Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-02 / 231. szám

léívyrtöX iaélövBeixeiO \A 2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. OKT. 2. kommentár Vaskapuk A

román kormányban szerepet vállalt RMDSZ politikusaifurcsa helyzetbe kerültek szerdán éjszaka. Amit kaptak, az amolyan nesze semmi, fogd meg jól! A szeptember eleji ultimátumuk lényege egyértelmű volt: ha a román kormány nem biztosltja az önálló magyar nyelvű egyelem működésének feltételeit a hónap végéig - kilépnek a koalícióból. (Megjegyzendő: nem zsarolni akartak, csak az ígéretek beváltását.) A mostani kormánydöntés, hogy tudniillik legyen kétnyelvű magyar-német - egyetem, valami olyasmi, amire pestiesen azt mondjuk: ügyes! Mert hiszen nem lehet merev elzárkózásnak minősíteni a javaslatot, de azt sem lehet ráfogni, hogy eleget tett az RMDSZ-követelésnek. Ronyolult érdekszövevény sejlik föl az egyetemügy mögött. A román kormánytöbbségben vannak befolyásos emberek, akik legszívesebben szót sem vesztegetnének a témára, mert nem akarnak magyar egyetemet. A Demokrata Párt egyik vezető politikusa, aki az ipari és kereskedelmi miniszter a Vasile-kormányban, a kompromisszumnak csak nagy jóindulattal nevezhető mostani döntés után azt mondta, ő fél, hogy a kétnyelvűből színmagyar egyetem lesz hamarosan... Az oktatási miniszter, akinek kulcsszerepe lesz az egyetemalapításban, már régóta hangoztatja, hogy a román feltétlenül legyen az oktatás nyelve - a másik kettő mellett... A kormány, mint olyan - tekintettel a román euroatlanti törekvésekre - nem mondhatja nyíltan, hogy nem akar kisebbségi felsőiskolát. Nem mondhatja róla ugyanezt (tekintettel a magyar euroatlanti törekvésekre) a magyar kormány sem. Sőt. A szeptember 24-én megtartott magyar-román külügyi államtitkári találkozó után Németh Zsolt örömmel nyugtázta a „megoldás" lehetőségét, s ez a kétnyelvű intézmény terve volt. Külügyminiszterünk a minap félreérthetetlenül kifejezte, hogy nem örülne az RMDSZ kiválásának a román koaltcióbóL A nemzetközi és a helyi politika erőinek szövevényében sem lehetett más választása a romániai magyar politikusoknak, mint maradni a kormányban, de vannak közöttük, akiket erősen ehhez kötnek gazdasági érdekeik is. E

zután pedig aligha lesz más választásuk, mint tűrni a most újrainduló időhúzást. Mert könnyű megjósolni, hogy a kétnyelvű egyetem indulásáig is sok vtz fog átfolyni a Vaskapun. Egyelőre kormányon marad az RMDSZ • Bukarest (MTI) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyelőre nem lép ki a román kormánykoalícióból. Az RMDSZ Operatív Tanácsának ülésén úgy döntöttek, hogy a hét végére összehívják a szövetség parlamentjének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli ülését a szeptember elején hozott SZKT-határozat felülvizsgálata céljából. - Az Operatív Tanács pozitívan értékeli azt a kormányhatározatot, amellyel elindítják egy magyar és német nyelvű, Petőfi és Schiller nevét viselő egyetem létrehozását. Következésképpen úgy döntöttünk, hogy javasoljuk az SZKT összehívását a hét végére a szeptember 5-i SZKT határozat újraelemzése végett - nyilatkozta Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke. - Természetesen az SZKT hivatott arra. hogy eldöntse: fenntartjuk-e a szeptember elején hozott határozatot, vagy sem. A testület újabb döntéséig a szövetség képviselői a kormányban maradnak - hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ a nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató állami egyetem ügyében kirobbant vita során állította válaszút elé koalfciós partnereit. A szeptember elején Kolozsvárott tartott SZKT ülés úgy határozott, hogy a kormánytöbbség vagy biztosftja szeptember 30-áig a nemzetiségi egyetemek alapítási jogát, vagy az RMDSZ kilép a koalícióból. A tanügyi törvény parlamenti vitájában ugyan nem történt semmi előrelépés, de a román kormány szerda este - amikor az RMDSZ Operatív Tanácsa már megkezdte a kilépés gyakorlati kérdéseinek a megvitatását - határozatot hozott arról, hogy december közepéig felállítják a magyar-német állami egyetemet Romániában. Baráti tárgyalások • Újdelhi (MTI) Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök szerint új fejezet kezdődött hazája és Pakisztán eddig feszült viszonyában. Csütörtöki nyilatkozata szerint eredményes és baráti tárgyalásokat folytatott New Yorkban Navaz Sarif pakisztáni kormányfővel, amikor mind a ketten az amerikai nagyvárosban tartózkodtak, hogy részt vegyenek az ENSZ Közgyűlésén. Közölte, hogy október 15-én indiai-pakisztáni külügyminiszteri megbeszélések kezdődnek Iszlámábádban. Működik a Europol Jürgen Storbeck (jobbról), az Europol német vezetője és Kari Schlögl, az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria belügyminisztere a szervezet székházában tartott megnyitóünnepségen. (MTI Telefotó) • Hága (MTI) Csütörtökön hivatalosan is megkezdte működését az európai rendőrségi együttműködés irányítására hivatott intézmény, a Europol. A hágai székhelyű szervezet létrehozásáról az Európai Unió tagországai döntöttek még 1992-ben, áz uniós együttműködést új alapokra helyező, úgynevezett maastrichti szerződésben. A Europolnak egyelőre csupán EUtagállamok a tagjai, de már 1999-től várhatóan kelet-európai országokat is bevonnak a szervezet munkájába Magyarországnak jó esélye van arra, hogy elsőként érje ez a megtiszteltetés. Az Europol feladata az uniós tagállamok közötti rendőri együttműködés irányítása. A szervezet elsősorban akkor juthat szóhoz, ha legalább két államot érintő ügyről van szó, és a szervezett bűnözésre utaló jelek is felbukkannak. A Europol egyelőre a kábftószer-csempészet, a radioaktív anyagok feketekereskedelme, emberés testrészcsempészet, autólopások, valamint a bűnös úton szerzett pénzek tisztára mosásának felderítésével foglalkozik. Várhatóan már jövőre bekapcsolódik az eurorendőrség a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelembe is. A Europol csütörtöki hivatalos megnyitására azután kerülhetett sor, hogy az uniós tagállamok ratifikálták az 1992-ben kötött szerződést. Jürgen Storbeck, a szervezet német vezetője a ceremónián méltatta, hogy a kétoldalú megállapodásokon alapuló eddigi együttműködést intézményes rend váltja fel. A Europol elsősorban információcserével, tapasztalatok átadásával, bizonyos esetekben együttes vizsgálattal segíti az uniós tagok munkáját - mutatott rá Storbeck. Az Európai Unió tagállamai mindeddig gondosan ügyeltek arra, hogy bel- és igazságügyi témákban megőrizzék teljes függetlenségüket. E törekvés jegyében a nemzeti rendőrségek hatáskörébe az Europol sem avatkozhat be, csupán a nemzeti hatóságok segítése lesz a feladata. A jelenleg 155 fővel dolgozó Europol költségeit a közös EU-kasszából fedezik. Az 1999-es költségvetés közel 19 millió ECU-ra (21 millió dollárra) rúg. Pintér Sándor belügyminiszter múlt heti brüsszeli látogatásán erősítette meg: a jövő év első negyedévében néhány társult ország között alighanem Magyarországnak is lehetősége lesz arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a Europol munkájába. A magyar miniszter akkor hozzátette, hogy a szervezett bűnözés területén már ma is kiemelkedő Magyarország és az uniós tagok együttműködése. • Baku (MTI) Javier Solana NATO-főtitkár pénteken Bakuban biztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy „nagyon világosan üzenje meg" Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek: le kell állítania a koszovói leszámolást. Solana, aki a BBC-nek adott interjút az azeri főváÜzenet rosban, megállapította, hogy Milosevics nem tesz eleget a BT múlt heti határozatának, amely csapatkivonásra és a túlnyomórészt albánok lakta szerbiai tartomány önkormányzatára irányuló komoly tárgyalásokra szólította föl. A NATO-főtitkár kifejtette, mennyire „szeretné, ha a BT tagjai belátnák" ezt, és hangsúlyozta: „nagyon világos üzenetet kell küldeni Milosevics elnöknek, hogy azonnal meg kell állnia és eleget kell tennie az ENSZhatározatnak". A kaukázusi volt szovjet köztársaságokat járó Solana szerint Moszkva is beállhat a sorba, ha nem is támogat semmiféle ultimátumot. A főtitkár „úgy vélte, hogy a Koszovóban lezajlott akciók rászolgálnak a nemzetközi közösség közös reagálására, és biztosra vette: Oroszország nem akar majd elszigetelődni, ha a mészárlások igaznak bizonyulnak". • Orosz haderőreform Párhuzamos hadseregek? • Moszkva (MTI) Az orosz haderőreform keretében véget kell vetni a párhuzamos hadseregek kiépítésének - hangsúlyozta Szergej Rogov, az moszkvai Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézetének igazgatója. A Krasznaja Zvezda orosz katonalapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a belügyi alakulatok létszáma már felülmúlja az orosz szárazföldi haderő létszámát, noha Oroszország gazdasága egy hadsereget is csak komoly nehézségek árán tud fenntartani. A neves politológus szerint az a veszély fenyeget, hogy Oroszország elveszti nagyhatalmi státusát, noha a válságokon csak nagyhatalomként tudna túljutni. - Az orosz hazai össztermék (GDP) csak huszada az Egyesült Államokénak, és az ország már régen nincs a világ vezető gazdasági hatalmai között, legfeljebb a 15-16. helyre pályázhat. A külső adósság kolosszális, eléri a 200 millió dollárt - jegyezte meg. Közlése szerint az orosz védelmi kiadások 60 százalékkal estek vissza az utóbbi öt évben, a harci technika beszerzésére pedig 85 százalékkal kevesebbet költenek. Elmondta, hogy ha az'idei év első nyolc hónapjában tapasztalt irányzat nem változik, akkor a védelmi kiadások 40 százalékkal mérséklődnek 1997-hez képest. Úgy ítélte meg, hogy mindezek nyomán elkerülhetetlen az orosz fegyveres testületek még nagyobb arányú csökkentése. - Azonban a leépítésnek nem szabad túllépnie az a képzelt piros vonalat, amelyen túl Oroszország már nem lenne képes megvédeni szuverenitását és nemzeti érdekeit katonai eszközökkel - mondta. Szerinte a következő években Oroszország elsősorban határkonfliktusokkal és kívülről támogatott szakadár mozgalmak jelentette katonai fenyegetéssel kénytelen számolni - ugyanakkor az orosz hadsereg egyelőre nem tudja kezelni a csecsen háborúhoz hasonló „alacsony intenzitású katonai konfliktusokat", és nem volt képes feldolgozni sem az afgán, sem a csecsen háború tapasztalatait. Hozzátette: a középtávú elemzések tekintetében nem zárható ki, hogy Oroszország egy vele egyenlő erőt képviselő ország részéről is katonai fenyegetéssel találja szemben magát, és akkor készen kell állnia a hadszíntéri fellépésre. - Mozgékony, a győzelemre képes egységeket kell szerveznie, és a nukleáris elrettentés eszközeit is fenn kell tartania. Az orosz nukleáris arzenál csökkenése viszont elkerülhetetlen a gazdasági tényező miatt: ezért van szükség a START2 szerződésre, illetve a nukleáris egyensúly alacsonyabb szinten való kialakítására - vélekedett. Hangsúlyozta azonban, hogy nem lenne célszerű ezer robbanótöltet alá csökkenteni a hadászati erők fegyvertárát, mert ezzel eltűnne az a minőségi különbség, amely megvan az orosz és az amerikai, illetve más nagyhatalmak és a „küszöbhatalmak" között az atomfegyverek számát tekintve. hírek Clinton segít • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök - a kongresszus vonakodását megkerülve, egyéb célokra szánt elkülönített kormányzati keretből - 15 millió dollárt utalt ki arra, hogy mintegy 150 ezer tonna gázolajat vásároljanak az energiaszűkében levő Észak-Korea megsegítésére. A külügyminisztérium szerdán jelentette be a hírt, miként azt is, hogy Phenjan beleegyezett a négyoldalú (Észak- és Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok és Kfna között zajló) béketárgyalások október 21-25-i genfi felújításába. Koraiányfelügyelet • Kijev (MTI) Leonyid Kucsma ukrán elnök közvetlen kormányfelügyelet alá rendelte az Ukrán Állami Hírügynökséget (DINAU) és az Állami Televíziós és Rádiós Bizottságot. Az elnök rendeletével megszüntette azt a korábbi szabályozást, amelynek értelmében a DINAU és a médiabizottság az információs minisztériumnak tartozott elszámolással. Az egy évvel az elnökválasztás előtt hozott államfői döntés szerint azért volt szükség az alárendeltség átirányítására, hogy az alkotmányos összhangot biztosító rendet teremthessenek az információs szervezetek rendszerében. Csapatösszevonás • Ankara (MTI) Egy tekintélyes török újság azt írta, hogy Törökország megerősítette a szíriai határ közelében állomásozó csapatait. A Hürriyet (Szabadság) című török napilap csütörtöki számában napvilágot látott értesülés szerint Ankara azzal vádolja Szíriát, hogy hadtápés utánpótlási támogatást nyújt törökországi területek elszakadásáért fegyveres harcot vívó szélsőbaloldali Kurd Munkáspárt (PKK) lázadóinak. Összecsapások O Hebron, Betlehem/ Gáza (MTI) Kilenc palesztin és egy izraeli katona sérült meg a ciszjordániai Betlehemben és Hebronban az izraeli rendőrség és palesztinok közti összecsapások során. Egy palesztin fotóriporternek az ujját törte el egy kődarab. Hebron belvárosában szerdán kijárási tilalmat vezettek be, az követően, hogy egy merénylő két kézigránátot dobott egy katonai dzsipre s 14 katonát, valamint 11 palesztin járókelőt megsebesített. Bászájev és Radujev • Groznij (MTI) Groznij központjában, a Manszur sejkről elnevezett téren az ellenzéki egységfrontba tömörült csecsen osztagparancsnokok hívei állandó nagygyűlésen követelik Aszlan Maszhadov államfő lemondását. A csecsen elnök hatalomból való távozásáig meghirdetett megmozdulásról az osztagparancsnokok és háborús veteránok előző nap véget ért tanácskozásán hoztak döntést, amelyen részt vett Samil Bászájev volt kormányfő, Vaha Arszanov alelnök, kar-pasa Iszrapilo< ungádtábornok és az ellenzék által államfőnek jelölt Szalman Radujev osztagparancsnok is.