Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. OKT. 15. VÁLASZTÁS '98 7 • Választási kiskáté Hogyan voksolunk? Polgármesterjelöltek Szegeden • Munkatársunktól Október 18-án, az önkor­mányzati választásokon a kép­viselőjelöltek mellett polgármes­terjelöltekre is szavazhatunk. Szegeden a jelölési időszak le­zárultát kővetően öt polgármes­terjelöltet regisztrált a városi választási bizottság, s az aspi­ránsok száma az eltelt hetek alatt nem változott. Vagyis a következő öt személy pályázik Szeged polgármesteri tisztére (zárójelben a jelölő pártok, szervezetek): Dr. Bartha László traumatológus (Fiatal Demokra­ták Szövetsége-Magyar Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Ke­reszténydemokrata Szövetség), dr. Kiss József Géza fizikus, hal­láskutató (Magyar Igazság és Élet Pártja, Kereszténydemokra­ta Néppárt), dr. Molnár Imre jo­gász professzor (Polgári Szege­dért Egyesület), dr. Molnár Zol­tán ügyvéd (Szabad Demokra­ták Szövetsége), dr. Szalay Ist­ván matematikus (Magyar Szo­cialista Párt). A polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb sza­vazatot kapja vasárnap. Dr. Bartha László Dr. Kiss József Géza Dr. Molnár Imre Dr. Molnár Zoltán Dr. Szalay István Sokkal bonyolultabb az önkormányzati válasz­tás, mint az, ahogyan az országgyűlési képvi­selőket mandátumhoz juttatjuk. Kérdés-felelet formájú kiskáténkkal se­gítséget kívánunk nyújta­ni ahhoz, hogy a polgá­rok a szavazás legfonto­sabb szabályait jól ismer­ve éljenek választójoguk­kal. Azokban a városokban, amelyekben 10 ezernél több ember él négy (a polgármes­ter, az egyéni választókerületi képviselő, a megyei önkor­mányzat, illetve a kisebbségi önkormányzat választására szolgáló) szavazólapot kap­nak a választópolgárok. Me­gyénkben ilyen település Ma­kó, Szentes és Csongrád. Ám Csongrádon nem lesz kisebb­ségi önkormányzati választás, azaz az ott élők három szava­zólapon nyilváníthatnak véle­ményt. (Az itteni megyei jogú városokban, Így a Szegeden és Hódmezővásárhelyen élő polgárok számára fontos sza­vazási tudnivalókat lapunkban már összefoglaltuk.) A 10 ezer vagy annál keve­sebb lelket számláló települé­seken élők október 18-án, a voksolás napján háromféle (a polgármester, az önkormány­zati képviselők és a megyei önkormányzat választására szolgáló) szavazólapot kap­nak - kivéve Apátfalva, Deszk, Kistelek, Magyarcsa­nád, Pitvaros és Újszentiván polgárait, akik kisebbségi ön­kormányzatot is választhat­nak, azaz négy szavazólapon nyilváníthatnak véleményt. Hogyan választanak pol­gármestert? A szavazólapon vala­mennyi polgármesterjelölt ne­ve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár az általa ki­választott jelölt neve melletti körbe helyezett X vagy + jel­lel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb sza­vazatot kapta. Hogyan választanak önkor­mányzati képviselőt ott, ahol 10 ezer főnél többen élnek? A választópolgárok a kép­viselők több mint a felét vá­lasztják meg közvetlenül egyéni választókerületekben. A szavazáskor a szavazólapon a jelöltek neve ábécé sorrend­ben szerepel. A választópol­gár egy jelöltre szavazhat oly módon, hogy a kiválasztott je­lölt neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy jelölt választható. Megválasz­tott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a leg­több szavazatot kapta. A kép­viselői helyek mintegy 40 százalékát a pártok által összeállított úgynevezett kompenzációs listák között osztják el. Ez úgy történik, hogy a választókerületekben vesztes jelöltek szavazatait összesítik az őket állító jelölő szervezetek listájára. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. így tehát annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki vesztes jelöltre szavazott, hi­szen ez a szavazat a listát állí­tó szervezetet még mandá­tumhoz juttathatja. Milyen a kislistás vokso­lás? A 10 ezer lakosú vagy ki­sebb települések választópol­gárai a helyi képviselőket egy listán - úgynevezett kislistán - választják meg. A szavazó­lapon az összes képviselő je­lölt neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre sza­vazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Ezt a számot a szava­zólapon feltüntetik. A szava­zat akkor is érvényes, ha a vá­lasztópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz oly módon, hogy a kiválasztott je­löltek neve mellé tesz X vagy + jelet. Megválasztott képvi­selők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon feltünte­tett számnak megfelelően a legtöbb szavazatot kapták. Hogyan választanak helyi kisebbségi önkormányzatot? Kisebbségi önkormányzati választás megyénk települései közül Szegeden, Hódmezővá­sárhelyen, Makón és Szente­sen, továbbá a kisebbek közül Apátfalván, Deszken, Kistele­ken, Magyarcsanádon, Pitva­roson és Újszentivánon lesz. A szavazáskor a helyi kisebb­ségi önkormányzat választá­sában - meggyőződése szerint - a település valamennyi vá­lasztópolgára részt vehet. A szavazólapra kisebbségenként a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel. A választópolgár csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat, legfeljebb öt jelölt­re adhatja le szavazatát. A te­lepülésen kisebbségenként megválasztható képviselők száma öt fó. A választás alap­ján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormány­zatot, amelynek jelöltjeire legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. Megvá­lasztott kisebbségi képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő összes jelölt közül a legtöbb szavaza­tot kapták. Hogyan választják meg a megyei közgyűlés tagjait? A megyei közgyűlés tagja­inak a választása a pártok, tár­sadalmi szervezetek által összeállított listák alapján tör­ténik. A megye két választóke­rületre tagolódik. Külön lis­tákra szavaznak a 10 ezer vagy annál kevesebb, és kü­lön listákra szavaznak a 10 ezernél több lakosú települé­sek választópolgárai. (A me­gyei jogú városok nem vesz­nek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában.) A szavazáskor a szavazólapon a listák a sorsolás sorrendjében szerepelnek. A választópolgár egy listára szavazhat oly mó­don, hogy a kiválasztott lista neve feletti körbe X vagy + jelet rajzol . Az egyes listák a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes sza­vazat több mint 4 százalékát elérték. Kell-e még a „kopogtató­cédula"? A szavazatszámláló bizott­ságok munkájának meg­könnyítése érdekében az „ér­tesítőt", népszerű nevén a ko­pogtatócédulát tanácsos ma­gunkkal vinni szavazáskor, megkönnyíti a szavazatszám­láló bizottság munkáját. Ugyanakkor az „értesítő" be­mutatása nem feltétele a sza­vazásnak. Hogyan lehet érvényesen szavazni? Szavazni csak személye­sen, a választópolgár lakóhe­lyén vagy - a lakóhelyén kiál­lított igazolással - a július 31. előtt bejelentett érvényes tar­tózkodási helyen (ideiglenes lakóhelyen) lehet. Igazolást a polgármesteri hivatalban ok­tóber 16-án 16 óráig lehet kér­ni. „Érvényességi kellék", hogy a szavazólapon ott le­gyen a bélyegző, s hogy a polgár „hivatalos