Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

SZOMBAT, 1998. SZEPT. 12. A HELYZET 13 A Balatonnál már másképp csinálják • Gyógyszerek mint hulladékok Mérgezzük a környezetünket Széllovasok a Balatonon. A szörfözéshez azonban nem csak a szél kell... (Fotók: Gyenes Kálmán) Mit kellene tenni? Sokszor elhangzott már a kérdés, hogy mennyire versenyképes a magyar turizmus Európában. Tudniillik a vendégforgalmat illetően igencsak furcsa statisztikai kimutatásaink vannak. Elégedettnek kellene lennünk akkor, ha az országhatáron jegyzett turistaforgalmat vesszük alapul: így ugyanis a világ első tíz legnagyobb fogadóországa között vagyunk! A bevétel tekintetében azonban ennél jóval lejjebb vagyunk, valahol az 50. helyen tanyázunk. Ebből azután nem nehéz következtetni: valamit tenni kell(ene)... A szakemberek szerint az infrastrukturális fejlesztésben maradtunk el leginkább, de szállodai kapacitásaink sem elegendőek a nagyobb vendégfogadásra. Repülőtéri kapacitás, a határállomások korszerűsítése, a vidéki panziók bővítése egyaránt szerepel a legszükségesebb feladatok között. Hogy mindez menynyibe kerül? Hozzávetőleges becslések szerint 230250 milliárd forintba. Évente! Nincs egységes álláspont arról, hogy a hazai lakosság a szükségesnél sokkal több gyógyszert fogyaszt-e vagy „csupán" egy ideig otthon tartalékolja, majd kidobja azokat. A gyógyszerárak emelkedése persze a készítmények vásárlásánál jelenthet bizonyos féket, de a becslések szerint még mindig tetemes mennyiség megy veszendőbe. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szemétbe, illetve a csatornába juttatott gyógyszerek - egyéb háztartási anyagok mellett erőteljesen károsítják környezetünket. Magyarországon kevés figyelmet fordít a lakosság a környezetkárosító anyagok, így a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszerek megfelelő kezelésére is. A többség a legegyszerűbb megoldást választva a kukába dobja e veszélyesnek minősülő hulladékokat. Úgy tűnik, hazánk még nem nőtt fel az európai normákhoz, hiszen nincs mód e készítmények biztonságos elhelyezésére. Sokan azt is pazarlásnak tartják, hogy a fel nem használt, érintetlen gyógyszereket nem ajánlhatják fel a rászorulóknak, akik nem tudják azokat kiváltani. A jószándék elutasítása azonban komoly szakmai érvekkel és nem az együttérzés hiányával magyarázható. Erre mutatott rá Horpácsy András megyei tisztifőgyógyszerész. A betegek érdekében ugyanis garantálni kell a készítmények gyógyszerészeti minőségét. Ebben nemcsak • Munkatársunktól Tiszaszigeten harmadik alkalommal rendeznek falunapot. Szombaton reggel fél kilenckor zenével ébresztik a helybelieket. A művelődési házban az iskola alkotótáborában készült munkákból nyílik kiállítás tíz órától. A megnyitón többek között közreműködik a Stúdió 2000 szalontánccsoport, a órahalmi mazsorettek és iskolások, a knezsevaci Tisza-gyöngye művelődési egyesület, a szerb-keresztúri Milán Javaz művelődési egyesület és a helyi iskolások. Az ebéd után játékos vetélkedőre várják a gyerekeket. Délután három órától a római katolikus templomban hangvera szavatossági idó, hanem a megfelelő tárolás is szerepet játszik. A gyógyszerészek, az orvosok éppen ezért nem vállalhatják a kimaradt gyógyszerek továbbadásával járó felelősséget. Bevizsgálásukhoz pedig komoly laboratóriumi háttér kellene, amely költségesebb lehet, mint amennyit a megsemmisítésre (télt készítmény ér. Ugyanakkor tény: a lejárt, illetve fel nem használt gyógyszerek megfelelő kezelésének, ártalmatlanításának módját hazánkban is meg kellene szervezni. Szegeden 1992-től a Kristály Gyógyszertár tulajdonosa, dr. Major Tiborné vállalkozott arra, hogy begyűjti a lejárt gyógyszereket és elszállíttatja a megsemmisítő telepre. Ez, az egyébként követésre méltó gyakorlat, akkor ítéltetett kudarcra, amikor 1996. őszén hatályba lépett egy rendelet, amely szigorú, költségigényes adminisztrációt határozott meg. A gyógyszer-áremelkedések viszont az emberek kis „házipatikáira" nyomták rá a bélyegüket. így, bár kevesebb gyógyszer megy veszendőbe, mégsem lehetünk nyugodtak. Kónya Károly, az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség műszaki igazgatója szerint ugyanis a két éve érvényben lévő kormányrendelet a civil lakosság esetében nehezen érvényesíthető. Nincs ugyanis intézményi háttér, amely garantálhatná a felhasználatlan vagy régi gyógyszerek átvételét, illetve megsemmisítő telepre juttatását. N. Rács Judit senyt rendeznek. Az érdeklődők meghallgathatják Tóthé Mészáros Márta és Zombori Pál orgonista, valamint Jegelcsik Csaba énekes, Szilágyi Erzsébet, Andrejcsik István operaénekesek és a kiskundorozsmai Hozsanna énekkar műsorát. Négy órától a rendőrség és a határőrség bemutatóját, majd hőlégballonosok felszállását nézheti meg a közönség. Hattól a néptáncé a főszerep, az Aranypódium és a Maros néptáncegyüttes produkciójának tapsolhatnak a nézők. A rendezvényt a hét után kezdődő sátoros falubál zárja, a talpalávalóról Balázsfi Lajos és zenekara gondoskodik. Szent István napja volt az utolsó igazi „nyaralónap" a Balatonnál, utána már szedelőzködtek a vendégek, a hónap végére pedig kiürültek a kempingek, a szállodák, a panziók. így volt ez eleddig, így történt ez az idén is. (Hogy biztosan így legyen, arról gondoskodott az időjárás is, mert egyik napról a másikra csaknem 10 fokot csökkent a hőmérséklet, zuhogott az esö, a tó vize meg alaposan lehűlt.) Körképünkben az elmúlt idény gyorsmérlegét próbáltuk elkészíteni, illetve néhány jellemző információt kapni arról, hogy a Balaton partján miként „fogják" a vendéget. Balatonbogláron Mészáros Miklósné Maros Mariann önkormányzati képviselő, az ottani Turinform Iroda vezetője tájékoztat bennünket. Arra kérem, fogalmazza meg röviden milyen volt az idei szezon. Lakonikus a válasz: - Rövid volt. Aztán azért részletesebben is kifejti, hogy a kurta idényre mégis mi a jellemző. - Nem jöttek a németek. Pontosabban későn kezdtek szállingózni... A szászok, tehát a valamikori keletnémetek, csak július végén kaptak szabadságot, ráadásul náluk a tanév sem egyszerre ér véget. így két hónap gyakorlatilag már elmúlt a szezonból, amikor beindult a vendégforgalom. Jöttek a bajorok • Akkor azonban nagyon jöttek... - Augusztusban tényleg rengetegen voltak, de akkor is csak három hétig, mert 20-án gyakorlatilag befejeződött az idény. Ebben az időszakban elsősorban a bajorok érkeztek Boglárra, s mondhatjuk, hogy minden kiadható helyünk foglalt volt. • Sikerült-e ezzel a három héttel pótolni azt a lemaradást, amelyet az előző kéthavi kiesés okozott? - Valamennyire igen, de nem teljesen. Semmiképpen sem jó ez így, hogy egy ideig nagy a pangás, azután pedig el kell utasítanunk a vendégeket, mert nincs elég hely a településen. • Bogláron olykor csak lépésben lehetett haladni, még az országúton is. Morogtak is az autósok. Mi volt ennek az „oka"? - Borfesztivált rendeztünk. Ez valóban felborította kissé a forgalmat a központban, de mondhatom, hogy ekkor rekordot döntöttünk... Ennyi látogató ebben az idényben még nem volt nálunk! • Hazai vagy külföldi vendég volt töhh? - Idén már jóval több hazai látogatónk volt, mint az elmúlt években. De jöttek például a csehek, a lengyelek, meg természetesen a németek is. • Mivel csalogatják ide a vendégeket? - Évek óta próbálkozunk a vendégtoborzással. Fövenyes strandjainkat például ingyen látogathatják a turisták, parkolási díjat sem kell fizetniük. Az önkormányzat évek óta foglalkozik az idegenforgalom kérdésével, létrehozta a Jankovieh László Közalapítványt, ennek a feladatkörébe tartozik a turizmus fejlesztése is. A Turinform Iroda szintén ily módon alakult, ezt a célt szolgálja. • Látom, vannak tájékoztató füzeteik. - Készítettünk egy kiadványt, amelyben Boglár, Fonyód és Boglárlelle közösen mutatkozik be. Ugyancsak közösen, magyar, lengyel, angol és német nyelvű prospektusban rögzítettük turisztikai kínálatunkat, és a külföldi idegenforgalmi vásárokon, tudományos szakmai összejöveteleken, szemináriumokon juttatjuk el az érdeklődőknek. De Boglárnak van több más ilyen tájékoztató kiadványa, a többi között francia nyelven is. • Bizonyára sokat áldoznak erre. - Sokat. Két évvel ezelőtt hoztuk létre az Alapítványt, azóta rengeteget áldoztunk a turizmus népszerűsítésére. Balatonszárszón a szó igazi értelmében is látványosan zárták az idényt: szemet gyönyörködtető tűzijátékot rendeztek Szent István napján. Este 9 órakor a strand területén ezernél is többen jöttek össze, hogy tanúi legyen a történéseknek. Nos, az esemény valóban látványos, szemet gyönyörködtető volt, és a tömegben gyakran hallottuk, hogy: Wunderbar! Es ist wirklich schön! (Csodálatos! Ez valóban szép!) A németek tehát még ottmaradtak 20-án, sőt másnap is, mert 21-én még fürdésre alkalmas volt az idő. Huszonkettedikén viszont már zuhogó esőre ébredt a turista... Bereck Gyula polgármester foglalja össze az idény tanulságait. Szinte szó szerint ugyanazzal kezdi, amit Bogláron hallottunk: - Későn indult a szezon és rövid volt. Amikor viszont beindult a vendégforgalom, akkor túlzsúfoltság jelentkezett. Az összetétel? Örvendetes, hogy idén először tapasztaltuk: egyre több hazai vendég érkezik hozzánk. A külföldiek közül Balatonszárszóra elsősorban németek látogattak. Nem jött be viszont az, amire számítottunk: augusztus 20-a után nem „tolódott ki" a szezon, az időjárás is közbeszólt, így a korábbi évekhez hasonlóan elmentek a vendégek. • A bevételt illetően milyenek a kilátások? - Tegnap elemeztük az idei forgalmat, amelyet elsősorban az idegenforgalmi adón keresztül tudunk megállapítani, s a tavalyihoz képest, sajnos, lesz kiesésünk ezen a területen. Ha Szárszó nevét kiejtjük, József Attilát is említenünk kell, hiszen itt ért véget tragikus körülmények között a nagy magyar költő élete. A róla elnevezett múzeumban is jóval gyérebb a látogatottság, mint általában, a szezonban. Még egykét kempingező diákcsoport látogat el ide, aztán a jövő évig csendesebb lesz a múzeumkert, kevesebben néznek körül a felújított, értékes exponátumokat bemutatóintézményben. A szomszédban, alig néhány kilométerrel odébb. Balatonföldváron, Berkes László polgármesterrel beszélgetünk erről a témáról. Augusztusi csúcs • Polgármester úr, elégedett az elmúlt idénynyel? - Még tart a szezon... Különben úgy ítélem meg, hogy ha a hátralévő időszakban, szeptemberben és októberben szállodáink az előrejelzés szerinti kihasználtságot megvalósítják, akkor a korábbi évekhez hasonló eredményt érünk majd el, de az összegezésnél kiderülhet, hogy némileg jobb is lesz a mérleg. Mi egyébként már áprilisban kinyitunk, nálunk akkor kezdődik az idény, azóta vannak vendégeink. • Másutt arra panaszkodnak, hogy a szezon első két hónapja nagyon gyenge volt. - Ez így igaz. Különösen június hónapban és július elején volt pangás a vendégforgalomban. Hogy ez minek tulajdonítható? Lehet a szabadságolások, lehet a foci vébé miatt...Nem tudom, de hogy július 10-e után szép számban érkeztek hozzánk a turisták, az biztos. Aztán következett az augusztusi csúcs, majd 20-a után a szokásos pangás. Bár, úgy látom, még mindig vannak vendégek, elsősorban a szállodákban. • A vendégforgalom hogyan oszlott meg: milyen volt a hazaiak és a külföldiek aránya? - A belföldiek száma növekedett, ezt lehetett látni a gépkocsik rendszámán is. Németország keleti részéből ugyanúgy jönnek, mint tavaly, ezt is a rendszámok alapján szögezi le az ember, az utóbbi időszakban pedig a régi NSZK területéről érkeztek tömegesen. Azt nem állítom, hogy a leggazdagabbak jönnek ide. De jönnek. • Idén megjelentek a keleti országok állampolgárai is. - Jöttek az oroszok, a lengyelek, a csehek, a szlovákok. Többen, mint az elmúlt években. Jóval többen. • A vendégeket valamiképpen ide kell csalogatni, meg kell ismertetni velük az üdülőhelyet. Van-e erre valamilyen különleges „taktikájuk"? - Elárulom. Egyfelől Balatonföldvár az egyik legvilágosabb, legtisztább, ha nem a legtisztább település az országban... • S ezt propagálják is valahol? - Hogyne, természetesen. Vannak prospektusaink. Meg rajta vagyunk az Interneten. De a legjobb nyilván, ha a turisták meggyőződnek arról, hogy mindaz, amit mi leírunk az információs sztrádán és elmondunk, az úgy is van. Utánunk jönnek a többi települések e téren... De elmondhatom azt is, hogy a kereskedelmi létesítmények száma rohamléptekkel nőtt, és mind korszerűbbé váltak ezek az egységek. • Panziók, szállodák? - Minden évben újabb panziók és kisebb szállodák is épülnek. A meglévő nagyobb szállodák korszerűsítésére szükség lenne. Tudniillik ezek télen nem tudnak vendéget fogadni, mert nincs fűtés bennük. Nagy pénzek kellenének ahhoz, hogy a mondjuk 400 ágyas szállodákat korszerűsítsük, bevezessük a fűtést, mert ezáltal ki lehetne tolni a szezont. Jó lenne...Egyébiránt évről évre javul ezekben is a szolgáltatás, mert költenek azért a rekonstrukcióra, a felújításra. Milliókat költenek • Mi a jellemző a földvári turisztikai szolgáltatásokra? - Néhány olyan dolgot valósítottunk meg, amit a vendég szempontjából igen fontosnak tartottunk, így például a parton sehol sincs strandbelépő. Szabadstrandok üzemelnek három kilométer hosszan, amekkora a földvári partszakasz. De nincs parkolójegy, az illemhelyek használatáért sem kell fizetnie a vendégnek. • Polgármester úr, ebben a szezonban mennyit költöttek propagandára? Berkes László elmosolyodik, aztán határozottan válaszol: - Minden évben néhány milliót költünk erre a célra. Fillérre pontosan nem tudnám, de ha elmondom, hogy a nyolc év alatt hat prospektust adtunk ki, ezeket az önkormányzat finanszírozta, akkor abból kiderül, hogy jelentős összegeket fordítottunk saját településünk népszerűsítésére. Ezenkívül Turinform Irodát hoztunk létre, külföldi vásárokon veszünk részt. Idén is megyünk ilyenekre és visszük a tájékoztató anyagainkat. Tavaly például az Augsburgi Napokon szállodatulajdonosok, idegenforgalmi irodák vezetői vettek részt és már vannak visszajelzések, hogy annak alapján jöttek vissza vendégek. Megéri. Valószínűleg igen. Mert akkora vendégsereget, mint amilyet Szent István napján láttunk a város központjában, másként nem is lehet toborozni. Magyar-bajor találkozó volt Földváron, hömpölygött a tömeg, folyt a sör, sült a kolbász, „harapták" a gyerekek a vattacukrot... Szóval ez volt közvetlenül az idény befejezése után a „magyar tengeren". Most egy kis lazítás (nyilván az önkormányzati választásokig), azután újra beindul a propagandagépezet. Hogy jövőre ismét legyen vendég. Még több, mint idén. Kisimre Ferenc Rendörök sportja e Munkatársunktól Szeptember 12-én sportnapot szervez a Csongrád Megyei RendőrfőkapinJfiyság Sziksósfürdőn a dolgozók és hozzátartozóik számára. A versenyszámok délelőtt 9 órától folyamatosan tartanak majd egészen az esti rendezvényzáró diszkóig. Lesz férfi- és női kispályás labdarúgótorna, strandröplabda, férfi lábtenisz, sakkbajnokság, horgászat (ebben az időpontban csak a versenyen résztvevő rendőrök horgászhatnak a tóban) és úszás, valamint a játékos vetélkedők keretein belül kötélhúzás, kerékpáros ügyességi vetélkedő, sörivóverseny, számítógépes játékok, turul, lengőteke és megfelelő létszám esetén tenisz. A kapitányságok csapatai pontverseny alapján nyerhetik majd el az örökös vándorserleget. Tiszaszigeti falunap