Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-15 / 216. szám

Kitüntetések i tanárképzőn e Országos tanévnyitó Óvatos derűlátás IUniyersitaS • Göncz Árpád oktatásunk helyzetéről „Alsó szinten döl el a jövőnk" jjp fj|| A köztársasági elnök szerint örök szakadék van a szükségletek és a lehetőségek között. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Az elmúlt hét végén Ma­gister Emeritus kitüntetése­ket, illetve rubin-, gyémánt­és aranydiplomákat adtak át ünnepélyes keretek között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Magister Emeritus kitün­tetést kapott Kopasz Márta, Bor Pál és dr. Nagy Pál. A főiskola egykor volt hallga­tói közül a hetven évvel ez­előtt diplomázott dr. Szöré­nyi József rubin díszokleve­let vehetett át. A hatvan esz­tendeje végzettek gyémánt­diplomát kaptak: Arató Má­tyásáé, Baló Alinka, dr. Draskovits Pálné, Frank Pálné, dr. Gyepes János, Hangya Antalné, Márk Ber­talan, Poór Sándor és dr. Váry Béla. Akik ötven esz­tendeje diplomáztak, arany • Budapest (MTI) A jelenlegi elsőévesek a letéteményesei annak, hogy ez az ország felemel­kedik, és az Európai Unió­ba a belépés nem pusztán csatlakozás lesz, hanem a felzárkózást jelenti ­mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Buda­pesti Műszaki Egyetemen rendezett országos felső­oktatási tanévnyitón. A tárca vezetője ismertet­te: az 1998-99-es tanévet 49 ezer elsőéves hallgató kezd­heti meg a felsőoktatás álla­milag finanszírozott helyein, 16 500-an pedig önköltséges formában tanulhatnak. A mi­niszter kitért arra is, hogy az új kormány - a lehetőségeit messze meghaladva - támo­gatni kívánja a felsőoktatást. Mint mondta, nem indulnak túlságosan rózsás helyzetből, mivel az elmúlt kormányzati ciklusban a felsőoktatás tá­mogatása reálértékben 30 százalékkal csökkent, a hall­gatóknak juttatott összeg pe­dig a felére zsugorodott. Mindez - a tandíj bevezetésé­vel együtt - erőteljesen csök­kentette a rossz szociális kö­rülmények között élő gyer­mekek továbbtanulási esé­lyét. A felsőoktatási intézmé­nyekben pedig állandósult a működési és a pénzügyi zavar - mondta a miniszter. Az új kormánynak az a célja, hogy mind a hallgatók életkörülményeiben, mind pedig az intézmények műkö­désében már jövőre jól érzé­kelhető, kedvező változás kö­vetkezzen be - közölte Po­korni Zoltán, hozzátéve: ezért 12 milliárd forintról 21,5 mil­liárd forintra, azaz csaknem a duplájára kívánják növelni a diákok összes költségvetési támogatását. Ebben az ösz­szegben benne van az a hat­milliárd forint is, amit a tan­díjmentesség következtében kieső bevételek helyett az ál­lam ad majd az intézmények­nek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szeptembertől be­vezetett tandíjmentességet ki­zárólag az államilag finanszí­rozott képzésekre és az első diploma megszerzésére tud­ják kiterjeszteni. díszoklevelet vehettek át: dr. Bánki Nándorné, dr. Berecz­ki Sándor, Czigány Endréné, Derecskei Sándorné, Dobos Erzsébet, Fekete Márta, Ga­ramszegi Józsefné, Gulyás Györgyné, Halmos Lajosné, Hingler Magdolna, Hitter Piroska, lllésy Istvánné, Khell Zoltánné, dr. Ladó Er­zsébet, dr. Lange Nándorné, Ledniczki Istvánné, dr. Lu­gossy Ilona, Mikola István­né, dr. Mosonyi Kálmánné, Oláh Albertné, Pataki Mi­hályné, Patik István, Puszta­szeri Lászlóné, Radetzky Er­zsébet, Radnai Emiiné, Rad­nóti Tamás, dr. Rakonczai Jánosné, Sárpataky Ödönné, dr. Tenk