helyiség­ben" voksoljon. Ú. I. Harminchét éves vagyok. Szegeden érettségiztem, itt végeztem el az orvosi egyete­met, szereztem meg szakvizs­gáimat. Baleseti sebészként megszoktam, hogy képessé­geimet naponta bizonyítanom kell és szükségét éreztem an­nak, hogy tovább képezzem magam. Jelentkeztem a Kül­kereskedelmi Főiskola marke­ting szakára, ahol 1994-ben megszereztem második diplo­mámat. Mint orvos és szak­közgazdász több sikeres, az egészségügy helyzetének és infrastruktúrájának javításával kapcsolatos pályázat elkészí­tésében vettem részt. Két kislányom megszületé­se, a velük kapcsolatos fe­lelősség egyre érzékenyebbé tett a humán és a természeti környezet problémáira. Ekkor kezdtem el érdeklődni a poli­tika iránt. Ez év tavaszán választottak országgyűlési képviselővé a Fidesz Magyar Polgári Párt színeiben. Az Országházban végzett munka mellett fontos­nak tartottam, hogy a város bajainak megismerésére is fordítsak időt és energiát. Az elmúlt négy év alatt születtek eredmények, de még inkább érzékelhetők azok a veszteségek, amelyek - elsza­lasztott lehetőségek formájá­ban '- nyomot hagytak a város életében, az itt élők közérze­tén. A városvezetés az utóbbi években elszakadt a valós igé­nyektől és nem határozta meg stratégiáját, hosszú távú el­képzeléseit. Érzem, hogy Szeged lakói gyökeres változásokat szeret­nének és van igényük a jövőképre. A város többször építette magát újjá az elmúlt évszázadok során. Napjaink­ban elsődleges feladata, hogy - önmaga számára is - feltár­ja, megmutassa értékeit, s ezekre építkezve elfoglalja méltó helyét a régióban. Programunk alappillérei az irányítási reform és az új ala­pokra helyezett gazdálkodás. Fontosnak tartom, hogy pol­gármesterként a kor igényei­nek megfelelő módszereket alkalmazzak, mint például a feladat-finanszírozás, a hatás­vizsgálatok, az információs rendszerek átjárhatóságának megteremtése. Az önkormányzati válasz­tásokra készített program ki­dolgozása során egy olyan vá­ros körvonalazódik előttünk, amelynek polgárai tudják, hogy a folyamatokba van be­leszólásuk, aktivitásuknak és áldozatvállalásuknak van ér­telme. Az önkormányzatban elvárásaik szerint akarunk munkálkodni és megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek. A MIÉP és a KDNP kö­zösen állított polgármester­jelöltet Budapest után a második legnagyobb ön­kormányzattal rendelkező városban, Szegeden. A két párt választása dr. Kiss József Gézára esett, aki 45 éves, okleveles fizi­kus, az orvostudomány kandidátusa, 21 év óta a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetemen dolgozik, a fül-orr-gége klinika egyik igazgatóhe­lyetteseként, az audiológia (hallásvizsgáló) vezetője, habilitált tudományos taná­csadó. Szakterülete a hallásku­tatás, mellette informatiká­val és az egészségügy köz­gazdaságtani problémáival foglalkozik, a klinika szá­mítógépes hálózatának ki­alakítója. Számtalan tudo­mányos társaság tagja, de pártba soha nem lépett be. Nős, két gyermek édesapja és stílszerűen március 15­én született. A város érdeke mindent meg kell, hogy előzzön, ezért megválasztásom ese­tén azonnal átcsoportosí­tom a feladataimat - mond­ja dr. Kiss József Géza. A fontossági sorrend ennek megfelelően akként válto­zik, hogy Szeged város problémáinak a megoldása az elsó helyre kerül. A jövőben szorossá kell tenni az Universitas és az önkormányzat kapcsolatát. Fontos a közbiztonság fo­lyamatos javítása, a pol­gárőrség megérősítése és munkájának segítése. Rend­őrőrsök, további kamerák felállítása