Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

SZOMBAT, 1998. SZEPT. 19. BELFÖLD 3 1 röviden Kiállítás az emlékparkban • Munkatársunktól Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége vasárnap, 13 órára az Ópusz­taszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba várja az ér­deklődőket. Magyar közép­iskolák Ausztriában 1956 után címmel ugyanis kiállí­tás nyílik a rotunda épületé­ben. Az ünnepi eseményt dr. Pórias Hannes, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe nyitja meg. Az egy­kori ausztriai magyar iskolák volt diákjai is közreműköd­tek az emlékidéző bemutató megszervezésében. Madách­konferencia • Salgótarján (MTI) Az európai emberiségköl­temények és Madách cím­mel tudományos konferencia kezdődött Salgótarjánban. Ismert, hogy gyakorlatilag minden európai nemzet ma­gáénak mondhat egy emberi­ségkölteményt, .mint Goethe Faustja, Milton Elveszett pa­radicsoma, Mickiewicz Az ősök című munkája. A ma­gyarok számára pedig ilyen Madách: Az ember tragédiá­ja. Azt vizsgálják, hogy ezek az emberiségköltemények milyen hatással voltak ko­rukra, milyen közös motívu­mok, gondolati azonosságok fedezhetők fel bennük, gya­koroltak-e hatást egymásra, illetve milyen műfaji, műfaj­történeti kérdéseket vetnek föl. „Szépségfarm" • Zalakaros (MTI) Felavatták Zalakaros ki­lencedik szállodáját, a négy­csillagos Men-Dan Thermal Aparthotelt. A 9500 négy­zetméter alapterületű szálló teljes egészében hazai tőkéből épült fel 13 hónap alatt, a Rubau Építőipari Kft. beruházásában. A 330 férőhelyes szállodában 90 apartmant és 17 szobát ala­kítottak ki, a földszinten pe­dig több üzlethelyiség, illet­ve egy „szépségfarm" kapott helyet. Barlangi koncert • Aggtelek (MTI) Az Aggteleki Esték kon­certsorozat újabb állomása­ként a hét végén ismét nagy érdeklődésre számot tartó hangverseny színhelye lesz a Világörökség részévé nyil­vánított Baradla-barlang. Szombaton délután négy órakor a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar közreműködé­sével Bartók: A kékszakállú herceg vára című operája csendül fel a föld alatti hangversenyteremben, Ko­váts Kolos és Lukin Márta főszereplésével. Vízhezszoktató • Zalaegerszeg (MTI) A helyes mozgáskoordi­náció kialakulását, a gyer­mekek fizikai fejlődését és vfzhezszoktatását szolgáló beltéri medencét avattak pénteken a zalaegerszegi Kis utcai óvodában. A 3,3 mil­lió forint értékű medence 18 négyzetméter felületű, nyolcvan centiméter mély s korszerű vízforgatóval és hőfokszabályozóval látták el. • Szegedről Temesvárra, Kiszomboron át Temes és Csongrád barátsága A csongrádi városháza előtt néptáncosok köszöntötték a temesvári vendégeket. (Fotó: Tésik Attila) Csütörtök délután óta Csongrád vendégei a romániai Temes Megye Tanácsának tagjai, akik tegnap, pénteken délelőtt a szentesi Ár­pád Szövetkezetben és a Hungerit Rt. baromfi­feldolgozó üzemében vendégeskedtek. Dél­után három óra után a csongrádi városháza előtt műsorral fogadták a testvérmegyéból ér­kezett testület tagjait. Az Alföld Néptáncegy­üttes fiataljai néptánc­cal kedveskedtek. A csongrádi városháza dísztermében együttes ülést tartott Temes Megye Taná­csa és Csongrád Megye Közgyűlése. Lehmann Ist­ván, a közgyűlés elnöke köszöntötte a testvérme­gyeieket, Románia szegedi főkonzulját és a meghívott vendégeket. Molnár