Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-09 / 237. szám

PÉNTEK, 1998. OKT. 9. VÁLASZTÁS '98 11 • Választási kiskáté Hogyan voksol Szeged? • Mérlegen a szegedi önkormányzat (2.) Kétpólusú politika - pártokat választunk Az eredmény a szavazófülkékben dél el. (Fotó: Nagy László) Sokkal bonyolultabb az önkormányzati választás, mint az, ahogyan az országgyűlési képviselőket mandátumhoz juttatjuk. Kérdés-felelet formájú kiskáténkkal segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy a polgárok a szavazás legfontosabb szabályait jól ismerve éljenek választójogukkal. Hogyan választanak a megyei jogú város, Szeged polgárai? Szegeden 5 polgármester készül arra, hogy a várost vezesse; a 25 egyéni választókerületi helyre 227 jelölt pályázik; a 10 települési kompenzációs listán 139 személy neve olvasható; a 9 kisebbségi önkormányzatba 65 képviselőjelölt készül. A két megyei jogú városban élő választópolgárok három szavazólapot kapnak (ugyanis a területi önkormányzati választásban nem vesznek részt). • Hogyan választanak polgármestert? A szavazáskor a szavazólapon valamennyi polgármesterjelölt neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. • Hogyan választják meg az önkormányzati képviselőket? A választópolgárok a képviselők több mint a felét választják meg közvetlenül egyéni választókerületekben. A szavazólapon a jelöltek neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár egy jelöltre szavazhat oly módon, hogy a kiválasztott jelölt neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy jelölt választható. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. A képviselői helyek mintegy 40 %-át a pártok által összeállított úgynevezett kompenzációs listák között osztják el. Ez úgy történik, hogy a választókerületekben vesztes jelöltek szavazatait összesítik az őket állító jelölő szervezetek listájára. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. így tehát annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki vesztes jelöltre szavazott, hiszen ez a szavazat a listát állító szervezetet még mandátumhoz juttathatja. • Hogyan választunk helyi kisebbségi önkormányzatot? A szavazáskor a helyi kisebbségi önkormányzat választásában - meggyőződése szerint - a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólapra kisebbségenként a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel. A választópolgár csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat, legfeljebb öt jelöltre adhatja le szavazatát. A településen kisebbségenként megválasztható képviselők száma öt fő. A választás alapján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. Megválasztott kisebbségi képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapták. 0 Kell-e még a „kopogtatócédula"? A szavazatszámláló bizottságok munkájának megkönnyítése érdekében az „értesítőt", népszerű nevén a kopogtatócédulát tanácsos magunkkal vinni szavazáskor, megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját. Ugyanakkor az „értesítő" bemutatása nem feltétele a szavazásnak. • Hogyan lehet érvényesen szavazni? Szavazni csak személyesen, a választópolgár lakóhelyén vagy - a lakóhelyén kiállított igazolással - a július 31. előtt bejelentett érvényes tartózkodási helyen (ideiglenes lakóhelyen) lehet. A tükör, melyet a helyi politikusok tartottak maguk elé, nekünk, polgároknak is sokat mond, különösen most, önkormányzati választás előtt. Az elmúlt négy évről ötszáz szegedi véleménye alapján készíttetett közvélemény-kutatatást az önkormányzat. A pártok támogatottságára, a szavazásra, a választáson való részvételi hajlandóságra is kitér a felmérés. A politikai érdeklődéssel arányos a tájékozódottság mutatja e közvélemény-kutatás. A közéleti érdeklődők aránya Szegeden 24, míg az érdektelenek aránya 43 százalék, a többiek kíváncsisága átlagosnak mondható. A győztes erőhöz húz a többség - erősítette meg a mindennapok tapasztalatát ez a fölmérés is. Ugyanis a Fidesz-szavazók aránya 20 százalékkal volt több, mint az országgyűlési képviselőválasztásokon leadott voksok tényleges száma. Augusztusban, mikor a közvélemény-kutatók interjúi készültek, a pártot választók között a Fidesz népszerűsége - az országos 50 százalékkal szemben - Szegeden 60 százalékos volt. Meglepő, hogy a megkérdezettek 12 százaléka emlékezett arra, hogy név szerint kire szavazott májusban. Mikor személyeket kellett említeni, akkor dr. Szalay István és dr. Bartha László neve hangzott el a leggyakrabban. A kétpólusú politikai rendeződésre utal, hogy a Fideszen és az MSZP-n kívül senki sem lépi ál még a 3 százalékos ismertségi küszöböt sem. A függetlenek alacsony emlftettségi aránya pedig azt jelzi, hogy a polgárok nem személyekre szavaznak, inkább a párt megítélésén keresztül közelítenek az egyéni jelöltekhez. A két évvel ezelőtti, Félúton című felméréshez képest is sokat változott a politikusok helyzete: a függetlenek akkori, 9 százalékos támogatottságával szemben a jelenlegi csak 1 százalékos. De más, kisebb csoportok 5-15 százalékos népszerűsége is elolvadt, miközben a korábbinál sokkal nagyabbra duzzadt a Fidesz és az MSZP szavazótábora, így szinte gyűjtőpárttá alakultak. Bár a bizonytalan szavazók aránya is nőtt. Arra a kérdésre, hogy ha most vasárnap lennének az önkormányzati választások, az augusztusi adatfelvételkor a megkérdezettek 46 százaléka nem tudta, melyik pártra szavazna, ellenben közel 33 százalékuk a Fideszre, 15 százalékuk az MSZP-re voksolt volna. A biztos szavazókon belül kialakult erősorrend szerint első a Fideszes tábor közel 62, második az MSZP-s csapat 28, harmadik helyen a Kisgazdapárt, illetve az SZDSZ voksolói állnak, 2-2 százalékkal. A politikai hangulat mérésére alkalmas kérdés az is, hogy mely párt az, amelyre biztosan nem szavazna. A legnagyobb a MIÉP elutasítottsága, 27 százalékos említettséggel, a második legellenszenvesebb párt (20 százalékkal) az MSZP, míg a harmadik az FKGP. A választ adók fele augusztusban biztos volt benne, hogy elmenne szavazni, ellenben 20 százalékuk inkább nem, 10 százalékuk még nem döntötte el, hogy voksol-e a helyhatósági választásokon. Ám könnyebb igent mondani, mint elmenni a szavazófülkébe, ezért a szegedi közvélemény-kutatók szerint az önkormányzati választáson 50 százalék alatt marad a polgárok részvételi aránya. Tanulságos a volt, a jelenlegi és a leendő helyi politikusok számára, hogy saját képviselőjének nevét a megkérdezetteknek csak közel 8 százaléka tudta. A polgármester ismertsége az előző felmérés óta, vagyis 1996hoz képest nőtt, de a megkérdezettek 15 százaléka nem említette, mikor a város vezetőiről kérdezték. Az alpolgármesternőt is sokan ismerik, de a kérdezettek 53 százalékának nem jutott eszébe a név. A felmérés időpontjában már közzétették, kik versenyeznek idén a polgármesteri címért. A pártok polgármester jelöltjeinek ismertsége a megkérdezett polgárok körében a következő: az MSZP-ét 29 százalék tudta, közel 71 százalék nem; a Fideszét közel 22 százalék tudta, 78 százalék nem; az SZDSZ-ét 5 százalék tudta, 95 százalék nem. A leendő polgármester személyének tippelése során a közvélemény-kutatásba bevont személyek a Fidesz-jelölt dr. Bartha László esélyeit tartották a legnagyobbnak, annak ellenére, hogy kevesebben ismerték, mint az MSZP jelöltjét, vagyis a jelenlegi polgármestert. Ennek oka, hogy sokan a pártokhoz való viszonyukból vezetik le a jelöltek iránti szimpátiát. A választani tudók 60 százaléka a fideszes, közel 37 százaléka a szocialisták jelöltjét várja a polgármesteri székbe, míg közel 3 százalék más befutót remél. Ám a megkérdezettek 71 százaléka nem tudott tippelni, mikor a végső eredményt kellett mérlegelnie. (A szegediek médiafogyasztási és szabadidős szokásairól lapunk következő számában olvashatnak.) Ú. I. Jelöltek és listák Csongrád megye 60 településén Független Szervezet Összesen Független Önálló Közös Összesen Összesen Polgármester jelöltek 118 35 13 48 166 Egyéni választókerületi jelöltek 68 336 187 523 591 Kislistás települési jelöltek 930 235 50 285 1215 Kisebbségi önkormányzatok jelöltjei 107 54 8 62 169 Önálló Közös Összesen Lista Jelölt Lista Jelölt Lista Jelölt Települési kompenzációs listán jelöltek 26 249 12 133 38 382 Kisebbségi kompenzációs listán jelöltek 1 7 1 0 2 7 10 ezer lakos fölötti település 10 ezer lakos alatti település Összesen Lista Jelölt Lista Jelölt Lista Jelölt Megyei közgyűlés listái 15 115 19 171 34 286 Miért megy el szavazni? A megye 60 településén 166 polgármesterjelöltre voksolhatnak majd az állampolgárok. A képviselői székekre lényegesen többen pályáznak. A bonyolult választási rendszer miatt nem árt majd figyelniük a fülkékbe lépőknek, miként is húzzák az ikszét. Jövö vasárnap, október 18-án tartják az önkormányzati választásokat. E napon dói el, vajon a településeken maradnak-e a mostani polgármesterek vagy újakat választanak, illetve arra is fény derül, kik képviselik az elkövetkező négy évben a lakosság érdekeit. Megkérdeztük a szegedi polgárokat, az urnák elé járulnak-e jövő vasárnap, hogy döntsenek a továbbiakról? Bognár Otília, operátor: - Természetesen elmegyek szavazni, mert a jövőnk a tét! Szeretném, ha Szegednek végre olyan polgármestere lenne, aki érezhetően foglalkozik a város és az egész dél-alföldi régió fejlesztésével. Érdemes meghallgatni a jelöltek programját, de én úgy érzem, hogy kevés az információ, többükről szinte semmit sem tudok. Nagy Jenő, nyugdíjas lakatos: - Elmegyek, de nem magam miatt, hanem az unokáim érdekében, ugyanis nekik fontos, hogy olyan városban nőjenek fel, ahol lehetőség nyílik az elhelyezkedésre és családalapításra. Szerintem a hozzám hasonló korú emberek is így gondolkodnak. Az pár perc, amit a függöny mögött töltünk, megér annyit, hogy a gyerekeinknek jobb legyen. Peremartoni Daniella, tisztviselő: - Nekem nem mindegy, hogy az elkövetkező négy évben kik döntenek a sorsomról, ezért ott a helyem jövő vasárnap az urnánál! Ha nem mennék el, akkor eljátszanám azt a lehetőséget, hogy én is beleszóljak a jövőmbe. És ha rosszul döntök, akkor csak magamat hibáztathatom. Nem értem azokat, akik nem szavaztak, de szidják a győztest. Birkás Károly, üzletkötő: - Négy évvel ezelőtt nem voltam, de már megbántam, s az idén pótlom ezt a hiányosságot. Fontos, hogy az összes szavazóképes állampolgár éljen a jogával, mert ha újra kellene rendezni a választásokat, akkor a saját zsebünkből vennénk ki a pénzt. Ugyanis egy ilyen országos esemény lebonyolítása nem kétforintos dolog. Földes Attila, egyetemi hallgató: - Nemrég költöztem szüleimmel és öcsémmel Zalaegerszegről Szegedre. így nem nagyon ismerem a jelölteket. Azért elmegyek szavazni, mert ez állampolgári kötelességem. Remélem, a sok ismeretlen közül pont egy olyan neve mellé teszem az ikszét, aki új lakhelyem felvirágoztatásán fog munkálkodni, s nem ér csalódás. Tóthné Vekerle Diána, ápolónő: - Három gyermekem van, így jól meg kell fontolnom, melyik jelöltet is részesítsem előnyben. Mondhatni, helyettük is nekem kell dönteni. Egy családszerető polgármestert szeretnék látni a bársonyszékben, mert a jövő a gyermekeink kezében van. Ezért elképzelhetetlennek tartom, akinek gyereke van, az ne menjen el szavazni! Balázs Orsolya, bolti eladó: - Remélem, olyan polgármester- illetve képviselőjelöltek „futnak be", akik nemcsak ígérgetnek, hanem tesznek is valamit Szeged fölemelkedéséért. Már elegem van a folytonos ígéretekből, a kampányokon csak beszélnek, csak beszélnek, de ha esetleg nyernek, azonnal kimegy a fejükből, mivel is etettek minket korábban! K. T.