Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-16 / 243. szám

PÉNTEK, 1998. OKT. 16. SZEGED 5 SH További privatizáció az egészségügyben? O „A tudomány városaként kellene eladni" Alpolgármester-jelöltek - Szegedért Farkas Károly és Nemes László alpolgármester-jelöltek. (Fotó: Nagy László) A Polgári Szegedért Egyesület gazdasági alpolgár­mester-jelöltje Farkas Károly, az Autofer Rt. elnök­vezérigazgatója, az MSZP-é Nemes László, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója. Mindkettőjük­nek a következő négy kérdést tettük föl: 1. Milyennek látja a választások küszöbén a város gazdasági helyzetét? 2. A városi kassza jelenleg hitelekkel terhelt. Erről mi a véleménye? 3. Milyen beruházásokat tartana szükségesnek az elkövetkező években? 4. Milyen munkamódszerrel dolgozna, ha alpolgár­mester lenne? Dr. Barcsay István, a Heliomed Szegedi Gyógyszerkereskedelmi Rt. vezérigazgató-he­lyettese, a Magyar Gyógyszerészeti Társas­ág Csongrád megyei el­nökségének tagja, a Polgári Szegedért Egye­sület belvárosi önkor­mányzati képviselője­löltje, így minden „funk­ciójában" van vélemé­nye az egészségügyről és persze a városról is. - A népjóléti tárcának 1999-re 45-50 milliárd forin­ton túl további 10 milliárdos egészségügyi fejlesztési alapja van, amivel az eddigi­ekhez képest szabacton gaz­dálkodhat. Az új pénz új for­rásból érkezik, nevezetesen a jövedéki termékek adójá­ból, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az benzinárból folyik a pénz az útalaphoz. Az összeg beruházásokra, műszerfejlesztésekre költ­hető, illetve a tulajdonosi kötelezettségek teljesítését segíti. 0 A társadalombiztosí­tásnál még több friss pénzről beszélnek. Mek­kora ez az összeg? - A tb egészségügyi alap­ja 1999-re 230 milliárd fo­rint, s ez elsősorban az üze­meltetést szolgálja, munka­béreket lehet belőle kifizet­ni, infrastruktúrát lehet fej­leszteni. Az egészségügyi alap 11 százalékos emelést tervez a dologi kiadásokra, 14 százalékot pedig a bérjel­legű kifizetésekre. • Milyen változások vár­hatók az egészségügy szervezetében? - Regionális alapon szer­veződik újra a szakellátás, a négy orvostudományi egye­temi központtal, valamint Győrrel és Miskolccal. Tíz­milliárd forintot fordítanak a sürgősségi ellátó hálózat centrumaira. Ezek elsősor­ban arra szolgálnak, hogy a beteg minél gyorsabban megkapja az elsődleges ellá­tást és utána kerüljön a szak­intézetekbe. Ezek a centru­mok felnőtt, illetve gyermek specializációval szer­veződnek, s huszonhét kü­lönböző feltételezett állapot­ra lesznek felkészülve. Ami nekünk rendkívül fontos, az alapellátásra kétszeres pénzt fognak fordítani. • Miért ez a nagy ugrás, • Munkatársunktól Hétfőn rendezték meg Szegeden a Fuji suli-bulit. A verseny keretében a diákok megismerkedhettek a helyi nevezetességekkel. Azonban néhány gyerek - magáról megfeledkezve - fotózáshoz készülődvén felmászott egy­ekkora volna a lemara­dás? - Erre azért van szükség, mert egy felemás privatizá­ció volt az alapellátásban. A működést magánosították, az orvos fizethette a villany­számlát, illetve a beosztott bérét és közterhét, ugyanak­kor a rendelő épülete nem lett az övé. Vitatkozhatott azon, hogy a csöpögő csap bőrözése az ő költsége, a fal­ban futó nyomócső cseréje viszont a tulajdonost terheli. A kormány ezen a területen meghirdette a teljes privati­zációt. Valódi tulajdonossá kell tenni a vállalkozó orvo­sokat. • Mi a helyzet a többi te­rületen? - A következő négy év programja a járóbeteg-szak­ellátás javítása. Legalább odáig kellene eljutni, mint ahol most tartunk az alapel­látásban. A régi SZTK és a Vasas Szent Péter utcai épü­let önkormányzati tulajdon­ba maradna, de a szakellátá­sokat szerződéses, szellemi szabadfoglalkozású orvosok végeznék. Legkényesebb, s legpénzigényesebb terület természetesen a fekvőbeteg­ellátás. Harmonizálni kell az egyetem és a kórház érdeke­it, úgy, hogy ne legyenek párhuzamosságok. Arra is törekedni kell, hogy ezek a fekvőbeteg-intézetek alapjait képezzék a város gyógytu­rizmusának. Az egészség­ügynek húzóágazatnak kell lennie a kongresszusi és gyógy turizmusban. 0 Itt már a városról is szó van. Milyen Szegedet szeretne? - A nagy árvíznek kö­szönhető ez az egységes ek­lektikus arculat, amihez ha­sonlót sem tőlünk keletre, sem pedig nyugatra nem na­gyon találni. Ezt kellene megőrizni. Belvárosi lakos­ként egy kicsit magam ellen is beszélek, hiszen jobb len­ne, ha az önkormányzat el­adná a lakásokat, utána azonban már nem tudná ezt az egységességet biztosítani. Kávézókat, éttermeket, buti­kokat, hangulatos éttermeket szeretnék, átriumos belváro­si bevásárlóközpontokat, kö­zösségi tereket, ahova be le­het húzódni a novemberi eső elől. Nem kell sírni a multik miatt, együtt lehet velük él­ni. K. A. két szoborra. Ezt egy glosszában tettük szóvá la­punkban. A szervezőknek nem ez volt a céljuk, s nem is adtak ki ilyen feladatot - szögezte le szerkesztőségünkhöz el­juttatott levelében a szegedi Fuji Foto Centrum. 1. Földrajzi adottságaihoz képest Szeged messze a le­hetőségei alatt szerepel, sokkal pezsgőbb gazdasági életet vár­nánk el tőle ahhoz képest, hogy igazi nagyváros és három határ metszéspontján fekszik. Az utolsó pár évben nemhogy nőtt volna a termelő cégek szá­ma, hanem csökkent - Szeged­re csak bevásárlóközpontok te­lepültek. Ha okosabb a gazdál­kodás, a városmarketing, ak­kor rájön a vezetés, hogy szol­gáltatásból és igenforgalomból nem lehet megélni. Létkérdés az ipar, annak idecsalogatása, mert tömegeket foglalkoztat, és maga is igénybe vesz szol­gáltatásokat. 2. Úgy tudom, közel 3 mil­liárdos hitelállománnyal adja át a leköszönő vezetés a kasszát, ami önmagában nem baj. Ha az ember olyan beru­házásba kezd, ami többet hoz, mint amennyibe kerül kama­tokkal együtt, akkor azt meg kell lépni. Az új vezetésnek le­gelőször nyilván tabula rasa-t kell csinálnia. 3. Az infrastrukturális be­ruházások a legfontosabbak, valamint olyan parkok létre­hozása, ahová az ipar betele­pülhet, majd következik az autópálya, a harmadik híd, a várost elkerülő gyűrű. De ad­dig is, amíg az autópálya ide­ér, meg kell változtatni azt a szlogent, hogy Szegedet a napfény városaként hirdetjük. Szeged nem mediterrán város, a tudomány városaként sokkal jobban el lehetne adni. Ezért lenne fontos a konferencia­központ létrehozása, egy 1000-1500 fős tanácskozás ugyanis rengeteg pénzt hozhat és hírét viheti a városnak. Februártól novemberig konfe­renciákra jár a tudományos világ, képviselői pedig nem a garasos turisták közül valók, igénylik a színvonalas ellá­tást. Fontosnak tartom a vásá­ri rendezvényeket is, s a há­rom határ miatt egy árutőzsde létrehozását. Nem utolsó sor­ban fejleszteni kell a csatorna­hálózatot, szilárd burkolattal ellátni az összes utcát. 4. Az egyik vesszőparipám az, hogy szerintem az appará­tus abszolút tévedésben van a Városházán. Hatóságot játsza­nak, mivel hatósági jogkörrel rendelkeznek. De szerintem ezzel inkább élni kellene, nem visszaélni, a munkát pedig szolgáltatásként fölfogni. Ma nem igazán erről szól a Torony alatt a munka, hanem arról, hogy elhárítunk, nem döntünk, paragrafusok mögé bújunk, ahelyett, hogy ezt keresnénk, hogyan lehet megoldani vala­mit. Ehhez szervezeti- és működési szabályzatot kell módosítani, mert most nem tudják az emberek, hogy ki a főnök. 