Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. OKT. 1. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat e héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Ügyeletes újságfró munkatársunk munkanapokon reg­gel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 óra között a 06­20-432-663-as rádiótelefon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházhan és hirdetőirodáinkhan. Álomáruház? Szeged legújabb hiperáruházában szerzett tapasztalataikat többen is megosztották „csörög-rovatunkkal". Hi­telre nem, csak készpénzért tudott tévét vásárolni M. M. (322-644), ugyanis az áruházbeli bank egyik tisztviselője elfogadta, a másik viszont pökhendi módon visszadobta a szük­ségesnek mondott és föl­mutatott jövedelemigazolá­sokat. Olyan sokan álltak sorba a reklamációnál az „álomáruházban", hogy há­romnegyed órát kellett vár­nia, mire az ott korábban vásárolt, de ehetetlen mi­nőségű sajtot visszavették és a kárát megtérítették ­hallottuk dr. Tóth Istvánné­tól, aki azért is dühös, mert másodjára is romlott árut, büdös darált húst tukmál­tak rá. Miért nincs bevásár­ló kosár, csak kocsi a Ró­kusi körúti nagy-nagy áru­házban? - kérdezi V. Á., aki szerint egyébként is vi­gyázni kell ezekre a „jár­művekre", ugyanis a „szemfülesek" az egy pilla­natra magára hagyott ko­csit is visszaviszik a gyűj­tőhelyre. hogy így megsze­rezzék a perselyből a 100 forintos érméket. Gyászhír. Véletlen ta­lálta meg a táviratot este postaládájában nyugdíjas olvasónk, ugyanis nem fi­gyelmeztette matrica a le­vélszekrényen. Egész éj­szaka idegeskedett, vajon mi lehet a táviratban, más­nap reggel a postán félórás huzavona után kapta a gyászhírt hozó külde­ményt. Több tapintatossá­got és felelősséget kér a postától olvasónk, kiderült ugyanis, hogy hiába volt otthon délután a fia, a pos­tás fel sem ment az eme­letre. PANNON QSM »•«»' Ax élv«NÍ. • Konferencia Szőkefalvi-Nagy Béla születésnapján n Emberi példájával nevelt" A szeretett mestert tanítványa, Hatvani László köszönti. (Fotó: Sthmidt Andrea) Rengett a föld Szege­den nem sokkal éjfél után, szerdán hajnalban. A félelmetes természeti jelenség volt akit ébren talált és félelemmel töl­tött el, mást fölriasztott álmából, de sokan vol­tak azok is, akik édesde­den aludtak, miközben megmozdultak a képek a falon, kilengtek a csil­lárok... Hogyan élte(d) át az éjszakai földrengést? - kérdeztük egymástól. Mi három szegedi járó­kelő élményeit-érzéseit rögzítettük. Dr. Bánsági Ferencné, nyugdíjas kisiparos: - Furcsa zajra ébredtem föl. Az első gondolatom az volt, hogy be­törő motoz a lakásban. Annyira szokatlan, surrogó volt az a neszezés! Kis idő elteltével megnyugodtam, csend lett és én visszaalud­tam. Reggel hallottam, hogy erős földrengés volt hajnal­ban! Korábban már átéltem Szegeden egy földrengést. Egy percig tartott az egész. Nem is volt rr idő, hogy megijedjünk! Mit tehetünk: mozog a Föld! Hajnal Magdolna, óvó­nő: - A család minden tagja ébren volt még, beszélget­tünk. Egyszercsak a kisku­tyánk vonyítva az ágy alá bújt. Megmozdultak a redőnyök, mintha szél fújt volna. Majd a kanapé, amin ültünk, remegett, hosszan. Hintázni kezdett a csillár. Megmozdultak a bútorok. Fölugrottunk, menekülésre készen. Kinéztem az abla­kon, az utcalámpa is himbá­lódzott a kötélen. De a jár­dán, az úttesten sehol senki. A kiskutyát a hónom alá kap­tam, hogy viszem magam­mal. Mire föleszméltünk és az előszobába értünk, rádöb­bentünk, vége, az elmúlt 15­20 másodpercben földrengést éltünk át. Olyan félelem fo­gott el, hogy még vagy egy fél órát remegett a szívem! Annyira bizonytalannak tűnt minden! Bárhova néztünk, minden mozgott. Félelmetes volt! Kormos Ferenc nyugdí­jas gépkocsivezető: - Általá­ban nem szoktam még éjfél körül aludni, de azért lefek­szem. Tegnap éjjel egyszer­csak azt érzem, forog alat­tam az ágy. Azt hittem, föl­robbant valami bomba. Föl­ugrottam, lejöttem az utcára. Senki és semmi. A fiamat el­küldtem ennivalóért, ijed­temben annyira megéhez­tem. A feleségem akkorra ért haza a munkahelyéről, ő mondta, földrengés volt Sze­geden. Ú. I. Szókefalvi-Nagy Béla akadémikust köszöntöt­ték tegnap születésnapi minikonferenciával tanít­ványai, kollégái a Szege­di Akadémiai Bizottság székházában. A világ­hírű matematikapro­fesszor július 29-én töl­tötte be 85. életévét. Szőkefalvi-Nagy Béla 1936-ban szerzett matemati­ka-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet a Szegedi Egyetemen. Azóta is Szege­den él. 1942-48 között az egyetem magántanára, 83-ig tanszékvezető egyetemi taná­ra. Nyugdíjba vonulása óta a JATE Emeritus Professora. 1945 óta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. A Bo­lyai Intézetben töltött évtize­dek során kiemelkedő nem­Kedd éjszaka kisebb földrengés rázta meg Szegedet. Emberéletben és lakóépületben szeren­csére nem esett kár, mindössze riadalmat okozott a földmozgás. Magyarország és Szeged egyébként sem tartozik a földrengés által veszé­lyeztetett területek közé. Alig múlt el kedd éjfél, amikor 0.14-kor megindult a föld. A tízemeletesekben la­kók különösen jól érezték a földrengést: lengtek a csillá­rok, becsapódtak az ajtók, néhány akváriumból kilocs­csant a víz. Nem tartott soká­ig a váratlan természeti jelen­ség, 3 perc múlva megszűnt a remegés. Sokan szaladtak az ablakokhoz, telefonáltak ijedtükben a hatóságoknak. A földrengés epicentruma Jugo­szláviában, Belgrád mellett volt, de a lökéshullámokat egész Magyarországon lehe­tett érezni. A legintenzíveb­ben azonban a délen fekvő városokat, így Szegedet és Pécset érintette a földmoz­gás. Az esetet szerencsére megúsztuk egy kiadós riada­lommal, a szegedi rendőrka­pitányság és a tűzoltóság tá­jékoztatása alapján sem sze­mélyi sérüléssel, sem anyagi kárral nem járt a földrengés. Az ötvenes évek közepéig a JATE Éghajlattani Tanszé­kén is működött szeizmográf, ám a műszert elszállították, zetközi tudományos hírnevet szerzett matematikai dolgo­zataival és könyveivel, me­lyeket több nyelvre lefordí­tottak. Számos magas rangú kitüntetés - akadémiai arany­érem, Kossuth-díj, több álla­mi és kormánykitüntetés ­birtokosa, külföldi akadémi­ák tiszteletbeli tagja, több egyetem díszdoktora. Egye­temétől és városától is szá­mos elismerést kapott: Sze­ged város díszpolgára, a Sze­gedért Alapítvány első fődí­jasa, a József Attila Tudomá­nyegyetem díszdoktora. Szőkefalvi-Nagy Béla professzort tegnap elsőként Császár Akos, az MTA Ma­tematikai Osztályának elnöke köszöntötte. Mint mondta, a szeretett mester nemcsak a magyar tudományosság büsz­kesége, hanem a nemzetközi így szerdán Makra László egyetemi docens csak becs­léssel nevezte a Richter skála szerinti 4-es erősségűnek a földmozgást. Érdekes egyéb­ként, hogy a sokat szidott pa­nelházak jobban tűrik a gyen­gébb földrengéseket, hiszen amíg a téglaépületeken haj­szálrepedések keletkeznek, addig a betonlapos vasbeton­szerkezetű házak rugalmasan viselkednek. Magyarországot nem veszélyeztetik a földren­gések, ráadásul az országon belül kedvezőbb a helyzete az Alföldnek, ugyanis a ho­mokos talaj csillapítja a lö­késhullámokat - mondta Makra László. Magyarországon a Ma­gyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervató­matematikatudomány vezető egyénisége is. A tény, hogy 1945 óta az Akadémia tagja bizonyítja, hogy igen fiatalon kiemelkedő eredményeket ért el a funkcionál analízis terén. Az osztályelnök megköszön­te Szőkefalvi-Nagy pro­fesszornak azt az áldozatos munkát, amelyet a III. osz­tály élén végzett. - Akkori­ban egy osztályban voltak a matematikusok és a fiziku­sok, így vezetőjüknek ko­moly diplomáciai érzékre volt szüksége - mondta. Ezután Hatvani László akadémikus, a Bolyai Intézet vezetője hajtott fejet egykori professzora életútja előtt. A formális köszöntés helyett fontosnak tartotta megkö­szönni mindazt, amit Szőke­falvi-Nagy Bélától kaptak ta­nítványai és munkatársai. riuma Budapesten, Sopron­ban, Budapesten, Gyulán és Piszkéstetőn működtet föld­rengésjelző állomásokat ­tudtuk meg az intézet honlap­járól. A földrengéssel kap­csolatban intenzitásról és magnitúdóról beszélnek a szakértők, előbbi a földren­gésnek egy adott helyen az emberekre és az építmények­re gyakorolt hatását jellemzi - értékét a 12 fokozatú Mer­calli-skálán jelzik -, míg a magnitúdó értékét a földren­gés során felszabaduló ener­gia határozza meg. Ez utóbbi jellemzésére szolgál a Rich­ter-skála, melynek elméleti­leg alsó és felső határa nin­csen, azonban a gyakorlatban nyilván létezik egy érték, melynél nagyobb földrengés Hallgatóként előadásain, sze­mináriumain - melyeket mindig megtartott, ha esett, ha fújt - a tudást, később, kollégaként a matematikai beszéd és írás képességét kapták. A tanítás mellett em­beri példájával nevelt is, olyan mértéket jelentett és je­lent, amely segít eligazodni a matematika és a matematikán kívüli világban. - Szőkefalvi­Nagy professzort hívták a vi­lág legelismertebb matemati­kai központjaiba, ám ha ment is, sokáig soha nem maradt. Hosszabb időre nem hagyta el Magyarországot, Szegedet és minket - mondta Hatvani László. A köszöntők után kollégái tudományos előadásokkal tisztelegtek a kiváló matema­tikus előtt. K. G. nem fordulhat elő. A legna­gyobb földrengések magnitú­dója 9, míg egy asztalról le­eső tégla által keltett föld­mozgás magnitúdója körül­belül -2. A növekedés nem li­neáris, hiszen ha egy rengés magnitúdója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor 30-szor több energiát szaba­dít fel. Magyarországon a legerősebb rengés Komáro­mot sújtotta 1763. június 28­án, amikor a 6-os magnitúdó­jú rengés a város egyharma­dát elpusztította és 63 ember ölt meg. Hazánkban eddig Berhida, Dunaharaszti, Kecs­kemét, Eger. Komárom és Várpalota lakói élhették át a legtöbb földmozgást. Bár mi békés területnek számítunk, szomszédainkról ez nem mondható el, hiszen a Dinári­hegység és a Keleti-Kárpátok alatt húzódó törésvonal miatt gyakoribbak és intenzíveb­bek a földmozgások Jugo­szláviában, Horvátországban, Románia keleti és Görögor­szág déli, nyugati felén. Szakemberek szerint erős földrengés esetén mindössze egy biztonságos tartózkodási hely létezik: a szabad ég alatt. Persze pont a földmoz­gás idején nem tanácsos épü­letekből ki- és beszaladni, ilyenkor a lakáson, házon be­lül jobb minél távolabb lenni az ablaktól, könyvespolctól, s menedéket keresni az asztal vagy az ajtókeret alatt. T. V. Díjazott érettségik • Munkatársunktól A magyar nyelv védelmé­ért kezdeményezte hat éve a legszebben, legszabatosab­ban fogalmazó diákok meg­jutalmazását Pásztor Berta­lan, a dunaújvárosi Széche­nyi István Gimnázium ma­gyartanára. Minden középis­kola az aktuális érettségi dolgozatok közül kettőt küldhet be, amelyet egy sza­kértőkből álló zsűri vélemé­nyez. Évente tíz dolgozatnak ítélik oda a legszebb fogal­mazásért járó díjakat. Idén két szegedi tanuló szerzett elismerést munkájával: Toldy Andrea, aki az első tíz legszebben fogalmazó diák közé jutott be és Kübeki Ka­talin, aki különdíjat nyert. Mindketten a Radnóti Mik­lós Kísérleti Gimnázium érettségizői voltak, a vizsgá­ra dr. Galbács Zoltánné és Mari Kálmánné készítette fel őket. Centenáriumi énekkar • Munkatársunktól A Radnóti Miklós Kísér­leti Gimnázium centenáriu­mára alakult énekkar és Joó Ete karnagy várja a régi kla­uzálos-radnótis énekkaros tanárok és diákok jelentke­zését. Érdeklődni lehet min­den hétfőn és szerdán 17 és 19 óra között a Juhász Gyula Művelődési Központban. Madéch-évfordvló • Munkatársunktól A Madách Imre Általános Iskola 1950. előtt végzett ta­nulói, és egykori tanárai je­lentkezését várja a fennállá­sának 125. évfordulójára ter­vezett ünnepségre. Október 12-éig az iskola címén (Ma­dách u. 20.) lehet jelentkezni. Martin Woods kiállítása • Munkatársunktól Martin Woods festő- és grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás október 2-án 16.30 órakor a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. Martin Woods 1997-óta él Szege­den, tagja a Magyar Alko­tóművészek Országos Egye­sületének. Szegeden nyíló ki­állításának anyagában a posztmodern környezet sza­badságát használja fel, a léte­zés és észlelés formáit a kü­lönböző technikák, stílusok összeolvasztásával érzékelte­ti. Friss témaként jelenik meg nála a magyar alföld ábrázo­lása. Martin Woods tárlatát Pataki Ferenc festőművész nyitja meg, közreműködik: a szegedi konzervatórium kla­rinétegyüttese. Szakmai konferencia • Munkatársunktól Gyakorlóiskolai igazgatók számára tudományos konfe­renciát rendez ma és holnap a Ságvári Endre Gimnázium. Ma 15.30 órától a Ságvári gimnáziumban a továbbkép­zésről tartanak tájékoztatót Sári Lajos és Lóránt Ferenc, az Országos Pedagógus To­vábbképző Központ munka­társai. Pénteken 15 órától Környei László helyettes ál­lamtitkár, 16 órától a Soros Alapítvány főosztályvezető­jének, majd 16.15-től dr. Nagy József professzor, az Országos Vizsgaközpont ve­zetőjének előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők. r?i a hét kérdése Hogyan élte át a földrengést? M Dr. Bánsági Ferencné, Hajnal Magdolna, Kormos Ferenc. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Kilengtek a tízemeletesek, megmozdult a talaj Riadalmat okozott a földmozgás Földrengések „toplistája // A legerősebb földrengések Magyarországon Epicentrum Idő Magnitúdó Kecskemét 1911. július 8. 5.6 Ostoros 1925. január 31. 5.0 Dunaharaszti 1956. január 12. 5.6 Berhida 1985. augusztus 15. 4.7 A világon Epicentrum Idő Magnitúdó Áldozatok száma Lisszabon 1755. november 1. 8.7 70000 Ássam 1897. június 12. 8.7 1500 Alaszka 1964. március 28. 8.6 131 Chile 1960. május 22. 8.5 5700 (Forrás: MTA GGK1 Földrengésjelző Obszervatórium honlapja)

Next

/
Thumbnails
Contents