Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-07 / 209. szám

II. A DÉL SPORTJA - KAJAK-KENU-VB HÉTFŐ, 1998. SZEPT. 7. Arany kvartett: Horváth, Belicza, Hüttner, Szuszká A kenus aranynégyes boldogan üdvözli a közönséget. Balról: Szuszkó László, Belicza Béla, Hüttner Csaba, Horváth Csaba. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Maty-éri Gráf Szé­chenyi István Evezős- és Kajak-Kenu-pályán adott otthont a XXIX. kajak-ke­nu világbajnokságnak, s szombati a döntőket egy arannyal, egy ezüsttel és két bronzzal zárta a ma­gyar válogatott. Pedig nem úgy indult, hogy a szép számú (közel 40 ezer emberi) szurkolótá­bor - teltház volt a Maty­éren, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni ­ünnepelhet... Az elsö négy finálé kifejezetten csalódást jelentett a két hetedik és egy negyedik helyezéssel. A fordulatot valószínűleg az Ádám, Veréb-duó bravúrforonza hozta meg, utána bein­dult az éremgyártás... Szombaton telt ház fogadta a finalistákat a Maty-éri pá­lyán. Az ok egyszerű: „arany­szagra" gyűltek az emberek, sikereket áhítottak kedvence­iktől az ezres döntőkben. Az első számban még pihenhet­tek az idegek, a hangszálakat is kímélhették a drukkerek, mert a női kajak egyesek futa­mában nem volt hazai induló. (Mint emlékezetes, a csepeli Wohner Krisztina kiesett a középfutamban.) Az össze­csapás (gy is a „csillagok há­borúját" hozta, s a legfénye­sebbnek az olasz klasszis, Jo­sefa Idein bizonyult, elvakítva és elhomályosítva a kanadai Brunet, az ausztrál Borchertet és a 4. helyen beérkező Pro­fantert. A következő számban azonban már érmet remélt a magyar tábor (a bátrabbak aranyról, az óvatosabbak csak dobogó közeli helyezésről be­széltek...), de csalódtak. Kolo­nics György (C 1) indiszpo­nált versenyzéssel - valószí­nűleg az erős jobbos szél is zavarta, igaz a többieket sem kímélte - csak a 7. helyen fu­tott be. A győzelmet a kana­dai Steve Giles szerezte meg (a vb előtt még a nevéről sem hallottunk), a világ- és olimpi­ai bajnok cseh Martin Doktor, s a német Andreas Dittmer előtt. Kis vigasz, hogy juhar­leveles sikernek van magyar vonatkozása, hisz az észak­amerikai ország kenus szak­ágvezetője Buday Tamás egy­kori világbajnokunk. A férfi kajakegyesek sem csaltak mosolyt az arcokra, hisz Storcz Botond - akiről a Angyal(i) szavak - Nagyon szépen, taktikusan evezett az Adám, Veréb­duó. Kihasználta, hogy az l-es pályán nem fújt nagyon erősen a szél, de az éremhez így is bravúr kellett. Zala és Ipacs harmadik helye is remek eredmény, hiszen ha valamivel hátrébb végeztek volna, akkor is az elvárá­soknak megfelelően szerepelnek. A kenu egyesben Ko­lonics Györgynek nem volt szerencséje, a széljárás nem kedvezett neki. Ettől függetlenül hamarosan el kell dön­tenie, hogy a jövőben az egyesre vagy a párosra készül. Szólóban csak akkor nyerhet, ha nemzetközi versenyek­re megy, és tapasztalatokai szerez ellenfelei stílusáról. Storcz hetedik helye nem igazán lepett meg, ebben az évben nem volt iagzdn jó formában, sérülés is hátrál­tatta, és szerintem lélekben már a négyesre koncentrált. A kenunégyes győzelme örömteli, s bíztató vasárnapra nézve. A kajak négyessel kapcsolatban csak annyit: a fi­úk jól eveztek, végrehajtották a taktikát, de el kell is­merni, hogy a németek jobbak voltak - értékelt Angyal Zoltán szövetségi kapitány. szakemberek is úgy véleked­tek, hogy makacskodó sérülé­se miatt idei önmagához ké­pest nagyot kellene alakítania ahhoz, hogy crmet szerezzen, vagy vb-t nyerjen - szintén a vert mezőnyben, a 7. helyen siklott át a célon. Nem lehe­tett túl boldog az egykori vi­lágbajnok olasz Beniamino Bonomi sem, aki 9. lett. Az aranyérmet a német Lutz Li­wowski nyakába akasztották (ez végül is nem szenzáció), a második helyen a norvég klasszis, Knut Holmann vég­zett, míg a dobogó harmadik fokára egy argentin fiú, Javier Correa lopakodott, vagy in­kább lapátolt fel. Majd most... Néztek össze reménykedve, de talán már kicsit hitevesztetten a drukke­rek, de a Mednyánszki Szilvia, Kőbán Rita-duó (K 2) nemle­ges választ adott az éremvá­rásra. A dobogót az ausztrá­lok, a németek és a svédek foglalták el (ebben a sorrend­ben), míg Kőbán egy 4. hellyel tért vissza. Már temettük volna, jó ma­gyar szokás szerint az esélye­ket, amikor Zala György és Ipacs Endre (C 2) - orosz és román vetélytársa mögött - a 3. helyen ért célba, és ezzel megszerezte a magyar váloga­tott első érmét, alig egy má­sodperccel lemaradva az ara­nyos pozíciótól. A napot nyitó könnycsalogató produkciók után az Adám Attila, Veréb Krisztián (K 2) egység fan­tasztikus meglepetéssel szol­gált: az igen erős mezőnyben - többek között a németeket is megelőzve - bravúrbronzot szerzett! Az arany a Rossi, Negri, az ezüst pedig az M. Janic, S. Janic kettősnek ju­tott. Utóbbiak is elmondhat­ják: a magyarok nélkül nehe­zebb lett volna, hisz déli szomszédainknál Svidró Jó­zsef (egykori szegedi világbaj­nok) munkálkodik eredmé­nyesen. A hozzáértők, s nálunk a fociban és kajak-kenuban mindenki szakembernek szá­mít, a kenunégyesek fináléja előtt kezdték el dörzsölni a te­nyerüket. És végre igazuk lett! A Horváth, Belicza, Szuszkó, Hüttner-kvartett im­ponáló magabiztossággal, több mint tíz méterrel utasí­totta maga mögé az egész vi­lágot, kétség sem férhetett ah­hoz, hogy az arany csakis az övék lehet. Sokat elárul, hogy közel négy másodperccel ver­ték a második orosz, s öttel a Martin Doktort is a soraiban tudó cseh hajót. Belicza Béla győzelemmel ünnepelte szüle­tésnapját. A kanadaiakat ki­zárták. A hasonló számú kajakos egységtől (Storcz, Bártfai, Szádovszki, Bauer) is aranyos teljesítményre számított a még ünneplő publikum. A magyar csapat tagjainak az ar­cát vizslatva a befut^után, ők is így tervezhették... Sokáig még az ezüst is veszélyben forgott - bár egy ideig még a világbajnoki cím is elérhető közelségben volt -, a hajrában mégis sikerült maguk mögé utasítaniuk a jól lapátoló orosz egységet. A német tor­pedó viszont szinte akadályta­lanul siklott az aranyig. Bo­tondék lehajtott, dacos fejjel fogadkoztak: vasárnap az öt­százon visszavágnak Gutsche­éknak. Az 1000 méteres döntők végeredménye: K I, nők: 1. Josefa Idem (Olaszország) 4:05.198, 2. Caroline Brunet (Kanada) 4:06.006, 3. Kat­rin Borchert (Ausztrália) 4:08.550. C I, férfiak: 1. Steve Giles (Kanada) 4:06.725, 2. Mar­tin Doktor (Csehország) 4:07.525, 3. Andreas Dittmer (Németország) 4:10.917, ...7. Kolonics György 4:15.881. K 1, férfiak: 1. Lutz Liwowski (Németország) 3:40.738, 2. Knut Holmann (Norvégia) 3:42.806, 3. Javier Correa (Argentína) 3:45.074, ...7. Storcz Botond 3:49.122. K 2, nők: 1. Anna Wood, Kat­rin Borchert (Ausztrália) 3:52.892, 2. Birgit Fischer, Ute Plesmann (Németország) 3:53.228, 3. Anna Karlsson, Susanna Gunnarsson (Svédor­szág) 3:55.598, 4. Med­nyánszky Szilvia, Kőbán Rita 3:57.206. C 2, férfiak: 1. Ale­xandre Kovalev, Alexandre Kostoglod (Oroszország) 3:56.028, 2. Gheorghe Andri­ev, Florin Popescu (Románia) 3:56.550, 3. Zala György, Ipacs Endre 3:57.486. K 2, férfiak: 1. Antonio Rossi, Lu­ca Negri (Olaszország) 3:28.728, 2. Mico Janic, Stje­pan Janic (Jugoszlávia) 3:28.964, 3. Ádám Attila, Ve­réb Krisztián 3:29.728. C 4, férfiak: 1. Magyarország (Horváth Csaba, Belicza Béla, Szuszkó László, Hüttner Csa­ba) 3:36.876, 2. Oroszország (Konstatine Fomitchev, Vas­sili Mailov, Andrei Kabanov, Ignat Kovalev) 3:40.680, 3. Csehország (Martin Doktor, Petr Netusil, Jan Machác, Viktor Jirásky) 3:41.736. K 4, férfiak: 1. Németország (Torsten Gutsche, Marc Za­béi, Björn Bach, Sefan Ulm) 3:06.557, 2. Magyarország (Storcz Botond, Bártfai Krisz­tián, Szádovszki Zsolt, Bauer Márton) 3:07.373, 3. Oroszor­szág (Anatolij Tihcsenko, Serguei Verline, Georgi Csi­bulinkov, Alexandre Ivannik) 3:09.779. Imre Péter A sportos Budaiék Budai Tamás, az egy­kori magyar válogatott kenus 1987-ben Kana­dába szerz&dött a nem­zeti együttes szövetségi kapitányának. A ma­gyar szakember irányí­tása alatt a juharlevele­sek sikert sikerre hal­moznak, s két fia is meghatározó kenussá nőtte ki magát. Az ezer­méteres döntök után be­szélgettünk a mosolygós kiválósággal, hisz egy arany- és egy ezüstér­met nyertek a tanítvá­nyai. 0 Számított ilyen remek kezdésre? - Megmondom őszintén, nem, de nagyon jól jött mindkét siker, mert a csapa­tot teljesen feldobta. 0 Tizenkét évvel ezelőtt még a magyar válogatott csapatkapitánya volt, egy esztendővel később vi­szont már Kanadában dolgozott, mint edző. Ho­gyan került a tengeren­túlra? - A montreali világbaj­nokságon (1986) már meg­kerestek az akkori vezetők, mert szerették volna ha a szakmai munkát egy tapasz­talt, versenyzői rutinnal ren­delkező irányítja. Nem so­kat gondolkoztam, mert mindenféleképpen ki akar­tam próbálni magam, mint edző. • Mennyiben változtatta meg a gárda felkészülé­sét? - Nagyon sokban. Elő­ször a felszerelést kellett rendbe rakni, mert nagyon rossz állapotban voltak a ha­jók, s lapátok. Sok mindent Magyarországról hozattam, s én javítottam ki. Azóta a ka­nadai szövetség nagyon oda­figyel a sportolóira. A kaja­kosok és kenusok evezési stflusát is korrigálni kellett, mert nem teljes testtel evez­tek - ezen nagyon sok mú­lik, s szerencsére ezt nagyon jól elsajátították a tanítvá­nyaim. • A két fia is követte önt... - Nemcsak Tamás és At­tila űzi ezt sportot, hanem a legkisebb gyerekem, Péter is. Igaz, ő kajakozik, de nem annyira sikeres, mint a két legnagyobb. 0 Kérem mutassa be a két srácot! - Attila 24 éves és ifjúsá­gi világbajnok. A kenuzás mellett Torontóban az egye­temen tanul, mivel nem ke­res olyan jól a versenyzés­ből, ezért egy sportáruház­ban dolgozik. Tamás 1995­ben az év ifjúsági sportolója volt, s nagyon szeretne tűz­oltó lenni. Lehet, hogy so­kan megmosolyogják, de ná­lunk ez egy jól fizető állás, s nagyon komoly fizikai és szellemi felmérésen kell át­esnie ahhoz, hogy bekerül­jön. 0 Visszatér még Magyar­országra? - A kanadai válogatottal biztos. Igaz, a családból ed­dig csak én nem vettem fel az állampolgárságot, de na­gyon jól érezzük magunkat Mississaugában. Süli Róbert Budai Tamás (balról a két fia) kedvenc pályája a szegedi, mert versenyzőként és edzőként is sok sikert ért el rajta. (Fotó: Karnok Csaba) Süli József kitüntetése Fortuna háza Úgy tartják a sportolók: sok munka, rengeteg edzés nélkül remény sincs a nagy sikerre. De az sem baj - te­szik hozzá gyorsan ha Fortuna istenasszony is párt­fogásába veszi a küzdelembe indulókat. Nos, a Maty-éri pályán már a döntők előtt igyekeztek a magyar váloga­tott tagjai kapcsolatba lépni fent említett asszonysággal. Még pedig a Szerencsejáték Rt. versenypálya mellett fel­állított pavilonjánál. Mint Nyerges Zoltántól, a cég szegedi igazgatóságának marketingmunkatársától megtudtuk, nem csak a kö­zönség rohamozta meg a Fortuna házikóját, hanem kajakosaink és kenusaink is igencsak szorgosan töltöget­ték a tippmixeket, mi másra is fogadván, mint saját sike­reikre. A lányok kicsit óva­tosabban kockáztattak, a fi­úk viszont nem sajnálták a pénzt, ha már egyszer ablak­hoz léptek szelvényeikkel ­mondta el Nyerges úr. Re­méljük, nyertek is egy zsák pénzt. Ha már olyan dereka­san telepakolták azt a zsákot, amibe a világbajnoki érme­ket gyűjtötték... A Szerencsejáték Rt. kap­csán nem feledkezhetünk meg egy örömteli hírről sem: Süli József, lapunk sportrovatának vezetője, ki­váló munkája elismerése­ként, a Szerencsejáték Rt. legmagasabb rangú kitünte­tését, a Szerencseérmet ve­hette át a világbajnokság döntőinek első napján az rt. Maty-éri pavilonja előtt. A díszes plakettet és az okleve­let dr. Király György, a rész­vénytársaság vezérigazgató­helyettese adta át. B. Z. Lapunk rovatvezetője dr. Király Györgytől, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató­helyettesétől vette át a Szerencseérmet. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents