Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

SZOMBAT, 1998. OKT. 10. BELFÖLD 3 röviden Üzletemberek háza • Békéscsaba (MTI) Ezer négyzetméter alapte­rületű csarnokkal bővült Bé­késcsabán a vállalkozói köz­pont. A pénteken fölavatott épület - amely 53,5 millió fo­rintba került - Phare és fla­mand segítséggel került tető alá. Az Európai Unió a beru­házás költségeinek 60 százalé­kát állta, az építkezés kiadása­inak 13 százalékát a flamand kormány (a magyar-flamand együttműködés keretében) jut­tatta e célra, a többit a megye­székhelyi önkormányzat fe­dezte.. Európai ezüst • Hévíz (MTI) Hévíz, a „Virágos Európá­ért" mozgalom városi kategó­riájának legutóbbi magyar győztese elnyerte a nemzetkö­zi zsűri ezüstdíját. Az elisme­rést a napokban vette át a gyógyfürdőváros küldöttsége a portugáliai Cascais-ban. A fürdőváros európai hírnevét tovább öregbítő siker öt évi tudatos magán- és közterületi városszépítő, arculatformáló munka eredménye. Helyi ter­vezés és hazai nemesítésű vi­rágfajták, dísznövények tele­pítése, évenkénti és utcánkénti versenyek eredményeként lett Hévízből földrészünk egyik legvirágosabb városa. Bioüzem • Karancsság (MTI) Natúr Csemege Feldolgozó néven mezőgazdasági bioter­mékeket feldolgozó üzemet hozott létre a Nógrád megyei Karancsságon a salgótarjáni Szív a szívért alapítvány; az üzemet pénteken avatták. Az alapítvány kidolgozta a vidék­fejlesztési programra épülő, valamint a helyi adottságokat figyelembe vevő modellértékű programját. A feldolgozóban egyelőre húsz munkás állít elő hidegen sajtolt olajat, müzlit, gyümölcsteát és különféle zöldség- és gyümölcs aszal­ványt. Laktanyából lakások • Esztergom (MTI) Harminckilenc család köl­tözhet be rövidesen azokba a korszerű otthonokba, amelye­ket csütörtökön adtak át Esz­tergomban. A lakásokat a volt szovjet laktanyai épületekből alakították ki, amelyek 1997. májusában kerültek az önkor­mányzat tulajdonába. Tavaly - közművesítés után - öt épü­let 48 lakását értékesítették. Azóta egy korábban szintén 48 lakásos tömböt építettek át, s abban 39-76 négyzetméter közötti alapterületű 39 új ott­hont alakítottak ki. Nyerő szakácsok • Zalaegerszeg (MTI) Négy korszerű, nagytelje­sítményű elektromos tűzhe­lyet és ugyanennyi komplett konyhai munkaasztalt kapott a Svájci Szakmai Bizottság a Vendéglátó Szakképzésért ne­vű szervezettől a zalaegersze­gi Báthory István szakközép­iskola Pályázat útján nyerték el a csak egyszer, az St. Gal­lenben rendezett országos sza­kácsversenyen használt, 4 millió forint értékű nagykony­hai berendezést, amelyeket in­gyen és vámmentesen szállí­tott Zalaegerszegre a svájci szakmai bizottság. • „Elutasítjuk a szembeállítást!" Az MSZP aggodalmai A sxegedi nyugdíja­sok és munkavállalók fórumán vett részt Nagy Sándor, az MSZP alelnö­ke. Az eseményt követö sajtótájékoztatón az al­elnök élesen bírálta a kormányt, a szocialisták Csongrád megyei elnöke pedig a párt polgármes­terjelöltjei körüli híresz­telésekről beszélt. Tegnap délelőtt, a szegedi Juhász Gyula Művelődési Házban nyugdíjas és munka­vállalói fórumot tartott a Magyar Szocialista Párt me­gyei szövetsége, valamint az MSZOSZ Csongrád megyei képviselete. A megbeszélés vendége volt Nagy Sándor, az MSZP alelnöke, a párt parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője. A fórum után összehívott sajtótájékoztatón a párt alel­nöke azt mondta, hogy az emberek elutasítják a kor­osztályi vagy bármi más ala­pon álló szembeállítást. így elfogadhatatlan a kormány érvelése, amely szerint azért nem emelik a nyugdíjakat, mert most a fiatalokat akar­ják támogatni. A szocialisták