Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1998. OKT. 16. • Ót évtizedes a lemaradásunk Autópálya - 2003-ig Az autóút mellett a tábla a jövőt is mutatja. (Fotó: Mohos Angéla) Útban az EU felé új kifejezésekkel és intézményekkel kell megismerkednünk. Ilyen kategória-rendszer például a NUTS, amely statisztikai-tervezési egységekre bontja az országok területét. Ennek a felosztásnak azonban nem a közigazgatásban, hanem elsősorban az uniós források elosztásában van jelentősége. Sajátos kihívást jelentett az európai területi közigazgatás szervezése számára a regionális fejlesztést szolgáló támogatási alapok megalkotása és az ehhez kapcsolódó, úgynevezett NUTS-rendszer (Nomeclature of Territorial Units for Statistics - Területi egységek statisztikai rendszere) bevezetése. A több szintes rendszer alkalmazásának előfeltétele, hogy a tagországoknak dönteni kell arról, hogy saját országterületüket hány szintre tagolják, illetve e területi egységeket hogyan igazítják az általános területi beosztáshoz. Ebből fakadóan természetes, hogy azok az országok, ahol a regionális politikában és tervezésben a képviseleti elven nyugvó területi önkormányzatok, régiók (föderációkban pedig tagállamok) fontos szerepet kapnak, ott a NUTS-egységek kompatibilisek az állami területi munkamegosztással (például Belgium, Franciaország, Németország). Ahol viszont a területi decentralizáció nem vált jellemzővé (Anglia, Írország), vagy nincsenek, illetve rendkívül gyengék a területi önkormányzatok (például Görögország és a regionális reformot gyakorlatilag még érvénybe nem léptető Portugália esetében), ott a regionális politikai intézményrendszer ágazatilag elkülönül, államosított, vagy konzultatív laza szervezeti formát öltve nem illeszkedik az általános közigazgatásba, ez nyilvánvalóan koordinációs és végrehajtási problémák forrása. Magyarország esetében először a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény fogalmazta meg először a statisztikai-tervezési régió fogalmát, s ennek elsősorban az eurokonformitás volt az oka. Magyarország EU-csatlakozásának, illetve az unió strukturális alapjaiból történő támogatások igénybe vételének feltétele a nagyrégiós egységek kialakítása. A nagyrégiók az európai mércéknek megfelelően átlagosan 1-3 milliós népességszámmal és mintegy 2-5 magyar megyényi területtel rendelkező egységek, amelyeket az egységes mérőrendszer szerint (NUTS II.) szoktak egymással összehasonlítani. Ahhoz tehát, hogy az EU strukturális alapjaiból való részesedés szempontjából a magyarországi területi egységeket össze tudjuk vetni az egyes országokon belüli régiókkal, szükségünk van az ilyen statisztikai-tervezési egységek kialakítására. A most uralkodó nézet szerint Magyarországon hat-nyolc olyan statisztikai-tervezési régiót kellene kialakítani, amelyeknek az összetétele folytán az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában kiegyensúlyozottabb, de főként az európai összehasonlításban az egyes térségeket (megyéket) a kedvezőtlenebb, hátrányos helyzetű régiók közé sorolja statisztika szempontból annak érdekében, hogy igényt tarthassanak a jövőbeni regionális támogatásokra. Meg kell jegyezni, hogy miközben a strukturális alapokból való részesedés szempontjából a NUTS III. (megyei) és a NUTS V. (települési) szinten megvannak azok a statisztikai-tervezési egységek és intézmények, amelyek ilyen módon elérhető forrásokat képesek megcélozni, addig hazánkban a NUTS II. (regionális) és NUTS IV. (kistérségi) szinten elérhető források tervezésistatisztikai és fejlesztési-funkcionális egységeit és intézményeit még ki kell építenie Magyarországnak. Szeged: logisztikai központ Szlovákia a vártán • Bécs (MTI) Az osztrák Die Presse értesülése szerint az elhúzódó pozsonyi kormányalakítás miatt a decemberi bécsi Európai Uniós csúcstalálkozón aligha dördülhet el a startlövés Szlovákia számára a konkrét csatlakozási tárgyalásokra. A brüsszeli bizottságban továbbra is kedvezően ítélik meg a szlovákiai várható kormányváltást, de nem adnak sok esélyt annak, hogy a november 4-én nyilvánosságra kerülő, a tagjelöltek által elért haladásról szóló jelentésben Szlovákia mint első körös ország szerepeljen. Brüsszeli köröktől a lap úgy tudja, hogy ebben a dokumentumban valószínűleg csak pozitív jelzést adnak Szlovákiának, de a jelentés szerzői nem kötelezik el magukat semmire. Csúszik az Agenda 2000 • Bécs (MTI) José-Maria Gil-Robles, az Európa Parlament elnöke szerint elhúzódik az Európai Unió reformja. A tervezett időre, 1999 márciusára, nem lehet lezárni az Agenda 2000-et, vagyis az unió mezőgazdasági és strukturális politikájának megreformálását és az EUbővítés finanszírozását magába foglaló programot. Túlságosan sok időt veszített az unió azzal, hogy mindenki a németországi választások kimenetelére várt. A közös európai pénz, az euró bevezetésének fényében a parlamenti elnök szerint azt a kérdést kellene megválaszolni: milyen szerepet akar játszani globálisan Európa? Véleménye szerint Európának a világgazdaság mozdonyává kellene válni. Ehhez azonban tisztázni kell a pénzügypolitika ellenőrzésének kérdéseit. Gil-Robles szerint az Agenda 2000-ről folyó reformvita kimenetele annak tisztázásától függ, hogy az unió hogyan akarja finanszírozni önmagát. Az Európai Parlament elnöke javaslatot készül tenni arra, hogy az unió bevételeit ne az államok gazdasági teljesítménye, hanem az egyes tagországok polgárainak a bevételei alapján számolják ki, mert így a polgárok számára láthatóvá válik, mit tesznek Európáért. Török akadályok • Washington (MTI) Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes felszólította az Európai Unió országait, mondják ki „világosan és egyértelműen", hogy Törökországnak helye van az EU-ban, mihelyt teljesíti a tagság követelményeit. Szerinte az EU azzal ösztönözhetné a leghatékonyabban Törökország előrelépését az emberi jogok terén és más fogyatékosságok leküzdésében, ha egy ilyen deklarációt tenne. Az amerikai politikus egyben azt is elismerte, hogy Törökország saját maga emelt számos akadályt EU felvétele elé. A gépkocsival közlekedő szegediek 80 százaléka már most az autópályát használva utazik a fővárosba. De a transzeurópai autópálya rendszerbe akkor kapcsolódhatunk be valójában, ha az országhatárig nyúlik az M5-ös. A régóta várt pillanat hatásait már ma érdemes fölvázolni. Az M5-ösröl, az autópályának a régió fejlődésére gyakorolt hatásairól is szó esett a Szegedi Régiónkért Közalapítvány konferenciáján. Az autópálya megléte - a település alapközművekkel való ellátottsága mellett - a legfontosabb egy térség fejlődése szempontjából. Az M5-ös autópálya teljes, 174 kilométeres szakaszából eddig 114 kilométer készült el. Az E75-ös úthálózat Gdansktól indul, a Balkánig nyúlik; az M5-ös része a Helsinkiben elhatározott euMagyar Információ- és tapasztalatcsere. Két lényeges eleme a korszerű turizmus fejlesztésének. A közelmúltban, EU-csatlakozásunkat elősegítendő szerveztek konferenciát Kaposvárott, s ezen német, angol, ír, svéd, holland, finn és olasz idegenforgalmi szakemberek számoltak