tereken, állomá­sokon, oktatási intézmé­nyek környékén, mely kiszűri a tolvajokat és az egyre nagyobb méretű drogfogyasztás megelőzé­sét is szolgálja. Tiszta, átlátható, bürok­ráciamentes hivatalt kell működtetni. A valóságnak megfelelő tömegtájékozta­tást mind az írott, mind az elektronikus sajtóban. Vál­lalkozásbarát várospolitikát a vállalkozók bevonásával, szakértők alkalmazását az egyes feladatok megoldásá­nál. Az önkormányzatnak segítenie kell a rendszer­váltás legnagyobb kárval­lottjainak, a kisnyugdíja­soknak, a közüzemi díjak kifizetésénél. Ki kell dolgozni a laká­sépítés új koncepcióját, bogy a fiatalok családterve­zésének a lakáshiány ne le­hessen akadálya. E felada­tok megvalósításához ké­rem a város lakóinak támo­gatását október 18-án. Dr. Molnár Imre vagyok - családapa, jogászpro­fesszor és egyetemi vezető. Joggal tehetik fel hát a kér­dést, hogy miért vállalkoz­tam a polgármesterjelölti felkérésre, feladatra? Egy­szerű a válasz: mert Szeged olyan tekintélyvesztést szenvedett el a rendszervál­tást követően, amelyből elég volt! Algyő már elkö­szönt Szegedtől! A kör­nyékbeli Hódmezővásárhe­lyen, Mórahalmon, Puszta­mérgesen (!) olyan infor­matikai, ipartelepítési, uszodai és idegenforgalmi fejlesztések kezdődtek külső forrásokból, amelyet megyeközpontunk sorra el­szalasztott. Emellett a gaz­daságban - az eurorégiós álmainkat -, a távozó ban­kok, intézmények és a be­zárt termelő cégek foszlat­ják szét sorozatban. Most cselekvő összefo­gásra van szükség, minden ideológiai megkülönbözte­tés nélkül, mert 8 év elve­szett az életünkből! Az újra szerveződő Európában most dől el, hogy Szeged Európa utolsó erős bástyája lesz vagy a Balkán első telepe. Városunk gazdaságának most felelős gondolkodású, a polgárokat és a civil szer­vezetek is mozgósítani ké­pes testületre van szüksége. A helyhatósági választá­sok küszöbén a pártok is megkerestek, alkotmánybí­róként is számítottak rám, de én az acsarkodó párteli­tektől független szegedi polgármesterjelöltként in­dulok a Polgári Szeged Egyesület támogatásával. A több évtizedes vállalatve­zetői, szervezői és oktatói tekintélyemmel kívánom a városlakók, a befektetők és a turisták bizalmát vissza­nyerni: ott, ahol megrendült a közélet tisztasága; ott, ahol a 4 évente megújuló választási programok rend­re végrehajtatlanul marad­nak. A városháza „kormány­zásában" a tévé előtti part­talan vita helyett a szak­szerű előkészítő munkára kívánom helyezni a hang­súlyt. A hivatalnoki végre­hajtásban pedig a számon kérhetőséget, a szociális ér­zékenységet és a nyilvános­ságot tartom alapelvemnek. Vasárnap tehát nem 43 fő jövedelempótló támoga­tásáról van szó, hanem évi több mint 20 milliárd forint közpénz hatékony felhasz­nálásáról, ezért kérem, menjünk el közösen sza­vazni és döntsünk együtt Szeged és a magunk jövő­jéről! Dr. Molnár Zoltán va­gyok, 40 éves, nős, egy kis­lány édesapja. Jogi tanulmá­nyaimat Szegeden végez­tem. 1985-ben jogtanácsosi szakvizsgát tettem, ezután az ELTE Jogi Továbbképző Intézete külkereskedelmi szakjogászi szakát végez­tem el, majd tanulmányokat folytattam Cambridge-ben az angol jogrendszerről. Tagja vagyok a londoni székhelyű Nemzetközi Ügy­védi Kamarának. Szakterü­letem a gazdasági és a tár­sasági jog. Negyedik éve képviselem az újszegedi 8. számú választókerület lakó­inak érdekeit a városi közgyűlésben. Jelenleg a Jogi és Ügyrendi Bizott­ság elnöke, a városvezetés ellenzékeként működő SZDSZ-frakció vezetője va­gyok. A város életéből három kulcsterületet