1. Az elmúlt négy évben az önkormányzat minden áron a költségvetési keretek között akart maradni és az adatsoro­kat vizsgálva nem is tehetett igazán mást. Jelenleg a város összes bevételében a saját for­rás 45 százalék, míg 55 száza­lék körüli érték az, amit az ál­lami költségvetésből kap kü­lönböző normatívákon ke­resztül. Azt lehet mondani, hogy a város gyakorlatilag jól gazdálkodott, mert ez a szám­pár 1994-ben még úgy ala­kult, hogy a központi bevétel aránya 64,4, míg a saját bevé­telé 36,6 százalék volt. Az ál­lami pénz 7,4 milliárd forint 1994-ben, 1998-ban pedig 10,1 milliárd, de ez 94-es ér­téken csak 63 százalékot tett ki. 2 A város az előző ciklus­ban 1996-ig csak egy-egy időszakban vett föl kisebb hi­teleket. 1997-ben jelentek meg nagyobb összegek: a 13 villamos beszerzéséből szár­mazó fejlesztési hitel például 477 millió forint értékű. 1998-ban elindult a szenny­víztisztító-beruházás, ami 700 milliós hitelszerződés aláírá­sát jelentette. Elkezdődött a panelház-felújítás, a beruhá­zás értéke 792 millió, amiből az önkormányzati önrész 208, a többi kedvezményes kama­tozású hitel. Ezek a hitelek terhelni fogják az elkövetkező évek költségvetését, de nem eladósodást jelentenek, hiszen a 22 milliárdos költségvetés­hez képest jó az arányuk. Nem biztos, hogy a „vetjük a garast a fogunkhoz" elve jó megoldás. 3. Vannak olyan nagyberu­házások, amelyek elsősorban az állami akarattól függenek, s a városvezetésnek lobbyznia kell azért, hogy minél előbb megvalósuljanak: ilyen az au­tópálya, az elkerülő út, a har­madik híd. Ami már városi el­határozáson múlik, az a csa­tornázás a maga 2 milliárd fo­rintos költségével, a 458 kilo­méteres úthálózatból még van 58 kilométer földút - ezt mi­előbb aszfaltozni kell. A beru­házások közé sorolom az ok­tatási intézmények felújítását, a 2000-ben folytatódó panel­rekonstrukciót, a fűtési rend­szerek korszerűsítését. 4. Legyen egy négy évre szóló stratégia, amit a válasz­tások után rövid időn belül a közgyűlés alkot meg. Majd tisztázni kell a hatásköröket, a felelősséget a hivatalon belül, a hivatal és a szakbizottságok, valamint a szakbizottságok és a közgyűlés között. Legyen pozitív a munkahelyi légkör, működjön a minőségbiztosí­tás rendszere, hiszen alapelv: dupla siker az, amin másokkal osztozunk. F. K. Két halott - egy éjszaka • Munkatársunktól Két halálos baleset történt Szegeden szerda este és csü­törtök reggel között. Szerdán este fél nyolc körül kerékpár­jával közlekedett a járdán a Baktói soron az 52 éves B. Ferenc. Nem vette észre, hogy gázvezeték építési munkála­tok miatt felbontották a járdát. Az idős férfi a mintegy 30 centiméter mély árokba haj­tott, s olyan szerencsétlenül esett, hogy a helyszínen életét vesztette. A vizsgálatok eddi­gi adatai szerint az árok sza­laggal jelezve volt, azonban a figyelmeztető jelzést valakik ellopták. Az ügyben szakértők bevonásával folyik a vizsgá­lat, amely kiterjed az esetle­ges gondatlanság megállapítá­sára is. Csütörtökön hajnalban négy óra körül Szőregi úton a városból kifelé haladt K. Ta­más, 28 éves makói lakos. A férfi feltehetően elaludt a vo­lánnál, áttért a menetirány szerint bal oldalra, egy jelzőtáblának, majd egy beton villanyoszlopnak ütközött, s a helyszínen életét vesztette. Kerékpárral ütközött • Munkatársunktól Súlyosan megsérült egy tizenkét éves kerékpározó kislány Sándorfalván, ami­kor elütötte egy Ford Transit tehergépkocsi tegnap dél­után negyed háromkor. A kislány az Alkotmány körút és a Sport utca kereszteződé­sében az út egyik oldalán lévő kerékpárúiról akart át­hajtani a másik oldalra, ám nem adott elsőbbséget a kö­zúton haladó gépjárműnek, amely elütötte a bicikliző gyermeket. A mentők nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléssel a szegedi gyer­mekkórházba szállították a kislányt. Két dudás a Kávéházban • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház ren­dezvénysorozatának kereté­ben mutatkozik be ma 18 órá­tól a Royal Szállóban Pál Ist­ván, a Népművészet Mestere, az utolsó palócföldi hagyo­mányőrző dudás. A hagyo­mányőrzésről és hagyomá­nyápolásról szóló beszélgetés házigazdája egy szegedi du­dás: Nagy Gábor néprajz sza­kos egyetemi hallgató lesz, akit augusztusban tüntettek ki a Népművészet Ifjú Mestere címmel. Élelmiszerosztás a Csillag téren • Munkatársunktól Ma is folytatódik a Polgári Szegedért Egyesület tegnap elkezdett akciója, miszerint más helyi civil szervezetekkel együtt élelmiszert osztanak a hátrányos helyzetűeknek. A rászorulók ma a Csillag téren 9 és 18 óra között kaphatják meg a két-két kiló almát, bur­gonyát tartalmazó csomago­kat. Bauer István tárlata • Munkatársunktól Bauer István festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás teg­nap a Bartók Béla Művelődé­si Központban. A tárlat no­vember 13-áig, munkanapo­kon 10 és 18 óra között te­kinthető meg. Dr. Barcsay István: Több pénz jut a sürgősségi betegellátásra. (Fotó: Schmidt Andrea) A Fuji visszhangja Meddig várjon? Radu Miklós Szőregről a tegnapi „Csörögben" megjelent pa­naszhoz csatlakozva el­mondta, hogy ő 1996 júniu­sa óta várja a Déltávtól tele­fonvonala áthelyezését. Ál­lítása szerint a társaság azt ígéri, hogy harminc-hatvan napon belül vállalja a von­alak áthelyezését. Telefon. Mikor oldja meg a Déltáv a Domaszék környéki tanyavilág tele­fonproblémáját? - kérdezi telefonálónk. Mint mondja, egy tornyot már felállítot­tak a vezeték nélküli DECT-es telefonrendszer­hez, de ennél több még nem történt. Azt kérdezi továb­bá, hogy miért kell többet fizetni a telefonvonalak be­kötéséért külterületen, mint belterületen. A Déltáv ille­tékese arra kéri a domaszé­kieket, hogy - mivel mind­annyian különböző helyzet­ben vannak - személyesen keressék fel az ügyfélszol­csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten Hegedűs Sza­bolccsal oszthatják meg. Ügyeletes új­ságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9-432-663-as rádiótele­fon-számon hfvható. Elveszett tárgyai­kat keresd, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó «lvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-9-820-220-as zöld számon, illetve sze­mélyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. gálati irodát. A telefonvo­nal beveztésének költégei pedig a külterületeken ­ahol szétszórtan élnek az emberek - magasabbak, mint belterületen, továbbá a távközlési törvény is le­hetővé teszi, hogy más-más díjszabást alkalmazzanak. Tolvajok. A Körösi Jó­zsef szakközépiskolában az utóbbi néhány napban sorra eltűnt a tanulók holmija és pénze - telefonált egy szülő, akinek lánya abba az iskolába jár, és a napokban éppen így járt. A telefonáló úr szerint az iskola vezeté­se semmit nem tesz ennek megakadályozásáért. Az in­tézmény igazgatója, Kiricsi Imréné elmondta, hogy teg­nap értekezletet tartottak ez ügyben, és elhatározták, hogy megerősítik az ügye­letet. Sűrűbben ellenőrzik, hogy az első és hátsó bejá­rati ajtó zárva van-e, és a folyosókon is többször „járőröznek" majd a tan­árok. Láthatják? Szabó Dezső (317-719) nagyon örül annak, hogy a hétvé­gén megkezdi adását a Jo­ker TV, amelyen egyebek között profi bajnoki labda­rúgó-mérkőzéseket is köz­vetítenek. Szeretné tudni: a Kábeltelevízió Rt. előfi­zetői miért nem láthatják az új magyar csatorna adását. A társaság munkatársai teg­nap délután nem tudtak nyi­latkozni az ügyben, de megígérték, hogy az ügyve­zető igazgató a jövő hét ele­jén válaszol a kérdésre. PANNON GSM Ax élvonal.

Next

/
Thumbnails
Contents