Béláné, dr. Theiss Edéné, Varga Jánosné, Ve­lenceiné Bótfy Éva, dr. Veszprémi László és Wojtass Gyuláné. Pokorni Zoltán szerint az eddigi költségvetési tárgyalá­sok a felsőoktatás vonatkozá­sában óvatos derűlátásra ad­nak okot. Mint mondta: úgy látja, hogy az oktatók bérét az inflációt jelentősen meghala­dó mértékben tudják emelni. Bővíteni kívánják a minőségi pótlékban részesülők körét is, továbbá megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy jövő szeptembertől már vala­mennyi oktató részesüljön ebben a juttatásban. így sze­retnének hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatal tanársegédek és adjunktusok az egyetemeken maradjanak. Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy már a jövő évtől meg akarják állítani az intézményi működési költsé­gek csökkenését. Az oktatási miniszter ki­tért arra is, hogy a jövőben legalább duplájára kell nö­velni a kutatási támogatások részesedését a GDP-ből. Rá­mutatott: csak így tudunk versenyképes módon bekap­csolódni az egységesülő európai piacba. Pokorni Zol­tán a témával összefüggés­ben hangsúlyozta: a tárca a kutatóegyetemek létrehozása érdekében már a jövő évtől jelentős mértékben meg kí­vánja emelni a kutatás céljait szolgáló normatív támogatás összegét. Kis Papp László, a Mű­egyetem tanára, a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke az ünnepséget követően elmondta: aggoda­lommal hallották Orbán Vik­tor miniszterelnök azon kije­lentését, hogy a közalkalma­zottaknak mindössze két-há­romszázalékos reálbéremelést terveznek a jövő évben. Az elnök ezzel összefüggésben kijelentette: a szakszervezet minimum 5 százalékos reál­bérnövelést tart elfogadható­nak tárgyalási kiindulópont­ként. Szorgalmazza azt is, hogy a felsőoktatásban minél előbb kezdődjenek el az ágazati érdekegyeztető tár­gyalások. Ennek keretében pedig vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a felsőokta­tásban dolgozó nem oktatók­nál milyen módon tudnának központi pótlékrendszert be­vezetni. A József Attila Tudo­mányegyetem szombati tanévnyitóját követően beszélgetésre hívta az újságírókat Göncz Ár­pád. A köztársasági el­nök elmondta: nincs baj a középiskoláink­kal, az egyetemek pe­dig kimagasló színvo­nalon működnek. Ag­gasztó viszont az esély­egyenlőtlenség az alsó szintű oktatásban. Az ország első közjogi méltósága szerint en­nek megszüntetése tár­sadalmi érdek és kor­mányzati feladat. Göncz Árpád volt a dísz­vendége a József Attila Tu­dományegyetem szombati tanévnyitójának. A köztár­sasági elnök azért vett részt a JATE rendezvényén, mert köztársasági arany­gyűrűt adott át a doktorrá avatott Galbács Gábornak. Göncz Árpád a tanévnyitó után az oktatás helyzetéről beszélgetett az újságírók­kal. Lapunk kérdésére, hogy a magyar iskolák azt nyújt­ják-e a tanulóknak, amit kellene, a köztársasági el­nök elmondta: - Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a magyar iskolák nem adják meg a gyerekeknek, amit kellene. Van olyan is­kola és pedagógus, amelyik megadja, és van, amelyik nem. Ha a pedagógus kö­rülményei okán nem tudta követni a tudásanyag válto­zását, vagy a tanulók a saját körülményeik miatt nem tudják befogadni az ismere­teket, lehet, hogy a gyere­kek nem a megfelelő tudás­sal kerülnek ki az iskolából. Minden országban elmond­ható - Patagóniától Auszt­riáig -, hogy vannak csodá­latosan jó iskolák és van­nak rosszabbak. A minden­kori szükségletek és a min­denkori lehetőségek között az oktatás terén is örök sza­kadék - szögezte le. A felsőoktatás helyzeté­ről szólva Göncz Árpád ki­jelentette: - A magyar egyetemek színvonala ma­gasabb, mint eddig bármi­kor. Ha anyagilag nem is autonóm egy-egy intéz­mény, a tanítás és tanulás szabadsága mélyebb és szélesebb, mint bármikor, hiszen le tudtuk rázni az ideológiai oktatás béklyó­ját. A magyar felsőoktatás „csúcstermékei" megütik a nemzetközi színvonalat, a magyar oktatók és a tehet­séges hallgatók megállják a helyüket a világ bármelyik részén. Ők mindannyian az egyetemes tudásmennyisé­get gyarapítják, így ez a tu­dás a mienk is. Jó példa er­re a most köztársasági aranygyűrűvel doktorrá avatott Galbács Gábor is. Az egyetemek önállóan is magas színvonalon működ­nek, de a jövő az integrált egyetemeké kell legyen. Ám nemcsak szóban, ha­nem a valóságban is uni­versitásokká kell lenniük ezeknek a társulásoknak. Hozzá kell tennem azon­ban: nem hiszek abban, hogy valóságos egységgé tudnak válni azok az intéz­mények, amelyek egymás­tól száz kilométerre van­nak. Hiszen éppen az integ­ráció lényege, a szabad át­hallgatás nem tud így meg­valósulni - mondta Gönc Árpád. Az oktatást is érintő tár­sadalmi egyenlőtlenségeket aggasztónak nevezve a köztársasági elnök kifejtet­te: - Ami engem leginkább aggodalommal tölt el, az az alsószintű oktatás kettésza­kadása. Az általános iskola nyilván nem nyújthat olyan tudást, amiből meg lehet élni, de adnia kell olyan alapot, amire a szaktudást rá lehet építeni. Gyorsan változó tudásanyagról van szó, amelynek mégis na­gyon szilárdnak kell lennie. E tekintetben valóban ag­gasztóan eltérő adottságok­kal rendelkeznek az egyes intézmények. Az általános iskola elvégzése kötelező ugyan, de azt nem lehet törvényekkel garantálni, hogy a gyerekek képesek legyenek elsajátítani a tan­anyagot. Az alacsony kul­turális közegből származók egy életre hátrányos hely­zetbe kerülnek így. A nem etnikai értelemben vett ki­sebbségekről beszélek, a nyomorult, társadalomból kizárt emberekről. Ahhoz, hogy az ország ne szakad­jon ketté, az elkövetkező években komoly felzárkóz­tató munkára van szükség. Ennek a nagyszámú ki­sebbségnek olyan életfelté­teleket kell teremtenünk, hogy megfelelő esélyük le­gyen a tudás elsajátítására. Ez nemcsak kötelessége, érdeke is a többségi társa­dalomnak, hiszen annyival kevesebben szorulnak majd szellemi és anyagi segít­ségre. A jó általános iskola az ország felzárkózásának alapja. Sőt, még tovább men­nék, egészen az óvodáig. A gyerek iskolai teljesítmé­nye attól is függ, milyen kulturális kincset hoz az óvodából: milyen zenei anyagot, irodalmi öröksé­get, esztétikai érzéket. Az első pedagógus a gyerek életében az óvónő, az utol­só az egyetemi professzor. Kettejük tudása között van ugyan különbség, de a pe­dagógiai érzék, az embertől emberhez szólás képessége tekintetében az óvónőnek kell felkészültebbnek len­nie. Minden kormányzat ál­landó feladata, hogy a meglévő egyenlőtlensége­ket feloldja, és lehetőleg ne termeljen újakat. Mindez társadalmi feladat is, ame­lyet a társadalom nem tud megoldani állami segítség nélkül, a kormányzat vi­szont nem oldhatja meg társadalmi egyetértés nél­kül. Az esélyegyenlőség megteremtése azért kor­mányzati és társadalmi fel­adat, mert alsó szinten dől el a jövőnk - summázta az ország első embere. Kecxer Gabriella Elismerések a JATE-n • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem tanévnyitó ün­nepségén, múlt hét szomba­ton Kuun Géza-díjat vehe­tett át dr. Agyagási Klára, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem docense. Magyar Felsőoktatásért Emlékpla­kettet adtak át dr. Besenyei Lajos egyetemi tanárnak és dr. Dombi József címzetes egyetemi tanárnak. A JATE egyetemi könyvtárának nyugalmazott igazgatója, dr. Hencz Aurél részére Jó­zsef Attila Emlékplakettet nyújtottak át. Honoris Cau­sa Doctorrá avatták dr. Huhn Péter emeritus pro­fesszort. Tudomány­szervezés • Pécs (MTI) Az EU-csatlakozás je­gyében tekintették át a ha­zai és az európai felsőokta­tás és kutatás kapcsolódási lehetőségeit, az Európai Unió V. keretprogramjá­ban részvétel témáját, a Koordinációs Kutatási Központ hálózatának ki­alakításával a felsőoktatás­sal s kutatással összefüggő kormányzati feladatokat egy Pécsett rendezett kon­ferencián. Az Oktatási Minisztéri­um s a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem ál­tal összehívott kutatási-ko­ordinációs, tudományszer­vezési kérdésekkel foglal­kozó tanácskozáson a tu­dományos projektek finan­szírozásával, a tudomány­politikával foglalkozó kér­désekkel kapcsolatban tet­ték szóvá a résztvevők, hogy az információáramlás zavarai gyakorta nehezítik a pályázati részvételt, a si­keres szereplést, a progra­mok eredményességét. Külső tagként csatlakozva az unió V. keretprogramjá­hoz (a társulás feltételét teljesítve a kormány ren­dezte az 1999. évi részvé­teli díjat) széles körben mód nyílik különböző pá­lyázati projektek beadásá­ra, melyekhez saját for­rásról nem kell gondoskod­ni. Védönö­képzés • Miskolc (MTI) A Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Önkormányzat 10 millió forinttal támogat­ja, hogy a Miskolci Egye­tem (ME) az idei tenévtől államilag finanszírozott fő­iskolai védőnőképző szakot indítson részben a Deb­receni Orvostudományi Egyetem (DOTE) kihelye­zett tagozataként. A terv szerint a képzés a ME köz­reműködésével és annak infrastrukturális bázisán, nappali tagozatként, még ebben a hónapban megkez­dődik, egyelőre 40 hallga­tóval. Már ezzel párhuza­mosan hozzálátnak azon­ban a főiskolai szin(ű szo­ciális munkás és diplomás ápolóképzés miskolci felté­telrendszerének kidolgozá­sához is. >*9 TAPETEN­TEPPICHBODEN­NYITVA TARTÁS: hétfétöl péntekig 8-19-ig, szombaton 8-1 5-ig. Állandó 80 x Európában 7 x Magyarországon l«UO "Olgáitatások: o Szőnyegszi o Szaktanácsadás o Házhoz szállítás TAPÉTA OSZTÁLYUNKRA VÁRJUK HÖLGYEK JELENTKEZÉSÉT, részmunkaidőre, valamint FÉRFI ELADÓT teljes munkaidőre. Kérjük a fényképes önéletrajzokat az áruház címére elküldeni! ÁLMENNYEZETEK már 390 fí/né-til, HŐSZIGETELŐ TAPÉTA már 990 h/tekercs FUTÓ­SZŐNYEGEK MAR 990 Ft/fnríóL PADLÓ­SZŐNYEGEK 4 és 5 m szélességben már 990Ft/m'-től ÖNTAPADÓS l TAPÉTÁK 45 cm szélességben 490ft/fn, 67,5 cm szélességben 690Blim 300-féle TAPÉTA óriási színválasztékban 490 Ft/hlcercstól PVC­BURKOLATOK I 2 m szélességben már 590 ft/m'-tól 3-4 m szélességben már I f 90 Ft/né-tői I PADLÓSZŐNYEG BUDAPESTEN: XIII Váci út 152-154 VIII. Hungária krt. 26. XI. Budafoki út 70. IX Soroksári út 123. T.: 359-6741 T.: 303-0747 T : 206-1939 T : 280-8059 VIDÉKÉN: Miskolc, Pesti út 5. T 46/362-265 Debrecen, Balmazújvárosi útó/c T.: 52/417-366 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. T.: 62/466-845

Next

/
Thumbnails
Contents