tartok fontos­nak. Az első a tudatos vá­rosfejlesztés. Szükség van arra, hogy a városvezetés végre legyen tisztában a vá­ros lehetőségeivel, mérje fel erős és gyenge pontjait, en­nek alapján dolgozzon ki rövid- és középtávon meg­valósítható programokat. A cselekvéshez rendelje hozzá a megfelelő emberi-anyagi­technikai erőket. Csak eb­ben az esetben teljesülnek az egyes részterületekből ki­ragadott ígéretek, mégpedig úgy, hogy pozitív hatásuk a többi területre is kiterjed. Második fontos terület a humánpolitika. Szeged la­kosai között jelentős szám­ban vannak napi megélheté­si gondokkal küszködő em­berek. Nagyon fontosnak tartom a már meglévő szo­ciális háló megerősítését. Az önkormányzati intéz­ményrendszer mellett foko­zottan szükséges a szociális feladatok ellátásába bevon­ni a különböző civil és egy­házi szervezeteket, velük együttműködési megállapo­dásban rögzíteni az önkor­mányzat kötelezettségvál­lalásait és az általuk ellátan­dó feladatokat. Ehhez a te­rülethez tartozik az okta­tás, melynek kiemelkedően nagy szerepe van városunk életében. A harmadik nagy terület az önkormányzat működé­sének programja. A polgár­mesteri hivatal működését jelentős mértékben javítani kell. Ennek érdekében meg kell szüntetni a hivatalon belüli párhuzamosságokat, szét kell választani az ön­kormányzati és a hatósági ügyeket. Egyértelműen szolgáltató önkormányzat létrehozása a célom. 1944. március 22-én szü­lettem Hegykőn. Egyetemi tanulmányaimat a József Attila Tudományegyetemen kezdtem meg 1962-ben, amelyet kitüntetéses okle­véllel fejeztem be. 1967-től a JATE TTK Bolyai Intéze­tében dolgoztam. 1991-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatójává vá­lasztottak. 1994-ben az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként Szeged polgár­mestere, míg az idei or­szággyűlési választásokon - országos listán - parla­menti képviselő lettem. Az elmúlt 4 évben je­lentős eredményeket értünk el. Például a villamosre­konstrukció, melynek során az l-es villamos vonalán új, környezetbarát, csendes villamosok járnak. Lassan befejeződik a szennyvíz­tisztító építésének I. üteme. Megindultak - egyes ese­tekben már be is fejeződtek - nevezetes épületeink fe­lújításai: régi zsinagóga, Bálint Sándor Művelődési Ház, Radnóti gimnázium, Gábor Dénes szakközépis­kola. Megújult a régi Tisza­híd, elkészült a Csillag téri körforgalom és a Temesvá­ri körút, a Szőregi út, a Pá­rizsi körút rekonstrukciója. Terveim között szerepel, hogy a jelenlegi földutakat szilárd burkolattal lássák el, illetve az M5-ös autópá­lya 2000-ig érje el Szege­det. Szeretném folytatni az l-es és a Il-es Kórház, vala­mint az l-es Rendelőintézet felújítását. Mintegy tízsze­resére kívánom emelni a Közbiztonsági Alapot, hogy a következő négy év­ben - egy speciálisan kép­zett őrző-védő szervezet bevonásával - érezhető ja­vulás legyen Szeged köz­biztonságában. Nagy ütemben folyik a város regionális kereske­delmi központtá válása. Folytatni kívánom az or­szágban egyedülálló panel­rekonstrukciós munkákat, az eddigi 1000 lakás mel­lett további 1000 lakás fel­újítását tervezem. Kedvez­ményes kölcsönnel kívá­nom támogatni a lakásfelú­jításokat is. Munkám során támasz­kodni kívánok a város pol­gáraira, az új képviselő-tes­tületre, és nem utolsósor­ban arra a magisztrátusra, amelybe be kívánom vonni a szegedi lokálpatriótákat, a gazdasági, kulturális és egyházi személyiségeket, azokat, akik már eddig is sokat tettek szeretett váro­sunkért.

Next

/
Thumbnails
Contents