Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

6 ÚJ GENERÁCIÓ SZOMBAT, 1998. SZEPT. 19. Ki látta az eltűnt taxist? Toldi Nándor (DM-fotó) • Munkatársunktól A Tolna Megyei Rendőrfókapitányság körözést bocsátott ki, amelyben a napokban eltűnt szegedi taxist, Toldi Nándort keresik. A Rádió Taxi 39 éves alkalmazottjáról szeptember 15-én 22 óra 40 pere óta sem a taxisok, sem a család nem tud semmit. Toldi Nándor EBA 767 rendszámú, bordó Daewoo Nexia GLE típusú gépkocsiját szeptember 16-án a kora reggeli órákban Bonyhád és Cikó települések közötti út mellett 200 méterre, egy patak partján találták meg üresen. Toldi Nándor körülbelül 185 centiméter magas, átlagos testalkatú, rövidre vágott fekete, kissé őszüld hajú férfi. Arca borostás, szakállt, bajuszt nem hordott. Eltűnésekor fekete bőrdzsekit, kopott kék farmert és kopott barna félcipőt viselt. A rendőrség kéri azon személyek jelentkezését, akik tudnak Toldi Nándor jelenlegi tartózkodási helyéről, illetve az eltűnés körülményeiről. Az információkat a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályán várják, a 06/74/501-100-es számon. Kétórás hajózásra invitálta tegnap délután a helyi felsőoktatás és politika képviselőit, valamint a sajtó munkatársait az élelmiszeripari főiskola. A Tiszán tartott rendhagyó tanévkezdá fogadáson együttműködési megállapodást írt alá a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola és a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. A vízi kirándulás programját borkóstoló is színesítette, amely után a polgármesterjelöltek fejtették ki véleményüket az universitas és a város kapcsolatáról. A vendégeket Szabó Gábor, a JATE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának főigazgatója, a Szegedi Universitas Egyesülés soros elnöke fogadta, aki elöljáróban elmondta: a kétórás hajókázás inkább szakmai, mintsem politikai jellegű találkozó. Ezt szem előtt tartva, közvetlenül az indulás után. Szabó Gábor és Mucsi Imre, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karának főigazgatója aláírta a két intézmény között létrejött együttműködési megállapodást. A fedélzeten megkötött szerződéssel a két főiskola a már meglévő szellemi kapacitások hatékonyabb kihasználását szeretné biztosítani mind az oktatásban, mind pedig a kutatásban. Az ünnepélyes aláírási ceremónia után Mucsi Imre elmondta: a két intézmény 1972 és 1980 között már együtt dolgozott, s csak reméli, hogy mostantól újra tudják egymást segíteni az elméleti, illetve gyakorlati oktatásban. Szabó Gábor kel és főiskolákkal, hogy a felsőoktatási intézményekben rejlő hatalmas szellemi potenciált kihasználják. Mert a jelenlegi városvezetés nem használta ki mondta Molnár Zoltán, Molnár Imre, Juhász Miklós és Pászti Ágnes. Egyúttal megjegyezték: a város nem áldozott elegendő pénzt a felsőoktatásra. Szalay István polgármester erre azt válaszolta, hogy lehetőségeikhez képest költöttek az universitasra. így például az elmúlt négy évben a SZOTE a Bal fasori épület egyik emeletét, a JGYTF a Szilién sugárúti általános iskola épületét, a JATE pedig a Móra iskolát kapta meg. S ha minden a tervek szerint halad, elképzelhető, hogy a város a kollégiumi gondokon is tud segíteni azzal a felsőoktatási intézményeknek. hogy a volt Damjanich katonai kollégiumban kialakít egy diákszállást. A beszélgetésen szó esett még városmarketingről, iparfejlesztésről - amely a tudományos munkát is élénkítené - tőkeáramlásról és tőkeáramoltatásról. Befejezésképpen mindenki elmondta, mit tenne universitas ügyben, ha őt választanák meg polgármesternek. A Fidesz közvetlenebb kapcsolatot építene ki az egyetemekkel és