket, lehetőleg azonos terjedelemben, bemutassák. Sőt, a mindszenti újság fórumot is szervezett, ahol a képviselőségre és polgármesterségre készülők elmondhatták programjukat. Mindkét településen a függetlenek domináltak, ami kritika, vagyis a pártoskodás elvetését jelenti - fogalmaztak a főszerkesztők. Akik egyébként a képviselő-testület ülésén föl-fölbukkanó, pártokra hivatkozó politikai pengeváltásról be se számolnak. - Ma nem az a kérdés, miért létezik a megye 35 kistelepülésén is helyi újság, hanem az, hogy miért nem ver gyökeret a másik 20 községben - állította Fekete Emil. - Kell egy megszállott, aki fölveszi a púpot és viszi - fogalmazott Kovács Lajos. - S persze kell egy csapat, a szerzők, akik nem a honoráriumért, hanem a közlés kényszerétől és vágyától hajtva írnak. - Mert tudják, csak a nyomdaköltségre van pénzünk, az újságcsinálás többi fázisa ingyen és „Magad, uram, ha szolgád nincsen!" alapon megy. A lap, öntörvényűén, meghatározza készítői időbeosztását és a vezető témát, ami mindig az aktualitások közül választódik ki - osztotta meg velünk tapasztalatát Fekete Emil. így lehetséges, amit a boltostól hallottam: a hónap közepén a vevő nem azt kérdezi, friss-e a kenyér, hanem azt, megjelent-e a Mindszenti Hírek. A helyi lapok pénzügyi hátteréről annyit, hogy a 3040 forintos lapárból, a minimális hirdetési bevételből még a nyomdaköltség se futná, ezért a megye szinte mindegyik helyi újságja igényli az önkormányzati és/vagy alapítványi támogatást. A szerzőgárda sokszínű: az óvónőtől az egyéni gazdálkodón át a helyi plébánosig. Gond, hogy olyan fontos témákhoz, mint például a gazdaság aktualitásai vagy a környezetvédelem nem vagy nehezen találnak szakírót - hallottuk a főszerkesztőktől. - Egymástól is sokat lehet tanulni. A közös tudás és tapasztalat megosztható - vélekedett Fekete Emil, amikor a Lokalitás egyesületről kérdeztük. Az egyesület ötletbörzéi a tapasztalatcserét, tanfolyamai az újságírás elméleti kérdéseinek tisztázását és a szerkesztési alapismeretek átadását szolgálta. Az egyesület célja, hogy megteremtse és erősítse a helyi nyilvánosságot, hogy segítse és bátorítsa a településen lévő és a már meglévő helyi újságokat, hogy szakmai segítséget nyújtson a közösségi, intézményi, magán- vagy önkormányzati kezdeményezéseknek, amelyek lapalapításra irányulnak. Hogy a lapok tájékoztathassanak, tájékozódhassanak és működtethessék a helyi nyilvánosságot. - Az önkormányzathoz való viszony örök téma - fogalmazott Fekete Emil. Aki szerint egy lapnak függetlenítenie kell magát a helyi hatalomtól, különben nem újság, csak szócső. Ú. I. A díjnyertes plakát nemcsak az alkotó személye révén kötődik a városhoz: ez volt a legutóbbi szegedi nyári tárlat plakátja. A művészt a pályázat körülményeiről kérdeztük. - Két multinacionális cég - illetve nálunk a magyarországi képviseleteik, az Europapír Hungária Kft. és a Stora Hungária Kft. - hirdette meg Nemzetközi Gutenberg Díj pályázatát azzal a feltétellel, hogy az általuk előállított papír legyen a kivitelezett munkák alapanyaga. Három versenykategóriát szabtak: üzleti jelentések, reklám anyagok, könyvek. A plakát a középső kategóriába tartozik. Az anyagot elbíráló nemzetközi zsűri a magyarországi alkotók majdnem másfélszáz munkájából összesen 50 művet választott a kiállításra, ebből öt a plakát, s az ötből hármat én terveztem. A kivitelezés minősége a kecskeméti Házinyomda Kft. igényes munkáját