szerint a kormány tervezett intézkedései 50 milliárd fo­rintot vesznek el a nyugdíja­soktól, akik közül mindössze úgy 300 ezren járnának jól, a többiek viszont még nehe­zebben élnek majd. Nagy Sándor egy frissen fölröppent hírről is véle­ményt mondott: az alelnök információi szerint a kor­mány módosítaná a munka törvénykönyvét is. A változ­tatás a munkavállalók alap­„A kormány csorbítaná a munkavállalók jogait" - mondta Nagy Sándor. (Fotó: Schmidt Andrea) vető jogait csorbítaná, mert a hírek szerint elbocsáthat­nák a betegszabadságon lé­vő dolgozókat is. A módosí­tás szerint megszűnne a szakszervezeti tisztségvise­lők munkajogi védelme is. A sajtótájékoztatón részt vett még Szalay István sze­gedi és Simicz József deszki polgármester is, akik a szo­cialisták polgármester-jelölt­jeiként indulnak az önkor­mányzati választáson. Fritz Péter, az MSZP Csongrád megyei elnöke átadta a sajtó képviselőinek a szocialisták által indított, támogatott, vagy a párt egyetértésével polgármesternek jelöltek lis­táját. A névsor nyilvános­ságra hozatalával együtt a megyei elnök visszautasítot­ta azokat a híreszteléseket, amelyek a szocialisták állí­tólagos „választási együtt­működési megállapodásai­ról" keltek szárnyra. így pél­dául nem igaz^ hogy az MSZP Hódmezővásárhelyen szövetségre lépett volna a MIÉP-pel. A Rapcsák And­rás ellenfeleként induló, független Kőhegyi András jelölését azonban más pár­tokkal és szervezetekkel egyetemben a szocialisták is támogatják. Szalay István szegedi pol­gármesterjelölt szerint „ve­szedelmes gondolat" az ön­kormányzatokat „a kormány meghosszabbított kaijaként" tekinteni, mert a helyi érde­kek gyakran kerülnek szem­be az országos elképzelések­kel. Ny. P. Új szemszögből új jövő­képet vázolt föl a Térség­fejlesztés és regionaliz­mus a Dél-Alföldön című konferencia. A helyi ta­pasztalatokat összegző szakemberek előadásait jól ellenpontozták a ter­veket a kormányprog­ramba ágyazó államtit­kári referátumok. A Szegedi Régiónkért Te­rületfejlesztési és Környezet­védelmi Közalapítvány szer­vezte tanácskozáson a résztve­vőket tegnap, a szegedi Tisza szálló koncerttermében a civil szervezet elnöke, dr. Bartha László köszöntötte azt hang­súlyozva, hogy a helyi kezde­ményezést nem helyettesítheti az állami akarat. A régió és egyetem kapcso­latának történelmi hagyomá­nyait és lehetőségeit dr. Mé­• Üvegkalapács-díj: a Déltáv vezetőjének Szegedi régiónkért szaros Rezsó, a JATE rektora vázolta. A kistérségek jelené­ről és jövőjéről szólva Nógrá­di Zoltán, Mórahalom polgár­mestere lendületes előadásá­ban azt emelte ki, hogy Sze­ged szerepe a nagyrégiós tér­szervezőé, a koordinátoré, melynek küldetése, hogy a megkopott párbeszédet hely­reállítsa a térségfejlesztés sze­replői között. A gazdaság itteni alakulá­sát, a térség jövőjét alapvetően befolyásolja az M5-ös autópá­lya, mely legkésőbb 2003-ban Szegedig, sőt, az országhatárig ér. A részleteket dr. Harmath László, az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. vezérigazgató­helyettese és Stromajer And­rea, a cég kommunikációs ve­zetője ismertette. A régió fej­lődésének fontos eleme, ho­gyan alakul az itteni szénhid­rogénvagyon kitermelése és az ennek kapcsán itt létrejött inf­rastruktúra hasznosítása. A MOL Rt. fejlesztési igazgató­ja, dr. Valastyán Pál meg­nyugtatta hallgatóságát: 2012­2015-ig tart a kitermelés, de az ezt követő időszakra is kész a terv, tehát van jövő. A gazdaság helyzetét érzé­keltette, az államháztartás leg­fontosabb teendőit szedte sor­ra elemzésében Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium állam­titkára. A térségfejlesztés és közigazgatás viszonyát taglal­va Balsai István, a Miniszter­elnöki Hivatal államtitkára el­mondta: a dél-alföldi régió központja - természetesen ­Szeged. A Dél-Alföldön a közlekedés és az informatika nyújtotta lehetőségeiről Man­ninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Mi­nisztérium államtitkára adott képet. Ő nyújtotta át a közala­pítvány Üvegkalapács-díját dr. Lednitzky Péternek a Dél­táv Rt. vezérigazgatójának mint a régió fejlesztéséért leg­többet dolgozó szakembernek. (A Térségfejlesztés és re­gionalizmus című konferenci­án elhangzott előadásokat la­punk hamarosan megjelenő Európa-kapu mellékletében részletesen ismertetjük.) Ú. I. Mit ér a postás, ha magyar? Október 9-én tartot­ták a postások világ­napját. Az értékelések szerint a Magyar Posta a nyugat-európai me­zőny közepén helyezke­dik el. Az idei fejleszté­sek eredményeként Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye összes postáján fölvehe­tik pénzüket a bankkár­tyával rendelkező ügy­felek. Október 9-e a postások világnapja. A Szegedi Pos­taigazgatóság ebből az alka­lomból kiadott tájékoztatóa­nyagában olvasható, hogy bár a postások „csupán" 128 éve ünneplik ezt a napot, a szolgáltatás történetének gyökerei sokkal régebbi időkbe nyúlnak vissza. A római Augustus császár bi­rodalma sem ragyoghatott volna olyan fényesen a biro­dalom útjai mellett fölállí­tott 7 ezer 500 postaállomás nélkül. I. István királyi lo­vasfutár szolgálata hasonló szerepet töltött be; a „klasszikus", egész országra kiterjedő postahálózatot pe­dig a XVI. században, az osztrák császárság uralma alatt építették ki. Az önálló Magyar Posta a kiegyezés­sel egy időben, 1867-ben született. „Egy világ, egy postahá­lózat" - így szól az Egyete­mes Posta Unió idei jelmon­data. A Földet behálózó kommunikációs rendszerek mind szorosabban kapcsol­ják össze az egyes országo­kat. A nemzeti posták megú­julása várhatóan az erősödő együttműködés, valamint az egymás piacain folytatott verseny jegyében alakul majd a közeljövőben. A számok tükrébe pillant­va a Magyar Postának nem kell szégyenkeznie nyugat­európai „kollégái" előtt. A hagyományos postai szol­gáltatások területi megoszlá­sát és a küldemények átfutá­si idejét mérve a magyar postások a tisztes középme­zőnyben helyezkednek el. Területünkhöz mérten ná­lunk sűrűbb a postahálózat, mint Ausztriában, Francia­országban, Dániában, vagy Írországban. Ha az egy pos­tára jutó lakosság számát nézzük, jobban állunk mint a németek, hollandok, vagy az olaszok. A belföldi leve­lek átfutási idejét tekintve is a nyugati középmezőny gyorsaságával haladnak a magyar postások: a levelek 86-92 százalékát a feladást követő napon kézhez kapja a címzett - mondja az érté­kelés. A Magyar Posta folyama­tos szervezeti és technikai korszerűsítéssel készül az űj évezredre. Április óta a sze­gedi igazgatósághoz tartozó három megye (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) va­lamennyi postáján fölvehe­tik pénzüket a bankkártyával rendelkező ügyfelek. Ny. P. 2 jegyzet Célpont S zeretjük hallani azokat a híreket, amelyekben vonzó célpontnak neveznek bennünket. Ne a Seselj vajdától származó nyílt fenyegetésre tessék gondolni, hiszen a képes beszédre hajló újságnyelv ezt a kifejezést a tőke beáramlására foglalta le, ok­kal, mert békeidőben. Reménykedjünk, hogy to­vábbra is bátran használhatjuk, azaz senki sem fog ide lőni, ellenben ide hozza a pénzét. Meg a taná­csait. A kis- és középvállalkozások nemzetközi üzleti információs tanácsadó rendszerét (TIPS) a feltö­rekvő országok piaci szereplőit segítendő hívta létre egy ENSZ-program, igazgatója most, a tőzsdei hek­tika, a tőkekivonások és brókercégek összeomlása idején biztatott meg bennünket. Talán nem véletle­nül. A magyar miniszterelnök amerikai útja egyér­telműen sikeres volt ebből a szempontból is: Clin­ton a Világbank elnökével együtt egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy Magyarország nem poszt­szovjet ország, mi több, immár a , Jeltörekvő" jelző is túlhaladott számunkra, helyesebb minket „köze­ledőnek" (mármint a fejlett világhoz) nevezni. Az­az: bátran jöhet az amerikai tőke. Meg a tanácsa­dók. Még bőven posztszovjetek lehettünk, amikor sze­rencsém volt jelen lenni a honi újságírók számára szervezett tapasztalatcserén, amelynek etikai termé­szetű témája volt. Amerikaiak láttak el bennünket tanácsokkal arról, mennyire résen kell lenni, hogy időben észrevegyük: a tőke fölhasznál bennünket, reklámot csinálunk, nem a közt szolgáló újságot. Idős úr beszélt. Mint utóbb kiderült, a saját autóján jött a tengeren túlról, nem egyedül, hanem népes famíliájával, végtére a festői Tihanyba szólt a meg­hívója. Az egészet a szakmánk érdekvédelmi szerve­zete fizette. Akkor elképedtem. M ost, a „közeledő" korban azért vagyok sokkal megértőbb, mert a tanácsadókon kívül itt van a Ford, az IBM, a General Electric, a General Mo­tors, az Ameritech. És akárhogyan forgatom, nyíl­tan tőkevonzó célpontnak mégiscsak jobb lenni, mint NATO-lopakodókat kihívó posztszovjetnek. BRAMAC CSERÉP r SOFA ABLAKOK mVUUL BAU Bitumenes hullómlemei (piros, ioM) kedveid óronl Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022, Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092. Segítség, vállalkozóknak • Budapest (MTI) A közép- és délkelet­európai térségbe né­hány éven belül mint­egy 75 milliárd ECU-t szándékozik befektetni az Európai Unió - han­goztatta Walter Ubal Giordano, a TIPS tech­nológiai és kereskedel­mi információs támo­gató rendszer igazga­tója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A szakember kifejezetten vonzó üzleti célpontnak ne­vezte térségünket és a dél­kelet-európai régiót. Ezért is kívánja a TIPS fokozot­tan támogatni a helyi kis- és középvállalkozásokat. ­Annak érdekében teszi min­dezt, hogy a térségben mű­ködő vállalatok megfelelje­nek a nemzetközi piac által támasztott követelmények­nek - mondta Walter Ubal Giordano. A tájékoztató szerint a helyi vállalkozók minimális összegért kaphatják meg a TIPS szolgáltatásait, ame­lyek kiterjednek az üzleti tanácsadásra, az üzletszer­zésre és a technikai segít­ségnyújtásra is. Jakab Roland, a TIPS magyar irodavezetője az MTI-nek elmondta: évente mintegy 25 ezer forintos költség mellett azok a vál­lalkozók, akik igénybe ve­szik szolgáltatásukat nem­csak üzleti tanácsot és part­nert szerezhetnek, de a TIPS bocsátja rendelkezé­sükre a faxot és az interne­tes hozzáférést is. A TIPS-et az ENSZ fej­lesztési programja (UNDP) hozta létre még 1986-ban azzal a céllal, hogy a feltö­rekvő piacok vállalkozóit segítse. A szervezet nem kormányzati, és nonprofit alapon működik. Térsé­günkben tevékenységét a holland kormány finanszí­rozza. Jelenleg a TlPS-há­lózatnak 39 nemzeti irodá­ja van szerte a világon. Mostani budapesti meg­beszélésükön a közép- és délkelet-európai szakértők arról tanácskoztak, hogy miként lehetne javítani a TIPS-szolgáltatásain. Vé­leményük az volt, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló elektronikus piaci módsze­reké lesz a jövő, és ebbe az irányba kell a szervezet te­vékenységét fejleszteni. NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: w fgss^ 62/311-819 m

Next

/
Thumbnails
Contents