Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-30 / 254. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1998. OKT. 30. Kedves Környékbéliek! M

int Önök is érzik, ilyenkor - mindenszentek táján - illene jobbára temetői munkálatokkal, gyertyafényes emlékezéssel múlatni az időt... Legnagyobb sajnálatunkra a mindennapok iramos zakatolása ezt nem engedélyezi. Tartva az őszi határt taroló fagytól - melynek deres előőrse novemberben már biztos, hogy a kertek alá ólálkodik -, dandárjukhoz érkeztek az őszi teendők. Bár javarészt már magágyában pihen a vetett gabona, szárító rácsán a paprika, tárolójában a kukorica, hordóban a bornak való, mégis gépmorajtól, állatzajtól hangos a határ. Tél előtti rendteremtés zörgedelme is hangját viszi az udvaroknak: meszelnek, kerítést, kaput javítanak, ahol ennek szüksége mutatkozik. Az élet nem állhat meg. Olyan szomorú történéskor, mint a minapi őszeszéki, aztán végképp nem. A balástyaiak már értesülhettek róla, hiszen az Együtt Egymásért Alapítvány plakátjai fölhívják rá a falubeliek figyelmét: megint pusztított a tűz! Leégett Tóthék őszeszéki tanyája. Hirtelenjében négy gyermek vesztette el otthonát. Órák alatt lett oda mindenük! Fedél a fejük fölül, a meleg a szobából, a másik ruha, a holnapi enni való... Az alkalmi segítők csapata a tetőt és a mennyezetet szeretné mihamarébb rendbe tenni, s pótolni az összeégett ruhákat, lábbelikel. Ehhez pénzgyűjtő urnákat állítottak a Lila, a Kerek ABC-ben, a Szatócska bevásárlócentrumban, a Juhász kocsmában, a kertészeti boltban és a takarékszövetkezetben. Megadták az 56700026-10002735-ös számlaszámot, ide Tóth Lászlóné nevére fizetheti be bárki a tanyai otthon újjáélesztésére ajánlott forintokat. A bajba jutott családon kívül (őszeszék. Tanya 140.) még a balástyai polgármesteri hivatalban is átveszik a 3-14 éves gyerekekre való ruhákat, cipőket. Esetleg takarókat, tányérokat, s akár még olajradiátort is. Mindent, ami ilyenkor nélkülözhetetlen. ri csendes magány idején olvassák el oldalunk töbJlL bi írását, módját s idejét adva ezzel a múltbéli dolgaink ájjágondolásának. Ebbéli reményében köszönt minden kedves környékbélit: FLLA-JORCRS TC^FRR A

napot felhők takarták, eső elől menekültek árkádok alá a müncheni polgárok, a csülök pedig csak ült, mit ült — pöffeszkedett a húsbolt kirakatában. S nem szólt egy szót sem. Igaz is, elég furcsa lenne, ha egy nyers húsdarab, ami pár órával ezelőtt még egy disznó lábaként funkcionált, élénk vitába kezdene két feleselő virslivel - törődtem bele e mélabús, nagy csöndbe. Majd úgy néztem azt a bizonyos sütőbe termett ínyencséget, mint aki még soha nem látott fehér... disznót. Azt kérdik, miért kell félájult álmélkodásba esni egy darab csülöktől? Ilyen faggatózásra csak az vetemedik, aki még soha nem járt a bajorok földjén, s nem szembesült azzal a látvánnyal, amit arrafelé mezőgazdasági terméknek, élelmiszernek, konyhakész alapanyagnak, vagy éppenséggel csülöknek hívnak. Mert például ez utóbbi sertésalkatrész úgy vagyon arrafelé kitalálva, hogy összetevőit illetően nél ugyanis csak a kifogástalan minőség számit, meg az ár, ami egy kurta fillérrel mindig kevesebb legyen, mint amennyiért a tegnapi eladó kínálta. S bizony az se mindegy ám, hogy milyen pántlikás csomagba bújtatjuk az árut, amikor éppen ránk tör a becsomagolási roham. Hogy ez a szöveg már nagyon ismerős? Meglehet. De akkor árulja már el végre valaki, miért fordul kettőt is gerinc körül a gyomor, amikor betoppanunk némely falusi ABCbe? S meglátjuk, milyen az a csendélet, amelynek közepén csöpögős szalonna zsírjából bámul ki a már tegnap is fonnyadt fölvágott, miközben helycseréi támadásra készülődnek a mócsingos húscafatok. Elkeserítő a látvány? Én inkább azt mondanám: könnyen átrajzolható. S az se biztos, hogy bajorcsülökből kéne faragni e művészi munkához az ecsetet... r Sjr*' JZRŐ/A'N^ Évnyitó Zsombón • (Munkatársunktól) Tizenhetedik évét kezdi hétfőn, november 2-án a Zsombó és Szatymaz között körülbelül félúton található tanyai iskolában a Wesselényi Népfőiskola. Március 1jéig minden hétfőn találkoznak itt a környékbeli tanyák fakói, illetve a Zsombóra vagy Szatymazra beköltözött egykori tanyaiak Szeged tudósaival. Idén vendégük lesz dr. Huhn Péter illetve dr. Galbács Zoltán, a két dr. Jakucs László, dr. Szabad János és Szabad Gábor, dr. Guba Ferenc, dr. Czigner Jenő, dr. Sonkodi Sándor, dr. Benyik György, dr. Marosi György, Zadócz László, dr. Bodosi Mihály, dr. Süveges Ildikó, dr. Kiss István, dr. Gellén János és dr. Kertész Erzsébet, dr. Papp István, dr. Csákány Béla, dr. Balogh Ádám, Erik Thrane, dr. Erdei László, és dr. Tóth Károly. A hétfői ünnepélyes évnyitón beszámolnak a tavasz óta történt eseményekről, és fró-olvasó találkozó lesz Németh Andrással, a népfőiskola korábbi előadójával. BajorcsüKök Választottak • Munkatársunktól Javában alakulnak a nép választotta önkormányzatok. A voksolás végeztével az állampolgár kényelmesen hátradőlhet, dolga lényegében bevégeztetett, a mindennapi közteendök sora mostmár a megválasztottak munkálkodásától függ. Hogy hol és kik lettek a választottak, a számitógépes világháló (Internet) már bárkinek elárulja, de hogy mit fognak majd együtt csinálni, az - a jövó zenéje, íme, akiket választottak: Sándorfalva Sándorfalván 1446 vokssal Darázs Sándor lett a polgármester, a testületbe pedig az 5958 választó akaratából, 1932 tényleges szavazattal 13 sándorfalvi polgár került. Mégpedig: dr. Bertalan Zoltán, dr. Sümegi Sándor Péter, Ambrus László, Pataki Zsuzsanna Mária, dr. Kurucsai Béla Imre, Sári György, Sáringer András, Gémes József, Frank Józsefné, Gyömbér István, Szűcsné Sáringer Ibolya, Farkas Árpád, Schnepp Józsefné. A jegyzőkönyvi adatok szerint Jánosi László 444 vokssal már nem került a képviselők elsőkörös csapatába a jelöltként induló 33-ból. Bordány Bordányban 1150-en szavaztak, 14-en érvénytelenül. Balogh Ferencet 1067-en tartották jó vezetőnek. Zádori Imre, dr. Frányó Ildikó, Illés István, dr. Takács Ildikó, Simon Zoltánné, Rácz Gyula, Dudás Lajos, Tari Ferenc, Gyuris Dániel, Szabó Ferenc, Horváth László segfti majd a testületi munkát. A legtöbb szavazat 728 volt, a legkevesebb pedig 373, amellyel önkormányzati képviselőséget lehetett szerezni. Fábián Lajos 341 vokssal első a reménykedők sorában. A bordányi faluvezetői jogosítványért 27-en indultak. kilencven és még kilenc százalék benne a hús, s legfeljebb egy százaléknyi területet birtokol rajta a zsiradék. Meg ne kérdezzék, hogy futóversenyeken edzett disznóból kanyarltották-e ki, vagy netán valami egészen különleges állatfajta lábtöredékét kínálták abban a müncheni hentesüzletben? Mert hogy még értékes jutalom ellenében sem tudnám megmondani a választ. Az viszont tény, hogy eme kiállítási műremek - mert az vala, esküszöm! - közel sem egyedi darab Dajcsfóldön. Németország élelmiszer-áruházaiban ugyanis csak és kizárólag kifogástalanul megmunkált, élénkpiros, vélhetőleg sebészi szikével metszett húsdarabok kelletik magukat a pultokon. S mielőtt még bárki fölhorkanna - no, de az Ize, egykomám, az íze milyen? - elárulom: a bajor szakácsok sütnek, főznek, grilleznek ezekből a húsokból olyan étkeket, hogy evés után belefárad a nyelv a tíz ujjnak megnyalásába. S hogy miért mondom el most mindezt? Mert falusi kisvendéglők asztalnál üldögélve, netán komolyra hangolt tanácskozáson mást sem hallani: nincs a világon még annyi, s olyan szép mezőgazdasági termék, mint amennyit a magyar föld terem. E kevély büszkeségünkben pedig könnyű ám elhinni, hogy ha berobogunk abba a sokcsillagos Európai Unióba, már esnek is fenékre a nagy ámuldozástól a nyugati vevők. Nos, ez a bizonyos fenék valóban könynyen összekötetésbe kerülhet az anyafölddel, csak éppen a mi nadrágunk lesz foltos a huppanás után, ha... Ha ezred végi világunkban nem döbbenünk rá: a világpiacon bizony vajmi keveset adnak büszke magyar gazdák szóbeszédeire. Bajorcsülkön edződött nagykereskedőik• A szeri pusztabíró portáján Hadakoznak a vakonddal Őszi pompájában a falu nevezetességévé lett Alkotóház. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tizenkettedik éve szerveződött Tóth Pál pusztaszeri grafikus közbenjárására a Zichy Galéria vendégháza Pusztaszeren, az Árpádhalom tövében. A kis lakot a szeri puszta Kecskeméthez tartozó felén föltehetően 1829-ben építették pusztabírói házként. Sárból döngölt, vert falú épületegyüttes volt, nagyobb részét időközben elbontották. Erre a sorsra jutott volna a maradék is, ha meg nem vette volna a községi tanács és a helybeli termelőszövetkezet, és képzőművészeknek föl nem ajánlotta volna . Gondnoka és mindenese azóta Nagy Józsefné Pintér Eszter, föltehetően az ő rátermettségének és kedvességének köszönhető, hogy sok alkotó kedves tanyájává vált az ódon épület. Az összesen két szobában idén hetvenhárman fordultak meg. Precíz pontossággal írja az esztendő mindenegyes napjáról gyöngybetűs följegyzéseit, a tizenharmadik spirálfüzetnél tart. Alkalmas időben talán önálló dokumentumkiadványként is megjelenhet, méltó párja lehet a két éve kiadott könyvnek, amely a Pusztaszer története címet viseli. Januárban egész hónapiban egy vendég volt, februárban négy, márciusban három, áprilisban húsz, májusban tíz, júniusban négy, júliusban tíz, augusztusban tizenegy, szeptemberben kilenc és októberben négy. Ha valaki veszi a fáradságot, és összeadja a számokat, biztosan észreveszi, hogy valami nem stimmel, de ez csak azért van, mert vannak visszatérők is, jelezve, hogy Pusztaszer lassan-lassan méltó a művészek paradicsoma címre. A falu neve könnyen keveredik megyebéli emberek előtt is Ópusztaszerrel, biztosan jobb lenne Fölső-Pusztaszert írnunk. Ide állította föl 1900-ban közadakozásból, Kecskemét anyagi támogatásával is a Magyar Országos Diákszövetség a hét vezér emlékére turul madaras obeliszkjét, a szegediek által Alsó-Pusztaszeren emelt Árpád-szobor riválisaként. Történészek dolga eldönteni az eldönthetetlent: melyiknek volt nagyobb jussa a még mindig bizonytalannak tartott Anonymus-legenda helyhez kötéséhez? Mindenesetre az ide járó képzőművészek is kapnak történelmi ihletet. Közgazdasági szakközépiskolát végzett Nagy Józsefné könyvelői tudását egyedül a ház adminisztrációja veszi igénybe. Azt mondja, ha éppen nincsenek itt képzőművészek, másokat is szívesen fogadnak. A tarifa méltányosan olcsó, kívülállóknak 450 forint naponta, külföldieknek pedig 750. Téli hónapokban hozzá jön még napi 150 forint, fűtésre. Az udvaron sátorverési lehetőség is van. A teljes összkomfortban jól fölszerelt konyha áll rendelkezésre, de aki nem szeret fózőcskézni, vendéglői kosztra is bejárhat a faluba. A tanyavilág csöndjében békésen pihenhet. Bár a vizet 38 méter mélyről csőkút adja, a puszta egykori nevezetessége, a gémeskút is megmaradt. Káváját kikezdte az idő, hamarosan újat kell csináltatni, nehogy baleset történjen. A léckapuból is kiesett egy léc, látszik az avas heveder, sürgős föladat tehát megfelelő faanyag beszerzése. Állítólag kifogásolta valaki, hogy nem illik a tájba a drótkerítés, most azt tervezik, élő sövényt ültetnének mellé kívül-belül. Es hadakoznak a vakonddal, az ápolt gyöpöt képes föltűrni mindig... Horváth Dezső Kopjafák és keresztek Kopjafák és keresztek sorakoznak a pusztaszeri temető ravatalozóján. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Többször írtunk már Pusztaszer temetőjének ravatalozójáról, már az építkezést is figyelemmel kísértük. Makovecz Imre tervezte, két lefelé fordított félgömb adja az evilági és túlvilági szimbólumot, és földhalom takarja az egészet. Sokáig hiányoltuk, hogy a tervekben szereplő kopjafák „beültetése" késik. Arra járván örömmef tapasztaltuk, a faluba érkező idegen első nevezetességként ezzel találkozik. Talán stílusbéli sarokkővé is válhat, későbbi építmények vagy követik a példát, vagy elfordulnak tőle. A mostani általános szegénységben ez azonban csupán elméleti kérdés.