Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-07 / 235. szám

SZERDA, 1998. OKT. 7. BELFÖLD 3 A magyar agrárium „túlméretezett"? Chikán Attila (balról) és Szekeres Imre a parlamenti bizottsági ülés előtt. (MTI Telefotó) jegyzet Képviselői szekér A Z ajánlócédulák leadásának határideje előtt két nappal még arról zúgtak a vészharangok, hogy a 3200 település harmadának nincs polgármester-jelöltje, avagy nincs kellő számú, képviselői székre pályázó sze­mély. Az utolsó pillanatban aztán kiderült, hogy mind­össze 7 községben nem tűnt túl bársonyosnak a telepü­lés első emberének a széke, 17 faluban pedig a testületi tagságra pályázók száma hibádzott. Kisebb település­nek is lehetnek óriási gondjai. Sőt, vannak is. Ugyan minek vegye nyakába ezeket az, aki igazán jó döntést nem hozhat, mert ha a kevésből utat épít az egyik utcá­ban, akkor a másikban a sártaposók haragszanak rá. És még az az öröm sem adatik meg neki, hogy polgár­mester úrként süvegeljék, a faluban ő csak Józsikám, Ferikém marad. Túlzás lenne azt állítani, hogy egy nyolcszáz lelkes községben - ahogy mondani szokták ­a pénz és a hatalom miatt tolonganának a helyiek a polgármesteri székért. A minap a tévében meglepő kijelentést tett egy képvi­selőjelölt. Ha jól emlékszem miskolci volt a fiatalember. Azt mondta, ő bizony azért akar bejutni az önkormány­zatba, mert a képviselőségért fizetést adnak. Ő meg mo­mentán munkanélküli. Szeretne minden nap legalább egyszer húst enni. Hát, ez elég egyenes beszéd. Tény, hogy a képviselőség kenyérkérdéssé is vált az utóbbi években, amikor gyárakat zárnak be, mindenütt erősen fogyókúrára fogják a munkahelyi létszámot. Ez persze nem kérdőjelezi meg egy-egy jelölt jó szándékát, misze­rint lakókörzetének szekerét szeretné előre lendíteni. Amíg teljes mellszélességgel ezt teszi és sikerül neki, addig soha nincs is baj. Akkor szúr szemet a választói­nak, ha körzetében minden marad a régiben, saját sor­sa viszont látványos fordulatot vesz. \jem is ártana, ha olyanokkal spékelődne meg egy­1 V egy önkormányzati testület, akikkel - munkájuk­nak köszönhetően - már eddig is futott a szekér. (A MODUL BAU BRAMAC CSERÉP 1 0% SOFA ABLAKOK % Bitumenes hullámlemez {piros, zöld) kedvező óronl Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022, Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092. • Csurka István szerint Nem lesz ú\ médiaháború A drog ellen • Kecskemét (MTI) Az idén október 10-én, „Drog és ifjúság" elnevezés­sel kezdődik meg Kecskemé­ten a vidék legnagyobb dro­gellenes megmozdulása. A hírős város immár évente is­métlődő, ebben az eszten­dőben sorrendben ötödik al­kalommal megszervezett nagyszabású eseményének kedden megtartott előzetes sajtótájékoztatóján a ren­dezők elmondták, hogy a vá­rosi sportcsarnokban lezajló találkozón ismét teltházra számítanak. Erre abból kö­vetkeztetnek, hogy a megye oktatási, ifjúsági intézményei részére kiosztott, összességé­ben ötezer ingyenes belépőt a fiatalok elkapkodták. Kirabolt kegytemplom • Máriabesnyö (MTI) Ismeretlenek kirabolták a máriabesnyői kegytemplo­mot. Az esetet Barta Béla szerzetes fedezte fel, aki reg­gel nyitva találta a templom kapuját. A bűnözők a védő­zárak felfeszítését követően jutottak a templomba. A rab­lók az oltáron lévő taberná­kulumból elvittek két értékes kelyhet és egy szentségtartót, valamint néhány gyertyatar­tót. Az egyik fal mellett álló fából készült Mária-szoborról lefeszítették s elvitték a dí­szeket. A kapucinus szerzete­sek kezelésében lévő kegy­templom kifosztói után a gö­döllői rendőrkapitányság megkezdte a nyomozást. Honvédsírok • Zalatárnok (MTI) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből 44 honvédstr található Zalában, s a 150. évforduló tiszteleté­re mindegyiket felújították, gondozásukat megszervez­ték. A kegyeleti emlékhelyek közül az egyik legnevezete­sebb Deák Ferenc unoka­öccse, Deák Lajos honvéd­százados zalatárnoki sírja. Kiadták A szabadságharc emlékei Zalában című, négy­részes kézikönyvet is. Kórházhír • Vásárosnamény (MTI) Befejeződött a Szatmár­Beregi Kórház vásárosnamé­nyi részlege rekonstrukciójá­nak első üteme. A korsze­rűsített épületeket Gógl Ár­pád egészségügyi miniszter adta át kedden. A fehér­gyarmati és a vásárosnamé­nyi kórház fúziójával létre jött gyógyintézet két telep­helyének teljes korszerűsíté­sére több mint három és fél milliárd forintot költ az egészségügyi kormányzat. Idegenforgalmi rendőrség • Hajdúszoboszló (MTI) Az idegenforgalmi rend­őrség munkájának kiterjesz­tésére törekszik a Hajdú-Bi­har Megyei Rendőr-főkapi­tányság. A Debrecen, Hajdú­szoboszló, Hortobágy, Ti­sza-mente idegenforgalmi területen ebben az évben hozták létre az idegenforgal­mi rendőrséget. Ennek során információs pavilonokat állí­tottak fel a turisták által leg­látogatottabb területen, be­vezették a posztos rendőri szolgálatot, kialakították a strandrendőrséget, valamint a kerékpáros és lovas rend­őri szolgálatot. • A gazdaság • Budapest (MTI) A miniszterelnök és a kormány gazdasági mi­niszterei elszántak a te­kintetben, hogy a jövő évi költségvetést meg­védjék a túlkölteke­zéstől - szögezte le Chi­kán Attila gazdasági mi­niszter az Országgyűlés Költségvetési és Pénz­ügyi Bizottságának ked­di ülésén. Chikán Attila a meghall­gatáson elmondta: a kor­mány gazdasági stratégiájá­nak kulcskérdése a stabilitás és az, hogy kiszámítható le­gyen a gazdaság alakulása, a tervezésben ne legyen költ­ségvetési túlköltekezés. Ha­sonlóan kiemelt szerepet kap az infrastruktúra és a térség­• Zalaegerszeg (MTI) Február végéig összege­zendők a nemzeti alaptan­terv (NAT) bevezetésének tapasztalatai, s azokat érté­kelve a tárca júniusban, a szakmai viták után törvény­módosító javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé - mond­• Kaposvár (MTI) A szakszervezetek mind a munkavállaló­kat, mind pedig a nyug­díjasokat érintő kérdé­sekről eredménytelenül próbáltak tárgyalni az új kormánnyal s ezért már nincs más lehetősé­günk mint a nyomás­gyakorlás - jelentette ki Sándor László, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kedden Kapos­váron tartott sajtótájé­koztatóján. Az érdekképviseleti szer­vek előbb felmérik az erejü­ket és élnek is vele - szögez­te le Sándor László. Azt, hogy az általa kilátásba he­lyezett erősebb, a szakszer­vezetek erejét pontosan de­monstráló nyomásgyakorlá­minisztert is fejlesztés, valamint az, hogy a kis- és középvállalkozások erősítéséhez, a belföldi tőke­beruházások ösztönzésére pénzügyi segítő eszközöket teremtsen a kormány. Külgazdasági vonatkozá­sokban pedig az európai in­tegrációba való belépés, és a globális gazdasági folyama­tokban való részvétel áll a középpontban. Az Európai Unióval kap­csolatban kiemelte: reális cél az, hogy Magyarország a kritériumokat tekintve ösz­szességében 2002-re készen álljon az unióhoz való csat­lakozásra. Ezzel együtt 2002-re Ma­gyarországnak el kell jutni addig, hogy az Európai Unió joganyagát a hazai joggya­korlatba integrálja. A jövő­ta el az általa tartott zalae­gerszegi pedagógusfórumot megelőző sajtótájékoztatóján son konkrétan mit kell érte­ni, az elnök nem fejtette ki, mondván, szándékaikat szer­dán, a másik két szakszerve­zeti konföderációval együtt jelentik be a nyilvánosság­nak. Az erőteljesebb fellépés­re, mint az elnök állította, az elmúlt hónapok tapasztalatai kényszerítik a szakszerveze­teket. Szerinte bebizonyoso­dott ugyanis, hogy az Orbán­kormány, abban a hitben, hogy a választóktól kapott bizalom erre is felhatalmaz­za, meg akarja kerülni a szakszervezeteket. A kormánnyal, mondta el a továbbiakban Sándor László, három jól körülhatárolható „feszültséggócról" szerettek volna egyeztetni. Az első a nyugdíjemelés, mivel a kor­mány - a szakszervezetek megítélése szerint - felrúgta a ben a Gazdasági Miniszté­riumban program készül a kis- és közepes vállalkozá­sok fejlesztésének támogatá­sára. - A cél az, hogy az or­szágban működő multinacio­nális cégeket beágyazzuk a magyar gazdaságba, s miu­tán gyökeret vertek, az itteni kis- és középvállalkozások kiterjedt beszállító hálózattal csatlakozzanak hozzájuk ­mondta el a miniszter. Chikán Attila egy kérdés­re így válaszolt: a magyaror­szági agrárium túlméretezett, a mezőgazdaságban meg kell szüntetni a tömegterme­lést, olyan minőségi termé­nyek és áruk előállítása a cél, amelyeket az igénye­sebb piacon is sikerrel el le­het adni. Példaként erre Chi­Lezsák Sándor, a parlament oktatási bizottságának elnö­ke. a már elfogadott és