Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-30 / 254. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. OKT. 30. kommentár Bosznia újjászületése A

hatalmas háborús károkat szenvedett balkáni állam tartozásainak egy részét a kormányhitelezők Párizsi Klubja átütemezte. Soha jobbkor. Nyilván ezt mondják ma a boszniai gazdasági vezetők is, hiszen az országban alighogy véget ért a vérontás, máris elkezdődött az újjáépítés. De hiába volt meg a hurráoptimizmus, üres volt a zseb. Anélkül pedig a világ egyetlen részén sem lehet csodát művelni. Személyes emlékeim is fűződnek a háború utáni közvetlen időszak megpróbáltatásaihoz, mert tudósítóként jártam Bosznia-Hercegovinában. A 3 millió akna országában ugyan még veszélyes volt megállni az országút mentén, átlépni az utat szegélyező árkot, mert könnyen a levegőbe repülhetett az ember. De ugyanez megtörténhetett a falvakban, a városokban is, ha az ember véletlenül lelépett a gyalogjárdáról. (A helyzet ma sem változott lényegesen.) Akkortájt sok bosnyák katonai vezetővel, gazdasági szakemberrel, újságíróval, színésszel beszélgettem. Meg természetesen az utca emberével is. Panaszuk nem arra vonatkozott, hogy a háborúban a szerb hadsereg lerombolta városaikat, falvaikat, kultúrtörténeti nevezetességeiket. Azt nehezményezték, hogy a nemzetközi közösség - ígérete ellenére - nem támogatja őket úgy, ahogyan a daytoni megállapodás idején ezt megígérte. Aztán a bürokrácia malmai lassan ugyan, de őröltek: a sokat szenvedett délszláv államnak elkezdték folyósítani a hiteleket. Ebből először utakat, hidakat kellett építeni és felújítani, mert közlekedési infrastruktúra nélkül a gyárakhoz, a bányákhoz, vagyis a termelőkapacitásokhoz sem lehet eljutni. Márpedig pénzt „előállítani" csakis ezek tudnak. M

ost, hogy az ország adósságának egy részét átütemez(het)ték, az újjáépítés üteme felgyorsulhat, erőteljesebb lehet, ezáltal pedig nyilván a hiteleket is gyorsabban vissza tudja majd fizetni Bosznia-HercegoO Folytatódik a kivonulás Koszovóból A tankok visszatérnek a laktanyába A jugoszláv hadsereg tizenhat tankból álló konvoja haladt át Pristinán, miközben a harci eszközök visszatértek a laktanyába. Tovább folytatódik a szerb erök kivonása Koszovóból, s egyre több albán család merészkedik vissza elhagyott otthonába. (MTI Telefotó) > Megkezdődtek az érdemi tárgyalások Mi és az Európai Unió Átütemezték Bosznia adósságát • Párizs (MTI) A kormányhitelezők Párizsi Klubja csütörtökön átütemezte Bosznia küladósságát. Az összeget és az új lejáratokat nem közölték, csak annyit, hogy a teljes tartozás 67 százalékát elengedték, miután Boszniában sikerrel kecsegtet a nagyszabású, IMF-támogatta újjáépítési program. A hitelező kormányok önkéntesen átválthatják a nekik járó összegek további 20 százalékát boszniai környezetvédő beruházások• Moszkva (MTI) Az Egyesült Államok el akarja árasztani élelmiszerrel Oroszországot, s Moszkva immár kész visszatérni a hatalmas gabonaimporthoz - írta csütörtöki számában az Izvesztyija című orosz lap, annak kapcsán, hogy immár Moszkvában folytatódnak az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos orosz-amerikai tárgyalások. A tekintélyes moszkvai lap által idézett szakértők 4,5-10 millió tonnára becsülik jelenleg az orosz igényeket importgabora, más vállalkozásokban való részesedésekre, helyi valutában jegyzett egyéb adósságra, vagy betudhatják segély gyanánt. Nikola Grabovac boszniai kereskedelmi miniszterhelyettes korábban azt mondta, hogy országa küladóssága 3,4 milliárd dollár, és ebből egyebek között 231 millió dollár jár a Párizsi Klubnak, 650 millió dollár a Világbanknak és 404 millió dollár a Londoni Klubba tömörült magánhitelezőknek. nából. Állítólag 3 millió tonnát az Egyesült Államokból fognak beszerezni, s ezt az üzletet még a héten - vagyis a kongresszusi választások előtt - megkötik, annak ellenére, hogy az orosz cégek már eddig is 2,5 milliárd dolláros adósságot halmoztak az amerikai élelmiszer-vásárlások kapcsán. A Komszomolszkaja Pravda úgy tudja, hogy Oroszország segélyt kért Washingtontól, s így 2-3 millió tonna amerikai gabona és 100 ezer tonna hús érkezik majd. • Brüsszel (MTI) Főtárgyalói szinten csütörtökön megkezdődtek, és az idénre be is fejeződtek a problémamegoldó, érdemi tárgyalások az Európai Unióval - jelentette be a találkozó után Juhász Endre magyar főtárgyaló. A hat tárgyaló ország Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Magyarország - csütörtökön kézhez kapta az EU tárgyalási álláspontjait a napirendre vett hét témakörben. A tizenöt EU-tagállam nagykövete külön-külön találkozott a tagjelölt államok főtárgyalóival, Magyarországra másodikként került sor. Az EU az átadott dokumentumokban a tudomány és kutatás, a távközlés és információs technológiák, az oktatás és képzés, a kultúra és audiovizuális politika, az iparpolitika, a kis- és középvállalati politika, valamint a • Párizs (MTI) Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, a jobbközép UDF pártalapítója csütörtökön Párizsban bejelentette: az Európai Uniót pénzügyileg-gazdaságilag teljessé tevő úgynevezett Amszterdami Szerződés franciaországi ratifikációs eljárásakor egy kiegészítő cikkelyt nyújt be, miszerint az EU bármely új taggal való bővítését meg kell előznie az unió intézményi reformjának. Novemberben kezdődnek közös uniós kül- és biztonságpolitika témakörében ismertette álláspontját Magyarországgal. A két fél korábban - a közösségi joganyag átvizsgálása során már azonosította az e témákhoz kapcsolódó problémákat, amelyek oda vezethetnek, hogy a tagjelölt a csatlakozás idejére nem tudja alkalmazni a vonatkozó teljes joganyagot. Három fejezetet - a tudomány-kutatást, az oktatásképzést és a kis-, középvállalatokat - illetően megállapították, hogy a témában nincs szükség további tárgyalásokra, legfeljebb, ha a joganyagban változások állnak be. E témákat ideiglenesen lezárták. Két másik fejezetben Magyarország átmeneti rendelkezésekért folyamodott. Az egyik a távközlés, ahol Budapest plusz egy évet kért az állami kézben lévő hagyományos telefonhálózatok liberalizálására. Az EU e ponton megismételte azt az általános elvárását, hogy az átmeg a tagfelvételt elókészítő átfogó tárgyalások az EU és a hat jelölt - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Ciprus - képviselői között, de az utóbbi napokban főként az új bonni kormánykoalíció részérói felerősödtek azok a jelzések, miszerint az Európai Unió kibővülése a korábbi elképzelésekhez képest „hosszabb és sok áldozatot kívánó folyamat" eredménye meneti idószakok kérelmének számát a minimális szintre kell szorítani, és ahol lehetőség van rá, a kérelmet vissza kell vonni. Magyar részről arról próbálták meggyőzni az uniót, hogy ez az elvárás ebben az esetben nem alkalmazható, mert nem a jogharmonizáció szintjére vonatkozik, hanem különleges helyzetet jelent: a kormánynak ugyanis eleget kell tennie a magánüzemeltetőkkel kötött szerződéseinek. Másrészt Magyarország - az unió elvárásainak teljesen megfelelően - pontos és egyértelmű menetrendet adott meg a liberalizáció és az átmenet lépéseiről. Az iparpolitikánál Juhász Endre egyet nem értését jelezte az EU-nak azzal az igénnyel kapcsolatban, hogy Magyarország részletezze jobban harmonizációs terveit. A főtárgyaló úgy vélte, hogy itt az átveendő joganyag eleve korlátozott. A kül- és biztonságpolitikai fejezetről nem váltottak szót. Juhász Endre azonban lesz, jócskán belenyúlva az ezredfordulót követő évekbe. Giscard d'Estaing - gyakorlatilag a francia baloldali koalíció vonalával egybeesően - most azt hangoztatta, hogy az általa nélkülözhetetlennek