Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-26 / 250. szám

HÉTFŐ, 1998. OKT. 26. A HELYZET 7 „Befektetni pedig szükséges... ­- ...mozgásban a Cenzor." CENZOR ÉRTÉKPAPÍR Rt. SZEGED • A bal ostyái sztori Építs magadnak kultúrházat! A balástyai kultúrapár­tolók 1700 órát dolgoztak azért, hogy újra legyen mozi a faluban. Ez volt a művelődési ház felújításá­nak első üteme, augusz­tusban indult a vetítés és azonnal elkezdődött a második ütem: a volt könyvtár helyiségeinek átalakítása a művészeti is­kola céljaira. Október 3­án egy kicsit ünnepelték magukat azok, akik in­gyen dolgoztak addig: megnéztek egy filmet és megvacsoráztak a félig megújult házban. Követ­kezik a klub rendbe hozá­sa... Micsoda egy ország ez! ­fakad ki egy Esztergályos Ká­roly-filmben a Pestre csöppent svájci diplomata. A költők folyton politikust játszanak, a papok, tanítók népvezérek lesz­nek... Balástyán a 30-as évek­ben a pap meg a tanító minden követ megmozgatott, hogy le­gyen egy épület a faluban, ahol összegyűlhet a nép, szórakoz­hat és okulhat. Megépült a Ka­tolikus Ház. Volt benne szekré­nyes könyvtár, az udvaron kug­lipálya. A nagyteremben hol báloztak, hol gyűléseztek. Az államosításkor a Katolikus Házból művelődési ház lett, igazgatója Makóról került, Kiss Istvánnak hívták. Nyughatatlan ember volt, mégis egy híján há­rom évtizedig szolgálta a falut. Tevékeny, elszánt, lehetetlent nem ismerő, újító alkata miatt sok baja volt a világgal, mégis, ahogy teltek az évek, valóságos legendárium szövődött szemé­lyisége köré. És még valóságo­sabb, tevékeny csoportok: a fa­lu apraja-nagyja talált magának értelmes elfoglaltságot a kö­zösségek házává alakított „művházban". A sajnálatosan korán el­hunyt Kiss István özvegye, Kissné Iliin Klára könyvtáros volt Balástyán, jelenleg az ön­kormányzat információs havi lapját, a Balástyai Újságot szerkeszti. - Nem tudtam nézni, mi­lyen állapotok uralkodnak ab­ban a házban, amely évtizede­kig tényleg a művelődést szol­gálta. Két évvel ezelőtt azt ta­láltam javasolni a képviselők­nek, hogy kérjük meg a balás­tyaiakat, segítsenek rendbe hozni az épületet. Bár nem di­vatos ez a szó, de nem tudok mást: társadalmi munkára gon­doltam. Nyilván nem vettek komolyan, nem fogadták el az ötletet. - Milyen állapotok uralkod­tak a házban? - A képviselő-testület 1993-ban úgy döntött, hogy vállalkozásba adják ki a műve­lődési házat. Egy szegedi vál­lalkozóval kötöttek szerződést, aki évi 800 ezer forintot ka­pott, hogy működtesse az in­tézményt. Fura egy szerződés volt. mint utóbb kiderült, hi­szen az önkormányzat pusztán azt kötötte ki, hogy heti egy mozielőadás legyen... Három év múlva, a szerződés lejárta­kor még a hiányzó berendezési tárgyakat sem tudták számon­kérni a vállalkozón, mert nem volt leltárfv az irattárban. Ez­után egy kiskunfélegyházi diszkós bérelte a kultúrházat, s amikor elment, nem állította vissza a helyiségek eredeti ál­lapotát. Az összes falburkola­tot és a menyezetet királykékre festette, a parkettára bontott téglából ivópultot épített, le­szerelte a színpad függönytartó vasszerkezetét. A bérbeadás idején a mozigépekből eltűntek az optikák, a nézőtérről pedig 150 darab szék. A könyvtároson kívül má­sok is akadtak Balástyán, akik szerették volna, hogy ismét le­gyen művelődési ház a lepusz­tult diszkó helyén. Aláírásokat gyűjtöttek, magánalapítvány létrehozását tervezték, de köz­ben a polgármesterrel. Nagy Sándorral is tárgyaltak, aki hajlott egy közalapítvány létre­hozására. így érte őket a tör­vény, amely az önkormányza­tok számára közművelődési feladatokat ír elő. Az 1998-as költségvetésben 1 millió 500 ezer forint állt rendelkezésre a művelődési ház felújítására és működtetésére. - Világos volt, hogy ez na­gyon kevés - meséli Iliin Klá­ra. - Meg kellett volna venni a hiányzó berendezési tárgyakat a mozi újraindításához és telje­sen felújítani a ház más helyi­ségeit. Közben sikerült tető alá hozni a Balástya község Köz­művelődéséért és Fejlődéséért Közalapítványt, amelynek a kuratóriumi elnökévé válasz­tottak. Eldöntöttük, hogy az egész lakosság segítségét kér­jük. Részint pénzadományo­kat, másrészt társadalmi mun­kát. Összesen 28 mester vég­zett szakipari munkákat, a se­gítők, 101-en dolgoztak, ez összesen 1700 munkaóra... Új­jávarázsolták a nagytermet, a színpadot, az előcsarnokot, a mozi irodáját, a pénztárfülkét és a leendő trafik helyiségét. Augusztus 2-án megvolt az el­ső - ingyenes - vetítés, amely­re a falu minden lakóját meg­hívtuk. Kőműves-, víz- és gáz­szerelési munkákra, festésre, burkolásra volt szükség a régi könyvtár helyiségeiben, ezt is sikerült elvégezni. Most követ­kezik a klub rendbe hozása. - Elégedett? - Nem ez a jó szó. Utólag megmondhatom, magam sem hittem volna, hogy manapság valóban létezik még ilyesfajta önzetlenség és összefogás. De hát láttam, a saját szememmel! Az az igazság, hogy a balás­tyaiak olyasmit vittek véghez, ami visszaadja az ember hitét ­a többiekben. Nem azt monda­nám, hogy elégedett vagyok; egyszerűen örülök az örömük­nek. S. E. Kissné Iliin Klára: Nem hittem volna, hogy létezik még összefogás... (Fotó: Miskolezi Róbert) 'Mn. Löffler Tibor: „Hiba, hogy a társadalomtudósok se tárják föl a pártok mögötti érdekcsoportokat." (Fotó: Miskolezi Róbert) • Jó/ ha a politikus és a polgár problémája ugyanaz Mi a győztes Achilles-sarka? 15 milliárd forint feletti napi részvényforgalom mellett, újabb 2 százalé­kot emelkedett a Buda­pesti Értéktőzsde mérté­kadó indexe az elmúlt hé­ten. A leglikvidebb papírok kö­zül kiemelkedett a TVK el­múlt heti szereplése, 3926 üz­letkötés mellett közel 13 szá­zalékos áremelkedést ért el. A vegyipari társaság papírja több mint 50 százalékkal emelkedett az elmúlt négy hétben, s ki tudja, mi jön még ezután. Az utóbbi idők másik sztárrészvénye, a Richter ki­sebb visszaesést szenvedett el, de az egy hónappal ezelőtt vá­sárlók már több, mint 60 szá­zalékos hasznot könyvelhet­nek el. A BUX október 8-tól fo­lyamatosan nyolc napon át tartó 970 pontos (25%) emel­kedése számszakilag szinte megegyezik az amerikai Dow Jones-mutató hasonló idő­szakban elért 985 pontjával (13%), jelentős különbség György, a jegybank elnöke a Parlament költségvetési bizott­ságában. Az elnök szerint jövő év végére elérhető az egy szám­jegyű infláció. A jelek szerint megállt a külfölditőke-kivonás, ami érzékelhető a bankközi és az állampapírpiacokon is, utób­binál a hozamok lassú csökke­nése jelzi a külföldi érdeklődés visszatérését. Komoly esélyünk van a nagybefektetők tőzsdei megjelenésére is. Az elkövetkező hetekben jelennek meg a tőzsdei cégek harmadik negyedéves gyorsje­lentései. Elemzők szerint nagy meglepetések nem várhatók, stabil teljesítményről szóló hí­reket várnak a MOL, a Matáv, a TVK és a Borsodchem eseté­ben, míg a vesztesek oldalán az oroszországi válság áldoza­tai, a gyógyszergyárak és a Graboplast lehet. Az utóbbi idők kedvező piaci hangulata talán több teret enged a funda­mentális híreknek, amelyek kedvező esetben segíthetnek az alulárazott részvények fel­emelkedésében. Simády Béla Megtörtént, föllélegez­hetünk. Túl vagyunk a helyhatósági választáson is, hamarosan megala­kulnak az új önkormány­zati testületek. De mi e választás tanulsága a polgár és a politikus szá­mára? Mire számíthatunk az elkövetkező négy esz­tendőben? Erről beszél­gettünk Löffler Tiborral, a JATE Politológia Tanszé­kének adjunktusával. 9 Szegeden a választásra jogosult állampolgárok 32,18 százaléka járult a szavazóurnákhoz. Ez az arány kisebb, mint a me­gyei 40,2 vagy a 47-48 szá­zalékos országos átlag. Mi az oka a szegedi jelenség­nek? - Az önkormányzati válasz­tások tétjét nem érezték a pol­gárok. Ami a politikai szerep­lőkön, s azon múlott, hogy nem volt polgárközeli az ön­kormányzat működése. 9 A párthovatartozás vagy a személyiség dominált a polgármester-választáskor? - A kisvárosokban, falvak­ban a jelöltek közötti válasz­táskor inkább a személyiség. A nagyobb városokban elsősor­ban a pártok mögötti és az ak­tívabb polgárok mentek el sza­vazni. Szegeden figyelemre méltó, hogy az első két, pártje­lölttel szemben a személyisé­get keresők a markáns vélemé­nyével föltűnő jogászpro­fesszorra voksoltak, aki a har­madik helyen végzett. 9 Mi az üzenete annak, hogy a szegedi választáson a legtöbb voksot összegyűj­tő polgármesterjelölt is az érvényes szavazatoknak 39, az összes választópolgár­nak pedig 12 százalékát ra­gadta meg? - Ez az összehasonlítási pont az Achilles-sarka a min­denkori győztesnek. Támadási felület lehet. Éppen ezért nagy kérdés, milyen a győztes - le­gyen szó miniszterelnökről, polgármesterről vagy képvise­lőről - szerepfelfogása. A győztesnek fel kell térképez­nie, hogy a nem reá eső voks, ellenszavazat-e vagy egy má­sik elgondolás támogatását je­lenti-e. Tehát, hogy a győztes magáévá tudja-e tenni verseny­társai programjának egyes ele­meit - arra gondolva, hogy a város vagy a választókerület egészének polgárságát képvi­Értékpapír Forgalom Előző' heti Heti Változás milliárd Ft záróár záróár % seli, vagy éppen ellenkezőleg, csak saját programjára képes és akar koncentrálni, annak megvalósításához keres embe­reket. • Jó vagy mindegy, ha az önkormányzat összetétele harmonizál a kormányé­val? Jó vagy mindegy, ha egy polgármester ország­gyűlési képviselő, vagy ­mint Hódmezővásárhelyen - ezek mellett még a me­gy egyűlés tagja is? - A település szempontjá­ból „szerencsés" a kormá­nyéhoz illeszkedő fölállás, mi­kor a polgármester mozgósít­hatja kapcsolatrendszerét, teret kaphatnak a kijárós típusú or­szággyűlési képviselők. Ám mindig nagy kérdés, az intéz­ményesen kézenfekvő lehető­ségeket a polgármester vagy a honatya személyiségéből faka­dóan képes-e kihasználni. Kér­dés az is, hogyan működnek majd az új közgyűlések: mini parlamentként vagy éppenség­gel képesek összefogni az Or­szággyűlés más-más oldalán ülő pártok helyi képviselői a települési ügyek megoldása ér­dekében, föltéve, ha nem fog­lyai saját szervezetük központ­jának. 9 Mi az oka annak, hogy az önkormányzati választá­son a korábbiaknál sokkal nagyobb számban tűntek föl a különböző civil szer­vezetek? - Politikai tapasztalat, ha a helyi érdekeket egy párt „vál­lalja föl", akkor ott feloldód­hat, áldozatává válhat más ér­dekeknek. Egyes alakulatok pedig egyfajta fedőszervezet­ként azért jöttek létre, mert „kényelmetlennek tűnt" egy párt támogatása. Ugyanakkor ezek a szervezetek - akaratuk ellenére is - pártosodnak, be­tagozódnak egy pártpolitikai erőtérbe, ahol - elnevezésük­től függetlenül - pártként játsszák szerepüket, legfel­jebb annyi különbséggel, hogy nem lesz országos füg­gőségük. 9 Mi az oka annak, hogy míg a polgármester-, a képviselőválasztás fontos, addig a megyei közgyűlés vagy a kisebbségi önkor­mányzat tagjaira való voksolás lényegtelennek tűnik a polgár szempont­jából? - Általános tapasztalat, hogy a polgármester szerepé­nek nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak, mint amekkora befolyással rendelkezhet, hi­szen a település életét érintő döntések jó részét a Parla­ment és a kormány, kisebb hányadát az önkormányzati testület hozza. A megyei köz­gyűlések a pártok számára je­lentősek, ugyanis ezen ke­resztül szondázzák az állam­polgári bizalom alakulását a parlamenti választást követő­en. De a helyi elitek is átlát­ták a megyei közgyűlésnek a régió kialakulásában játszott szerepét, ezért a korábbinál nagyobb számban nyomultak e testületbe. Kakukktojásnak a kisebbségi önkormányzatok választása számít, hiszen azok is szavazhatnak, akik egyik nemzetiséghez vagy et­nikumhoz sem tartoznak. De legitimációs válságot jelent­het, hogy a többség szavaz a kisebbség önkormányzatára, ami elfedi e testület kisebbsé­gen belüli támogatottságát. • Kell-e, s ha igen, ho­gyan kell törődni azokkal, akik nem éltek választójo­gukkal? - Különösen egy polgár­mester és egy önkormányzati képviselő számára tanulságos felmérni a nem, illetve másra szavazók preferenciáit. A tá­volmaradás oka lehet, hogy a polgár elégedetlen az orszá­gos politikával, azt nem ké­pes leválasztani a helyi ügyek alakulásáról. Aztán: a telepü­lési közösségtudat kialakulá­sával arányos a helyi közélet­ben való részvétel aktivitása. 9 A hatalomváltással megjelennek-e új érdek­csoportok? - Minden pártnak változik érdekcsoportja aszerint, ha­talmon vagy ellenzékben van. A magyar társadalomtudo­mány és a sajtó egyik gyen­géje, hogy a pártok mögötti érdekeket nem tárja föl. En­nek oka a tudósok és az új­ságírók kiszolgáltatott hely­zete. Jogi probléma vagy visszaélés esetén fölszáll a köd, de csak részben, ugyanis ilyenkor egyik párt a másik érdekcsoportjának leleplezé­sére tesz kísérletet. Nyolc év­vel a rendszerváltás után is kiszolgáltatottak a magyaror­szági pártok a különböző ér­dekcsoportoknak és az önje­lölteknek, aminek oka, hogy rendezetlen a pártok állami finanszírozása, amely éppen a pártok anyagi kiszolgáltatott­ságát hivatott ellensúlyozni. 9 Most, hogy a választási hullámok elcsitultak, mi­re számíthat az átlagem­ber, mit csinálnak a pár­tok? - A helyi politikusok szá­mára is csak négyévente fon­tos a polgár, mikor a szavaza­tát meg akarják szerezni. Két választás között a másik poli­tikai szereplő hiteltelenítése a lényeges. A kulisszák mögött nem minden a polgárért törté­nik! Kulcskérdés, milyenek a döntések, abba a pártok be tudják-e csatlakoztatni kon­cepciójukat és a mögöttük álló csoportok érdekeit. Ugyank­kor egyáltalán nem mindegy, hogy az állampolgárok és a politikusok által megoldandó­nak tekintett problémahalmaz mennyire esik egybe. Újszászi Ilona 9 A Cenzor Értékpapír Rt. jelenti az értékpapírpiacokról Nyolc nap - 970 pont A tizenkilenc részvény adataiból számított BUX-index és a „Blue Chip"-ek változását tartalmazza az alábbi táblázat. Matáv 14,27 998 1020 2,2 TVK 12,27 2080 2350 12,98 MOL 21,00 4075 4240 4,05 Démász 0,26 11 850 12 300 3,8 Richter 4,22 7950 7750 -2,52 Borsodchem 1,06 3930 4100 4„33 OTP 5,35 6250 6210 -0,64 Graboplast 0,74 1280 1530 19,53 Rába 0,78 1620 1700 4,94 Pick 0,47 7505 7500 -0,07 Égis 0,83 4010 3515 -12,34 BUX 4590,09 4711,5 2,65 azonban, hogy míg a New York-i index 8452 pontos pénteki záróárával alig 10 szá­zalékkal marad el mindenkori rekordjától, addig a miénk... Mindenesetre a tőzsdék je­lenlegi hangulata biztatónak tűnik, a Nikkei-index Tokió­ban átlépte a 14 000 pontos határt, az orosz RTS közel 10 százalékot emelkedve 60,42 ponton végzett. Az európai vezető tőzsdé­ken - élén a londoni kereske­déssel - az utóbbi idők emel­kedései után, a piacok nagy volatilitását is figyelembe vé­ve, sok részvényes a felhal­mozott nyereség realizálása mellett döntött, így a megnö­vekedett eladói oldal kissé korrigálta az árakat, s ezzel együtt az indexek értékét is. Rövid távon a BÉT-en is érez­tetheti hatását a „profitta­king", a hosszú emelkedési szakasz után elkerülhetetlen­nek tűnik némi korrekció. Hosszú távú gazdasági nö­vekedést jósolt Surányi

Next

/
Thumbnails
Contents