főiskolákkal, és létrehozna egy, az universitasért felelős alpolgármesteri posztot. Molnár Imre független jelölt bevonná az egyetemi embereket a város vezetésébe, Szalay István életre hívna egy 30-40 fős magisztrátust, Molnár Zoltán intézményesítené az universitas és a város közötti kapcsolatrendszert, a KDNP és a MIÉP pedig állandó és folyamatos kontaktust tartana fenn az egyetemekkel. Szabó C. Szilárd • A felsőiskolák és a város viszonyáról Eszmecsere a nyílt vízen Az együttműködési megállapodás aláírása után. Balról jobbra állnak: Mucsi Imre és Szabó Gábor. (Fotó: Schmidt Andrea) bejelentette, hogy a közeljövőben szeretnének létrehozni egy agrárcentrumot a régióban. Ébben a munkában a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Bay Zoltán Alkalmazott Kémiai és Biotechnológiai Alapítvány - s a főigazgató reménye szerint -, a Gabonatermesztési Kutatóintézet venne részt. A megállapodás aláírását követően különböző borokat kóstoltak meg a résztvevők, majd meghallgatták a polgármesterjelölteket, akik az universitas és a város kapcsolatának kérdéskörét boncolgatták. A beszélgetésen jelen volt Szalay István (MSZP), Molnár Zoltán (SZDSZ) és Molnár Imre (független jelölt). Bartlta Lászlót (Fidesz-MPP) Juhász Miklós, Kiss József Gézát (KDNP-MIÉP) pedig Pászti Ágnes képviselte. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a város vezetésének az eddigieknél szorosabbra kell fűznie a kapcsolatát az egyetemek• Miért születnek sziámi ikrek? Összenőtt életek • MTI Press Azt mondják, a természet néha csodákra képes. De ezek a csodák olykor nem-kívánatos fejlődési rendellenességek, a természet rossz tréfái is lehetnek. Ilyen szokatlan és bizarr megjelenésű emberi lények az összenőtt ikrek is. Legismertebbek az 1811-ben Sziámban, (a mai Thaiföldön) született Csang és Eng (nevük jelentése: Jobb és Bal). A világhírűvé vált testvérpár tagjai - akik egyben e fejlődési rendellenesség névadóivá váltak - szétválasztás nélküli életük Ó3 éve alatt megnősültek és összesen 22 gyermeket nemzettek. Hasonlóan hosszú életű volt (61 éves) a századforduló idején az amerikai, színes bőrű Christine és Millie, akiket gyönyörű énekhangjuk miatt „kétfejű csalogány"-nak is hívtak. Összenőtt ikrekről már az időszámítás előtti időkből is maradtak fenn a világ legkülönbözőbb részeiből származó ábrázolások. Legrégebbi (kb. 9fXX) éves) egy csípőjénél összenőtt ikerpárt ábrázoló cserépdarab, amelyei 1965ben Peruban, egy kőkorszakbeli település maradványai között találtak. A primitív kultúrnépek rémülettel és félelemmel tekintettek rájuk. Legtöbbször elpusztították, máskor bálványként csodálták őket. Néha egyszerre tették mindkettőt: megölték, majd szobrot és képmást mintáztak róla és istenként imádták. Évszázadokon keresztül azt tartotta a hiedelem, hogy a szerencsétlenséget jeleznek: Tacitus. a híres római történetíró szerint'Claudius, római császár halálát is összenőtt ikrek világra jötte jósolta meg. Míg a legkorábbi Időben isteni hatalmat, földöntúli erőt tulajdonítottak a megkettőzött életeknek, addig a középkorban az ördög vagy boszorkány művét látták bennük és az anya - aki elképzelésük szerint összejátszott a démonokkal vagy állatokkal fajtalankodott - a súlyos büntetést nem kerülhette el. A természet kisiklása A múltban kivételes eseménynek számított, hogy egyegy ilyen ikerpár életképes legyen és örökre együtt maradva megérje a felnőtt kort. Néhány esetben azonban így történt, ők azután rendszerint nagy hírre teltek szert. Elsősorban cirkuszokban, varietékben léptek fel, hogy a megélhetésüket biztosítani tudják. Magyarországon a XVIII. század elejéről maradt fenn az első feljegyzés sziámi ikrekről: az 1701-ben, Szőnyben született Heléna és Judit a medencéjénél nőtt össze. A lányokat 12 évesen kolostorba zárták, ahol 10 évvel később szinte ugyanabban a pillanatban haltak meg. Az összenőtt ikrek kialakulásának okáról sokáig az orvostudomány sem rendelkezett pontos ismeretekkel. A múlt század végéig azt tartották, hogy a magzatok az anya testében egymáshoz tapadnak és összenőnek. Wirchow német professzor (1821) volt az első, aki felismerve azt a ma is elfogadott elméletet, hogy az ikertorzók születésének oka a megtermékenyített petesejt késleltetett és tökéletlen szétválása. Az ilyen rendellenesség tehát csupán egypetéjű ikreknél lehetséges, akik így mindig azonos neműek, közös magzatburokban fejlődnek és születéskor csak egy lepényük és egy köldökzsinórjuk .van. Bármilyen meglepő, biológiai szempontból az ép egypetéjű ikrek voltaképpen a természet kisiklásának tekinthetők: életük kezdetén, a fogamzást követő két héten belül a megtermékenyített petesejt kettéosztódik és két egyforma magzat fejlődik az anya méhében. Néha azonban a megfogant petesejt túl későn, csak a 13-15. napon kezd kettéválni. Ez a kritikus időszak már nem teszi lehetővé két, egymástól elkülönült egyed létrejöttét. Az összenövés annál nagyobb mértékű, minél később következik be ez a folyamat. Mindössze néhány óra a meghatározója az összenövés különböző formáinak. A kettős rendellenességek számos különböző formában fordulhatnak elő, bizonyos testrészek részleges megkettőződésétől a teljes duplikációig. A lehetséges kombinációk és az ikertorzók megnyilvánulási formája sokszor annyira meglepő, hogy a valóság szinte felülmúlja a képzeletet. A kettős magzatok túlnyomó része (több mint 90 százaléka) szimmetrikus formában fejlődik ki, amelyet az orvostudomány az összenövés helye szerint Osztályoz. Az ikrek háromnegyed része a mellkasnál nő össze, a többiek a fartájékon, vagy a medencénél, ritkán pedig a fejnél. Előfordul, hogy a közös medencéhez két különálló gerincoszlop kapcsolódik vagy éppen ellenkezőleg: a két külön testhez csak egyetlen fej tartozik. Esetenként az ikerpár egyik tagja nem is fejlődik ki tökéletesen, hanem mint fejletlen „parazita" kapcsolódik a teljesen ép ikertestvéréhez. A parazita élőlény szélsőséges formája az un. teratoma. Ez a „csodadaganat" egy sokféle szövetet magában foglaló képződmény, amely egyes esetekben a születéskor is látható, máskor csak véletlenül vagy egyáltalán nem fedezhető fel és tulajdonképpen a kezdeti fejlődésnek indult ikertestvér maradványa. Bár a sziámi ikrek létrejöttének mechanizmusa ma már jól ismert, a tudomány éppúgy nem talált kielégítő magyarázatot a miértre, mint ahogy az egypetéjű ikrek kialakulásának oka is csak kevéssé ismert. Annyi bizonyos, hogy korai, durva, külső hatások játszanak szerepet. A késlekedés okáról csak feltételezések vannak: kiválthatja a pete túlérettsége, anyai betegségek (nem kezelt súlyos cukorbetegség, pajzsmirigybetegség), hormonális hatások vagy kémiai anyagok. Krónikák szerint már a X. században megpróbálkoztak összenőtt ikrek szétválasztásával, ám a páciensek nem sokkal élték túl az operációt. Az első orvosi közlés 1690-ből származik, ennek során a bőrből, kötőszövetből és porcból álló kisfokú mellkasi összenövést naponkénti lekötésekkel oldották meg. Csak az altatási technika és az intenzív terápia tette lehetővé olyan ikrek szétválasztását, akiknél a szervek is összenőttek. A komplikáltabb sikeres szétválasztási műtétekre az ötvenes években került sor. Az ilyen műtétek ma is ritkaságszámba menő szenzációs bravúrt jelentenek. Nyolcvanezer születésre egy összenőtt ikerpár Szerencsére a rendellenesség viszonylag ritka, becslések szerint 80 ezer születésre jut egy összenőtt ikerpár. Magyarországon a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása 1970 óta gyűjti és értékeli az ilyen eseteket, így naprakészen ismerjük a magyar sziámi ikrek kortörténetét. Az elmúlt 28 évben 47 összenőtt párt regisztráltunk. Ez azt jelenti, hogy évente 13, esetenként 4 ikerpárnál alakult ki ez az összenövés, akik vagy halva jöttek a világra, vagy súlyos fejlődési rendellenességek miatt röviddel a születés után meghaltak. Az ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban az ilyen eseteket már a terhesség alatt felismerik, így hazánkban 1991 óta nem volt példa megszületésükre. Magyarországon a nyolcvanas években két összenőtt ikerpárnál történt sikeres műtéti beavatkozás. A Gyulán 1983-ban spontán született, köldöküknél összenőtt kislányok négyórás korban kerültek a szegedi gyermekklinika gyermeksebészeti osztályára, ahol lézerkéssel operálták szét őket. Világviszonylatban is ritka sebészeti bravúrnak számít a pécsi sziámi ikrek szétválasztása. A Pécsett, majd Münchenben végrehajtott sikeres operációsorozat és az ezt követő korrekciós műtétek lehetővé tették a gyermekek további testi és értelmi fejlődését. Szakértők szerint valóságos mesterművet kellett alkotniuk az orvosoknak ahhoz, hogy önálló élethez juttassák a több közös szervvel született fiúkat. De sikerült, hiszen Bálint és Tamás ez év októberében ünneplik 15. születésnapjukat. A szegedi gyermekklinika orvosai szeptember 16-én ismét egyedülálló műtétre vállalkoztak, a romániai, Arad megyei Kisperegről érkezetthárom hónapos Melinda és Izabella szétválasztására. Mivel a hasuknál és mellkasuknál összenőtt kislányok életfontosságú szervei nem kapcsolódtak össze, (gy nem volt akadálya a műtétnek. Ha az első héten szerencsésen túljutnak, akkor - a szakemberek szerint - mind testileg, mind értelmileg teljes életre számíthatnak. Két testben egy lélek? Az összenőtt ikrekkel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, vajon az együtt maradt összenőtt ikreknél „két testben egy lélek" lakozik-e? A tapasztalat az, hogy egyáltalán nincs erről szó. Bár az ilyen ikreknek több közös szervük lehet, ók külön egyéniségnek tekintik magukat. A külsőre esetleg hasonló arc- és testfelépítés szinte mindig eltérő karakterű személyiséget rejt. Külön agyuk, saját, önálló tudatuk, eltérő ízlésük van. Egymáshoz való ragaszkodásuk azonban - a legtöbb egypetéjű ikerhez hasonlóan - rendszerint meghaladja a testvérszeretet szokásos mértékét. Azok számára, akiket a szüleik és környezetük nagyon szeret és elfogad olyannak, amilyennek születtek, nem okoz megrázkódtatást, hogy „össze vannak láncolva". Az összenőtt ikrek esete, persze, speciális, mivel a kényszerű együttlét sokkal nagyobb fokú alkalmazkodást igényel és a külön akaratnak korlátai vannak. Általában megbeszélik egymással, mi volna a helyes. Előfordul, hogy az egyik a meggyőzés eszközével győz vagy a gyengébb enged az erősebbnek. De egyet kell érteniük és ezt ők is jól tudják. Az ép emberek számára példamutató lehet toleranciájuk, egymás magánterületének tiszteletben tartása. Az összenőtt ikrek születése megdöbbentő élmény és még a modern gondolkodású szülőben is a bűnösség érzését okozza. Nagyon fontos ezért a szülők felvilágosítása, a genetikai és pszichológiai tanácsadás, mivel legtöbbször nem mernek újabb terhességre vállalkozni ilyen esemény után. Pedig ma már jól ismert, hogy ez a fejlődési rendellenesség nem örökletes, tehát a családnak nem kell tartania az ismételt előfordulástól. Dr. Métneki Júlia biológus-ikerkutató