kiszámít­ható rendszert. A második kérdéskör a bérek reálértékének 2-3 szá­zalékosra tervezett növelése. Ilyen alacsony arányú eme­lés azonban, Sándor László szerint, érthetetlen akkor, amikor 5 százalékos gazda­sági növekedéssel számol a kormány. A harmadik, általuk sérel­mesnek tartott terület az, hogy a kormány „oldani akarja" a kollektív szerződé­sek kötésének eddig kizáró­lagosan a szakszervezeteket megillető jogát. A szakszervezetek erejére vonatkozó kérdésre vála­szolva az MSZOSZ elnöke úgy nyilatkozott: a taglétszá­muk körülbelül egymillióra tehető, s ehhez kapcsolódó­an cáfolta azt a vélekedést, hogy a privát szférában ügyi bizottság kán Attila a hazai borokat hozta fel. Az orosz válsággal kapcsolatban leszögezte: bár az orosz krízis közvetlenül csak kis mértékben hat a gazdaságra, azt azonban fel kell mérniük a magyar vál­lalkozóknak, hogy az állami segítség korlátozott, a koc­kázatok egy részét az orosz piacra exportálóknak kell vállalniuk. Újságíróknak elmondta: egyelőre folyik annak feltér­képezése, hogy miként le­hetne az orosz piac nehézsé­gei miatt gondokkal küsz­ködő élelmiszeripari és gyógyszeripari cégeken se­gíteni. Az Ikarusról pedig azt közölte, hogy a cég kere­si azt a fedezetet, amelyet az állami támogatás mögé álltt­hat. Mivel a mostani intéz­ményszerkezet még évtize­dekig meghatározó lesz, az új költségvetési elképzelé­sekben száz százalékos köz­ponti támogatással kíván­ják biztosítani a kisiskolák működőképességét - közöl­te. nincs is jelen a szakszerve­zet. Ennek Nagy Sándor sze­rint ellentmond az, hogy tag­jaik 85 százaléka éppen eb­ben a szektorban dolgozik. „Erős és ütőképes" a szak­szervezet például a húsipar­ban, a cukoriparban és ruha­iparban - sorolta. Az üzemi tanácsi válasz­tásokról, illetve az MSZOSZ esélyeiről szólva kijelentet­te: győzni akarunk és győzni is fogunk. Az MSZOSZ-székház el­adásával kapcsolatos híreket Sándor László sem cáfolni, sem megerősíteni nem kí­vánta. Azt viszont tagadta, hogy az árából valamiféle sztrájkalapot szeretnénk fel­tölteni. Mint mondta: az el­adásról már két éve döntöt­tek, s mivel most jelentke­zett egy komoly érdeklődő, tárgyalnak is vele. • Budapest (MTI) Csurka István nem tart új médiaháború kirobbanásától, ám szerinte az nem lenne baj - mondta a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kedden, az MTV1 Nap-kelte ctmű reggeli műsorában. A politikus kijelentette, hogy Magyarországon ma baloldali és objektív sajtót lehet megkülönböztetni, majd hozzátette, hogy sza­vakkal, gondolatokkal, üt­köztetésekkel kell elfojtani a hazugságokat. Csurka szólt arról is, az ő lapjában többen azért írnak név nélkül, mert a baloldali sajtó és a mögötte álló hata­lom gazdasági-egzisztenciá­lis terrorjától félnek. • Budapest (MTI) A nettó átlagkeresetek a január-augusztusi időszak­ban 19,2 százalékkal emel­kedtek az előző év azonos időszakához képest, és ez a 15,6 százalékos inflációval összevetve 3,1 százalékos reálkereset-emelkedést je­lent a KSH számításai sze­rint. A bruttó átlagkereset au­gusztusban elérte a 67 ezer 900 forintot. A január-au­gusztus közötti bruttó átlag­kereset 66 ezer 260 forint Világos, hogy van egy központi irányítás: támadni a kormányt, minél nagyobb iz­galmi állapotot kiváltani, ha­zudni, hazudni, hazudni ­fogalmazott. Kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy ennek központja a „Mérleg utcá­ban" vagy a „Köztársaság téren" lehet, vagy „valahol hátrább". A sajtóban megjelent tor­zulások egyik példájaként említette, hogy a közelmúlt­ban több helyütt is az a hír jelent meg, hogy pártja egy bizonyos alkotmánybíró-je­lölt megválasztásával ért egyet, holott ők csak Kuko­relli Istvánt ismerik és támo­gatják. volt. Ez a korábbi év azonos időszakához képest 19,3 százalékos emelkedést je­lent. A versenyszférában a ja­nuár-augusztusi nettó átlag­kereset 44 ezer 290 forint­nak felelt meg. A szellemi állománycso­portban a bruttó átlagkereset 105 ezer 750, a fizikai fog­lalkozásúaknál 48 ezer 730 forint volt. A szellemi fog­lalkozásúaknál ez 22,2, a fi­zikaiaknál 17 százalékos ja­vulást jelent. • Aggódik az MSZOSZ Erőteljesebb fellépésre készülnek A jövő év nyarán véglegesítik a NAT-ot Emelkedő keresetek

Next

/
Thumbnails
Contents