tartott kiegészítés a majdan kiszélesedő unió működőképességének fenntartását célozza. A heteken belül a párizsi törvényhozás elé ratifikálásra előterjesztendő szerződéshez fűzött, álennél a pontnál kételyét fejezte ki, hogy a közösségi joganyag magyar átvételével és bevezetésével kapcsolatos információk átadására a két fél között működő ügynevezett társulási tanács a megfelelő fórym. A főtárgyaló szerint a tanács csupán a csatlakozást megelőző időszak lépéseit vizsgálhatja, a joganyagátvétel kizárólag a csatlakozási tárgyalások témája. Juhász Endre a tárgyalás után elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EU részéről minden magyar problémára érdemben és konkrétan reagáltak. A főtárgyaló elmondta, hogy a november 10-én, miniszteri szinten rendezendő tárgyalási fordulón várhatóan jóváhagyják a csütörtöki megbeszélések eredményeit, annál tovább azonban nem lépnek. Azzal a találkozóval be is fejeződnek az érdemi tárgyalások az idei évre, a következő fordulóra - mind főtárgyalói, mind miniszteri szinten -jövőre kerül sor. tala javasolt új cikk szerint „a kormány mindaddig nem terjeszt a parlament elé olyan, az EU újabb bővítését célzó törvénytervezetet, amíg nem születik meg az Európai Unió intézményi reformjáról az átfogó szerződés". Az intézményi reform központi eleme túl az Agenda 2000-ben rögzítendő befizetési-támogatási rendszeren - a jelenlegi konszenzusos döntési rendszer többségi szavazásra való átalakítása. Ebben ma alapvető érdekkülönbségek vannak az EU „nagy" és kisebb gazdasági súlyú alapítói, illetve mai tagjai között. Az apartheid bűnei • Pretoria (MTI) A dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottsága úgy vélekedik jelentésében, hogy az apartheid rendszere bűn volt az emberiesség ellen. Nelson Mandela elnök pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus is vétkes emberi jogok megsértésében - írta a bizottság kétéves vizsgálódásának eredményeit összegző jelentésében. Név szerint említi a jogsértésekért felelős személyek között Pieter W. Botha volt elnököt, Winnie Mandelát, a jelenlegi államfő volt feleségét és Mangosuthu Buthelezi belügyminisztert. Illegális migráció • Kijev (MTI) Aggasztó méreteket ölt a törvényellenesen Ukrajnába belépő és az országon keresztül Nyugatra távozni szándékozó külföldiek száma. Valerij Szmolij miniszterelnökhelyettes közölte, hogy tavaly 14,7 millió külföldi utazott be Ukrajnába, de csak 11,1 millióan hagyták el az országot. A ki nem utazott 3,5 milliónyi külföldi többsége illegális bevándorló. Büszke lengyelek • Varsó (MTI) A lengyel egy büszke nép, melyet nem lehet sokáig az Európai Unió előszobájában várakoztatni. Ez nem megalománia, hanem egyszerű tény - jelentette ki csütörtökön Tadeusz Mazowiecki, a lengyel törvényhozás európai integrációs bizottságának elnöke egy Varsóban zajló nemzetközi tanácskozáson. Mazowiecki kifogásolta, hogy a tárgyalásokon Brüsszel részéről időnként hiányzik a partneri hangvétel. Megállapodások • Vlagyikavkaz (MTI) Orosz-csecsen megállapodások születtek csütörtökön Vlagyikavkazban egyebek között a szervezett bűnözés és az emberrablások elleni küzdelem terén. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő több mint két órán keresztül tárgyalt Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Az eszmecserén érintették Csecsenföld újjáépítésének problémáit, a szociális ellátások folyósításának gondjait s a köztársaság belpolitikai feszültségeit is. Képcsero • Munkatársunktól Tegnapi lapunk 2. oldalán a szlovákiai magyar politikusok közül nem Csáky Pál, hanem Á. Nagy László portréját közöltük. A képcseréért olvasóink elnézését kérjük. A Takarékossági Világnap alkalmából a Takarékszövetkezetek megköszönik tagjaik és üzleti partnereik megtisztelő bizalmát. Gabonabevásárlás o EU-bővítés „Feltételes cikkely"