Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. OKT. 8. BELFÖLD 3 röviden Világháborús emlékmű • Az AKA vezérigazgatója Szegeden 2001 -ben ér ide az autópálya? Autópályát - Szegedig! Balról jobbra: Bartha László országgyűlési képviselő, polgármesterjelölt, Dominique Gazai vezérigazgató és Csonka Gábor alpolgármester-jelölt. (Fotó: Nagy László) jegyzet Szegedi sziámi r egnap hazautaztak a Szegeden szétválasztott sziá­mi ikrek. Mától a sajtóban is lekerül napirendről a korábbi hetek egyik slágertémája: a szakmailag nem a legbonyolultahbak közé tartozó, ám a közvélemény számára természeténél fogva izgalmas orvosi beavat­kozás. Mostantól a következő orvosi bravúrig - vagy botrányig - nemigen lesz szó az országos lapokban és televíziókban a szegedi orvosegyetemről. Az alkalom tehát adott, hogy levonjuk a történtek tanulságait. Először: a szegediek ismét megmutatták, hogy al­kalmasak és felkészültek az efféle feladatokra. Igaz, a műtétben és az utókezelésben résztvevő orvosok nem győzték hangsúlyozni, volt már ennél nehezebb szak­mai problémájuk is, amit sikerrel oldottak meg. De ha orvosilag nem is ez volt a legnagyobb bravúr, mégsem mindennapi beavatkozásról volt szó, melyet rutinból hajt végre a csapat. Ráadásul rajtuk volt a világ sze­me, és ez nem kis feszültség, lelki teher. Másodszor: a budapestiek ismét bizonyították, ké­pesek és hajlamosak kisajátítani mindent ebben az or­szágban. A szegedi polgárok nyilván alig hittek a sze­müknek és a fülüknek, amikor az egyik kereskedelmi tévé műsorában a riporter egy fővárosi professzorral beszélgetett a SZOTE-n történtekről. Fel nem fogható, milyen gondolatmenet alapján választotta ki a szer­kesztő riportalanyát. És azt sem igen értem, hogyan egyeztethető össze a jó ízléssel és a kollegalitással, hogy a szóban forgó alany elvállalta a szereplést. Azt már régen megszoktuk, és arcizmunk se rándul ne­künk, itt, „vidéken", hogy nincs az a tudományos kér­dés, amelyben a közszolgálati, országos, így a mi adó­forintjainkból is működő televízió valamely vidéki ko­ponyát tartana kompetensnek nyilatkozni. De az már mégiscsak túlzás, hogy egy fővárosi sebész kommen­tálja azt, amit Füzesi professzor csapata Szegeden vitt véghez Hirdetőik ugyanis a vidéki fogyasztókra ép­púgy számítanak, mint a fővárosiakra. Sőt, mivel mi vagyunk többen, még inkább. T J armadszor: amikor ünnepeljük a szegedi orvoso­11 kat, nem árt visszaemlékezni arra, mikor és mi­ért volt utoljára reflektorfényben a gyermekklinika. Amikor néhány hónapja egyszerre halt meg néhány újszülött, hiába mondta Katona doktornő, a mostani híradások egyik „hőse", hogy ez elkerülhetetlen, hiá­ba hozott statisztikákat, hány babát mentenek meg itt, és hányat a fejlett országokban, senki nem hallgatta meg. Mindenki csak a „botránnyal" törődött. Pedig a két történet szereplői - ugyanazok. A bűnbakkeresés­sel és a hőscsinálással egyaránt csínján kell bánni. Hlczs-t (jaJtr H. OUJL, 0 Vidékfejlesztési fórum Elsőként tíz körzet kap támogatást • Végegyháza (MTI) Az első és a második világ­háborúban elesett helybeliek tiszteletére emelt emlékművet avattak szerdán Végegyházán. A Békés megyei falu katoli­kus temetőjében fölállított, le­velét hullató fát ábrázoló hősi emlékművet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püs­pök szentelte föl. A világhá­borús emlékmű elkészítésének mintegy háromnegyedmillió forintos költségét két helyi önkormányzati képviselő. Fi­gura Ferenc és Király Sándor állja. Mindketten a tiszteletdí­jukat ajánlották föl erre a cél­ra. Negyvenmillió forint • Szolnok (MTI) Negyvenmillió forintot osztott szét pályázat útján a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara kis- és középvállalkozó tagjai között műszaki és mi­nőségfejlesztési tervek meg­valósítására. A vissza nem té­rítendő támogatást 28 kisvál­lalkozó kapta meg. Pályázatok születtek csomagolóanyagok felületnemesftésére, környe­zetvédelmi rendszer kiépítésé­re, az Európai Szabványnak megfelelő technológiák kiala­kítására, valamint hulladékü­vegek újrahasznosítására. Salgáfabrik • Salgótarján (MTI) Salgáfabrik Kft. néven bel­ga tőkeérdekeltségű autóalkat­rész-gyárat avattak Salgótar­jánban. A 300 millió forintos beruházást lebonyolító Image­ment Kft. igazgatója, Tóth Gyula elmondta: a Jonathan Styling belga cégcsoport erő­teljes piaci offenzfvájának újabb állomásaként két hónap leforgása alatt hozták létre a holdingként működő cégcso­port negyedik, Magyarorszá­gon második gyárát. A Jonat­han Styling luxus személy­gépkocsik belső díszítő ele­meinek gyártójaként tett szert világpiaci ismertségre. Kisvállalkozók, őstermelők • Nyíregyháza (MTI) Különös utcai demonstráci­ót szervez október 9-11. kö­zött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kisvállalkozók térségi társulata. Az akció ab­ban tér majd el a szokásostól, hogy nem a tiltakozó kisvál­lalkozók és őstermelők de­monstrálnak majd, hanem he­lyettük három hosszútávfutó hívja fel a döntéshozók figyel­mét gondjaik mielőbbi megol­dására. A felkért három atléta Nyíregyházáról indul, s a Nagyhalász-Demecser-Kis­várda-Mándok-Vásárosna­mény- Nylrbátor-Újfehértó útvonalon fut végig. Kőtár-névadó • Bölcske (MTI) Az ez alkalomból szerve­zett konferencia keretében Soproni Sándorról nevezték el a Tolna megyei Bölcske kö­zségben már korábban létre­hozott kőtárat, s ezzel egyide­jűleg felavatták a római kori kutatásokkal foglalkozó ré­gész emléktábláját is. A kőtár anyaga, a bölcskei Duna-ág úgynevezett „templomos" kö­vei, tíz év feltáró munkája után két évvel ezelőtt kerültek végleges helyükre, a bölcskei templomkerti kőtárba. Az AKA Rt. jó kapcso­latra törekszik az új kor­mányzattal, s ennek ér­dekében a vidéki önkor­mányzatokkal is együtt­működést szeretnének kialakítani. Ezért kereste meg a koncessziós tár­saság dr. Bartha László fiedeszes országgyűlési képviselőt, polgármes­terjelöltet. A bemutatko­zó beszélgetésből kide­rült, az AKA az új kor­mánnyal is meg tud egyezni. Szegedre látogatott ked­den az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. vezérigazgató­ja, a francia Dominique Ga­zai. Az AKA vezetője dr. Bartha László országgyűlési képviselővel, polgármester­jelölttel vette fel a kapcsola­tot annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentes le­gyen az együttműködés a vá­ros és a részvénytársaság kö­zött. Dominique Gazalt töb­bek között az M5-ös autópá­lya várható végleges elké­szültéről kérdeztük. O Miért keresték meg Bartha Lászlót? - Az új kormány felállását követően olyan bemutatko­zó, illetve személyes kapcso­latokat kiépítő látogatásokra törekszünk, melyek alkalmá­val a kormány - az autópá­lyák díjfizető rendszerének módosításait előirányzó - tö­rekvéseire kompromisszum­készségünk biztosításával válaszolhatunk. Készek va­gyunk olyan megoldást ke­resni, mely mindhárom fél ­az állam, az AKA Rt. és az úthasználók - érdekeit figye­lembe veszi. Az autópálya tovább építése szempontjá­ból az egyik legfontosabb város Szeged. Látogatásunk, és Bartha László országgyű­lési képviselő, polgármester­jelölt megkeresésének célja olyan együttműködési for­mák kialakítása, amelyek az M5-ÖS autópálya tovább épü­lését segítik elő. • Mi az, amit önök kér­nek Szegedtől, s mi az, amit nyújtani tudnak? - Nem kérni, együttmű­ködni szeretnénk a várossal. Az autópálya folytatása kö­zös cél, hasonlóan fontos Szeged és az AKA Rt szá­mára. Az M5-ös megépülése biztosíthatja a városnak - az integrációs folyamatokat előmozdító - transzeurópai közúthálózat vérkeringésébe való bekapcsolódást. • A mostani tervek sze­rint 2001-ig ér ide az au­tópálya. Várható-e, hogy hamarabb történik meg mindez? - Az építés hivatalos ha­tárideje 2003. Amennyiben minden az előzetes tervek szerint halad, vagyis a kor­mány hamarosan dönt a be­vezetendő díjfizető rendszer­ről és a két fél között meg­köttetnek a folytatást érintő közös megállapodások, úgy optimális esetben 2001-re el­érhet Szegedig az autópálya. • Az AKA Rt-nek mi a szimpatikusabb: a kapus, vagy a matricás megol­dás? - Az AKA Rt. tiszteletben tartja a kormány ez irányú várható döntését. Ugyanak­kor a Gazdasági Kabinet ál­tal már meghatározott felté­telrendszer, amely mágnes­kártya-használatot és kapus rendszerű ellenőrzést határoz meg, már adott az M5-ös au­tópályán. A mi javaslatunk lényege a már meglévő ked­vezményrendszer kibővítésé­ben, illetve az érintettek kö­rének kiszélesítésében rejlik. Ez az autópálya díjának ko­moly csökkenését jelenti, a kormány elképzelésével har­monizáló bérletszerű megol­dásban. O Lehet-e azt tudni, hogy a Szegedig tartó szakasz megépítése mennyibe ke­rül majd? - A Kiskunfélegyháza és Szeged közötti tervezett, az eddig megépült, Budapest és Kiskunfélegyháza közötti I. fázishoz hasonló nagyság­rendű befektetést jelent, vagyis nagyjából 80 milliár­dos beruházásról van szó. A befektetők és a hitelező ban­kok - jelezve a kormány és az AKA Rt. iránti bizalmu­kat - már megkezdték a to­vábbépítéshez szükséges," komoly költségvetést igény­ló előtanulmányok készíté­sét. Ezek kiterjednek az épí­tési feltételek és költségek, a környezetvédelmi szempon­tok és a finanszírozás lehető­ségeinek vizsgálatára is. Pontos számokat természete­sen csak a folytatásra vonat­kozó végleges javaslat kidol­gozását követően lesz mó­dunk ismertetni. Arató László • Munkatársunktól A napokban kiderült, kit hogyan érint majd a nyugdí­jak változása. Az átlagos emelés 14 százalék lesz, a minimális nyugdíjak 25 szá­zalékkal, míg a 31 ezer fo­rintnál magasabb összegű el­látások 11 százalékkal nőnek. Az új rendszer Csongrád me­gyében 118 ezer 62 embert érinthet, a Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint az idén márciusban ennyien részesül­tek nyugdíjban, vagy egyéb járulékban. Közülük saját jo­gon 72 ezer 524-en kapnak öregségi nyugdíjat, rokkant­sági nyugdíjra pedig 34 ezer 218 ezren jogosultak. A grafikonon az mutatja, hogy a havi alapellátás nagy­sága szerint hogyan alakul a megyei nyugdíjasok száma. Az is kitűnik, legtöbben ha­vonta 20-25 ezer forintot kénytelenek beosztani. • Miskolc (MTI) A jövőben a költség­vetési tételeken belül nagyobb lesz a moz­gástér, ugyanis a terü­let- és vidékfejlesztésre, valamint a mezőgazda­ság fejlesztésére szánt összegek összekapcsol­hatók a környezetvéde­lem pénzeszközeivel, a megyei területfejlesztési tanácsoknak szánt for­rásokkal, az önkor­mányzatok címzett- és céltámogatási rendsze­rével, továbbá a Phare­programok megmoz­gatható részét is ide kell sorolni. Torgyán József /oldmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán felszólalt a miskolci városházán ren­dezett vidékfejlesztési fóru­mon. A minisztert Kobold Ta­más, a megyeszékhely pol­gármestere tájékoztatta ar­ról, hogy a megyében öt év­vel ezelőtt kísérleti jelleggel hozták létre a decentralizált döntési rendszer szervezeti kereteit, és elindították a megye integrált szerkezet­átalakítási és válságkezelő programját. Ennek eredmé­nyeként a térségben megje­lentek a külföldi nagybefek­tetők és jelentős fejlesztési folyamatok is megkezdőd­tek. A célirányos fejlesztési tevékenység ellenére sem lehetett azonban elérni azt a dinamikus fejlődést, ami az ország más részeire jellem­ző, sőt tovább növekedett a térség lemaradása. Ezen csak hathatós, célirányos forrás-koncentrációval lehet segíteni, űtját állva a keleti országrész végérvényes le­szakadásának - mondta a polgármester. A szaktárca vezetője hangsúlyozta: a hátrányos térségek - ide sorolva Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Sza­bolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket - na­gyobb ütemű felzárkóztatá­sát csupán az említett össze­gek komplex összekapcso­lásával lehet elérni. Első lé­pésként tíz kiemelt, foko­zottan hátrányos helyzetű körzet kapna különleges tá­mogatást a Miniszterelnöki Hivatallal közösen formáló­dó tervek alapján. A miniszter délután megtekintette a japán Shin­wa elektronikai cég Diós­győrben 20 millió dolláros költséggel épülő audio­•elektronikai gyárát, amely jövőre 800 embernek ad munkát. Nyugtalan nyugdíjemelés A megyei nyugdíjasok megoszlása nyugdíjuk nagysága szerint (1998. március) Havi nvugdíj (Ft) 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 Forrás: Csongrád Megyei Statisztikai Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents