Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-16 / 243. szám

PÉNTEK, 1998. OKT. 16. CENTENÁRIUM 7 Programok Száz év F

ennállásának századik évfordulóját ünnepli ezen a héten Szeged egyik legtekintélyesebb gimnáziuma. Bizonyosan sokan élnek a világban, akik a Radnóti Miklós Gimnázium nevének hallatán az „egyik" szócskát nyugodt lélekkel elhagynák az előző mondatból. És ez így is van rendjén. Egy iskola attól lesz igazán tekintélyes, hogy volt és jelenlegi diákjai, tanárai végtelenül komolyan veszik az alma-mater küldetését, legyen az a hajdani Klauzál, vagy a mostani Radnóti. A Radnóti gimnázium ilyen iskola. Ezer szállal kötődik a városhoz, rendkívül népszerű és az oktatás sokszor mostoha körülményei között is fenn tudta tartani azt a képet magáról, hogy kitüntetés ebbe a közösségbe bekerülni. A kép akkor sem változott, amikor a szülői elvárások és igények piacán kellett az intézményt vonzónak megtartani. Ma az iskola leginkább azzal küszködik, hogy lassan kinőtt és elnyűtt épületében hová helyezze a tanulókat és hogyan tudja a körülményekkel legalább megközelíteni az oktatás színvonalát. A

száz év alatt az alma-mater sok híres növendéket bocsátott ki, többet annál, hogy egy újságoldalon elkezdjük felsorolni őket. Száz év munkája fekszik mindabban, amit a szegediek ma becsülnek a Radnótiban; ennyi időt kapott a sokszor zaklatott történetű iskola ahhoz, hogy immár töretlen fejlődést remélve, világos elképzelésekkel vágjon neki a következő évszázadának. Panek József A mai Radnóti O Százéves a Radnóti Miklós Gimnázium Egy iskola Szeged lelkében Gál Béla igazgató büszke arra, hogy a Radnóti tanárai és tanulói megállják a helyüket. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Milyen a mai Radnóti? Hány osztály működik, milyen tagozatokkal és kik oktatnak a gimnáziumban? Alábbi összeállításunk választ ad az iskola felöl érdeklődők kérdéseire. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egyike Szeged legsokoldalúbban megszervezett oktatási intézményeinek. Hagyományosan rendkívül erős a reál tantárgyak oktatása, nagy gondot fordítanak a humán általános műveltség átadására, az elmúlt években pedig igen nagy hangsúlyt fektettek az idegen nyelvek és a számítástechnika súlyára is. A hagyományos oktatási struktúra mellett nyolc évfolyamos képzés is folyik. A gimnáziumban ma a következő tagozatos osztályok működnek: nyelvi humán, reál, matematika, biológia-biokémia, biofizika-biokémia, történelem-biofizika, biológia-kémia, angol nyelv, humán, előrehozott vizsgájú matematika-általános, előrehozott vizsgájú biológia-általános tagozatok, illetve van általános tantervű osztály is. Ez összesen 30 osztályt, közel 900 tanulót jelent, akik szó szerint a pincétől a padlásig elfoglalják az iskola - kívülről és az alagsorban frissen felújított - Tisza Lajos körúti épületét. A Radnótiban számos szakkör és érdeklődési kör működik. A teljesség igénye nélkül említve: a legkülönbözőbb tantárgyi szakkörök, közgazdasági fakultáció, média szakkör, diákszínház, és nagyon sikeres kosárlabda és röplabda sportkör működnek. A gimnázium tanulói az iskolán kívül számos egyesületnek tagjai. A tanári kar 71 főből áll, akik közül 52-en főállású tanárok, 19-en pedig óraadók, íme a századik évfordulóját ünneplő gimnázium főállású tanárainak névsora: Gál Béla igazgató (biológia-kémia), dr. Koyné Fehér Zsuzsanna igazgató-helyettes (magyar-angol), Vincze István igazgatóhelyettes (matematika-fizika), dr. Ferkéné Bujdosó Mária tagozatvezető (matematika-számítástechnika), Ábrahám Gábor (matematika-fizika-számítástechnika), Csanaky Attila (matematika-fizika), Csányi Sándor (kémia-fizika), Csotó N. Mária (angol-román), Dienes Arpádné (magyar-német), Dobó Adrienn (olaszspanyol), Drevenka István (matematika-földrajz), Drevenka Istvánné Lovász Ágnes (földrajz-angol), Duba Tamásné (magyar-angol), Ducsai Géza (testnevelés-orosz), Dudás Zoltánné (kémia-fizika), Édemé Pilling Csilla (történelem-szociológia), Fekete Miklós (rajz), dr. Galbács Zoltánné (magyar-orosz), Gugolya László (matematika-fizika), Gulyásné dr. Turcsányi Éva, Hancsák Károly (matematikakémia), Illés Mihály (ének-zene), Harcsár Zoltán (matematika-fizika), dr. Kiss Istvánné (biológia-kémia), Kocsis Illés (magyar-történelem), Konkoly Gabriella, dr. Kovácsné Bakacsi Judit (kémia-fizika), Lancsa Jánosné (matematika-fizika), Láng Imre (testnevelésföldrajz), ifj. Láng Imre (testnevelés-földrajz), Mátyus Norbert, Meleg István (kémiafizika), dr. Mező Tamás (kémia-fizika), Mike Csaba (biológia), Mike János (matematika-fizika), Mikecz Éva (magyar-német), Milosné Domokos Ilona, dr. Mustárdy Lászlóné (biológia-földrajz), Pasek Béla (programtervező matematikus), dr. Pórné Berencz Erzsébet (magyar-angol), Prókai Szilveszter (kémia-fizika), Riener Ferenc (matematika-fizika), Ruszkai Andrea (történelem-orosz-angol), Schultz János (matematika-fizika), Schultzné Kádár Ibolya (matematika-olasz), Stötzer Andrea (angol-történelem), dr. Szolnoky Jenőné (biológia-kémia), Szöllősy László (történelemföldrajz), Takács József (történelem-orosz-német), dr. Tóth Béla (magyar-történelem-testnevelés), Tóth Ferenc (matematika-kémia), dr. Tóth Sándor (magyar-történelem-latin), Tóthné Pintér Kinga (magyarművelődéstörténet), dr. Tóthné Wolf Anna (magyar-történelem), Vajdáné Sásdi Mercédes (magyar-francia), Vancsó Marianna (magyar-történelem), Várhidi Gyula (magyartörténelem), Vida Róbert (magyar-történelem), Vinczéné Szabó Katalin (angol-orosz), Wirth István (testnevelés-földrajz), Zoltán Péterné (matematika-fizika-számítástechnika). A gimnázium gazdasági és igazgatói irodáján Fekete Károlyné gazdasági vezető, Braun Józsefné és Rózsa Anikó gazdasági ügyintézők, illetve Remes Sándorné iskolatitkár dolgoznak. Több mint egy esztendeje kezdték el szervezni a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban az iskola centenáriumi ünnepségsorozatát. A 100 éves múltról, a hagyományokról és az ezzel járó felelősségről Gál Béla igazgatót kérdeztük. - Annak idején, amikor az igazgatói posztra pályáztam, igazából nem is gondoltam végig, milyen felelősségteljes feladat vár rám az iskola vezetése mellett. Tanáraink, diákjaink, mindannyiunk számára nagy felelősség, hogy méltóképpen ünnepeljük meg az elmúlt száz évet. • Egy szegedi iskola életében nem mindennapi esemény a centenárium. - Pedig épp most beszélgettem a turkui finn testvériskola képviselőivel, akik elmondták, hogy ők 773 évesek, úgyhogy mi még sihederek vagyunk hozzájuk képest..., de azt hiszem, Szegeden a Radnóti gimnázium valóban fogalommá vált és beleivódott a mindennapok életébe. Rengeteg tanuló járt és jár ide, rajtuk keresztül folyamatos kapcsolatunk volt vagy van a szülőkkel; azt hiszem, a város lakóinak jelentős része valahogyan - ha másként nem, lélekben - kötődik az iskolához. Egyébként bármerre jár az ember, mindenütt találkozhat volt klauzálos vagy radnótis öregdiákkal, az ünnepségre Ausztráliától Kanadáig vagy Skóciáig a világ minden tájáról érkeznek vendégek. • Mire a legbüszkébb, amikor igazgatóként levezényli az ünnepséget? - Nagyon büszke vagyok arra, hogy a tanítványaink és tanáraink megállják a helyüket a magyar közoktatásban és olyan tanulókat-tudunk kibocsátani, akik minden körülmények között talpraesettek. És természetesen büszke leszek akkor, ha vendégeink általános megelégedésére méltó módon tudjuk megtartani centenáriumi ünnepségünket. • Ön szerint milyen Radnóti-kép él a köztudatban? - Úgy hiszem, elsősorban az, hogy a mi diákjainknak nagyon sokat kell tanulniuk és meg kell küzdeniük az eredményekért. Sokan biztos úgy vélik, talán túl sokat is követelünk. Ezen kívül szerintem az is a köztudatban van - és örülök is neki -, hogy mi tudunk arra is figyelni, hogy a gyerek hogyan viselkedik. Hogy próbáljuk alakítani a tanulók erkölcsi és etikai értékrendjét is, amit én a mai magyar társadalomban nagyon fontosnak tartok. Hiszem, hogy ezt a Radnóti-képet a szülők is ilyennek látják, hiszen évente nagyon sokan szeretnék ide beíratni a gyermekeiket. • Milyen jelent szeretnének az iskolának? - Szerintem nem kell „megcsinálni" a Radnótit. A Radnótinak hagyományai vannak, és mi szeretnénk ezekre a hagyományokra alapozva tovább építeni az iskolát, hozzátéve, hogy folyamatosan szükség van megújulásra is, hiszen a társadalmi igények változnak és a gimnázium csak akkor tud jó iskola maradni, ha ehhez alkalmazkodik. Most például látni kell, hogy óriási mértékben megnövekedett az igény a nyelvek és a számítástechnika iránt; nekünk ezt úgy kell belopnunk az iskola mindennapjaiba, hogy a többi tantárgy értéke megmaradjon. • A gimnázium megszépült, felújították... - Sajnos ez csak látszat, mert az épület kívülről valóban szép lett, de belül nagyon súlyos gondjaink vannak. Szerettem volna, ha a belső felújítást is el tudtuk volna végezni, hiszen a rossz körülmények már az oktatás rovására mennek. Nehéz megtartani egy nyugodt légkörű órát, amikor közben elkezd szortyogni a radiátor, mert éppen kilyukadt, vagy elalszik a villany, mert az adott szakaszon a vezeték nem bírja a terhelést. De biztos vagyok benne, hogy számos szegedi iskola hasonló cipőben jár... • Egészen más helyzet lesz az oktatásban is, ha Magyarország az EU tagországa lesz. A Radnóti jól startol, hiszen komoly szellemi tőkével bír. - Meggyőződésem, hogy az iskolák a csatlakozással szükségszerűen jobb helyzetbe kell kerüljenek, a berendezés, a körülmények szempontjából. Az oktatás területén viszont nagyon remélem, hogy mindez nem megy a magyar diákok tudásszintjének rovására, hiszen Nyugat-Európában az elsajátított ismeretek színvonala közel sem olyan, mint itthon. Nekünk úgy kell megvalósítani a csatlakozást, hogy az ismeretanyag megmaradjon, de a diákok leterheltsége csökkenjen. Panek József • Munkatársunktól Három napon keresztül tart majd az az ünnepség, amelyet a gimnázium századik évfordulójára rendeztek. Az erre az alkalomra a Délmagyarország Kft. gondozásában megjelent emlékkönyv és az emlékérem az iskolában és a főbb helyszíneken megvásárolható. A Radnóti gimnázium ünnepség-sorozata október 15én 15 órakor Radnóti szavalóversennyel kezdődött az iskola 65-ös termében. A centenáriumi ünnepség ma, október 16-án, 10 órától kezdődött a Városi Sportcsarnokban, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök mond ünnepi beszédet, dr. Szalay István polgármester mond köszöntőt, majd Gál Béla igazgató üdvözli a vendégeket. Itt kerül sor a centenáriumi pályázatok eredményhirdetésére is. Október 16-án 14.30 órakor a gimnázium 50-es termében iskolatörténeti kiállítás nyílik, majd a különböző termekben 15 órától elkezdődik az a tudományos konferencia, amelyen a gimnázium volt tanárai számolnak be munkásságukról, illetve arról, hogy milyen szerepet játszott életükben az alma-mater. Ugyanaznap 16 órától a diákok kérdéseire válaszolnak az iskola volt és mai tanárai. Ugyanaznap 17 órától a fiú kosárlabdások és női röplabdások után (akik kedden találkoztak) a női kosarasok is összejönnek a tornateremben. Este 8 órától nosztalgiaballagás lesz Szeged belvárosában, gyülekező 19.30-kor, az iskola előtt. Október 17-én 10 órától a Szegedi Nemzeti Színházban gálaműsor kezdődik a 100 éves iskola tanárainak tiszteletére. Ugyanaznap 14 órától koszorúzás lesz az iskola elhunyt tanárainak sírjánál (gyülekező 13.30-kor az iskola előtt), illetve 14 órakor találkoznak a férfi kosarasok is, a tornateremben. 17-én 16.30-kor lesz a KlauzálRadnóti Baráti Kör díszközgyűlése a 65-ös teremben, este 19.30-tól pedig a Hungária Szállodában bál kezdődik a 100 éves iskola tiszteletére. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziuzm megalapításának századik évfordulójára dr. Tóth Béla és U. Nagy István szerkesztésében Centenáriumi Emlékkönyv címmel átfogó kötet jelent ment az intézmény történetéről. Alant a tanulmány az iskolaalapítás nehézségeit taglaló fejezetéből közlünk idézeteket. „Közismert, hogy egy-egy intézmény megalakítása akkor szerencsés, ha létrehozásakor a központi, az állami akarat és a helyi kezdeményezés egybeesik. Egybeesett-e ez Szegeden a múlt század végén? Törvényszerű volt-e az állami főgimnázium megalakulása? Mindenképp! Még akkor is igaz ezen megállapítás, ha az akarat, az igény és a megvalósulás gyakorlata gyakran hozta az érdekelt felek egyet nem értését; az országos, illetve máskor a helyi érdekek egyedüli érvényesítésének igényét." „...De ki karolja fel, ki indítsa meg a mozgalmat, ki tegye meg az első lépést? Az országos és a szegedi oktatást legjobban a Főigazgatóság ismerte. Vélhetően az első lépést tehát a tankerületi királyi főigazgató tette meg, de csak szóban tájékoztathatta a minisztériumot. Ezt támasztja alá az első érdemi irat. Nehéz valamint az azt követő nemleges intézkedés. „...Tekintve, hogy a kegyes tanító rend vezetése alatt álló főgimnázium, főként a délvidéki tanulók részéről oly nagy látogatottságnak örvend, hogy dacára az alsó osztályok párhuzamosításának, a jelentkező növendékek befogadására elégtelen, amiből azok egy részének évenkénti visszautasítása következik, amely körülmény pedig a város forgalmának és a lakosság érdekeire hátránnyal jár, ennélfogva felhívatik a városi tanács, hogy egy második gimnázium felállításának kérdésével foglalkozván, az annak létesítéséhez szükséges javaslatokat tegye meg." A következő lépés is a tankerületből indult; dr. Platz Bonifácz főigazgató tette meg, de ezúttal - a verba volánt, scripta manent latin közmondás igazát megtartva - írásban. Az előteijesztés - amelynek címzettje a Vallás- és Közoktatási Minisztérium volt - egy algimnázium felállítását indítványozta. Érvei között a már megismertek szerepeltek: túlzsúfolt a piarista iskola; a tanárok megterhelése óriási; a jelentkezni kívánókat elutasítják... stb. Az időpont pedig: 1894. szeptember 1. A beadvány visszhangtalan maradt, mert nemkezdet csak a szegedi kérvény érkezett a minisztériumba, hanem számtalan sok. És az sem elhanyagolható, hogy mind a parlament, mind a kormány a Wekerle-féle ún. polgári törvények (anyakönyvezés, polgári házasság stb.) elfogadtatásával igencsak leterhelt volt." „...Az 1894. év végén történt még egy helyi önkormányzati kezdeményezés egy algimnázium felállítására, de „... minthogy azonban az indítványtevő (Pillich Kálmán bizottsági tag) az indokolást megtenni elmulasztotta, a közgyűlés nem találta az ügyet tárgyalásra alkalmasnak s napirendre tért fölötte." „...Szeged város vezetői nem mondtak le az intézményről, újabb és újabb kérelmekkel ostromolták a minisztériumot. " „...Végre, az alapos előterjesztés eredményes volt Wlassics Gyula kul-~ tuszminiszter megindíttatta a tárgyalásokat a várossal. Az első kérdés, a hol legyen? - meghozta az újabb bonyodalmakat" „...A tárgyalások félbeszakadtak..." • „...Közben Szegeden elmúlt az 1897/98-as tanév beírási ideje, a beiskolázás korábbi panaszai ismétlődtek. sőt a főreál iskolába is 61-gyei többen iratkoztak be, mint az előző évben. A szegedi középiskolák adatait a miniszter bekéri Platztól, majd újabb és újabb szegedi beadványokat kénytelen olvasni. Az egyikben ez áll. " ... a második főgimnázium felállítása ügyében való minden késedelmezést határozott véteknek kell tartani az államfenntartó magyar faj suprematiájának (= szupremácia: itt: vezető szerep; felsőbbrendűség) érdeke ellen; korlátozása a késedelmezés a magyar faj hódító erejének, megbénítása azon törekvésnek, hogy a haza délvidékén a magyar állameszme iránti hűség a hazafias irányú nevelés természetes útján erősbíttessék." Talán e szigorú gondolatoktól ijedt meg Wlassics, talán csökkent az iskolát kérvényezők száma, talán a fáradtságot nem kímélő szegedi küldöttek panaszait, beadványait unta meg, elégelte meg, tény, hogy 1898 tavaszára engedett. Eltekintett az 50 ezer forintnyi hozzájárulástól, feloldotta a várost az épület fenntartási költségeinek kötelezettsége alól, és megjelölte a leendő szerződés főbb pontjait. És a város most már nem késlekedett. A szerződést a Köztörvényhatósági Bizottság 1898. április 18-án tartott közgyűlésén elfogadta, s azt az illetékesek sorra aláírták." ÖszeállíteHa: Kéri Barnabás