Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-17 / 218. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 17. MOZAIK III. • Szeged 1,5 milliárdot is követelhet Nekünk dolgozik az Alkotmánybíróság? Gémesi György országgyűlési képviselő mondott egy bűvös számot az Alkotmánybíróság hétfői döntése kapcsán: akár a 100 milliárd forintot is megközelítheti az az öszszeg, amelyet az önkormányzatok kaphatnak a privatizált gázvagyonuk után. Ez az anyagilag alaposan lerongyolódott helyi testületek számára égből pottyant jótétemény lenne, ugyanakkor alapjaiban rázná meg az ország költségvetését. Szeged egyes számítások szerint akár 1,5 milliárd forintot is kaphatna. Egyelőre még minden nagyon képlékeny az Alkotmánybíróság hétfői döntése után. Amit tudni lehet, az a következő: a taláros testület kimondta, az önkormányzatok az ország hat privatizált gázszolgáltatója után újabb pénzekhez juthatnak. Mint emlékezetes, az 1995. évi LXX. törvény - amely hosszas tárgyalássorozat eredménye volt alapján a települések azért juthattak pénzhez, mivel az önkormányzatok tulajdonában lévő területek alatt futottak a gázvezetékek. Akkoriban a vételár 40 százaléka illette meg a településeket, az összeget pedig gázrészvények formájában egyenlítették ki. A mostani alkotmánybírósági döntés szerint azonban a 40 százalékot további milliókkalmilliárdokkal fejelheti meg a költségvetés. S hogy akkoriban miért a vételár 40 százalékát kapták meg az önkormányzatok? Mert az alkudozások során abban állapodtak meg a szakemberek, hogy a múlt rendszerben a gázszolgáltatói vagyon létrejöttében az állam volt a legnagyobb beruházó, s a fejlesztésekben hozzávetőlegesen csak 40 százalékban vettek részt az önkormányzatok. Szeged az 1995-ös törvény értelmében 601 millió forint értékű Dégáz-részvényhez jutott. Mennyi pénzt (és most már állítólag készpénzt) remélhet tehát a város, ha a nyilvánosságra hozott alkotmánybírósági döntés nyomán elindul egy újabb folyamat? Kérdéseinkkel megkerestük Básthy Gábort, Szeged volt alpolgármesterét, aki a 40 százalékos Dégázrészvényjuttatás idején valamennyi tárgyaláson részt vett. 9 Ön mit szól az Alkotmánybíróság állásfoglalásához? - Egyelőre még minden számítgatás elvi alapon történik. Előbb meg kell alkotni a törvényt, de szerintem Gémesi György 100 milliárdos kalkulációjának van alapja. És az is biztos, hogy sok per várható. • Szeged mennyit kérhet? - Akár 1,5 milliárd forintot is. • Hogy jut erre a következtetésre? - Először is azt kellene tudni, hogy a Dégáz Rt. saját tőkéjében most mennyi a gázközművagyon értéke. A cégtől megkapott dokumentumok nem a legfrissebbek, ami a rendelkezésünkre áll, az az 1997. január 1-jei állapotot tükrözi. A tárgyi eszközök építmény rovata 20 milliárd forintos értéket tüntet föl, s ha ez alapján számolunk, akkor a helyzet a következő: a három megye miatt harmadolni kell, vagyis Csongrádra 6,5 milliárd forint jut, ebből Szegedé 1,97 milliárd. Mivel a három megyének eddig már részvény formájában közel 5 milliárdot kifizettek (Csongrád megyének 1,6 milliárdot, benne Szegednek 601 milliót), akkor a különbözet közel 15 milliárd. Ennek „leosztása" után jutna Szegednek 1,3 milliárd forint. De ha a bruttó eszközállomány értéke több - nem mindegy, mikori értéken számoljuk -, akkor a követelés összege elérheti akár a másfél milliárdot is! Ugyanezeket a kérdéseket Beck Zoltánnak, Szeged jelenlegi, a gazdasági ügyekért felelős megbízott alpolgármesterének is föltettük. - Számítási technika függvénye az egész hangzott a válasz. - Remélem, mielőbb törvény születik, amely pontosan megfogalmazza a szempontokat. Szerintem 900 millió forint lehet az az összeg, amely Szegednek még jár az eddigi 40 százaléka mellé. Amennyiben viszont a Dégáz 1997-es 14 százalékos osztalékát is beszámítjuk (a birtokba nem került részvények után), akkor több mint 1 milliárd forint is lehet a követelésünk. A Dégáz a város 40 százalékos részvénypakettje után kifizette az osztalékot. 9 Mit gondol, mikor lát pénzt a város? - Abban bízom, hogy mielőbb törvény születik a gázközműigényekről, és a szegedi önkormányzat még az 1999-es költségvetés megtárgyalása előtt, vagyis februárig megkapja ezt az összeget. • Ami jó a városnak, rossz a költségvetésnek. Honnan teremthet elő az Orbán-kormány újabb 100 milliárd forintot? - Szerintem szerencse, hogy ez az alkotmánybírósági döntés még most, a költségvetési törvény beterjesztési előtt megszületett. A gyakorlat ugyanis az, hogy amire akarnak, mindig találnak pénzeket. Fekete Klára Mennyi volt mennyi maradt a város kasszájában? Matematikaóra" a polgármesterrel MM - Milliárdos beruházások kezdődtek Szegeden az elmúlt négy évben polgármester. (Fotó: Nagy László) mondta Szalay István Egy hónap van hátra az önkormányzati választásokig. Szalay István polgármestert arra kértük, hogy az elmúlt négy esztendőt értékelje a számok tükrében. Menynyi pénz van a város kasszájában, milyen kondíciókkal indult a lassan leköszönő közgyűlés és milyen örökséget hagy a következő testületre? Ezen túl latolgattuk a választási esélyeket, mi várható október 18-a után. • Polgármester úr a számokkal soha nem állt hadilábon, hiszen matematikus. Próbáljuk meg az elmúlt négy esztendő mérlegét megvonni a számok tükrében. Mennyi (kész)pénz van jelenleg a város kasszájában? - Ezt nem tudom kapásból megmondani - válaszolta Szalay István. • Körülbelül? - Úgy sem. Azt tudom, hogy a város nem küzd likviditási gondokkal, fizetni mindig képesek vagyunk. Az tény, hogy előfordult az év során néhány negatív csúcspont, amikor mindössze 4-5 millió forint volt a kasszában, az aznapi számlaforgalmat éppen csak fedezte. Az iparűzési adók folyamatosan érkeznek be, ez alapvetően más helyzetet eredményez. • Azért az említett kritikus napok ijesztőek lehettek... - A laikus számára ez a néhány millió kevésnek hathat, ám az még nem fordult elő, hogy a város ne tudott volna fizetni, amikor fizetnie kellett. És ne felejtsük el, hogy például a pedagógusok minőségi pótlékát, ez 41 milliós tételt jelentett, sokkal előbb kifizettük, mint ahogy az a központi büdzséből megérkezett volna. • Amikor négy évvel ezelőtt az új önkormányzat elfoglalta helyét a városházán, akkor Szegednek nem volt törlesztenivalója, hitele, sőt a belterületi földek után 1 milliárdnál nagyobb összeg hullott az ölébe, amivel gazdálkodhatott. Milyen kondíciókkal adja át a kasszát, a stafétái a jelenlegi testület a következőnek? - Valóban lényeges eltérés adódik a két kiindulási helyzet között, ám ennek oka van - jelentette ki a polgármester. - Ne felejtsük el, hogy négy évvel ezelőtt Szegednek nem voltak milliárdos programjai. Hogy mennyi pénz van a város kasszájában, az lényegesen összefügg azzal, hogy mennyi mindenbe fogtunk bele. A szennyvítisztító másfél milliárdos beruházás, a 13 új villamos több mint 1 milliárd forintba került, folyik a 800 milliós panelfelújítás, hasonló nagyságrendű a kórházi berendezések rekonstrukciója, így nincs csodálkozni való azon, hogy a kassza nem úgy áll, mint négy éve. • És a hitelek? - Működésre még egyetlen fillért sem vettünk fel - jelentette ki a polgármester. - A beruházási hitelek más lapra tartoznak. Az ezer lakásra felvett 800 millió kamatainak a kétharmadát az állam állja. A város kasszáját tehát sokféleképpen lehet értelmezni. Mert ha mondjuk „csődbe kerülne a város" - természetesen ez csak fikció, semmi esély nincs rá - akkor hozzá lehetne nyúlni a lakásalaphoz, amiben 2 és fél milliárd van. Ha ebből 1 milliárdot kiveszünk és kamatoztatunk, akkor 150 milliót nyerünk, ha közben másfajta hitelt veszünk igénybe. A hitelgazdálkodás rendkívül összetett. Összegezve: nyugodt lelkiismerettel adhatjuk át a következő önkormányzatnak a város működtetését. 9 Más téma, de maradjunk a számoknál. Információink szerint készült egy 500-as mintából merítő friss felmérés, amely azt mutatja, hogy a megkérdezettek közül a pártot választók 62 százaléka a fideszes, 28 százaléka pedig a szocialista jelöltekre voksolna... - Ez igaz, ám az ötszázból csupán 266 személy tudta biztosan, mely pártra szavazna. Úgy lehetne megfogalmazni, a megkérdezettek 32 százaléka szavazna a Fideszre, 14 százaléka pedig az MSZP-re. • A májusi országgyűlési választásokon elszenvedett vereséget a szocialisták utólag a halovány, csendes kampánnyal is magyarázták. Szalay István listán bejutott a parlamentbe, ám emellett ringbe száll ismét a polgármesteri szék megszerzésért. Ennek érdekében harsányabb kampányt folytat majd? - Nem, erről szó sincs, nem óhajtok harsánykodni szögezte le. - Az elmúlt négy évben komoly munka folyt a városban, magam is sokat dolgoztam. Szeretném érzékeltetni, hogy kész vagyok annak folytatására, amit elkezdtem. Ám olyan ígéreteket, amelyek jól hangzanak, de nem lehet őket teljesíteni, nem teszek. Példaképpen: nem ígérek harmadik hidat a városban, viszont azt gondolom, hogy elengedhetetlen a csatornahálózat bővítése. 9 A Fidesz és választási szövetségesei sejttetik, hogy már vannak jelöltjei alpolgármesternek, jegyzőnek. Önnek is? - Amennyiben a 43 mandátumból a Fidesz 22-es többséget meg tud szerezni, akkor nyugodtan hirdethet majd alpolgármester és egyéb jelölteket, jelenleg inkább a programját kellene hirdetnie. Az adott helyzetben, az erőviszonyok ismeretében fogom majd a javaslatokat megtenni az alpolgármester-jelöltekre. Úgy gondolom, a személyi kérdéseknél a város érdekeit kell nézni, függetlenül a pártpolitikától. 9 Már korábban elhangzott egy tájékoztatón, hogy a szocialista párt Nemes Lászlót, a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatóját szívesen látná gazdasági alpolgármesternek... - Ez igaz - válaszolta Szalay István. - Ennek üzenet értéke van: a leendő városvezetésnek közelebb kell lennie saját cégeihez. 9 A másik üzenet pedig a jelenlegi alpolgármesternek, Beck Zoltánnak szól? - Szó sincs róla. Az ő kinevezése nem pártpolitikai megállapodás volt. A józan ész döntött mellette. Úgy gondolom, ha ismét bekerül a közgyűlésbe, a gazdasági alpolgármester-jelöltek egyike lesz, hiszen szakmailag alkalmas rá és már bizonyított. 9 Mi történik akkor, ha a szocialista jelöltet, Szalay Istvánt megválasztják polgármesternek, ám a közgyűlésben a jobboldali erők lesznek túlsúlyban? Lehetne így várost vezetni? - Azt hiszem, abszolút többséget nem érhet el a Fidesz és a Kisgazdapárt a választások után - vélekedett Szalay István. - Ügyek mentén kell majd tudnunk együttműködni. A város érdeke az elsődleges. Nem könnyű feladat persze, egy-egy ügy érdekében megegyezésre jutni. Ha viszont a kérdés arra vonatkozik, hogy jobboldali túlsúly esetén lemondanék-e a polgármesterségről, akkor a rövid válaszom: nem. V. Fekete Sándor Nemrég idéztük ezeken a hasábokon a Magyar Televízió vidéki szerkesztőségeinek fölháborodását amiatt, hogy az MTV1 intendánsa a körzeti stúdiók számára igen előnytelenül változtatta meg a műsorszerkezetet és a sugárzási időket. Szeptember 14-től ismét más a helyzet, az Új műsoridők a körzeti tévéknek MTV elnöke ugyanis felülbírálta a korábbi döntést és a vidéki szerkesztőségek számára kedvezőbb lehetőségeket biztosított. Bubryák István, a szegedi stúdió vezetője arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a szeptember 14-től, hétfőtől érvényes műsorrend a következő: hetente hétfőtől péntekig minden nap két híradó lesz, 10-10 percben - s a második nem ismétlése az elsőnek. A régióról tájékoztató első hírműsor 12.10 órakor, a Hírórában jelentkezik, a második pedig - a tévéelnök személyes kívánsága szerint - főműsoridőt kapott, 18.45kor kezdődik. Igaz, cserébe áldozat is elkívántatott a vidéki szerkesztőségektől: megszűnt a heti két 30 perces magazin, helyettük egy lesz péntekenként délután, de az ígéretek szerint nem 60, hanem - október 16-tól - 90 percben. Mindezek mellett az MTV2 a péntekenkénti Magyarország ma című dokumentum műsorban sugározza a körzeti tévék filmjeit is. S. B. Az MDNP is Barthát támogatja A Magyar Demokrata Néppárt szegedi szervezete is dr. Bartha László polgármester-jelöltségét támogatja - tudtuk meg az MDNP és a Fidesz tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Bartha László emellett azt is elmondta, hogy az Universitas ügyeivel foglalkozó alpolgármesteri poszt kialakítása is elképzései között szerepel. Tovább szélesedett a polgári erők összefogása Szegeden, s újabb párt csatlakozott a dr. Bartha László fideszes polgármester-jelöltet támogatókhoz. Eddig a FideszMPP-n kívül a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Szövetség és múlt hét óta a Független Kisgazdapárt nyilvánította ki ebbéli szándékát. A Magyar Demokrata Néppárt nevében dr. Véber Mátyás városi elnök jelentette be a hírt. Hozzátette, hogy nem csak a polgármester-jelöltet, hanem az egyéni körzetekben induló, Fidesz-MDF-MKDSZ közös jelölteket is támogatja a párt. Bartha László megköszönte a bizalmat, s elmondta: a kormányzatban fontos pozíciókat betöltő MDNP-s politikusok munkája bizonyítja, hogy jó szakemberek találhatók közöttük. Bartha László polgármesterré választása esetén szeretné a Szegeden élő, MDNP-s, vagy a párthoz közel álló személyek bevonásával folytatni a munkáját. A fideszes politikus úgy értékelte, hogy immáron helyben is a kormányzat összetételével azonos a polgári erők szövetsége. A sajtótájékoztatón elhangozott egy másik fontos bejelentés is: amennyiben Bartha Lászlót tisztelik meg a választók a bizalmukkal, az alpolgármesterek közül egy csak az Universitasszal foglalkozik majd. A. L. Közéleti kávéház • Munkatársunktól A keleti gyógymódokkal ismerkedhetnek meg a Közéleti kávéház keretében szeptember 18-án 18 órától a Royal szállóban. Dr. Szilágyi Károly szakorvos beszélgetőtársa dr. Tráser László újságíró lesz. Konferencia • DM-információ Európai integráció - európai filozófia címmel kétnapos konferenciát tartanak ma és holnap a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos tanácskozást ma tíz órakor nyitják meg. A plenáris előadásokat követően csütörtökön két szekcióban folytatják az eszmecserét a résztvevők. Az egyikben a filozófusok, a másikban a politikai gondolkodók Európa-eszméiről lesz szó. A konferencián hazai tudományegyetemek és főiskolák, továbbá a berlini Humboldt, a kolozsvári BabesBolyai és az újvidéki egyetem, illetve az Osztrák Tudományos Akadémia oktatói és munkatársai tartanak előadásokat.