Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-18 / 219. szám

PÉNTEK, 1998. SZEPT. 18. BELFÖLD 3 Kolbászfesztivál • Békéscsaba (MTI) Az idén októberben, ezúttal immár második alkalmommal. ismét kolbászfesztivált rendeznek Békéscsabán. Az első sikerén felbuzdulva rendezett idei „Csabai Kolbászfesztivál" október 22től 25-ig tart majd. A helyszíni kolbászkészítő viadalra legföljebb háromfős csapatokat várnak a rendezők. A szabályzat szerint a fesztiválon átveendő tíz kiló húsból kell majd sütni való kolbászt készíteniük. (E vetélkedőn tavaly a jelenlegi miniszterelnök is részt vett.) Húszmilliárd • Nyíregyháza (MTI) A legutóbbi négyéves ciklusban több mint 20 milliárd forint összegű befektetéssel gazdagodott Nyíregyháza. A város önkormányzata saját költségvetéséből hárommilliárd forintnál is többet költött fejlesztésekre, a vállalkozói szféra és a lakosság együttes beruházásainak értéke pedig megközelítette a 18 milliárd forintot. A vállalkozói befektetések közül a világhírű francia Michelin-csoport 6,8 milliárd forintos beruházása a legjelentősebb. Biztonsági ivóvízbázis • Csór (MTI) Székesfehérvár biztonságos, több bázison nyugvó ivóvíz-ellátását szolgáló vízművet helyeztek üzembe csütörtökön a várostól néhány kilométer távolságra levő Csór községben. A kimélyített és felújított vízakna napi tízezer köbméter ivóvizet ad. Kialakításának teljes beruházási költsége 218 millió forint volt. Az összeget az üzemeltető Fejérvíz Rt. saját forrásából, valamint az önkormányzat, illetve a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásából teremtette elő. Korszakváltást! • Nagykutas (MTI) Ahhoz, hogy a magyar alma mindenütt piacképesebb legyen, az új intenzív minőségi fajták gyorsabb és jobban finanszírozott elterjesztésére, s államilag támogatott nagy regionális hűtő-tárolók létrehozására van szükség hangsúlyozta a III. Magyar Alma-show-t lezáva Méhes Vilmos, az Europlant Kft. ügyvezető igazgatója. Az igazgató és vezető munkatársai e minőségi váltás ütemét és a kistermelők integrálását gátló tényezőnek tartják a telepítési támogatások évenként változó kondícióit, a kishűtő- és raktárbázisok aránytalanul alacsony beruházási dotációját. Kisgazdaegyesület • Miskolc (MTI) Tovább tart a kisgazda viszály Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A nyáron a pártból kizárt Osztroha Bertalan megyei elnök vezetésével Független Borsodi Kisgazdák néven új egyesület alakult, amely indul az őszi önkormányzati választásokon hangzott el a kisgazda-csoportosulás Miskolcon megtartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Örökimádálc társasága A magyar-szlovák határ menti kisközségben, a Pest megyei Bernecebarátiban működik az örökimádók társasága. A tagok mindennap reggel 7 órától este 6 óráig folyamatosan imádkoznak. A csoport szüntelenül engeszteli Jézus Krisztust bűneinkért... (MTI Telefotó) Kormányszóvivői tájékoztató Az energia ára • Budapest (MTI) A kormány szándékai szerint jövőre már az APEH szedi be a tb-járulékokat, az adóval azonos rendszerben. A kabinet csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Járai Zsigmond pénzügyminiszter elmondta: a kormány elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosításának koncepcióját, amelynek értelmében szigorítják a behajtást és az ellenőrzést, csökkentik ugyanakkor az adózás adminisztrációs terheit. A szigorító intézkedések között említette, hogy az elképzelések szerint a jövő évtől a vevőnek be kell jelentenie az adóhivatalnál az 5 millió forintot meghaladó készpénzes ügyleteket. Az APEH-nek lehetősége lesz a kereskedőktől információt kérni a nagyobb céges vásárlókról, és ezt összevetheti a saját nyilvántartásával. Azt is elmondta, hogy a pénzitézeteknek kell befizetniük a jövőben a náluk számlával rendelkező vállalkozások adótartozását, amennyiben tudomást szerezve az esetleges APEH-eljárásról - segítséget nyújtanak az ügyfélnek ahhoz, hogy pénzét más bankhoz vigye át. Járai Zsigmond hozzátette: az adminisztráció egyszerűsítése érdekében tervezik, hogy a kisvállalkozásoknak - évi 3 millió forint árbevételig - csupán évente egyszer kelljen áfa-bevallást készíteni a jelenlegi negyedéves kötelezettség helyett. A kormány nem fogadta el a jövő évi adótörvények koncepcióját. A csomagot pontosítás végett visszautalta a Gazdasági Kabinetnek. A pénzügyminiszter közölte: elsősorban azt vizsgálják meg, hogy miként növelhetőek tovább a gyermekek után járó kedvezmények, illetve milyen technikákkal lehet kiküszöbölni az adójóváírás csökkentéséből adódó tehernövekedést az alacsony jövedelműek esetében. Ezzel kapcsolatban felvetődött a minimálbér emelésének, illetve a gyermekkedvezmények bővítésének lehetősége is. Járai Zsigmond elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre differenciált legyen a nyugdíjemelés, a tárcának azonban konkrét koncepciója még nincs ezzel kapcsolatban. Járai Zsigmond a világgazdaságban jelentkező problémák Magyarországra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta: a pénzügyi tárca vizsgálja, hogy a visszaesés milyen ágazatokat érinthet az Európai Unióban, és ez milyen hatással lehet a magyar gazdaságra, de a jövő évi költségvetés tervezésénél továbbra is legalább 5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A kormányzat elrendeli az önkormányzatok gázközművagyonának felmérését. A munka befejezésének határideje 1999 februárja - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. Hozzátette, hogy az igazságügy-miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter a felmérést követően vizsgálja majd meg: indokolt-e újabb törvényben rendezni a vagyonjuttatást, vagy annak más módjára látnak esélyt. • Budapest (MTI) A Munkáspárt az Alkotmánybírósághoz fordul annak megállapítását kérve: alkotmányellenes az a törvényi rendelkezés, amely szerint a villamosenergia árának tartalmaznia kell az áramszolgáltató tartós működéséhez szükséges nyereséget - erősítette meg csütörtökön az MTI értesülését Vajnai Attila alelnök. Elmondta: indítványukat várhatóan a jövő hét elején juttatják el a testülethez. A politikus közölte, hogy álláspontjuk szerint az 1994-es energiatörvény általuk kifogásolt passzusa azért ütközik az alkotmányba, mert más területeken nem ismert előjogokat biztosít a szektorban, sértve az állami és a magántulajdon egyenlőségét, valamint a gazdasági verseny szabadságát. A pech A

Z utóbbi hónapokban legtöbbet emlegeti nevű emberről azt is mondták, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, ám a szólásokkal-közmondásokkal az a helyzet, hogy némelykor túlságosan kvázijellegűek. Mintha-igazak. A jövő évre tervezett változtatások az adózás rendjéről nemcsak arról szólnak, hogy kell egy jobb pandúr, azaz be kell falazni az eddigi kiskapukat, meg kell akadályozni, hogy elkerüljék az adók befizetését, akik eddig sikerrel elkerülték. A kormány által híreit cél több ennél: az igazságosabb közteherviselés nemcsak az adócsalók számának érezhető csökkentését jelenti, hanem - egyebek mellett - közelítést az úgynevezett családi adózás felé. A lapzártáig befutott hírekből is világos, hogy a kormány nem azért dobta vissza a gazdasági kabinetnek a jövő évi adótörvény-koncepciót, mert annak „pandúr-szerepével" volt elégedetlen. Megvizsgálják a gyermekek után járó kedvezmények bővítésének lehetőségeit és azt, hogy az alacsony jövedelműek ne járjanak még rosszabbul, mint eddig - mondta a pénzügyminiszter. A közelmúltban kiszivárgott adóváltoztatási hírek után többféle számítás is készült, amelyeken képtelen eligazodni az egyszerű halandó. Az egyik számítás szerint az 55 ezernél kisebb, a másik szerint a 100 ezernél kisebb havi bruttó jövedelműek szívnának megint. Az adó miatt külön, hiszen egy ilyen kis kereset önmagában is elég hervasztó tud lenni. Úgyhogy vizsgálják csak tovább a fönt említett lehetőségeket! Mi pedig reménykedjünk. M

ondjuk abban is, hogy az ötmilliót meghaladó készpénzes ügyletek bonyolítói ez idő alatt nem találják ki, hogy egyik nap három és fél, a másik nap pedig másfél millióért bonyolítják az ügyletet - és kész. Pandúr úr kijátszva. Ennyit a közmondásokról. Lássuk, miből élünk... Havi létminimumértékek, különböző háztartásokban (1997) 2 aktív korú felnőtt, egy gyerek 1 aktív korú felnőtt, két gyermek 2 aktív korú felnőtt 2 nyugdíjas 1 aktív korú felnőtt 1 nyugdíjas JJ^I^ 338 FT ^ 709 FT F] létminimumérték ebből élelmiszer j i 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 • FKGP-javaslat Karcsú Országgyűlést! • Budapest (MTI) Az országgyűlési képviselők létszámának csökkentésére vonatkozó önálló képviselői indítványt juttatott el Bánk Attila frakcióvezető és Horváth Béla frakcióvezetőhelyettes szerdán Ader János házelnökhöz - közölte Horváth Béla csütörtökön, Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Az indítvány értelmében az Országgyűlés kötelezné a kormányt, hogy 1998 december 31-ig dolgozza ki a képviselői létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatát. A kisgazda politikus elmondta: az Európában kialakult gyakorlathoz, valamint az ország adottságaihoz, területéhez és népességéhez képest aránytalanul magas az országgyűlési képviselők jelenlegi létszáma. Torgyán szavai • Munkatársunktól „A létminimum, tartalmát tekintve olyan megélhetési szint, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos, igen szerény, de társadalmi szinten még elfogadható szükségletek kielégítését." - szól a hivatalos definíció. A létminimum tehát nem azt jelzi, hogy normális megélhetésünk mennyit emészt föl minimálisan, hanem a még éppen elégséges, valóságban nagyon szűkösen fedezhető költségeink alsó határát. A létminimum egy főre jutó országos átlaga tavaly 18 600 forint volt, amely az 1996-os esztendő 15 200 forintos értékéhez viszonyítva 22, 4 százalékos emelkedést jelent. A létminimum értéke nagyobb mértékben nőtt, mint az országos fogyasztói árindex, ennek oka elsősorban az, hogy a létminimumban jelentős súllyal szereplő - a családok által nem, vagy csak kis mértékben befolyásolható kiadások közül - a háztartási energiához kapcsolódó kiadások több mint 28 százalékkal növekedetek. E mellett jelentősen emelkedtek a tömegközlekedési a hírközlési és oktatási kiadások, melyeken gyakorlatilag nem lehet spórolni. Az egy főre jutó létminimumértékek különféle háztartásokban eltérőek, tavaly leginkább a 14 600-23 700 forint közötti sávban szóródtak. A grafikon azt mutatja, hogy az elmúlt év adatai alapján, átlagosan, néhány jellegzetes háztartástípusnál mennyi a létfenntartás minimális szintje, illetve ebből az említett háztartások esetén mennyi pénz jut élelmiszerre. • Budapest (MTI) A készülő közép távú mezőgazdasági stratégia lényege a ős- és a kistermelők, valamint a családi gazdaságok segítése lesz - hangoztatta Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a televízió Nap-kelte című műsorában. Kijelentette, hogy az ötéves stratégiát a közeljövőben hirdetik meg. Kiemelte: a kis- és középvállalkozások támogatása már EU-konform Magyarországon, de miként a világon, úgy nálunk is probléma, hogy a nagyobb termelők előnyösebb helyzetben vannak, mint a kicsik, miközben a „társadalom motorját" a kisebb vállalkozások jelentik. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a gabonahelyzet megoldásának kulcsa csak a piacok hosszú távú biztosítása lehet.