be a turizmus, ezen belül pedig a falusi turizmus terén szerzett tapasztalataikról. Meg arról is, hogy miként lehet(ne) ezeket az ismereteket átadni a magyar kollégáknak. Ezen az összejövetelen beszélgettünk Jan Billowval, a svédországi Jamtland tartomány turisztikai egyesületének vezetőjével. • Billow úr, az ön hazájában nagy hagyománya van a falusi turizmusnak. Milyen hasznos információkat hozott az otthoni tapasztalatokról rópai folyosóknak, mely itt válik ketté: Románia és Jugoszlávia felé. Az autópálya szakaszolását indokolta, a kivitelezés beruházási technikáit és pénzügyi hátterét mutatta be az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. vezérigazgató-helyettese, dr. Harmath László. A koncesszióról 1992-ben döntöttek. A koncessziós társaság 1994 júliusában alakult, 12 milliárd forinttal. A beruházás több mint 50 milliárd forint hitellel indult. A koncessziós szerződést 1995-ben módosították. Az autópálya építés 1996. március 15-én indult, de év végére már megnyitották az első, Kecskemétig tartó szakaszt. Az e várost elkerülő út 1997-re készül el, az utolsó, Kiskunfélegyházáig tartó szakaszt idén júniusában nyitották meg. Az M5-ös autópálya országhatárig való kiépítésének befejezését 2003-ig vállalta az AKA Rt. E 16 fős cég az autópálya a magyar szakembereknek? - Svédország nagy kiteijedésű ország. Ebből adódóan a turisztikai piac igen komoly és megbízható szervezési munkát követel tőlünk. Tudniillik, ha egy német, holland vagy olasz vendég érkezik hozzánk, akkor a fővárostól még száz, esetenként ezer kilométert kell utaznia a célállomásig. így, véleményünk szerint, s ezt itt a konferencián is elmondtam, a turista számára pontos, naprakész információt kell adnunk minden esetben. Mindenütt. Tehát, ha a vendég Jámtland valamelyik kis falvába óhajt elmenni, akkor az ország bármelyik idegenforgalmi irodájában pontos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy ott milyen szolgáltatás várja: komfort fokozatban és árban. Azt hiszem, ez a magyarok számára is igen fontos eleme a falusi turizmus fejlődésének. • Van-e valamilyen kapcsolatuk magyarországi turisztikai cégekkel? üzemeltetője is, azaz szedi a használati díjat és végzi a fenntartási, javítási munkákat. A projekt teljes értéke: 71 milliárd forint. Az autópálya forgalma és így a díjbevétel is 5 százalékkal kisebb a tervezettnél. A bevétel döntően készpénz, melynek 60 százaléka forint és 22 százaléka deviza; emellett nyolc féle fizetési eszközt fogadnak el. A hiányt állami támogatás tapasztja be. A díjpolitikájáról az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, készek a kompromisszumra. A tervezett, mágneskártya használathoz kötött matrica rendszert elfogadhatónak tartják, kedvezményrendszerüket bővítik. Minél messzebbre utaznak, annál inkább használják az autópályát a szegedi autósok is, akiknek 80 százaléka ezen a „folyosón" érkezik a fővárosba - derült ki az AKA Rt. forgalomszámlálásából. A Szegedig tartó szakasz építését szolgálta példá- Igen, több évre tekint vissza például az az együttműködés, amelyet a zselici régióval folytatunk. A Bányai Panoráma Egyesület néven működő közösséggel több közös tervet is készítettünk a térségi fejlesztésről, a jövőkép körvonalairól és ennek finanszírozási lehetőségeiről. Ismeretes, hogy a Phareprogramok keretében erre is lehetőség nyílik. • Ön szerint milyen adottságai vannak e területen Magyarországnak? - Elsősorban „elhelyezkedésének" köszönhetően - kiválóak! Európa közepén sokkal könnyebben megközelíthető mondjuk az önök megyéje, Csongrád, mint a Svédország északnyugati részén fekvő Jámtland!.. Kellő szervezettséggel, képzett idegenforgalmi szakemberekkel és megfelelő minőségi kínálattal könnyen felzárkózhatnak az európai élvonalhoz. Az Európai Unióhoz való majdani csatlakozásuk nyilvánvalóan sokat lendít a turizmuson is, ul a július végi feladatkijelölő, hatásokat vázoló konferencia. Ez az autópálya környezetbarát, fölmérték gazdasági és szociális hatásait. Az összegzést jelentő hatástanulmány elkészültét az EU ösztönzi. Magyarországnak most kell pótolni azt az öt évtizedes lemaradást, melyet az idézett elő, hogy kimaradt az európai autópálya építési programból - hallottuk Stromajer Andreától, az AKA Rt. PR és kommunikációs vezetőjétől. Az ország autópálya-készlete negyede az európainak. A közúthálózat szerkezete centrális. Az M5ös összeköti Kelet- és Nyugat-Európát, illetve erősíti az országon belüli kapcsolatokat. Az autópálya elősegíti a gazdasági élet fejlődését, az innováció és a modernizáció terjedését. Elősegítheti az határ menti térségek együttműködését, a tranzitforgalom levezetését, az európai integrációs folyamatokat. Ú. I. mintára de addig ki kell használni minden lehetőséget, hogy szilárd alapot teremthessenek a gazdaság egyik fontos ágazatának. Mert az idegenforgalom kétségkívül az, s ez már fejlettebb országok esetében is bebizonyosodott. • Először jár nálunk? - Negyedszer. • Mi a véleménye Magyarországról? - Rendkívül gyorsan fejlődő ország. Először 12 évvel ezelőtt látogattam el ide, s azóta hihetetlen változást látok mindenütt. Úgy vélem, a külföldi tőke beáramlásával, a következő években még nagyobb fejlődést lehet majd elérni, de ehhez a már említett feltételeknek eleget kell tenniük. Én nagyon szeretem Magyarországot, szívesen jövök önökhöz, de Jamtlandban is örömest látjuk vendégül a magyar szakembereket, hogy tanulmányozzák az ottani turisztikai tapasztalatokat és azt itthon próbálják meg hasznosítani. Kisimre Ferenc • Munkatársunktól A közlekedési és informatikai fejlesztések óriási hatást gyakorolnak a területfejlesztésre. A továbblépés irányait az EUhoz való csatlakozás határozza meg. Az M5-ös legkésőbb 2003ig, az M43-as 2004-ig éri el az országhatárt - erősítette meg Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A kombinált árufuvarozás eredményeivel elégedett a tárca. Napi 11 vonatpár közlekedik a „gördülő országúton", ebből Szegedről 4, holott kapacitása napi 12. A magyarországi közúti tranzitforgalom 6-7 százaléka kerül vasútra, de ennek köszönhetően körülbelül 1800 tonnával kevesebb szennyező anyag rombolta környezetünket. A tárca koncepciója 10 lehetséges helyet jelöl ki áruforgalmi és szolgáltató központok létrehozására. Szegedet földrajzi helyzete, térségi, határokon is átnyúló szerepe jelentős logisztikai szerepkörhöz juttathatja. A vízi közlekedésről szólva a szegedi, országos közforgalmi kikötőben rejlő lehetőségeket elemezte az államtitkár. Kisebb beruházás eredményeként e kikötő forgalma már az első évben elérhetné a 80 ezer tonnát. Négy év múlva, megfelelő fejlesztések után évente akár 240 ezer tonna, nyolc év múlva 430 ezer tonnás lehetne forgalma, mely megfelel e térség vízre terhelhető árumennyiségének. A dél-alföldi térség informatikai ellátottsága - a tárca államtitkára szerint - jó, hiszen a vidéki átlagot 4 százalékkal meghaladja, a telefonra várakozók száma 2 százalékra, az átlagos várakozási idő pedig 3 hónapra csökkent. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: ÚJSZÁSZI ILONA turizmus - svéd