Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-22 / 222. szám

KEDD, 1998. SZEPT. 22. SZEGED 5 • Tanulmányok Somogyi Józsefről „Minden ember értékes" Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a hé­ten Arató László ügyeletes újságíró munkatár­sunkkal oszthat ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefonszá­mon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdető irodáinkban. Netparty. T. A.-né az másik osztályon viszont egyik, tegnapi Csörögben megjelent cikkre reagált, amelyben telefonálónk azt kifogásolta, hogy zajos volt a Tiszanet hétvégi bulija. Ol­vasónk szerint a cég nagyon kulturáltan járt el, a környé­ken mindenkinek meghívót küldött, s előre elnézést kér­tek az esetleges kellemetlen­ségekért. A szokottnál na­gyobb zajt pedig minden bi­zonnyal feledtetik a boldog­ságtól sugárzó gyermekar­cok, valamint a színvonalas műsor - jelentette ki T. A.­né. Köszönet Szlávik István­né (499-374) hálás szívvel mond köszönetet a Il-es kór­ház intenzív osztályán dolgo­zó orvosoknak és ápolóknak azért, mert a közelmúltban visszahozták az életbe 21 éves, Szilvia nevű lányát, aki a szülés után került kritikus állapotba. Hozzátette: egy igazságtalanul bántak velük. Tesco. Több telefonálónk is jelezte, hogy az egyébként színvonalas vasárnapi Tesco­bulin botrányos jelenetek zajlottak le, amikor az áruhá­zat körülállók között pólókat osztogattak. Voltak olyanok ugyanis, akik nem tudtak várni, s emiatt verekedés tört ki, sokan pedig emiatt nem kaptak pólót, csak álltak az esőben. A szupermarket ille­tékesétől megtudtuk, hogy a pólók osztását éppen a vere­kedés miatt szüntették be, hi­szen nem tudtak felelősséget vállalni a továbbiakért, arra pedig nem is számítottak, hogy ilyen agressziót vált ki egyesekből az ajándék póló. ígéretet kaptunk viszont arra, hogy a későbbiekben más akciók keretében pótolják az elmaradt ajándékozást. Munkáspárti beadvány Karikó Sándor: „Somogyi József mintát adott a józan, túlzásoktól mentes és felelős gondolkodásra." (Fotó: Somogyi Károlyné) • Budapest (MTI) A Munkáspárt az Alkot­mánybírósághoz fordult hétfőn annak megállapítását kérve: alkotmányellenes az a törvé­nyi rendelkezés, amely szerint a villamos energia árának tar­talmaznia kell az áramszolgál­tató tartós működéséhez szük­séges nyereséget - jelentette be a párt hétfői sajtótájékozta­tóján Thürmer Gyula. A pártelnök közölte: állás­pontjuk szerint az 1994-es energiatörvény kifogásolt passzusa azért ütközik az al­kotmányba, mert más területe­ken nem ismert előjogokat biztosít e szektorban, sértve ezzel az állami és magántulaj­don egyenlőségét, valamint a gazdasági verseny szabadsá­gát. Vajnai Attila alelnök a tá­jékoztatón hangoztatta: az ál­taluk kifogásolt jogszabály nem korlátozza, hanem védi ezt az egyébként is nehezen megingatható monopóliumot. Kifogásolta, hogy a törvény egy kiemelkedően nagy költ­ségigényű szektorban garantál a befektetőknek eszközarányo­sán hozamot. Hozzátette: a Munkáspárt javasolni fogja a kormánynak, hogy állapítson meg egy szo­ciális támogatást élvező kvó­tát. Ezt a fejenként 50, csalá­donként pedig maximum 150 kilowatt/órás keretet a jelenle­gi ár mintegy feléért vehetné igénybe bárki. A filozófus Somogyi Jó­zsef életművéről jelente­tett meg tanulmányköte­tet „A fenomenológiától a nemzeteszméig" címmel a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Társada­lomelméleti Tanszékén működő filozófiai cso­port. A könyvről szer­kesztője, Karikó Sándor főiskolai tanár nyilatko­zott lapunknak. • Tanár úr, mi ennek a kötetnek az aktualitása? - Szegednek a könyvtár­alapító kanonokon kívül volt még egy nagy Somogyija, akiről kevesebben tudnak. So­mogyi József a két világhábo­rú között mintegy 20 éven át volt a mai Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola elődjének filozófiát, pedagógiát és pszi­chológiát tanító tanszékvezető professzora. Mivel 1998-ban születésének századik, halálá­nak ötvenedik évfordulója volt, a JGyTF Társadalomel­méleti Tanszékén működő fi­lozófiai csoport erkölcsi köte­lességének tekintette, hogy egy tudományos konferenciát rendezve próbálja meg feltár­ni a nagy előd filozófiatörté­neti helyét. E konferencia elő­adásait tartalmazza a most megjelent kötet. • Mit kell tudni Somogyi József életútjáról? - Somogyi József Buda­pesten, majd Németország­ban végezte tanulmányait. Ezután a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen tanított a Pauler Ákos vezette filozófia tanszéken. 1929-ben fogadta el a szegedi tanárképző pá­lyázati ajánlatát, ahová a kö­vetkező évben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevez­te ki. Haláláig, 1948-ig taní­tott Szegeden, miközben óra­adó volt a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen is. Rend­kívüli munkabírású tanár és filozófus volt: hat tudomá­nyos társaság tagja, 20 könyv és számos tanulmány szerző­je, nemzetközi konferenciák állandó résztvevője volt. Né­met, francia és angol nyelven is publikált, ami emelte nem­zetközi hírét. 1948-ban villa­mosbalesetben halt meg Sze­geden. • Mit gondol, mi az, ami szellemi hagyatékából to­vábbél Magyarországon? - Még a fiatal Somogyi Ir­ta le azt a gondolatot, amely vezérelve lett egész életén át: .Legfontosabb a kritikai tisz­tánlátás és a szellemi autonó­mia megőrzése, valamint az, hogy semmilyen politikai di­vathullámot nem szabad kö­vetni." Somogyi József olyan filozófus volt, akinek csele­kedetei megfeleltek gondola­tainak. Nem hódolt be a kor olyan irányzatainak, mint a fajmltosz, amely a harmincas években terjedt el. „A törté­nelem - írta - a népek és a nemzetek története, és nem a fajoké." Nem értett egyet a harmincas évek németbarát politikájával sem. Mindezért, ha nem is közvetlenül, de megpróbálták háttérbe szorí­tani. Az 1945 utáni időszak pedig még annyira sem vett tudomást a katolikus gondol­kodású Somogyiról, mint a korábbi rendszer. Ha tovább él, bizonyára még nehezebb sora lett volna. 9 Kiemelne néhány gon­dolatot Somogyi József életművéből? - Munkássága a filozófia, a pedagógia és a pszichológia területén bontakozott ki. Ke­vesen tudják, hogy Somogyi tanulmányt írt az eugenikáról és készített egy olyan tehet­ségtérképet, amely annyira korszerű, hogy a mai geneti­kusok is tanítják. Filozófia­történeti munkáiból kiemel­hető a fenomenológia és a politikai filozófia, az ismere­telmélet és a vallás, valamint a közösségprobléma területe. A közösség és az egyén kér­déséről máig érvényeset tu­dott mondani. 1939-ben volt bátorsága kijelenteni, hogy minden egyén értékes, és hangoztatta, hogy a filozófiai közösségprobléma megoldás­ra vár. Somogyi hangsúlyoz­ta, hogy a közösség nem egyenlő az egyének számsze­rű összegével, hanem az em­beri együttélésnek, a termé­szetes együvétartozásnak az ősformája. Ez egyértelművé teszi, hogy a közösséget nem lehet pusztán ideológiai ala­pokon vizsgálni. Másfelől, szerinte az egyén nem redu­kálható egy puszta számra, ez mélyen megalázó lenne szá­mára. Az egyén önálló szubsztancia, akit megillet az önállóság és a szabadság. Vé­gül is, bár foglalkozott a kö­zösség, az egyén, a nemzet vagy az ideák kérdésével, So­mogyi József igyekezett elke­rülni a szélsőséges felfogáso­kat, példát és mintát mutatva a józan, túlzásoktól mentes és felelős gondolkodásra. S. P. S. • Hulladékudvar épül(ne) Tápén Nem lesz patkányinvázió Adatok a hulladékudvarokról A már működő hulladékudvarokon az idei esz­tendő első félévében - a rendszeres hulladékszállítás mellett - összegyűlt, nem kommunális (!) szemét: Algyőn 2748, Sándorfalván 756, míg Gyálaréten 2842 köbmétert tett ki. Ez mintegy 1600 konténer­nyi hulladékot jelent! Kétségbeesett tápéi kiskerttulajdonosok ke­resték fel szerkesztősé­günket, több mint két­száz aláírást tartalmazá tiltakozó levél „kíséreté­ben". Tápén, a Negye­dik utca végén ugyanis néhány nappal ezelőtt bizonyos földmunkák kezdődtek, amellyel kapcsolatban megtud­ták: ott egy hulladékud­var épül. A tápéi lakosok, illetve az ottani kiskertek gazdái - az építkezés megindulása utáni első meglepetésükből fel­ocsúdva - találgatni kezdték, Mit is takar az a fogalom, hogy hulladékudvar. Azt sem értették miért nem tájé­koztatták őket a tervezett be­tuházásról, amely nyilvánva­lóan hatással lesz telkeik ér­tékére, hiszen senki sem sze­retné hétvégi pihenőnapjait semmilyen hulladékgyűjtő­hely közelében tölteni. Ezért "z ingatlantulajdonosok kö­zül néhányan - remélve, hogy még időben kifejezhe­tik tiltakozásukat - aláírás­gyűjtést kezdeményeztek. Eközben azt is megtudták, hogy a munkálatok a szüksé­ges engedélyek megléte nél­kül kezdődtek. Ez tovább fo­kozta felháborodásukat. Vé­leményük szerint Szegeden bizonyos előírások csak a la­kosok számára kötelező ér­vényűek, az önkormányzat és cége viszont tetszés sze­rint dönthet, akár figyelmen kívül hagyva a polgárok ér­dekeit. Miután kritikai észre­vételeiket a tápéiak képvise­lője nem az elvárásaiknak megfelelőén fogadta, felke­resték az Ingatlantulajdono­sok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesületét. Erdeke­ik védelmében pedig - an­nak keretén belül - megala­kították a tápéi munkacso­portot. Miklós Mátyás, az egyesület ügyvezető alelnö­ke szerint a jelenleg mező­gazdasági területként nyil­vántartott földet csak rendkí­vüli esetben lehet más célra kijelölni. Az sem fogadható el, hogy Szeged szemétren­delete sok szempontból kifo­gásolható. Ezt igazolja a tá­péiak esete is. „Amíg ugyan­is önkormányzati jogszabály nem rendelkezik a hulladék­udvarokról, addig csak parti­zánakcióról van szó. Még abban az esetben is, ha a be­ruházást képviselő kezdemé­nyezi, ha a polgármester be­szél róla, vagy éppen az ön­kormányzat cége végezteti azt" - hangsúlyozta. Az egyesület éppen ezért min­den támogatást megad a vá­ros különböző részein lakó kiskerttulajdonosoknak, hogy érdekeiket megfelelően képviselhessék. Mészáros Attila tápéi kép­viselő cáfolta a „vádakat": ­Már korábban sok szó esett az illegális lerakók felszá­molásáról - mondta. - Miu­tán a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. pályázaton pénzt nyert hulladékudvarok létrehozására, tárgyalni kezdtünk arról, hogy azok egyike Tápén épüljön meg. A jelenlegi helyre azért esett a választásunk, mert a terület az önkormányzaté, és akko­ra, hogy ott a szükséges zöldsáv kialakítására is lesz mód. Amikor viszont eljutott hozzám a hír, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, miként működnek a hulladék­udvarok, szerdán ezzel kap­csolatban lakossági fórumot tartunk. Remélve, hogy a részletek megismerésével a többség az ügy mellé áll. Kis Katalin, a városi fő­építész munkatársa csak ar­ról tudott tájékoztatást adni, hogy szakvéleményükkel el­lentétben, az olajkút másik oldalán jelölték ki a hulladék­udvar helyét. Az engedélye­ző hatóság, a szegedi önkor­mányzat műszaki irodája, amelynek illetékes szakem­bere, Vaskeba György, kész­séggel indokolta a döntést. Elmondta: az önkormányzat­nak nem róható fel, hogy nem tartott közmeghallga­tást. A tervezett hulladékud­vart ugyanis bárhol meg le­het építeni, mert az nem sze­méttelep, nincs közvetlen hatással a környezetre, az emberekre. Szilárd burkolat­tal ellátott, zárt udvarról van szó, amelyet zöld, fás terület övez, a hulladékot pedig konténerekben gyűjtik. Emi­att védőtávolság sincs előír­va. Ami pedig a lakosok azon javaslatát illeti, hogy távolabb, a „libalegelőként" ismert területen kellene he­lyet adni a hulladékudvar­nak, nem oldható meg. Az önkormányzat most a saját területén valósítaná meg - a kht. közreműködésével - a beruházást, az említett ingat­lan viszont magántulajdon­ban van. Az esetleges teleks­pekuláció kérdését rajta kí­vül a képviselő és Szolnoki László, a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. műsza­ki igazgatóhelyettese is meg­említette. A kht. szakembere azt is elmondta, hogy az idén Dorozsmán, Szőregen, Mihálytelken és Tápén épült volna - környezetvédelmi alapból nyert támogatással ­hulladékudvar. A lakosság azonban összetéveszti a ha­gyományos szemétlerakó és a hazánkban még újdonság­nak számító hulladékudvar fogalmát. Ez utóbbi esetében nem kell patkányinváziótól tartani, mivel a kommunális hulladékokat továbbra is a rendszeres szemétszállítással viszik a sándorfalvi nagy le­rakóhelyre. - Az viszont igaz - mond­ta az igazgatóhelyettes -, hogy a tereprendezési mun­kálatokat - de nem a konkrét építkezést (!) - az építési en­gedély megléte előtt kezdtük el, mivel szorított bennünket az idő. Gond az is, hogy a rendezési tervben nem szere­pelnek a hulladékudvarok. A lakossági reakcióra pedig, mint azt a szőregi, hasonló tiltakozáskor is tapasztaltuk, csak akkor derül fény, ami­kor „élesben" megy a mun­ka. A helybeliek ellenállása miatt Tápén egyelőre leállí­tottuk a beruházást. Igaz, re­ménykedünk abban, hogy a lakossági fórumon elmondott tájékoztatónk után megválto­zik a kiskerttulajdonosok vé­leménye is. N. Rácz Judit Számadás • Munkatársunktól Az önkormányzati bizott­ságok és tanácsnokok négy évi munkájáról rendez be­szélgetéseket szeptember 22. és 28. között a Bartók Béla Művelődési Központ. Szep­tember 22-én az egészség­ügyről és szociális ügyekről, szeptember 23-án a kultúrá­ról, a közművelődésről, ok­tatásról és az ifjúságról, szeptember 25-én a város­üzemeltetésről és környeze­tünkről, szeptember 28-án a felsőoktatásról, foglalkozta­tásról, közbiztonságról, a ki­sebbségekről és a stratégiá­ról, szeptember 29-én a vá­rosfejlesztésről és a lakás­ügyről lesz szó. Az előadá­sok 18 órakor kezdődnek a Bartók Béla Művelődési Központban. A sorozat ven­dégei: dr. Farkas László ta­nácsnok, dr. Mécs László ta­nácsnok, Gila Ferenc tanács­nok, Balogh László tanács­nok és dr. Kozma József ta­nácsnok. Építőmesteri díjak • Munkatársunktól Szakmai megmérettetés­ben értek el sikereket szege­di cégek, s az Építőipari Tu­dományos Egyesület leg­utóbbi regionális választmá­nyi ülésén díjazták tevé­kenységüket. Építőipari Mesterdíj kitüntetésben ré­szesült az Akutherm Kft., a Délépítő Rt., g Főszer-Elekt­roprofil Kft., valamint a hódmezővásárhelyi Ferroép Rt.. Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kuratóriumától Kiss Ernő ügyvezető vette át a díjat, amit az Akutherm Kft. a szegedi Széchenyi tér 17-es számú épületen (Pos­tabank területi igazgatósága) végzett gipszkarton szerke­zetek és álmenyezetek szere­lése kiváló minőségének el­ismeréseként kapott. A Dél­építő Rt. ugyanezen épületen végzett homlokzatépítési, burkolási, pinceszigetelési, alapozásmegerősítési és kő­művesmunkákért részesült a díjban, amit Koreck Ferenc­nek adtak át. A Főszer­Elektroprofil Kft. az elisme­rést - amit Lakatos Jenő vett át - a minőségi erősára­mú szerelésért, és a gyenge­áramú hálózatok tartószerke­zeteiért kapta. Nemesi Pál a díjat a Ferroép Rt. nevében a minőségi épületgépészeti munkákért vehette át. Közéleti Kávéház • Munkatársunktól A Szeged folyóirat tíz­éves jubileuma alkalmából ma 18 órától a Royal Szálló­ban a Közéleti Kávéház vendége Tandi Lajos főszer­kesztő és a szerkesztőbi­zottság tagjai. Az est házi­gazdája: Blazovits László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. „XXL" akciós fehérnemű­vásár szeptember 23-án (szerda) Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban Kínálatunkból: zoknik (férfi, női, gyermek): 99 Ft, alsóneműk: 99 Ft. Akciós áron: harisnyák, atléták, melltartók

Next

/
Thumbnails
Contents