József, Csongrád polgármestere mint házigazda mondott ez­után köszöntőt, s a megye névadó városának történe­tét és jelenlegi állapotát is­mertette. Majd ismét Lehmann István vette át a szót és megkezdték az érdemi munkát. Eredményesnek minősítette a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elmúlt négy évnyi munkáját, majd a két testvérmegye remény­keltő kapcsolatára tért át. Az 1992-ben aláírt együtt­működési szerződés fordu­lópont a mindkét megye életében. Kijelentette: a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió e két megye nél­kül a jövőben sem működ­het, s megemlítette: az év végén az elnöki „stafétabo­tot" Viorel Coifan veszi át tőle. Utódjának feladata lesz Szegeden egy állandó régió-titkárság létrehozása. Reményét fejezte ki, hogy a kamarák kapcsolata töret­lenül fejlődik tovább. Beje­lentette: a Csanád-Kiszom­bor határátkelőhely a ma­gyar-román vegyes bizott­ság 1999-es témái közt sze­repel, sürgető feladat a Kiszombort elkerülő út megépítése. Kiemelte, hogy a határon átnyúló informá­ciók szervezése jól halad, valamint a temesvári volt fogolytábor emlékművét is együttesen valósítják meg. Hamarosan új összetételű közgyűlés folytatja ugyan a munkát, de az elnök reméli - mint mondotta - az em­beri kapcsolatok nem fog­nak megszakadni. Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke az együttműködés jövőjére he­lyezte a hangsúlyt. Külön szólt a Vajdaságról, mely a régió szerves része. Az két megye együttműködését példaértékűnek mondotta, s utalt a gazdasági kapcsola­tok további lehetőségeire. Kiemelte Lehmann István érdemeit, majd latin nyelvű díszoklevelet adott át szá­mára. Ezután Szirbik Imre, Szentes város polgármeste­re szólt a vendégekhez. Vé­gezetül Antal Ferenc, a Nemzeti Ellenállási Szövet­ség elnöke a II. világháború idején felállított német ha­difogolytáborról és az em­lékmű felállításáról beszélt, megköszönve minden se­gítséget. B. Gy. Gy. • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tése találkozóra hívta tegnap a megye országgyűlési kép­viselőit. A meghívásnak nyolc képviselő, Dán János, Fritz Péter, Rapcsák András, Rákos Tibor, Balogh László, Bartha László, Szabó Attila és Molnár Róbert tett eleget. • Honatyák a rendőrségen A közös érdek Lukács János ezredes, me­gyei főkapitány ismertette többek között a megye bűnügyi helyzetét, s felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy nem mindegy, milyen jogi környezetben dolgoznak a rendőrök. Rapcsák András (Fidesz-MPP) kifejtette: a kormány szándéka a rendőr­ség munkájának javítása. Ebben nagy szerepe lehet az önkormányzatoknak is, hi­szen közös érdek a polgárok biztonságérzetének javítása. Balogh László (MDF) amel­lett érvelt, hogy az áldozatok jogvédelme legyen erősebb, mint a tetteseké. Kijelentet­te: nevesíteni kell a bűncse­lekmények elkövetőit. Fritz Péter (MSZP) pedig arról szólt, hogy a szocialisták el­lenzékben is támogatják a határozott rendőri munkát. • Külföldiek magyarországi munkavállalása Egyéni vállalkozók az Ell-ban • Budapest (MTI) Az Európai Unióval kö­tött társulási megállapo­dás értelmében a jövő év február elsejétől az EU­tagországok állampolgá­rai is egyéni vállalkozók lehetnek Magyarorszá­gon - mondta Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján, Bu­dapesten. A kormány előző napi ülé­sén - a szociális tárca e témá­ról szóló előterjesztését elfo­gadva - olyan intézkedések bevezetését tartotta szüksé­gesnek, amelyek védik a ma­gyar fogyasztók és vállalko­zók érdekeit. Ilyen lehet az, hogy egyes foglalkozások gyakorlásához feltételként ír­ják elő a magyar nyelv isme­retét - mondta a miniszter. Harrach Péter közlése sze­rint tárcájának ez év decem­ber 15-éig kell kidolgoznia azt a miniszteri rendeletet, amely a szűken értelmezett úgynevezett kulcsszemélyzet esetében lehetővé teszi, hogy e munkakörökre az unió ál­lampolgárai a munkaerőpiaci feltételek vizsgálata nélkül kapjanak munkavállalási en­gedélyt. A külföldiek magyarorszá­gi munkavállalásának szigo­rítását szolgálja az a határo­zat, miszerint a szakmai ka­marák, egyesületek által kép­viselt foglalkozások esetében a munkaügyi központoknak az engedélyek kiadásánál fi­gyelembe kell venniük az adott foglalkozás munka­erőpiaci helyzetéről szóló ka­marai tájékoztatást. Hasonló célból a Belügy­minisztérium a jövő év köze­péig megvizsgálja a jövede­lemszerzési vízumok kiadá­sának olyan szigorítását, amely összhangban áll az EU-ajánlásaival - tájékozta­tott Harrach Péter. Kifejtette: az unióhoz tör­ténő csatlakozás szempontjá­ból egyelőre nincs szükség azonnali módosításra a kül­földiek hazai foglalkoztatásá­nak szabályozásában. A tag­ság elnyerésekor azonban az unió állampolgárai számára meg kell nyitni a magyar munkaerőpiacot és szigoríta­ni kell a harmadik országból érkezők munkavállalásának feltételeit. Ez érintheti a határon túli magyarok hazai foglalkozta­tását. Ezért Romániával és Szlovákiával a kormány olyan egyezmények megkö­tésére törekszik, amelyek megkönnyítik a határ menti munkavállalást, illetve a szakképzett fiatalok gyakor­noki foglalkoztatását - muta­tott rá a miniszter. Pulay Gyula, a tárca köz­igazgatási államtitkára kér­désre válaszolva elmondta: évente mintegy 20 ezer kül­földi számára adnak ki mun­kavállalási engedélyt, ezek egyharmadát teszik ki az uni­ós államok polgárai. Az en­gedély nélkül, de legálisan Magyarországon dolgozó külföldiekkel együtt az uniós munkavállalók száma yaló­színűleg nem éri el a 10 ez­ret. jegyzet Médiasántok A rendszerváltozás óta kisebb (és jótékony) szünetek­kel, de kényes terület a magyarországi média. A ko­rábbi közéleti médiacsaták során letett taposóaknák kö­zül sem robbant fel még mindegyik, ennek ellenére min­dig akad egy-egy regulázásra hajlamos elme, aki újabba­kat telepítene. A Független Kisgazdapárt ideológusa, Pokol Béla professzor most azt indítványozza, hogy nemcsak a té­nyekre, hanem a sajtóban megjelent véleményekre is vo­natkozzon a helyreigazítás kötelezettsége. Teszi ezt azzal az elképzeléssel, hogy pártja így szabályozni tudja majd a magyar sajtó liberális túlsúlyát, és a kisgazdák minden ellenvéleményhez törvényesen odabiggyeszthetik majd saját ellen-ellenvéleményüket, mindaddig, míg a szer­kesztőknek (és az olvasóknak) el nem megy a kedvük az egésztől. Ez a véleményszabadságot regulázó kedv azon­ban nemcsak a sajtó természetét csúfolná meg, hanem lényegében újrakezdené a pártpolitikával telített ádáz közéleti csatákat, melyekből 1994-ben a magyar értelmi­ség fáradtan bukott alá a Horn-kormány kikiáltott sza­kértelmének kritikátlan elfogadásába. Ha Pokol professzor komolyan is gondolta a sajtóvi­szonyok