Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-07 / 235. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. OKT. 7.­minőséget érdemel n EL i3 A fflWIIM a csoport tagja HákeHöó" A „víz" a magyar értelmező kéziszótár szerint a Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen, színtelen, szagtalan folyadék. Mivel elemi szükséglet, értékkel bíró áru is, így a francia Vivendi csoport tag­jaként működő Szegedi Vízmű Kft. október 9-10. kö­zött tervezett nyílt napjának mottójaként azt emlegeti: ,,A víz minőséget érdemel". Az idézet a nyílt napok során új tartalommal töltődhet a fogyasztók számára. Megismerhetik azt a folyamatot, melynek során a tiszta ivóvtz a poharakba csordul Két napon át, négy állomás - a Vízminőség­vizsgáló labor, a Szennyvíztisztító telep, a Vtzmérő-hi­telesítő labor és a Tarjáni Víztorony - nyitja ki kapuit az érdeklődők előtt, a helyszíneken a bemutatók mel­lett lesznek játékos totók, értékes nyeremények. A Szegedi Vízmű külön gondot fordít az iskolák in­formálására. A tanítási órákhoz színvonalas háttér­anyagokat, videofilmeket bocsátanak rendelkezésre, az Országos Szakmai Szövetség vlz körforgását bemu­tató autóbuszának megtekintése pedig vélhetően meg­könnyíti a pedagógusok e témára irányuló munkáját. Szabad kezet kapnak a diákok is, akik a szlogen gondolatiságához kapcsolódva készíthetnek fotókat, interjúkat, videofilmeket, szervezhetnek közvélemény­kutatást, véleményeket gyűjthetnek. Az elkészült alko­tásokat kiáUttják, s a legntvósabbakat jutalmazzák. Kaiké Krisztina • A szegedi tapasztalatok segíthetik a terjeszkedést „Nem elég csapvizet szolgáltatni" Jelenleg a családok 60-70 százaléka rendel­kezik bankszámlával, mégis csupán 10-12 szá­zalékuk fizet átutalással - mondja Rupp Tamás, a Szegedi Vízmű Kft. ve­zérigazgatója, aki szerint ez az arány a többi sze­gedi közszolgáltatóval történő együttműködés­nek köszönhetően egy éven belül 20 és 30 szá­zalék közé emelkedhet. A Szegedi Vízmű első embere 1988-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki szakán, szervezőmémökként. 1990-ig egy híradástechnikai cégnél dolgozott, majd két évig Franciaországban tanult. 1992 óta dolgozik a Compag­nie Générale des Eaux (CGE)-csoportnál. Hat éve ügyvezetője a CGE egyik bu­dapesti cégének, a vlz- és közműszolgáltatással foglal­kozó Servitec Kft-nek, amelynek a feladata újabb szerződések kötése, illetve tenderek megnyerése. - A Servitec révén alakult meg 1994-ben a Szegedi Vízmű Kft. is - mondja Rupp Tamás. - Azóta a CGE kép­viseletét láttam el a cégnél, majd idén februárban nevez­tek ki vezérigazgatónak. • A Vállalatcsoport eb­ben az évben átadta az 1853 óta használt Géné­rale des Eaux elnevezést az eredeti szakterületnek, a vízközmű szektornak és felvette a Vivendi nevet. Tulajdonosváltozás áll a háttérben? • Milliárdos beruházások Csatornázunk Csoportkép a század első felébál Ötéves rekonstrukciós terv indul Szeged csator­nahálózatának javításá­ra - tájékoztatta lapun­kat Bodor Dezső, a Sze­gedi Vízmű Kft. műszaki igazgatója, aki bejelen­tette: október közepén indul a déli szennyvíz­tisztító telep próbaüze­me. A Szegedi Vízmű Kft.-hez 304 kilométer hosszúságú csatornahálózat tartozik. Az 1879-es árvizet követően Lechner Lajos irányításával épült téglafalazatú csatornák üzemelnek a Nagykörúton belül. Sőt, a Klinikák környé­kén még azok a csatornák is bírják a terhelést, amelyek az 1840-es évekból valók és nem pusztított el a dühöngő Tisza. A hálózat kétharmadát teszik ki a betoncsatornák. Ezek főleg a hatvanas évek­ben épült lakótelepeket szol­gálják ki. A hamarosan indu­ló ötéves rekonstrukciós terv feladata a víztermelés, a ví­zellátás, a csatornázás, a szennyvízátemelés és -tisztí­tás javítása. A munkálatokra több mint 2 milliárd forint áll rendelkezésre. A pénz körül­belül tíz kilométer hosszúsá­gú csatorna kicserélését teszi lehetővé. Ennek forrása a szegedi önkormányzat víz­ügyi-épftési alapja, mely elsősorban a Vízmű által fi­zetett hálózat bérleti díjból és a vízi közmű fejlesztési hoz­zájárulásból áll. A csatornát csak kevés helyen cserélik. Inkább a felújításokat igye­keznek előtérbe helyezni: két­komponensű anyagot külön­külön töltenek a csőbe, majd kiszivattyúzzák. így töltik ki a csatorna és az azt körül­vevő talaj közti hézagokat. Ezzel jobb lesz a vízzáróság és a vízelvezetés. így már si­kerrel végezték el a Kárász utcai rekonstrukciót a Klau­zál tér és a Dugonics tér kö­zötti szakaszon. 1998-ban a csatornahálózat fejlesztésére és új csatorna építésére 166 millió forintot költöttek. Szeged csatornázottsága nem éri el a 70 százalékot. A Városi Vízügyi Beruházási Kft. által kidolgozott terv az­zal számol, hogy új csatornák építésére négy év alatt négy­milliárd forint áll rendelke­zésre. Szeged szennyvize je­lenleg, durvarácson át, három helyen ömlik szinte tisztítat­lanul a Tiszába: a klinikák­nál, Újszegeden és a déli át­emelőnél, Hattyasteleppel egy magasságban. Ez utóbbi helyen, 1,2 milliárd forintos önkormányzati és állami be­ruházást követően, épült meg a mechanikai szennyvíztisztí­tás I/A üteme, melynek pró­baüzeme október közepén in­dul. Itt már rács, homok- és zsírfogó is van, így Szeged szennyének egy része már nem fog tisztítatlanul jugo­szláv területre folyni. Az Új­szegednél és a klinikáknál beömlő szennyvíz tisztítása továbbra is megoldatlan probléma. Egyes tervek sze­rint Újszegedről a Tisza alatt, nyomóvezetéken jön majd át a szennyvíz a hattyastelepi tisztítóhoz. A beruházás kez­detének időpontja még nincs tisztázva, csupán a hozzá­vetőleges költsége, mely több milliárd forintot tesz ki. T. Sz. A. • DM/DV-informóció Az 1800-as években Szeged erősen mezőgaz­dasági jellegű település volt. A város lakossága a Tisza folyóból nyerte az ivási és háztartási víz­szükségletét. A Tisza medréhez meritőlapáto­kat helyeztek el és két­kerekű kordén szállítot­ták fa hordókban a vizet a lakosságnak. Egy kor­só víz kettő krajcárba került... Az első gőzhajó 1833-ban jelent meg Szegeden, majd az első gőzfürdő 1843-tól üzemelt. 1840 és 1853 között a kőburkolatú utcák építése­kor megépült a váron kívüli csatornahálózat (Budai orszá­gút - Kossuth L. sgt. - Szé­chenyi tér - Felső Tisza­part). 1853 és 1879 között to­vább folytatódott a csatorna­hálózat építése. Ekkor épült meg a Kárász, Oskola, Oroszlán, Béla és Tömör­kény utcák csatornahálózata. A lakosság vízellátására 1862-ben a Kiviteli Gőzma­lom Rt. a Tisza L. krt. végén tiszai vízkivételi művet és magasnyomású vízvezeték hálózatot épített - fóleg a főutak mentén, 80-150 mm átmérőjű öntöttvas csö­vekből. A vezetékekre közki­folyókat telepítettek. Ezekről a közkifolyókról nyerte a la­kosság a vizet. A nagy árvíz­nél, 1879-ben Szeged fölött elszakadt a Tisza töltése és a víz elöntötte a várost. A 6350 házból csupán 350 maradt épségben, a többi, főleg a vá­lyogból épültek az árvfz ál­dozataivá váltak. A 75 ezer városlakó túlnyomó része el­menekült. Az árvíz után ha­talmas anyagi segítséggel megkezdődött az újjáépítés. 1880 és 1886 között meg­épült az első szegedi partfal. A külsó városrészekben 1892-től kezdődően 80 mm átmérőjű acél csövekkel ku­tak létesültek és 80 mm át­mérőjű öntöttvas elosztó csóvezetékeket fektettek az egyes utcákban, ahonnan közkifolyók útján nyerték a vizet. Ez volt az első kisnyo­mású vízellátási rendszer. A fejlődés folyamán a vizet ud­vari kifolyókhoz, majd laká­sokba vezették be. A századforduló évétől 5 darab 220-275 m mélységű, 150 mm átmérőjű fa csővel bélelt mélyfuratú kút létesült és a vizet a Tisza L. krt. 88. telken épülő I. sz. vízmű gép­házához vezették. A kutak teljesítménye darabonként 1000 köbméter/nap volt. A gépházban gőzzel működő Wortington szivattyúk a vizet 2 darab 225 mm átmérőjű főnyomó vezetéken juttatták el a Szent István téri ezer köbméteres víztoronyhoz. Az Első Szegedi Tisza­fürdő Rt. 1927-ben megnyi­totta az ország elsó folyóvi­zes strandját. Ugyancsak 1927-ben fúrta meg Pávai Vajna Ferenc az Anna kutat, amely ma is üzemel. A város rohamos fejlődése szükséges­sé tette a víztermelés fokozá­sát. 1930-tól a nyári évszak­ban többször volt vízhiány, a délutáni órákban a 2. és 3. emeleti lakásokba nem ment fel a vlz. Ez tette szükségessé a 260-500 m mélységű kutak állandó jellegű szaporítását. emelkedjen. Ebben segíthet együttműködésünk a többi közszolgáltatóval. 0 Milyen a kapcsolatuk egymással? - Nagyon jó, amit bizonyít egy magazin is, a Minden­nap. Ezt a többi szegedi köz­szolgáltatóval, a Dégázzal, a Déltávval, a Démásszal, Kör­nyezetgazdálkodási Kht-val, a Magyar Vízügyi Kivitele­zési Kft-vel, és a Szetávval közösen adjuk ki. Az ilyen összefogásra külföldön is ke­vés példa van. Hogy miért, azt nem tudom, azt viszont igen, mi miért csináljuk: a la­kossággal hasonló módon kell fenntartanunk a napi kapcsolatot. A gáznak, a vil­lanynak vagy éppen a víznek komoly ára van, de cserébe magas színvonalon kívánunk szolgáltatni. Ugyanakkor az önkormányzati tulajdonú közmű cégekkel együtt (Dé­gáz, Szetáv) részt fogunk venni a nehéz szociális hely­zetben lévő szegedi lakosok közmű adósságainak csök­kentésében. 0 Mekkora a víz ára? - A lakosok egy köbméter vízért 144 forintot fizetnek, amiből 15 forint 40 fillért áfa címén az államkasszába fize­tünk. További 44 forint har­minc fillér jut az önkormány­zatnak, amelyből biztosítják a tulajdonukban lévő hálózat felújítását, illetve új csator­nák építését. A víz olyan kincs, amely véges. Nem elég ivóvizet szolgáltatni, ha­nem a keletkező szennyvizet is megtisztítva kell a Tiszába juttatni. Tóth-Szenasi Attila • „Egy korsó víz két krojcár" Várostörténet <xi város csatomázása m.1>»000 Rupp Tamás: kényelmesebb átutalással fizetni. (Fotó: Schmidt Andrea) - A CGE már több évtize­de a párizsi tőzsdén jegyzett cég. Csupán a neve változott Vivendire. A tulajdonosvál­tozás mindennapos, mivel a részvények a tőzsdén gazdát cserélhetnek. A Vivendi leg­nagyobb részvényesei, négy­öt százalékban, angol és brit egészségbiztosítási pénztá­rak, de a papírok többségét a kisbefektetők birtokolják. A névváltozásra az 1997-es évet lezáró közgyűlésen ke­rült sor, hiszen a Vivendi nemcsak a vízközművel fog­lalkozik. A cég az új nevével is az életközelséget, az erőt és a mobilitást kívánja hang­súlyozni. A Vivendi három fő erőssége a környezetgaz­dálkodás, a kommunikáció és a területfejlesztés. • A Vivendi több mint húsz magyarországi cégé­ben mintegy háromezer­nyolcszáz ember dolgozik. Mi a vállalatcsoport célja az itteni beruházásokkal? - Közép- és Kelet-Európá­ban itt a legteljesebb a Vi­vendi jelenléte. Bár minden projectet önmagában kell nézni, mégis, a magyarorszá­gi tapasztalatok segíthetik a terjeszkedést a régióban. Sze­ged, mint köztudott, régió­központ kíván lenni. A kft. jó kapcsolatokat ápol az aradi önkormányzattal és az Arad megyei viziközmű vállalattal. 0 A napokban indul a pénzintézeti átutalási kampányuk. Miért nem jó a dtjbeszedős rendszer? - A fogyasztók számára kedvezőbb, ha minél keve­sebbet zavarják őket a laká­sukon. Ha nincsenek otthon, akkor el kell menniük a pos­tára és befizetni az ott ha­gyott csekket. Ez kényelmet­len, és nekünk sem jó megol­dás, kevesebb költséggel me­gússzuk ugyanis a díjbesze­dést, ha a fogyasztók átuta­lással egyenlítik ki számláju­kat. 0 Mennyi idő alatt lehet átállítani ügyfeleiket az új rendszerre? - Nagyon lassan. Jelenleg a családok 60-70 százaléka rendelkezik ugyan bank­számlával, mégis csupán 10­12 százalékuk fizet átutalás­sal. Remélem, hogy egy éven belül elérjük, hogy ez az arány 20 és 30 százalék közé

Next

/
Thumbnails
Contents