Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

Ismeretlen Zeltánfy-kép Amerikából érkezett adományként egy Szegeden eddig nem látott festmény a múzeumba. (7. oldal) PÉNZ ÉS TECHNIKA Kiké* favorizál a.jMlfalllUi3' oldal) " állományából törölve ^BP^^ ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG SZERDA, 1998. OKT. 21., 88/247. • Amíg nincs csatorna, új aszfalt sincs Gábor Áron mély kátyúja Közel egy évtizede ké­szült el a petöfitelepi Gá­bor Áron utca szilárd burkolata, de az évek során néhol már 10-15 centis lyukak keletkeztek az aszfalton. A teljes fel­újításra a városnak nincs pénze, csak toldozni-fol­tozni tudják a hibákat. A tápéi kiskertek és a gombamód szaporodó családi házak miatt az utat egyre több jármű veszi igénybe, s ezáltal egyre jobban tönkre­megy az utca burkolata - a lakók legnagyobb bánatára. Egy nagyobb esőzés után kész szlalompálya az egész Gábor Áron utca. A gödrök megtelnek vízzel és nem le­het látni milyen mélyek. A kocsik kereke félig eltűnik a kátyúkban, a sofőr meg ab­ban reménykedik, talán nem szenved tengelytörést. Még egy jóízűt káromkodni se mer vezetés közben, mert egy rossz mozdulat, s az em­ber máris leharapta a nyel­vét. - Sajnos az utcánkat használja mindenki kerülő­útnak - panaszolta Ványiné Patkó Gabriella, a Gábor Áron utca egyik lakója. ­Amióta megépültek a tápéi kiskertek, valamint a Nagy­Szilléri Domb és Bencfahát környéki házak, naponta akár száz autó is „keresztül­vergődik" az utcán. A leg­több gondot a teherautók okozzák, kimélyítik a göd­röket, eső után pedig sárral, vízzel terítenek be em­Cigarettaüzérelcet fogott a borkommandó zett mennyiségben. A szor­gosan összehordott füstölni­valót egy határ menti „lera­katba" vitték, ahonnan, ha már a megfelelő tétel össze­gyűlt, nejlonzsákokban Kecskemétre szállították, s ott dobozolták. A „csomagolóüzemben" a borkommandó rajtaütésekor is éppen serényen dolgozott három férfi. Egyikük meg­próbált elmenekülni, de rö­vid időn belül elfogták és őrizetbe vették. Kiderült, hogy egyébként se ok nélkül próbált menekülni: a Győr­Moson-Sopron Megyei Bí­róság rriár korábban elfoga­tóparancsot adott ki ellene, s körözte a Győri Városi Rendőrkapitányság is. A helyszínen lefoglalt ci­garetta kereskedelmi forgal­mi értéke megközelíti a tíz­millió forintot, adóvonzata pedig mintegy 3,5 millió fo­rint. Esőben akár akadályversenyt is rendezhetnének a lakók az utcában. (Fotó: Gyenes Kálmán) bert, házat és parkoló autót egyaránt. - Néha kijönnek a munká­sok, eltüntetik a kátyúkat, de ez csak ideig-óráig oldja meg a problémát, mert jön egy na­gyobb fagy, s máris szétrepe­dezik az egész úttest - mond­ta T. István. - Rajtunk csak az segítene, ha végre leasz­faltoznák az egész utcát! Korábban volt pénz aszfalto­zásra, de az utóbbi időben csak kátyúzásra futja a költ­ségvetésből - tudtuk meg Nagypál Miklóstól, a szegedi polgármesteri hivatal műsza­ki irodájának vezetőjétől. Az országos csatornázási prog­ram keretében, melyet az Európai Unió is támogat, bő­vítenék ki Szeged csatorna­hálózatát. A város lakóhá­zainak eddig 65 százaléka csatornázott, de a program segítségével 85 százalékra szeretnék növelni ezt az arányt. A beruházás, mely­nek a Gábor Áron utcai gyűjtőcsatorna megépítése is része, nagyjából 2,5 milliárd forintba kerülne. Amíg nincs meg a csatorna az ut­cában, addig nem lehet asz­faltozni. A Gábor Áron ut­caiak pedig nem tehetnek mást, mint várnak. Bosszan­kodnak és kerülgetik a néhol tíz centiméter mély lukakat. K. T. • Kecskemét (MTI) A vélhetően több országra kiterjedő, jól szervezett ille­gális dohánykereskedelem egyik hazai központjára buk­kant hétfőn kora este Kecs­keméten az úgynevezett bor­kommandó - közölte Fe­renczi László alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője. A rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség közös csoportja - a rendőr-főkapi­tányság operatív információ alapján - több mint negyve­nezer doboz márkás, külföl­di cigarettát talált egy csalá­di ház pincéjében. A jugo­szláv zárjegyekkel ellátott dohányárut a nyomozás ed­digi adatai szerint Nyugat­Magyarországra és Ausztriá­ba akarták továbbítani. A cigarettát a déli határ­szakaszon több személy jut­tatta be az országba, alkal­manként csak az engedélye­•ÁRA: 38 FT B ész éjszaka velünk az MOKFUT0K SSHYGYS Tartóztassák le Castrót! • Brüsszel (MTI) A Spanyolországban tar­tózkodó Fidel Castro letar­tóztatását követeli keddi ve­zércikkében a The Wall Street Journal Europe című lap. A politikai, pénzügyi új­ság szerint a kubai vezető sokkal inkább megérdemli a felelősségre vonást, mint a spanyol kérésre Londonban őrizetbe vett chilei diktátor, Augusto Pinochet. Castro marxista programja terjesz­tette ki a diktatúráknak teret adó forradalmat a latin-ame­rikai térségre - indokolja ál­lítását a cikk írója. A lap felhozza Pinochet védelmében: Salvador Al­lende kommunista rezsimjé­nek véres megdöntése után fokozatosan virágzó nem­zetté emelte Chilét. Saját hazája nem vonta felelős­ségre tetteiért, mert Chile elhatározta, hogy megbékél múltjával. Olyasféle döntés volt ez, mint amilyet Né­metország hozott a Stasi­múit ügyében - vélekedett az elemző. Magyar befektetések Erdélyben • Bukarest (MTI) A magyar üzletemberek „a legjelentősebb befektetőkké válnak a történelmi román tar­tományban, Erdélyben" - írta keddi számában a Curentul cí­mű román napilap. Az újság a Transylvania Business Center jelentésére hivatkozva közölte, hogy Kolozsvárott a magyar tőkeberuházások nagysága 1997-ben 2,241 millió dollárt tett ki, az idén pedig már az év első kilenc hónapjában elérte a 2,089 millió dollárt. Az erdélyi magyar tőkeberuházások folya­matosak, nem mutatnak jelen­tősebb ingadozást. A Transyl­vania Business Center szakér­tői szerint a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok szilárdságához hozzájárul, hogy milyen erősek a ma­gyar-NATO és a magyar-EU kapcsolatok. A magyar befek­tetők azt veszik figyelembe, hogy Romániában olcsó a munkaerő, viszonylag stabil a dollár és mennyire előre látható a szegény, fejletlen keleti pia­cok jövője - írta a lap. Romániában a teljes ma­gyar közvetlen tőkebefekteté­sek nagysága 1998. július 31­éig 74,3 millió dollárt ért el. Ezzel a Romániában eszkö­zölt külföldi tőkebefektetések rangsorában Magyarország a korábbi 19-20. helyről a 12. helyre került. A magyar tőké­vel működő vegyes vállalatok száma Romániában megha­ladja a 2500-at, és e tekintet­ben Magyarország a rangsor 7. helyére lépett elő a korábbi 9.-ről. Légópincéböl hajléktalanszállót? • Munkatársunktól Úgy szakad az eső, mint­ha azért fizetnék, s már csak napok kérdése, hogy belénk harapjon a fagy is. Tél lesz ebből, hiába is hadakoz­nánk. S ha ez a leghidegebb évszak ránk köszönt, töb­bekben fölmerül - mi lesz a város otthontalan szegénye­ivel. Látva a hivatalos haj­léktalan szállók szűkös be­fogadó képességét, szer­kesztőségünket többen is fölkeresték már a legkülön­bözőbb ötletekkel tarso­lyukban. így például volt aki azt ajánlotta: nyissák meg a fagyoskodók számára azokat a használaton kívüli pincéket, amelyeket háborús veszély idejére, mint légol­talmi helyiségeket tartalé­kolnak. No, de van-e még egyáltalán ilyen, nem hasz­nosított légótermes alagsor Szegeden? S ha igen, azokat hol is találjuk? - kerestük meg kérdéseinkkel Justin Gézát, Szeged polgári vé­delmi parancsnokát. (írásunk az 5. oldalon.) A bíróság alatti pincében gázálarcok is pihennek... (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents