Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-16 / 243. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1998. OKT. 16. • Ót évtizedes a lemaradásunk Autópálya - 2003-ig Az autóút mellett a tábla a jövőt is mutatja. (Fotó: Mohos Angéla) Útban az EU felé új kifejezésekkel és intézményekkel kell megismerkednünk. Ilyen kategória-rendszer például a NUTS, amely statisztikai-tervezési egységekre bontja az országok területét. Ennek a felosztásnak azonban nem a közigazgatásban, hanem elsősorban az uniós források elosztásában van jelentősége. Sajátos kihívást jelentett az európai területi közigazga­tás szervezése számára a regionális fejlesztést szolgáló tá­mogatási alapok megalkotása és az ehhez kapcsolódó, úgynevezett NUTS-rendszer (Nomeclature of Territorial Units for Statistics - Területi egységek statisztikai rend­szere) bevezetése. A több szintes rendszer alkalmazásának előfeltétele, hogy a tagországoknak dönteni kell arról, hogy saját országterületüket hány szintre tagolják, illetve e területi egységeket hogyan igazítják az általános területi beosztáshoz. Ebből fakadóan természetes, hogy azok az országok, ahol a regionális politikában és tervezésben a képviseleti elven nyugvó területi önkormányzatok, régiók (föderációkban pedig tagállamok) fontos szerepet kapnak, ott a NUTS-egységek kompatibilisek az állami területi munkamegosztással (például Belgium, Franciaország, Né­metország). Ahol viszont a területi decentralizáció nem vált jellemzővé (Anglia, Írország), vagy nincsenek, illetve rendkívül gyengék a területi önkormányzatok (például Gö­rögország és a regionális reformot gyakorlatilag még ér­vénybe nem léptető Portugália esetében), ott a regionális politikai intézményrendszer ágazatilag elkülönül, államo­sított, vagy konzultatív laza szervezeti formát öltve nem il­leszkedik az általános közigazgatásba, ez nyilvánvalóan koordinációs és végrehajtási problémák forrása. Magyarország esetében először a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény fo­galmazta meg először a statisztikai-tervezési régió fogal­mát, s ennek elsősorban az eurokonformitás volt az oka. Magyarország EU-csatlakozásának, illetve az unió struktu­rális alapjaiból történő támogatások igénybe vételének fel­tétele a nagyrégiós egységek kialakítása. A nagyrégiók az európai mércéknek megfelelően átlagosan 1-3 milliós né­pességszámmal és mintegy 2-5 magyar megyényi terület­tel rendelkező egységek, amelyeket az egységes mérőrend­szer szerint (NUTS II.) szoktak egymással összehasonlíta­ni. Ahhoz tehát, hogy az EU strukturális alapjaiból való részesedés szempontjából a magyarországi területi egysé­geket össze tudjuk vetni az egyes országokon belüli régi­ókkal, szükségünk van az ilyen statisztikai-tervezési egy­ségek kialakítására. A most uralkodó nézet szerint Ma­gyarországon hat-nyolc olyan statisztikai-tervezési régiót kellene kialakítani, amelyeknek az összetétele folytán az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában kie­gyensúlyozottabb, de főként az európai összehasonlításban az egyes térségeket (megyéket) a kedvezőtlenebb, hátrá­nyos helyzetű régiók közé sorolja statisztika szempontból annak érdekében, hogy igényt tarthassanak a jövőbeni re­gionális támogatásokra. Meg kell jegyezni, hogy miköz­ben a strukturális alapokból való részesedés szempontjából a NUTS III. (megyei) és a NUTS V. (települési) szinten megvannak azok a statisztikai-tervezési egységek és intéz­mények, amelyek ilyen módon elérhető forrásokat képesek megcélozni, addig hazánkban a NUTS II. (regionális) és NUTS IV. (kistérségi) szinten elérhető források tervezési­statisztikai és fejlesztési-funkcionális egységeit és intéz­ményeit még ki kell építenie Magyarországnak. Szeged: logisztikai központ Szlovákia a vártán • Bécs (MTI) Az osztrák Die Presse értesülése szerint az elhú­zódó pozsonyi kormányala­kítás miatt a decemberi bé­csi Európai Uniós csúcsta­lálkozón aligha dördülhet el a startlövés Szlovákia szá­mára a konkrét csatlakozási tárgyalásokra. A brüsszeli bizottságban továbbra is kedvezően ítélik meg a szlovákiai várható kor­mányváltást, de nem adnak sok esélyt annak, hogy a november 4-én nyilvános­ságra kerülő, a tagjelöltek által elért haladásról szóló jelentésben Szlovákia mint első körös ország szerepel­jen. Brüsszeli köröktől a lap úgy tudja, hogy ebben a dokumentumban valószínű­leg csak pozitív jelzést ad­nak Szlovákiának, de a je­lentés szerzői nem kötele­zik el magukat semmire. Csúszik az Agenda 2000 • Bécs (MTI) José-Maria Gil-Robles, az Európa Parlament elnö­ke szerint elhúzódik az Eu­rópai Unió reformja. A ter­vezett időre, 1999 márciu­sára, nem lehet lezárni az Agenda 2000-et, vagyis az unió mezőgazdasági és strukturális politikájának megreformálását és az EU­bővítés finanszírozását ma­gába foglaló programot. Túlságosan sok időt veszí­tett az unió azzal, hogy mindenki a németországi választások kimenetelére várt. A közös európai pénz, az euró bevezetésének fényé­ben a parlamenti elnök sze­rint azt a kérdést kellene megválaszolni: milyen sze­repet akar játszani globáli­san Európa? Véleménye szerint Európának a világ­gazdaság mozdonyává kel­lene válni. Ehhez azonban tisztázni kell a pénzügypo­litika ellenőrzésének kérdé­seit. Gil-Robles szerint az Agenda 2000-ről folyó re­formvita kimenetele annak tisztázásától függ, hogy az unió hogyan akarja finan­szírozni önmagát. Az Euró­pai Parlament elnöke javas­latot készül tenni arra, hogy az unió bevételeit ne az ál­lamok gazdasági teljesítmé­nye, hanem az egyes tagor­szágok polgárainak a bevé­telei alapján számolják ki, mert így a polgárok számá­ra láthatóvá válik, mit tesz­nek Európáért. Török akadályok • Washington (MTI) Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes felszólította az Európai Unió országait, mondják ki „világosan és egyértelmű­en", hogy Törökországnak helye van az EU-ban, mi­helyt teljesíti a tagság kö­vetelményeit. Szerinte az EU azzal ösztönözhetné a leghatéko­nyabban Törökország elő­relépését az emberi jogok terén és más fogyatékossá­gok leküzdésében, ha egy ilyen deklarációt tenne. Az amerikai politikus egyben azt is elismerte, hogy Tö­rökország saját maga emelt számos akadályt EU felvé­tele elé. A gépkocsival közle­kedő szegediek 80 szá­zaléka már most az au­tópályát használva uta­zik a fővárosba. De a transzeurópai autópálya rendszerbe akkor kap­csolódhatunk be valójá­ban, ha az országhatá­rig nyúlik az M5-ös. A régóta várt pillanat ha­tásait már ma érdemes fölvázolni. Az M5-ösröl, az autópályának a régió fejlődésére gyakorolt hatásairól is szó esett a Szegedi Régiónkért Köz­alapítvány konferenciá­ján. Az autópálya megléte - a település alapközművekkel való ellátottsága mellett - a legfontosabb egy térség fej­lődése szempontjából. Az M5-ös autópálya teljes, 174 kilométeres szakaszából ed­dig 114 kilométer készült el. Az E75-ös úthálózat Gdansktól indul, a Balkánig nyúlik; az M5-ös része a Helsinkiben elhatározott eu­Magyar Információ- és tapasz­talatcsere. Két lényeges eleme a korszerű turiz­mus fejlesztésének. A kö­zelmúltban, EU-csatlako­zásunkat elősegítendő szerveztek konferenciát Kaposvárott, s ezen né­met, angol, ír, svéd, hol­land, finn és olasz ide­genforgalmi szakembe­rek számoltak be a turiz­mus, ezen belül pedig a falusi turizmus terén szerzett tapasztalataik­ról. Meg arról is, hogy miként lehet(ne) ezeket az ismereteket átadni a magyar kollégáknak. Ezen az összejövetelen beszélgettünk Jan Billow­val, a svédországi Jamt­land tartomány turiszti­kai egyesületének veze­tőjével. • Billow úr, az ön hazá­jában nagy hagyománya van a falusi turizmus­nak. Milyen hasznos in­formációkat hozott az otthoni tapasztalatokról rópai folyosóknak, mely itt válik ketté: Románia és Ju­goszlávia felé. Az autópálya szakaszolá­sát indokolta, a kivitelezés beruházási technikáit és pénzügyi hátterét mutatta be az Alföldi Koncessziós Au­tópálya (AKA) Rt. vezér­igazgató-helyettese, dr. Har­math László. A koncesszióról 1992-ben döntöttek. A koncessziós társaság 1994 júliusában ala­kult, 12 milliárd forinttal. A beruházás több mint 50 mil­liárd forint hitellel indult. A koncessziós szerződést 1995-ben módosították. Az autópálya építés 1996. már­cius 15-én indult, de év vé­gére már megnyitották az el­ső, Kecskemétig tartó sza­kaszt. Az e várost elkerülő út 1997-re készül el, az utol­só, Kiskunfélegyházáig tartó szakaszt idén júniusában nyitották meg. Az M5-ös au­tópálya országhatárig való kiépítésének befejezését 2003-ig vállalta az AKA Rt. E 16 fős cég az autópálya a magyar szakemberek­nek? - Svédország nagy kiteije­désű ország. Ebből adódóan a turisztikai piac igen komoly és megbízható szervezési munkát követel tőlünk. Tud­niillik, ha egy német, holland vagy olasz vendég érkezik hozzánk, akkor a fővárostól még száz, esetenként ezer ki­lométert kell utaznia a célál­lomásig. így, véleményünk szerint, s ezt itt a konferenci­án is elmondtam, a turista számára pontos, naprakész információt kell adnunk min­den esetben. Mindenütt. Te­hát, ha a vendég Jámtland va­lamelyik kis falvába óhajt el­menni, akkor az ország bár­melyik idegenforgalmi irodá­jában pontos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy ott mi­lyen szolgáltatás várja: kom­fort fokozatban és árban. Azt hiszem, ez a magyarok szá­mára is igen fontos eleme a falusi turizmus fejlődésének. • Van-e valamilyen kap­csolatuk magyarországi turisztikai cégekkel? üzemeltetője is, azaz szedi a használati díjat és végzi a fenntartási, javítási munká­kat. A projekt teljes értéke: 71 milliárd forint. Az autópálya forgalma és így a díjbevétel is 5 százalékkal kisebb a ter­vezettnél. A bevétel döntően készpénz, melynek 60 száza­léka forint és 22 százaléka deviza; emellett nyolc féle fizetési eszközt fogadnak el. A hiányt állami támogatás tapasztja be. A díjpolitikájá­ról az AKA Rt. vezérigazga­tó-helyettese elmondta, ké­szek a kompromisszumra. A tervezett, mágneskártya használathoz kötött matrica rendszert elfogadhatónak tartják, kedvezményrendsze­rüket bővítik. Minél messzebbre utaz­nak, annál inkább használják az autópályát a szegedi autó­sok is, akiknek 80 százaléka ezen a „folyosón" érkezik a fővárosba - derült ki az AKA Rt. forgalomszámlálá­sából. A Szegedig tartó sza­kasz építését szolgálta példá­- Igen, több évre tekint vissza például az az együtt­működés, amelyet a zselici régióval folytatunk. A Bányai Panoráma Egyesület néven működő közösséggel több közös tervet is készítettünk a térségi fejlesztésről, a jövő­kép körvonalairól és ennek fi­nanszírozási lehetőségeiről. Ismeretes, hogy a Phare­programok keretében erre is lehetőség nyílik. • Ön szerint milyen adottságai vannak e terü­leten Magyarországnak? - Elsősorban „elhelyezke­désének" köszönhetően - ki­válóak! Európa közepén sok­kal könnyebben megközelít­hető mondjuk az önök megy­éje, Csongrád, mint a Svédor­szág északnyugati részén fek­vő Jámtland!.. Kellő szerve­zettséggel, képzett idegenfor­galmi szakemberekkel és megfelelő minőségi kínálattal könnyen felzárkózhatnak az európai élvonalhoz. Az Euró­pai Unióhoz való majdani csatlakozásuk nyilvánvalóan sokat lendít a turizmuson is, ul a július végi feladatkijelö­lő, hatásokat vázoló konfe­rencia. Ez az autópálya kör­nyezetbarát, fölmérték gaz­dasági és szociális hatásait. Az összegzést jelentő hatás­tanulmány elkészültét az EU ösztönzi. Magyarországnak most kell pótolni azt az öt évtize­des lemaradást, melyet az idézett elő, hogy kimaradt az európai autópálya építési programból - hallottuk Stro­majer Andreától, az AKA Rt. PR és kommunikációs vezetőjétől. Az ország autó­pálya-készlete negyede az európainak. A közúthálózat szerkezete centrális. Az M5­ös összeköti Kelet- és Nyu­gat-Európát, illetve erősíti az országon belüli kapcsolato­kat. Az autópálya elősegíti a gazdasági élet fejlődését, az innováció és a modernizáció terjedését. Elősegítheti az határ menti térségek együtt­működését, a tranzitforga­lom levezetését, az európai integrációs folyamatokat. Ú. I. mintára de addig ki kell használni minden lehetőséget, hogy szi­lárd alapot teremthessenek a gazdaság egyik fontos ágaza­tának. Mert az idegenforga­lom kétségkívül az, s ez már fejlettebb országok esetében is bebizonyosodott. • Először jár nálunk? - Negyedszer. • Mi a véleménye Ma­gyarországról? - Rendkívül gyorsan fejlő­dő ország. Először 12 évvel ezelőtt látogattam el ide, s az­óta hihetetlen változást látok mindenütt. Úgy vélem, a kül­földi tőke beáramlásával, a következő években még na­gyobb fejlődést lehet majd el­érni, de ehhez a már említett feltételeknek eleget kell ten­niük. Én nagyon szeretem Magyarországot, szívesen jö­vök önökhöz, de Jamtlandban is örömest látjuk vendégül a magyar szakembereket, hogy tanulmányozzák az ottani tu­risztikai tapasztalatokat és azt itthon próbálják meg haszno­sítani. Kisimre Ferenc • Munkatársunktól A közlekedési és infor­matikai fejlesztések óriá­si hatást gyakorolnak a területfejlesztésre. A to­vábblépés irányait az EU­hoz való csatlakozás ha­tározza meg. Az M5-ös legkésőbb 2003­ig, az M43-as 2004-ig éri el az országhatárt - erősítette meg Manninger Jenő, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium államtitká­ra. A kombinált árufuvarozás eredményeivel elégedett a tár­ca. Napi 11 vonatpár közleke­dik a „gördülő országúton", ebből Szegedről 4, holott ka­pacitása napi 12. A magyaror­szági közúti tranzitforgalom 6-7 százaléka kerül vasútra, de ennek köszönhetően körül­belül 1800 tonnával kevesebb szennyező anyag rombolta környezetünket. A tárca koncepciója 10 le­hetséges helyet jelöl ki áru­forgalmi és szolgáltató köz­pontok létrehozására. Szege­det földrajzi helyzete, térségi, határokon is átnyúló szerepe jelentős logisztikai szerepkör­höz juttathatja. A vízi közle­kedésről szólva a szegedi, or­szágos közforgalmi kikötőben rejlő lehetőségeket elemezte az államtitkár. Kisebb beruhá­zás eredményeként e kikötő forgalma már az első évben elérhetné a 80 ezer tonnát. Négy év múlva, megfelelő fejlesztések után évente akár 240 ezer tonna, nyolc év múl­va 430 ezer tonnás lehetne forgalma, mely megfelel e térség vízre terhelhető áru­mennyiségének. A dél-alföldi térség infor­matikai ellátottsága - a tárca államtitkára szerint - jó, hi­szen a vidéki átlagot 4 száza­lékkal meghaladja, a telefonra várakozók száma 2 százalék­ra, az átlagos várakozási idő pedig 3 hónapra csökkent. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: ÚJSZÁSZI ILONA turizmus - svéd

Next

/
Thumbnails
Contents