Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03 / 232. szám

SZOMBAT, 1998. OKT. 3. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 3 Bacchus-napok • Villány (MTI) Az ország legdélibb törté­nelmi borvidékének köz­pontjában - Villányban - az idén először Bacchus-napok címmel elevenítik fel a haj­dani szüreti mulatságokhoz kötődő hagyományokat. A vörösboráról világszerte is­mert község faluházában Széli Ágnes fotóművész „Budafok, a bor és a pezsgő városa" című kiállítása nyi­totta meg a programot. Ez­után a térség hagyományőr­ző magyar és német nép­táncegyüttesei és kórusai ad­tak műsort, a nyitott villányi pincékben és az utcai borpa­vilonokban pedig szőlősgaz­dák kínálták kóstolásra leg­jobb boraikat. Ezerjó • Mór (MTI) A település lakóinak év­századokon át megélhetési lehetőséget jelentő, a hely­ségnek pedig hírnevet szerző bort és szőlőt ünneplik ezen e hét végén a móriak. Az eseményeket keretbe foglaló hagyományos Móri Borna­pok háromnapos rendez­vénysorozatát pénteken dísz­polgári címek és Pro Urbe kitüntetések átadásával nyi­totta meg Schmidt Ferenc polgármester. A rendezvény­sorozat leglátványosabb ese­ményei vasárnap zajlanak. Az „ezerjó" városa ezen a napon köszönti a hagyomá­nyosan színpompás szüreti felvonulással a bor és a sző­lő ünnepét. Kórházlelkészek • Debrecen (MTI) Az orvosoknak nem „nagy fehér mágusként", a lelkészeknek pedig nem „nagy fekete varázslóként" kell megjelenniük a betegek előtt, hanem az orvos és a lelkész is egyfajta „ember­és Krisztus-szabású feleba­rát" legyen - mondta Bölcs­kei Gusztáv református püs­pök Debrecenben, amikor megnyitotta a református kórházlelkészek találkozóját. Az országban jelenleg 15 fő, illetve részmunkaidős refor­mátus kórházlelkész dolgo­zik nyolc városban. Több támogatós • Leányvár (MTI) 1999-től az eddiginél na­gyobb arányú állami támo­gatást kapnak az önkor­mányzatok szennyvíz-csa­tornahálózatok és -tisztító­művek építéséhez. Az 5 ezer lakos feletti települések ese­tében az emelkedés aránya 10, az annál kevesebb lélek­számúaknál ez pedig 20 szá­zalékos lesz - jelentette be Manninger Jenő, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára Leányváron. Kerka-völgy • Lovászi (MTI) Átadták rendeltetésének a középső Kerka-völgy legna­gyobb - 280 millió forintos - kommunális beruházásával létrehozott lovászi biológiai szennyvíztisztítót, a rácsatla­kozott máhomfai, szécsiszi­geti és kerkateskándi, együt­tesen tíz km-nyi csatornahá­lózatot. A tisztítómű költsé­geinek 22, a csatornázás ki­adásainak 10 százalékát he­lyi forrásból, a többit köz­ponti és megyei célpályáza­tokból fedezték. Nagy Tamás és Torgyán József - akik nem szeretnének csatázni. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) „Nem háborúzni kívá­nunk egymással, hanem a mezőgazdaság és a vi­dék olyan gyorsított üte­mű szerkezetátalakítását szeretnénk elősegíteni, amelynek segítségével a magyar mezőgazdaság az EU partnere lehet a csatlakozást követően" ­jelentette ki Torgyán Jó­zsef, az agrártárca veze­tője a Gabonatermelök delegációjával folytatott tárgyalás alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium­ban folytatott megbeszélések­ről beszámolva Nagy Tamás, a termelők tárgyalódelegáció­jának vezetője elmondta, hogy nemcsak a gabonaügyet, hanem az ágazat helyzetét is áttekintik. A gabonaügyben várhatóan kedden születik megállapodás. Pénteken délután a szakér­tők egyeztetik a tárgyalások résztémáit és további menet­rendjét. A délelőtti tárgyalásokon konkrét megállapodások még nem születtek, a szakértőkre bízták, hogy összevessék a gazdák javaslatait és a mi­nisztériumi lehetőségeket, felmérve, hogy milyen anya­gi erőforrások állnak rendel­kezésre a helyzet megoldásá­hoz. Torgyán József aláhúz­ta: teljes volt az egyetértés abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére az ed­diginél több pénzt kell fordí­tani. A miniszter annak a véle­ményének is hangot adott, hogy a jelenlegi tárgyaláso­kon az ágazat rendezésének átfogó alapjait vetették meg, és a pénteki tárgyalások túl­mutatnak az egyes gazdák gondjainak megoldásán. Ezzel Nagy Tamás, a tár­gyalódelegáció vezetője is egyetértett, hangoztatva: a tár­ca számíthat az érdekképvise­letek támogatására az agrári­um helyzetének javítására tett erőfeszítésekben. Nagy Ta­más hangsúlyozta: a szakmai­lag megalapozott megoldások hívei, támogatják az ágazat középtávú stratégiájának ki­dolgozását és megvalósítását. A tárgyalófelek egyetértet­tek abban is, hogy a mezőgaz­daság és a vidékfejlesztés kér­dését nem lehet különválasz­tani egymástól. Torgyán József újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a helyzet megoldásához a tárcán belül kell megtalálni a forrásokat, mivel erre köz­ponti pénzek már nem állnak rendelkezésre. Habsburg Ottó Pintérnél Kétszézalékos csökkenés A számvevőszék dolga, hogy számba vegyen! Száraz számoszlopokat vizslassanak a szakértők, majd ki­mondják a verdiktet: ez és ez a cég, vagy szervezet rosszul gazdálkodott, mert elherdálta az adófizetők fo­rintjait. A többi már a politikusok dolga: a következteté­seket levonni, a felelősöket megkeresni - ehhez nem közgazdászok kellenek. Ezért is furcsa, hogy éveken át falrahányt borsó volt a szervezet munkája - legalábbis ez derült ki az elmúlt napokban. Most úgy tűnik, mint­ha süketeknek húzták volna a nótát a számszakembe­rek. Az mindenesetre bizonyos, hogy nem lehet azzal vá­dolni a szervezetet, szürkrehályog takarta volna el tag­jainak szemét az elmúlt években. A számokat nagyon is tisztán lehet látni - a konzekvenciák azonban már sok­kal homályosabbak lehetnek. Itt van mindjárt a társa­dalombiztosítási önkormányzatok dolga. Milliárdos pa­lotát építettek a polgárok pénzén, majd egymilliárdnál is többért béreltek irodákat. De ha egyszer felépült a té­bépalota, minek irodákat bérelni? Az adófizetőknek vi­szont közben fájhatott a foga: műmárványra még futot­ta, fogászati ügyeletre már nem. Nem szabad kisarkíta­ni a világot, mert nemcsak fekete-fehér színek, de szür­ke is létezik. Csak éppen a milliárdokat befizetők nem kíváncsiak a magyarázatokra, őket csak az érdekli, jól sáfárkodtak-e a pénzükkel. A sok önkormányzat sok tisztségviselője között azonban gyorsan elvesztek a fo­rintok. Az ASZ szeme időben kiszúrta, nincs minden rendjén a Postabanknál sem. Ám máig senki sem kér­dezte meg, hogyan vihetett haza több mint nyolcmilliót havonta egy olyan vezető, aki ellehetetlenített egy olyan bankot, ahol emberek százezrei érezték biztonságban a pénzüket. JA Tincs könnyű dolga a számvevőszéknek: nem csűr­1V heti-csavarhatja a mondandóját: a kétszer kettő­nek náluk mindig négynek kell lennie. Tiszteletet és odafigyelést kíván az effajta józanság. Politikusaink lel­kébe is szorulhatott volna legalább szemerkényi belőle. MODULBAU BRAMAC CSERÉP 1 0% SOFA ABLAKOK FINN BITUMENES ZSINDELY 1520 Ft/m'+áfa Szeged, Csongrádi sgt. 27., Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 491-022, 466-092. • Az ÁSZ megállapításai Vigyázó szemünk Nem akarnak háborúzni • Budapest (MTI) Magyarországnak jelen­leg jók a kilátásai arra, hogy 2002-ben az Európai Unió tagja lehessen - jelentette ki Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke újságírók előtt pénteken Budapesten, Pintér Sándor belügyminiszternél tett látogatását követően. Habsburg Ottó elmondta, a tárca új vezetőjével azért kívánta felvenni a kapcsola­tot, mert az Európai Parla­mentben a magyar ügyek előadójaként sokszor talál­kozik belügyi kérdésekkel. Habsburg Ottó a Pintér Sándorral folytatott megbe­szélés alapján úgy gondolja, hogy Magyarországon a közbiztonság javulása várha­tó, bár - mint fogalmazott ­erre egyetlen miniszter sem tehet ígéretet. A határok biz­tonságával kapcsolatban Habsburg Ottó úgy véleke­dett, hogy az uniós csatlako­zás után is meg kellene olda­ni a határon túli magyarok szabad utazását az országba, ugyanakkor el kellene érni, hogy a „kellemetlen egyének ne utazhassanak túl sokat". Azonban tapasztalja, hogy az uniós tárgyalófelek tarta­nak ettől a megoldástól, amit a nemzetközi sajtó szerinte nem mindig objektív tájé­koztatása is megerősít. • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX a kereskedés elején egészen 3716 pontig süllyedt, a napközbeni ár­emelkedések hatására végül 4017,47 ponton zárt. Az elő­ző napi értékéhez képest ez 83,69 pontos, azaz 2,02 szá­zalékos csökkenést jelent. A Mol-részvényekkel egész nap nem lehetett ke­reskedni, mivel a papírra a nyitásban 2780 forinton szü­letett üzlet, és ez 29 száza­lékkal alacsonyabb a csütör­töki záróáránál. A tőzsde ke­reskedési szabályzata szerint a 20 százaléknál nagyobb áreltérés egész napos felfüg­gesztést von maga után. A vezető részvények kö­zül az OTP úszta meg a leg­kisebb áreséssel: a bankpapír árfolyama mindössze 5 fo­rinttal mérséklődött, záróára 5600 forint lett. A Matáv ár­folyama 3,3 százalékkal, 880 forintra csökkent. A Richter­részvények 4,3 százalékot veszítettek értékükből, zá­ráskor 5405 forintot értek. Erősödött a TVK, a papír 1940 forintos záróára 2,3 százalékkal lett magasabb a csütörtökinél. A kárpótlási jegyek 380 forintot értek, ami 10 forin­tos gyengülés. Ki fizeti a sziámiak operációját? A héten váratlanul be­jelentette a Kereskedel­mi és Hitelbank vezér­igazgatója, hogy a pénzintézet vállalja a kisperegi ikrek műtéti költségeit. Az 1,5 millió forintot már átutalták a szegedi gyermekklinika gyermeksebészeti osztá­lya alapítványának. Az Országos Egészség­biztosítási Pénztár - az eset ritkasága, csaknem egyedi­sége okán - nem határozza nieg, mennyibe kerül sziámi ikrek szétválasztó műtétje. Ezért a szegedi gyermekkli­nikán végzett kisperegi ikrek operációjának költségeit a magyar egészségügyi finan­szírozásban előírt, úgyneve­zett HBCS - homogén be­tegségcsoport - térítési elő­írásai alapján számolták ki. Ez azt jelentette, hogy a szi­ámi ikerpárnál- végrehajtott műtétet részletekre bontották - máj, mellkas, plasztikai beavatkozás -, az ezekre megállapított pontszámokra kapható összeghez hozzáad­ták az intenzív ellátás pont­számainak forintértékét. E számítások alapján 1,5 mil­lió forintba került Melinda és Izabella operációja - tá­jékoztatta lapunkat a műtétet végző Füzesi Kristóf pro­fesszor, aki elmondta azt is: mivel a két kislány nem ma­gyar állampolgár, ezért az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár nem vállalhatta a romániai Kisperegen élő ba­bák operációjának és gyógy­kezelésének költségeit. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a műtét árát a gyerek­klinika sebészeti osztályának alapítványára e célra befolyt támogatásokból fedezik. A teljes összeghez hiányzó pénzt pedig a népjóléti tárcá­tól kapják. Időközben a Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. vezér­igazgatója, Erős János meg­kereste telefonon Füzesi pro­fesszort, s felajánlotta, a bank kifizeti az operáció tel­jes költségét. A Kereskedelmi és Hitel­bank vezérigazgatója elfog­laltsága okán nem tudott la­punk kérdésére válaszolni, miszerint, miért a nagylelkű gesztus a pénzintézet részé­ről? Helyette Horváth Jó­zsef, a bank kommunikációs vezetője úgy nyilatkozott: a cég vezetése a sajtóból arról értesült, hogy a szegedi gye­rekklinikának gondot jelent a műtét költségeinek előte­remtése, ezért úgy határoz­tak, hogy megoldják a gyógyintézmény számára gondot okozó anyagi problé­mát, és kifizetik az 1,5 mil­lió forintot. Az összeget csü­törtökön átutalták a gyerek­klinika sebészeti osztálya alapítványa számlájára. Tegnap délutáni informá­cióink szerint az ikrek kike­rültek az intenzív osztályról, a sebészeten ápolják őket. Jól vannak, kielégítően esz­nek, vérképük rendben van. K. K Herdálták a közpénzeket • Budapest (MTI) A kormány az Állami Számvevőszék jelentéseire nemcsak kíváncsi, hanem szüksége is van rájuk ­hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök az Állami Számvevőszék pénteki or­szágos munkaértekezle­tén, Budapesten. A kormányfő szerint az ÁSZ tevékenységét meg kell erősíteni, hogy az új kihívá­soknak is megfeleljen. Szembe kell nézni azzal, hogy az ÁSZ­ra vonatkozó törvények, jog­szabályi előírások jó része napjainkra elavult. A privatizá­ció során például olyan válto­zások történtek, amelyek alap­ján szükség van az ÁSZ fel­adatainak pontosítására. Orbán Viktor aláhúzta: a kormány olyan számvevőszé­ket képzel el, amely tovább növeli eddig megszerzett al­kotmányos súlyát. „Meggyő­ződésem: az ÁSZ függetlensé­ge alkotmányosan körülbás­tyázott" - mondta a miniszter­elnök. A miniszterelnök hangoz­tatta: az Állami Számvevőszék az elmúlt években számos al­kalommal jelezte a közpénzek gondatlan felhasználását. Ki­emelte: „tudomásom van róla, hogy az Állami Számvevőszé­ket nem terheli semmiféle fe­lelősség azért, hogy a Posta­bankban 110 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az ÁSZ kel­lő időben megkísérelt ellenőr­zést végrehajtani annak érde­kében, hogy a pénzek ne foly­hassanak el, de azt is tudom, hogy politikai akarat hiányá­ban hiába próbálták, nem sike­rült megvalósítani". A társadalombiztosítással kapcsolatban hangsúlyozta: mindenkit felháborít az a tény, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknál egymilli­árd forintnál is többet költöttek helyiségbérletre, miközben nem tudták finanszírozni a fo­gászati ellátást. Az ehhez ha­sonló visszaéléseket a kor­mány fel akatja deríteni és eb­ben számít az ÁSZ segítségé­re. Orbán Vitor ezzel kapcso­latban aláhúzta: a központi költségvetés még oly nehéz helyzete ellenére is a követke­ző időszakban az Állami Számvevőszék jelentőségének megfelelően fogja támogatni az intézmény működését. A miniszterelnök a pénzügyi ne­hézségek között hivatkozott arra, hogy a nyugdíjalap kasszája ez évre mfnusz 30 milliárd forintot, jövő évre pe­dig legalább 80 milliárd forin­tos hiányt mutat. A kormányfő szólt a Phare­pénzek körüli anomáliákról is. Az ÁSZ-jelentésekből az de­rült ki, hogy hiába állt az or­szág rendelkezésére 1995­1996-ban 193 millió ECU, eb­ből csak 28 milliót használtak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents