Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-26 / 250. szám

HÉTFŐ, 1998. OKT. 26. BELFÖLD 3 Felújított székesegyház • Vác (MTI) Több éves munka eredmé­nyeként felújították a váci székesegyház épületét, ame­lyet szombaton ünnepélyes szertartás keretében megáldott Karl-Josef Rauber címzetes érsek, pápai nuncius. A szer­tartáson részt vett Keszhelyi Ferenc, váci püspök. A szé­kesegyház 1761 és 1777 kö­zött épült gróf Migazzi Kris­tóf bécsi érsek, váci püspök kezdeményezésére, Oswald Gáspár építész irányításával. A város történetében ez volt a harmadik székesegyház épí­tés, miután a tatárok, majd a törökök a templom elődjeit le­rombolták. Laktanyaavató • Szigetszentmiklós (MTI) Új tűzoltó laktanyát avat­tak Szigetszentmiklóson. Az 500 millió forintos beruházás­hoz a helyi önkormányzat ajánlotta fel a területet. A két­szintes épületben 59 tűzoltó teljesít szolgálatot, a legkor­szerűbb számítógépes infor­mációs rendszer ad munká­jukhoz segítséget, s részben megújult a tűzoltó-autópark is. Ezentúl két új Mercedes tí­pusú nagy teljesítményű fecs­kendővel felszerelt autóval in­dulhatnak a riasztáshoz a tű­zoltók. Zsebeházi-nap • Tengőd (MTI) Zsebeházi Istvánra, Kos­suth Lajos huszárkapitányára emlékeztek a Somogy megyei Tengődön. A hagyományok ápolása, a forradalmak, sza­badságharcok és háborúk hő­sei előtti tiszteletadás vezette a Történelmi Lovas Egyesüle­tet, amikor immár másodszor megrendezték a Zsebeházi na­pot. A korhű öltözetben dí­szelgő lovasbandérium és a falu lakossága megkoszorúzta Zsebeházi István sírját, majd a település I. és a II. világhábo­rúban elesett katonáinak sí­remlékénél Homoki János a Honvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára mondott beszédet. Családi tragédia • Győr (MTI) Engedély nélkül tartott sö­rétes puskájával agyonlőtte fe­leségét, majd önmagával is végzett szombaton délután Győrött egy 46 éves férfi. A család Újvárosi házában tör­tént tragédiát veszekedés előz­te meg. Az emberölésnek szemtanúja volt a házaspár 13 éves gyermeke. Ő hívta ki a mentőket is. Világháborús emlékmű • Zagyvaróna (MTI) Emlékművet állíttatott a II. világháborúban elesettek ne­vének megörökítésére Zagy­varóna lakossága. A kegyele­ti helyet vasárnap avatták fel. Az emlékműállítást Tóth Sándor helyi plébános kezde­ményezte, s csaknem egy esztendeig tartott, amíg sike­rült az áldozatok hiteles név­sorát összeállítaniuk. A kato­likus egyházközség szándé­kát támogatta Salgótaiján ön­kormányzata - melyhez ma a hajdan önálló település tarto­zik -, s adakozott az 1800 lelkes helység lakossága is. Az ünnepi szentmise után az emlékhelyet elborították a kegyelet virágai. Kolbászfesztivál - csabai mádra • Békéscsaba (MTI) Immár második alka­lommal rendezték meg Békéscsabán a csütörtök­től vasárnapig tartó csa­bai kolbászfesztivált, amelyen az idén is részt vett Orbán Viktor minisz­terelnök. A szervezők azt kívánják bizonyítani, hogy a Békésben évszázados népi hagyomány­ra visszatekintő, s a 90-as évek elejére majdnem veszen­dőbe ment csabai kolbászké­szítésnek nem csak tradíciója, hanem jövőre is van. A Horváth utcai sportpá­lyán sátorerdő várta mindazo­kat, akik valamilyen formá­ban kötődnek a „csabai csí­pős" kínálta gasztronómiai él­ményhez. A fesztivált egy­szerre jellemezte a hagyomá­nyok ápolása és a korszerű termelési gyártási eljárások bemutatása. így a helyi hagyományőrző szervezetek közreműködésé­vel a nyitás napján még bírót is választottak, aki „felelős" volt a rendezvény lebonyolí­tásáért. Aki disznótorban kí­vánt vendégeskedni szomba­ton délelőtt megtekinthetett egy igazi „csabai" disznóvá­gást, este pedig megkóstolhat­ta az elkészült étkeket. A ren­dezvénysorozat fénypontjá­nak számító kolbászkészítő versenyen mintegy 100 csa­patban mérkőztek meg egy­mással a legjobbak. A verseny illusztris részt­vevője volt Orbán Viktor mi­niszterelnök, aki tavaly párt­elnökként mutatta be a csa­A csabai kolbászfesztivál 40. számú csapatában a rangidős böllér, Prisztavok Mátyás megbeszélte a tennivalókat Orbán Viktorral. (MTI Telefotó) baiaknak kolbászkészttési tu­dományát. Szombaton délután a kormányfő a helyi erők se­gítségét igénybe véve ismét indult a versenyen. Mielőtt munkához látott, „csabai módra" pálinkával köszöntet­te versenytársait és a több ezer nézőt. A kolbászkészítő versenyt a Békéscsaba melletti Újkí­gyós nagyközségben élő Bánszki János és csapata nyerte. Ők vették át a Pap Já­nostól, Békéscsaba polgár­mesterétől az 50 ezer forintos első díjat és az azzal járó ma­lacot. A zsűri számtalan kü­löndíjat is kiosztott. Ezek egyikét, egy csüngős hasú vi­etnami malacot, a 40. számú csapat kapta, amelynek tagja volt Orbán Viktor miniszter­elnök is. Erről a malacfajtáról az MTI érdeklődésére a szer­vezők elmondták, hogy úgy­nevezett dfszmalac, azaz leg­feljebb 40 kilogrammosra ér­demes hizlalni, s utána egybe­sütve tálalni. • Csongrád (MTI) Egybehangzó megerő­sítést nyert a mai fóru­mon is, hogy a Duna-Ti­sza-közi csatorna megépí­tése sokáig nem halogat­ható - szögezte le szom­baton, Csongrádon Le­zsák Sándor. A Magyar Demokrata Fó­rum elnöke rámutatott, hogy e beruházás gondolata már több mint 150 évvel ezelőtt megfo­galmazódott, és szükségessé­gét támasztja alá minden ezzel kapcsolatos kutatás is. Hang­súlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetés lehetőségei kor­látozottak, és meg kell érteni, hogy elsőbbséget kell kapni a Duna-hidaknak, így a szek­Alföld-program, Lezsák Sándorral szárdi Duna-htd megépítésé­nek. Az MDF elnökének kez­deményezésére az Alföld­programmal kapcsolatban im­már ez a harmadik tanácsko­zás, amelyre Tiszaug és Já­noshalma után Csongrádon került sor. A térség önkor­mányzati vezetői és képvise­lői, vízügyi, közlekedési, kör­nyezetvédelmi, mezőgazdasá­gi szakemberei egyaránt úgy vélték: a keleti országrész fel­zárkóztatását segítő hosszabb távú Alföld-program végre­hajtására a különböző tárcák tevékenységét összehangoló önálló programirodára és kor­mánybiztosra van szükség. Lezsák Sándor megítélése szerint e kormányközi intéz­mény felállása legkséőbb jövő év májusára megtörténhet. Sárossy László, volt FM­államtitkár, az MDF agrársza­kértője - több más felszólaló­hoz hasonlóan - azt fogalmaz­ta meg, hogy az Alföld népes­ségmegtartó erejének legfon­tosabb szegmense a mezőgaz­daság. A 750 ezer hektárnyi terü­let több mint kétharmada me­zőgazdaságilag hasznosított ­mutatott rá, és az országos 12 százalékos átlaghoz képest eb­ben a régióban az aktív mun­kavállalók 38 százaléka él az agrárgazdaságból. A párt agrárszakértője a Duna-Tisza közi csatornáról szólva leszögezte: bár a beru­házás legfőbb haszonélvezője a mezőgazdaság lenne, még­sem szabad a megépítés terhét az agrárgazdálkodókra rakni. Politikai döntés szükséges ah­hoz - mondta -, hogy a kor­mány milyen módon képzeli el az Alföldön élő, több mint 700 ezer ember jövőjét, s ugyanilyen határozat szüksé­ges a csatorna központi támo­gatásához is. Az ifjú szocialisták gyűlése • Budapest (MTI) A magyar lakosság 80 százaléka rosszabbul jár majd a közterhek és a jövedelmek kormány által javasolt átcsoporto­sítása következtében ­mondta Kovács László, az MSZP elnöke az Ifjú Szocialisták Mozgalom szombaton Budapesten tartott IV. országos gyű­lésén. A szocialista pártvezető véleménye szerint a kabinet az általa tervezett 13-14 szá­zalékos nyugdíjemeléssel - a törvényes 20 százalék he­lyett - mintegy 50 milliárd forintot kíván megtakarítani a költségvetés számára. Ez az elgondolás sérti a jogbiz­tonságot és idegen az alkot­mány szellemiségétől - tette hozzá. Utalt arra is, hogy a kormány új személyi jövede­lemadó táblája a magasabb jövedelműeknek kedvez, és egészében tekintve az adó­terhek 0,2 százalékkal emel­kednének a jövő évben. Kovács László a Fidesz választási programpontjai­nak eddigi teljesítéséről szólva elmondta, hogy azok jelentős része üres választási fogás, és csúsztatás, amely vagy megvalósíthatatlan célt tűzött ki, vagy olyat, ami lé­nyegében már megvalósult. Gyakori az is, hogy a sokat emlegetett „megkezdés" nem más, mint a megelőző kormány által elkezdettek folytatása. Az elnök bírálta az új országvezetés hatalom­összpontosítási törekvéseit, a parlament szerepének csök­kentésére irányuló lépéseket, így például azt a tervet, hogy csak háromhetenként tartsa­nak plenáris üléseket. Kritikusan szólt a médiára gyakorolt kormányzati nyo­másról, a nehéz anyagi hely­zetben lévő közszolgálati rá­dió és televízió zsarolásáról. Mindennek eredményeként a kabinet az említett médiu­mok műsoraiban példátlanul magas, több mint 80 százalé­kos jelenlétet kényszerttett ki - mutatott rá Kovács László. Ennek az útnak a vé­gén - ha eljut odáig ez a kor­mány - egy szociálisan érzé­ketlen, az emberek napi gondjaival szemben teljes közömbösséget tanúsító te­kintélyuralmi rendszer áll ­jegyezte meg a pártelnök. A szocialisták előtt álló feladatok közé sorolta a szo­ciáldemokrata jövőkép és az ennek megfelelő stratégia ki­dolgozását, a párton belüli demokrácia erősítését, a nyi­tást a fiatalok, a nők és az értelmiség felé. Az elnök vé­leménye szerint az MSZP­nek mozgalmi, valamint a médiában hatékonyan és sta­bilan jelenlévő párttá kell válnia. Kiss Péter ügyvezető al­elnök szerint a szocialista párt akkor tud modernizá­lódni, ha képes lesz a ki­sebbségi gondolatokat meg­óvni annak érdekében, hogy azok igazságuknál fogva ér­vényesülhessenek az MSZP­n belül. Földes György, az orszá­gos választmány elnöke úgy vélekedett: ahhoz, hogy a szocialisták önmagukban al­ternatívát jelentsenek a kö­vetkező országgyűlési vá­lasztásokon a jelenlegi kor­mányzattal szemben, leg­alább a szavazatok 40 száza­lékát kell megszerezniük. Az 1990-ben alapított, je­lenleg 2500 fős taglétszám­mal rendelkező Ifjú Szocia­listák Mozgalma (a már megváltoztatott elnevezés szerint) országos gyűlésén új alapszabályt fogadott el és új tisztségviselőket is válasz­tott. A mozgalom képviselői „showhivatal helyett műkö­dő demokráciát!" címmel nyilatkozatot fogalmaztak meg. Véleményük szerint a hatalom mostani összponto­sítása a független sajtó elleni támadások, az államigazga­tás elfoglalása, valamint a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket sújtó tervek és intézkedések megmutat­ták, hogy a jobboldali kor­mány az MDF szellemiségé­nek foglyává vált. múlt időben Csillagok, kutyaláncon TKjegyvenkét esztendeje, hogy az októberi forradalmárok L V felkéredzkedtek a magyar történelem csillagos egére. Két hétig a magyar szabadságharcról beszélt a világ, miköz­ben idehaza a szovjet tankok gyűrűjében elvérzett a kommu­nizmus leverésére tett első kísérlet A magyarok egyedül ma­radtak. Akkor is, s egyedül vannak azóta is. Nehezen értjük meg az ünnep titkát: ki azért, mert ott volt, ki azért, mert nem élte meg a sorsot végül is nem fordító for­radalmat. Magunk mögött hagytunk egy újabb ünnepet: több mint három évtizednyi hallgatás és hazugság után máig sem tudta elfoglalni méltó helyét 1956 ünnepeink sorában. Az idősebbek sértetten, lehajtott fejjel állnak a kopjafák előtt, a fiatalok pedig mostanáig sem kerültek igazán közel a törté­nelemhez. Nem tudni, a négy évtizednyi agymosás-e az oka, de sok ember életében egyszerű bevásárlónappá silányodott az idénre az ünnep. Több mint ezeréves történelmünket legendák szegélyezik, ötvenhat dokumentumait pedig csak az elmúlt években po­rolták le a történészek. így azután túlzottan is racionális lett ez a nap ahhoz, hogy sokakat megérintsen. Legendák nélkül, pőrén az ünnepel is nehezebb méltón viselni Csillagok let­tünk, kutyaláncon - írta egykor a költő, Ladányi Mihály. Racionálisan ünnepeltünk országszerte. Az elmúlt napok­ban magam is keresztülautóztam az országot: mindenfelé füst gomolygott a kertekben, a vidéki emberek igyekeztek ki­használni, hogy október végén néhány napra kidugta fejét a felhők mögül a nap. Győrben, a nemrégiben átadott Plaza sem kongott ünnepnapon az ürességtől A legtöbb üzlet ki­nyitott: az embereknek ilyenkor akad cseppnyi kis idejük el­költeni pénzüket, bevásárolni az elkövetkezendő hetekre. Az üzlet ma már nem ismeri az ünnepet, a tőke - ilyen értelem­ben - cseppet sem történelmi kategória. Az emlékezés legfel­jebb az esti filmnek szólt, ahol a recski munkatábor kény­szerlakói próbáltak megszökni az embertelen világbóL Natu­rális képsorok keltettek borzalmat az ötvenes évekről A tévé­ben a sárba kiöntött borsószemeket felkapkodó csontsovány elítéltek és a valóságban a luxus bevásárlóközpontban húsz­harmincezerforintos telitalpú cipőt próbálgató tinilányok ké­pe azután elalvás előtt összekavarodott az ember fejében. De miért is kellene pirulnunk emuttt? Negyven évvel később, ha kissé későn is, de magvalósult végre az, amiért apáink, nagy­apáink fegyvert ragadtak. A szégyen helyett örübiünk kellene inkább... M iközben hétfőtől az Interneten is beleolvashatott a világ a magyar szabadságharc eseményeibe, idehaza sokkal inkább a jövő, mintsem a história foglalkoztatta a közéletet A múlt vasárnap lezajlott választások után szinte minden na­gyobb párt győztesnek kiáltotta ki magát: az önkormányza­tokban megszületett az erőegyensúly, újabb négy évig lehet majd csendben dolgozni. Az emlékezés napjai sem feledtették, hogy számolnunk muszáj, amikor a jövőnket kalkuláljuk. A jegybankelnök, Su­rányi György fontos mondai mégsem durrantak igazán az ünnep előestéjén: jövőre már egyszámjegyű inflációval kal­kulálhatunk, az idén pedig várhatóan öt százalékkal nő a magyar gazdaság teljesítőképessége. A főbankárra mintha kevéssé figyeltünk volna az elmúlt héten. Nem tudni, velünk született pesszimizmusunk-e az oka, vagy az emberöltőnyi hazudozások után váltunk ilyenné, de nagyon nehezen fo­gadja be fülünk azt, ami jó. Sokkal nagyobb port vert fel egy kevéssé szívderítő hír: jövőre ismét megfésülik adórendsze­rünket! Kevéssé lesz kócos, hat kulcs helyett csak hármat kell majd figyelnünk, ám cseppet sem csökken az elvonás. Sőt! Az adójóváírás törvénytervezetben szereplő, felezésével" ismét a bérből élőkhöz fordul a kormány: továbbra is nekik, a polgároknak kell majd viselniük a legnagyobb terheket. A több mint húszszázalékos átlagos adóterhelés ugyanis a több­ségre nagyobb fizetnivalót testál az eddigieknél. A gazdaság motorja, a fogyasztás pedig lefékeződhet. Igaz, egyelőre vi­lággazdasági tendenciákra hivatkozva becsülik pesszimistán gazdaságpolitikusaink a jövőre várható hazai fejlődést. Egymillió nyugdíjas aláírására számítanak a szervezők ­az MSZOSZ és a nyugdíjasszervezetek vezetői -, amikor alá­írásgyűjtésbe kezdenek. A hetek óta tartó huzavona az elmúlt héten sem jutott nyugvópontra: a tavaly elfogadott törvény gyors megváltoztatása ugyanis sok nyugdíjas zsebét laposíta­ná az eredeti elképzelésekhez képest, ha a parlamenti erőfö­lényt sikerül érvényesíteni. Korai volt a tavalyi öröm, hogy végre számszerűen is kalkulálhatja jövedelmét az a réteg, amely gyakorlatilag semmilyen válaszlépést sem tudott tenni az elmúlt évek egyetlen megszorító intézkedésére sem. Hírlik, ha eredménytelen lesz az aláírásgyűjtés, akkor „keményebb" fellépésre is elszánhatják magukat az ülősebbek. £ llentmondásos világban élünk. Időről időre mellénk sze­gődik múltunk, s olyankor megpróbáljuk magunkhoz szelídíteni a világot. Az ünnep azonban nemcsak az emléke­zésé, hanem egyre inkább a jövőformálásé is. Mára megis­mertük Recsket, tudjuk, miféle szörnyű megtorlás követte az ötvenhatos forradalmat. Beszélhetünk, mesélhetünk arról, amit évtizedeken át csak suttogva mondhattak ki éjjel a szü­lők, hogy a gyerekek meg ne hallják, ki ne beszéljék másnap az iskolában. Végre tisztán látjuk a múltunkat. Jó lenne ugyanilyen tisztán várni a jövendőt... 0 CLA

Next

/
Thumbnails
Contents