dicséri. A három közül egyiket, a nyári tárlat plakátját találták érdemesnek a pályázat harmadik díjára, az első és a második díjat nem a plakát műfajába tartozó mű nyerte. A kiállítást vándoroltatják, Európa több nagyvárosában bemutatják majd. A szegedi képzőművészeti esemény díjnyertes plakátja mellett a nemzetközi tárlaton szereplő másik két Nánay-plakát színházi produkciókhoz készült: a Szegedi Nánay Szilamér: Az igényes reklámgrafikára nálunk is nó az igény. (Fotó: Karrtok Csaba) Színkör Csehov: Sirály című előadásához, illetve tavalyi bemutatójukhoz: Varsa Mátyás Lii című, a magyar nyelv mitológiáját feldolgozó művéhez. Ez utóbbi piakát szerves része annak a sorozatnak, amelynek darabjait 1990 óta szívós kitartással, a téma iránt nem lankadó érdeklődéssel festi Nánay Szilamér. A sorozat címe: Egy alternatív evolúció fikciója. A Lil plakátja mellett akad a sorozat képei között más, az alkalmazott képzőművészet kategóriájába sorolható alkotás is: a Fiktív románc című festményt például a kiváló szegedi hegedűművész, Szecsődi Ferenc CD-jének borítóján láthatjuk. A Nánay festői világára oly jellemző élénk színek mellett a választott egyszerű, minimalizált formavilág köti egymáshoz a sorozat darabjait. - Azt, ami foglalkoztat, a világról való gondolkodásomat, a világhoz való személyes viszonyomat sokkal egyszerűbb formákkal jobban meg tudom közelíteni és közvetíteni - magyarázza a művész. A képek címében az állandó jelző - fiktív - utal erre a személyességre: az alkotó hangsúlyozni kívánja, hogy nem a valóság, hanem a való világ analógiájára elképzelt valóság a képek témája. Ez a fiktív világ szerves egység, akár a való, s ugyanúgy állandó benne a változás, mint a valóságos világban. Az azonos, egyszerű formák elemeiből és mutációiból építkező, de a legbonyolultabb tartalmakat is kifejező képek sorozatából egyfajta egyéni mitológia épül: egy alternatív evolúció fikciója. - Mikor láthatjuk együtt a sorozat képeit? Arra gondolok, hogy nyolc éve festi ezeket - nincs már egy kiállltásnyi mennyiség? - Most is szerepel egyik képem egy országos kiállítás-sorozaton, amelyet a Pécsi Galéria rendezett. Tervezem azt is, hogy a nem túl távoli jövőben kiállítom az utóbbi években készült képeimet. - Ha nem fest, akkor reklámgrafikával foglalkozik? - A képekkel vagy más médiumokkal, például kárpit (gobelin) tervezéssel. Általában az autonóm művészetek műfajaival foglalkoznom elemi szükséglet, mert ez egy nyelv, amelyen pontosabban tudom kifejezni a gondolataimat. És mert lehetséges a többszólamúság. A reklámgrafika: feladat. Egyben a kor kihívása és jelentős múlttal és alkotókkal rendelkező művészeti ág. Alkalmazott műfaj, de nem alkalmazkodó, a lécet itt is magasra helyezik. Számomra nem az a lényeg, hogy milyen műfajban dolgozom, hanem az, hogy milyen minőségben. Sulyok Erzsébet Munkáspárti program • Budapest (MTI) Egy-másfél éven belül kidolgozza hosszú távú programját a Munkáspárt nyilatkozta a Központi Bizottság szombati ülését követően Thürmer Gyula pártelnök az MTI-nek. A dokumentumot a párt bázisának változásához igazítják, benne kiemelt fontosságú fejezet jut a munkához jutás témakörének, a nők szerepének, valamint a magyar vállalkozások és vállalkozók érdekvédelmének - mondta el. Az októberi választás eredményeinek értékelése során azt állapította meg a grémium - tért ki rá a politikus hogy a Fidesz nem tudott átütő győzelmet aratni az önkormányzatokban. így a helyhatóságok nem lesznek a kormányzat meghosszabbított karjai. Úgy ítélték meg ugyanakkor, hogy megerősödött a MIÉP által képviselt szélsőjobb, noha nem lehet fasiszta veszélyről beszélni - tette hozzá Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke szólt arról is, hogy a testület jónak ítélte a szocialistákkal kialakított együttműködést, ami - jelentette ki - „alapot ad arra, hogy pozitívan tekintsünk az együttműködés jövőjére". • Egy vajdasági fodrász párizsi sikere Diadalív és hajhullám A csönd városában, a vajdasági Magyarkanizsán halkan suttognak Hlavinka Imre nöi fodrász nemrégiben elért eredményéről. Az októberben Párizsban megrendezett fodrászvilágkupán második helyezéssel kitüntetett mester szerint az élet ettől függetlenül megy tovább. „Úgy löktek fel a pódiumra, nem akartam elhinni, hogy az én nevemet szólítják" - idézi fel Hlavinka Imre fodrászmester azt a pillanatot, amikor átvehette a hajvágás-frizura kategóriában második helyezettnek járó díjat. Az amúgy is meglehetősen súlyos serleg még többet nyom a latba, ha hozzávesszük, hogy az október 18-19-én Párizsban megrendezett Coupe Mode Internationalén 59 ország több mint 280 versenyzője képviseltette magát. Hlavinka Imre női fodrász üzlete Magyarkanizsa főutcáján, a Tito marsailon található, közvetlenül a kisváros egyetlen áruháza mellett. Azon a héten hiába keresték állandó kuncsaftjai. - Nem szóltam senkinek, csak a családtagjaimtól és a munkatársaimtól búcsúztam el - mondja a mester. A két„Nekünk csak az önképzés marad." (Fotó: Samyai István) napos, kozmetikai és fodrásztechnikai termékbemutatóval egybekötött versenyre a nyolctagú jugoszláv küldöttséggel utazott ki - mint említi - úgy, hogy nem is tagja a szövetségnek. Ebből szerencsére nem lett probléma, a helyszínen azonban akadtak kisebb zökkenők: „Volt egy tolmácsunk, akivel elég ritkán találkoztunk, annyira szét volt zilálódva. A hangosbemondó szerencsére három nyelven közölte az információkat, mindig volt a csapatban, aki értett valamit." A frizura elkészítésére negyven perc állt rendelkezésre. „Alapszabály, ha szólnak hozzád, ne válaszolj, csak az előtted lévő fejre összpontosíts" - ekképp hangzik a legfontosabb intelem. Kerülni kell a szomszédok provokációit, bár kevesen pazarolják erre az energiát. Az előzsűri árgus tekintetétől még a legvérmesebbeknek is elkezdett gyöngyözni a homloka: .Amikor leléptünk a pódiumról, mindenki törölgette a homlokát" — mondja Hlavinka. A szakma legjobbjait a franciák, az amerikaiak vagy az olaszok között illik keresgélni - gondolhatná a laikus szemlélődő. A párizsi világkupa eredményei azonban minderre alaposan rácáfolnak. „Mint fodrásznagyhatalmat, Oroszországot két évvel ezelőtt nem ismertük. Idén viszont mindenkit megleptek az orosz győzelmek foglalja össze tapasztalatait Hlavinka. - Ott voltak továbbá a dél-koreaiak, akik szintén nagyon jó eredményeket produkáltak." Ennek oka az lehet, hogy a „versenyzők" mögött komoly csapatok vagy divatos szóval élve: team-ek - tevékenykednek, élükön a szövetségi kapitánnyal, az edzővel. „Nekünk, pénz hiányában csak az önképzés marad." Mennyit is ér valójában az a cirádás betűkkel kitöltött, második helyezésről tanúskodó diploma? A Tisza-parti Magyarkanizsán egyelőre szájról szájra terjed a siker híre, de a mester szerint ez nem fog sokáig tartani: „Feledésbe fog merülni, az élet megy tovább. Ilyen egyszerű." Szalma Baksi Ferenc