Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-25 / 225. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. SZEPT. 25. Hatásos retept? L

assan beigazolódik Fejtő Ferenc, Párizsban élő író, politológus néhány évvel ezelőtti hipotézise, miszerint: ha a délszláv fegyveres válság kitörésének pillanatában NATO-repülőgépek jól „megszórják" Belgrádot, akkor viszonylagos békében zajlik a rendszerváltozás a volt Jugoszláviában, és simább lesz az önállósulási folyamat is. A neves magyar emigráns e tézisét egy pécsi konferencián mondta el e sorok írójának, aki maga is úgy vélte, a balkáni vérzivataros évekért kizárólag a belgrádi vezetés, azaz Slobodan Milosevics okolható. Hogy ez az akció nem következett be, annak okát elsősorban a Nyugat lagymatag és felelősséget nélkülöző cselekvőkészségében kell keresnünk. A horvátországi és boszniai vérontást lezáró daytoni egyezmény óta eltelt 3 év. Azóta újabb válsággóc keletkezett a térségben: Koszovó. Ez azonban merőben új formájú, történelmi-politikai hátterét tekintve is különbözik a boszniai krízistől. Most, hogy újfent olyan ügyről van szó, amelyben az immár kis-jugoszláv elnökként tevékenykedő Milosevicsnek jelentős szerepe van, a nemzetközi közösség vezérkara „szikrát fogott": menteni kell a menthetőt, ha másként nem - a térség békéjének és biztonságának helyreállítását célzó nemzetközi akcióval... Magyarán, katonai beavatkozással. Új recept. Igen ám, de hogyan alkalmazható? Tudniillik, 1983-ban a grenadai, majd 1989-ben a panamai inváziót az amerikai állampolgárok védelmével indokolták, az 1993-as szomáliai beavatkozást az éhínség megszüntetése jogán, míg az 1997-es albániai rendőri akciót a kaotikus állapotok ürügyén. Idén az Oszama Bin Laden nairobi és Dar es Salaam-i véres terrorcselekményei miatt bombáztak pakisztáni és szudáni bázisokat. De Koszovóban? A nemzetközi jog szerint Jugoszlávia önálló állam, abban pedig Koszovó egy kisebb területi egység - tartomány, igaz, csekélyke önrendelkezéssel. A jugoszláv rendőrség és katonaság egyébként a saját területén harcoló gerillák ellen ,Joganatosít megtorló intézkedéseket"! U onyolult terv, de kivitelezhető. Azért, mert a BizMJ tonsági Tanács egyhangú döntést hozott az ügyben. Kína ugyan tartózkodott, de ezen nem is illik elámulni, hiszen ők még mindig együtt haladnak a jugoszlávokkal a szocializmus (újabban kicsit rögös) útján. Kivándorlási hullám • Moszkva (MTI) Oroszországban a kilencvenes évek elejére emlékeztető kivándolási hullám van kialakulóban, a moszkvai nagykövetségek előtt kilométeres sorok várnak a letelepedési engedélyekre. A célországok: az USA, Kanada és Izrael vezeti a listát. • NATO-felkérés a légierő előkészítésére Szerbia is célpont • Bécs (MTI) Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunista párt elnöke és frakcióvezetője csütörtöki bécsi sajtókonferenciáján rendkívül sötét képet festett Oroszország lehetséges jövőjéről. Az államkassza üres, a harminc éve legrosszabb terméseredmények következtében főleg az ország északi részén éhínség fenyeget a télen, és mivel nincs pénz, az ország nem is tud elég élelmiszert vásárolni - ecsetelte. A kommunista politikus elképzelhetőnek tartja, hogy zendülések és tömegtüntetések lesznek - vagy a katonaság átveszi a hatalmat. Szerinte ugyan az orosz lakosság politikailag balközépen áll, de még az sem kizárható, hogy Oroszországban fasiszta diktatúra alakul ki, ha feltűnik a színen egy Hitlerszerű személyiség. Jelezte: az orosz kommunisták a feszült helyzetben is kitartanak elhatározásuk mellett, hogy október 7-én tömegtüntetést tartanak, amelyen Borisz Jelcin elnök feltétel nélküli lemondását követelik. Hangoztatta, hogy „jól átgondolt akcióról van szó, amely önbizalmat ad az új kormánynak". Jóslata szerint egyébként az eredetileg tervezett 2000es időpontnál sokkal hamarabb lesz Oroszországban elnökválasztás, ha egyáltalán sor kerül rá: ugyanis nem biztos abban, hogy a demokrácia kibírja a rá nehezedő állandó nyomást, és nem alakul ki káosz. Zjuganov szerint a Nyugatnak be kellene látnia, hogy Oroszország stabilitása nélkül nincs nyugalom Európában. Úgy vélte: a Nyugat a piacgazdaságnak Oroszország számára elviselhetetlen formáját erőltette rá az oroszokra. - A jelenlegi helyzet ellenére Moszkva nem alamizsnát vagy pénzt kér a Nyugattól, hanem a meglévő gazdasági kapcsolatok fejlesztését és újak kiépítését mondta. A politikus az orosz gazdaság állapotának tulajdonítja a születések csökkenését és a kivándorlási hullámot, amelyek következtében - adatai szerint - Oroszország már 1,5 millió polgárát elveszítette. Janusz Onyszkiewicz lengyel, Szabó János magyar és Vladimír Vetchy cseh védelmi miniszter a portugáliai Vilamourában. (MTI Telefotó) • Vilamoura, Washington (MTI) A NATO csütörtökön felszólította katonai parancsnokait, állítsák össze és készítsék fel azokat a harci repülőegységeket, amelyek részt vesznek az esetleges koszovói légicsapásban, az ottani szerb, valamint a szerbiai katonai célpontok elleni légicsapásban - jelentette be csütörtökön Vilamourában Javier Solana NATO- főtitkár. A 16 NATO-tagállam védelmi miniszterei e dél-portugáliai kisvárosban csütörtökön kezdték meg kétnapos nem hivatalos tanácskozásukat. A központi téma a katonai szervezet koszovói fellépése, de áttekintik a NATO jövőbeli feladataira, tevékenységére vonatkozó új koncepciót, valamint számos gyakorlati kérdést, köztük az SFOR-erők tevékenységének mérlegét. A vilamourai tárgyalásokon tanácskozási joggal részt vesz az atlanti szervezet három tagjelöltje, köztük Magyarország is. A magyar delegációt Szabó János honvédelmi miniszter vezeti. Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtökön Washingtonban - helyi idő szerint nem sokkal dél előtt - magyar újságírók érdeklődésére elmondta: Magyarország még nem kapott felkérést arra, hogy valamilyen formában részt vegyen egy koszovói nemzetközi akcióban. Ha ilyen felkérés érkezik, a magyar részvételt a parlamentnek kell jóváhagynia hangsúlyozta. Önkritikus az IMF vezérigazgatója Figyelmeztetés • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot, hogy Phare-keretébői 34 millió ecunak megfelelő pénz elvész, ha az év végéig nem nyújt be megfelelő programtervezeteket Brüszszelnek. A testület szóvivője közölte, hogy a kérdéses összeg még az 1995-ös évi Phare-keretbői maradt meg. Megállapodtak • Vatikánváros (MTI) Kazahsztán a volt Szovjetunió első utódállama, amellyel az Apostoli Szentszék átfogó megállapodást kötött a katolikus egyház ottani helyzetének rendezéséről. A Nurszultan Nazarbajev kazah államfő római látogatása alkalmából aláírt szerződés Navarro Valis vatikáni szóvivő szerint széles körű vallásszabadságot biztosít, és példaként szolgálhat más esetekben is. A megállapodást Kaszimzsomat Tokajev kazah külügyminiszter és Angelo Sodano vatikáni államtitkár látta el kézjegyével Vatikán városban. Lemondott Lux • Prága (MTI) Josef Lux, az egyik legismertebb cseh politikus, a Kereszténydemokrata UnióCsehszlovák Néppárt (KDUCSL) elnöke egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről. Bejelentette: az orvosok közölték vele, hogy leukémiában szenved és élete megmentése érdekében sürgősen csontvelő-átültetésre van szüksége. Lux éveken át (1992-1998) a mezőgazdasági tárcát irányította és egyben a kormányfő helyettese is volt. Csehország egyik legtehetségesebb politikusának számit, aki néhányszor a kormányfői megbízatáshoz is közel állt. Nős és hat gyermek apja. Walesa bírál • Varsó (MTI) Lech Walesa szerint komoly baj van a Szolidaritással. A volt államfőt a Szolidaritás X. küldöttközgyűlésén súlyos bírálattal illette az érdekképviselet vezetését. Szerinte a szakszervezet túlságosan beavatkozik a politikai folyamatok alakításába és egyre kevésbé védi a munkavállalói érdekeket. Figyelmeztette a küldötteket: a dolgok könnyen odáig fajulhatnak, hogy az emberek a munkavállalói érdekek egyetlen igazi képviselőjét rövidesen a baloldali OPZZpártban látják majd. - Ha ez bekövetkezik, az a Szolidaritás végét jelenti - szögezte le. „Magyar vonal" • Bécs (MTI) Caspar Einem osztrák közlekedési miniszter meggyőzte az általa megbízott szakértői csoportot a semmeringi vasúti alagút megépítésének szükségességéről, s elvetette egy Burgenlandon keresztül vezető déli irányú vasútvonal megépttésének a tervét. A burgenlandi vasútvonal helyett az osztrák minisztérium egy olyan vasútvonal kiépítését támogatja, amely átnyúlik Magyarországra. Magyar oldalon még csak tervek sincsenek a vonallal kapcsolatban. • Oroszország Zjuganov szerint zendülés várható • Bonn (MTI) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója elismerte, hogy a szervezet hibákat követett el a tavaly óta sűrűsödő pénzügyi válságok kezelésében. Á Die Zeit című hetilapban Michel Camdessus hibának nevezte, hogy a valutaalap nem próbált idejében információkhoz jutni a rövid lejáratú tőkemozgásokról. Az sem volt helyes, hogy nem ösztökélte határozottabban a fejlett ipari országokat a devizatartalékaikról szóló információk átadására. Az IMF nem fordított kellő figyelmet a bankok felügyeletére, a pénzügyi szektor ellenőrzésére - folytatta a gyónást a francia szakember. Emlékeztetett rá, hogy ő már a mexikói válság után a nyilvánosság előtt kijelentette: nem tudja, melyik országban fog kitörni a következő válság, ám abban bizonyos, hogy annak oka a bankrendszer gyöngesége lesz. A kelet-ázsiai országokon végigsöprő gazdasági válságról szólva Camdessus kifejtette: a „sorompók" leeresztését, azaz tőkepiaci és devizakorlátozások bevezetését nem tartja célravezetőnek, ezáltal ugyanis az ország elszigetelődik a világ többi részétől. Márpedig a tapasztalat azt mutatja, hogy elszigeteltségben egyetlen nemzetgazdaság sem képes növekedni. A növekedés kulcsa a nyitottságban rejlik - mondta. Az IMF vezetője nem ad igazat azoknak a bírálóknak, akik a válság tanulságaként a tőkemozgás szabályozását sürgetik.