átformálását, az homlokegyenest ellentmond Orbán Viktor két nappal ezelőtti szavainak, aki a kultúra embereit épp a közéleti viszonyok lecsendesítésére hívta fel. Ehhez képest a kisgazda alkotmányjogász fura javas­lata máris azt váltotta ki, hogy a Magyar Újságírók Szö­vetsége a külföld felé a sajtószabadság elleni brutális támadást emleget, illetve azzal vádolja a kormányzatot, hogy „ez a média megfélemlUési folyamatának kezdete". Az értelmiséget harci sáncokba kényszerítő médiahá­borút sem maga az értelmiség, hanem revánsvágytól fűtött politikusok kezdték. A következmény az lett, hogy eltűntek vagy elbújtak a függetlenül és lojálisán gondol­kodó elmék, évtizedes szakmai és baráti kapcsolatok sza­kadtak szét, aki pedig e szomorú emlékű csatában meg­próbált középre helyezkedni, azt elsodorta a jobbról-bal­ról küldött ágyútűz. TJfa az Orbán-kormány igazán nagyot akar hibázni, Ml. és a koalíciós szjövetség kedvéért belemegy a Pokol­féle javaslatba, ezzel olyan kesztyűt vesz fel, amelyet kü­lönben a feledésig kellene heverni hagyni BRAMAC ALPESI ÉS CIASS1C TETŐCSERÉP XwW 1 0% engedménnyel I > SOFA ABLAKOK MODUL BAU 30% engedménnyel I Szeged, Csongrádi sgt. 17., Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 491-022, 466-092. Aggódik a sajtóintézet • Munkatársunktól A zürichi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet igazgatója Orbán Viktor miniszterelnöknek írt le­velében aggodalmát fe­jezte ki ama kisgazda­párti indítványok miatt, amelyek arra köteleznék a médiát, hogy a megje­lent véleményekkel kap­csolatban is helyreigazí­tást közöljön. „A Nemzetközi Sajtóinté­zet (IPI) mélységesen aggódik ama indítványok miatt, me­lyek a magyar médiát akaiják arra kényszeríteni, hogy ne csak a médiában közölt té­nyekkel, hanem az ott kifeje­zett véleményekkel kapcsolat­ban is helyreigazítást közöl­jön" - áll abban a levélben, melyet a zürichi székhelyű szervezet igazgatója, Johann P. Fritz juttatott el Bécsből Orbán Viktor miniszterelnök­nek. Az IPI azért fejezte ki ag­godalmát, mert Pokol Béla, a Független Kisgazdapárt kép­viselője, a Parlament alkot­mányjogi bizottságának elnö­ke ilyen értelmű indítványt ja­vasolt napirendre tűzni. A Polgári Törvénykönyv eme törvényi módosításához az Országgyűlésnek egyszerű többségre lenne szüksége. Az ügyben a Magyar Újságírók Szövetsége, a MÚOSZ már korábban kinyilvánította, hogy az új törvényi intézke­dést alkotmányellenesnek tar­taná. Az IPI álláspontjában az Amerikai Legfelsőbb Bíróság határozatával ért egyet, amely kimondja, hogy a válaszolás jogát igénylő törvények alkot­mányellenesek, hiszen azok ellentmondásos fejlemények esetén arra köteleznék a médi­át, hogy válaszként minden más véleményt közöljön, így ez a jog csak tényekre vonat­kozhat. Johann P. Fritz levelé­ben azt kéri Orbán Viktor mi­niszterelnöktől, hogy „ilyen jellegű elnyomó törvényalko­tás ne verhessen gyökeret Ma­gyarországon". Fogyunk • Budapest (MTI) Tovább csökkent a születé­sek és a házasságkötések szá­ma, és kis mértékben mér­séklődött a halálozásoké az év első hét hónapjában - állapít­ható meg a Központi Statiszti­kai Hivatal gyorsjelentéséből. Az előzetes adatok szerint ja­nuár és július között 57 ezer 537 gyermek született, 81 ezer 454 lakos halt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents