Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

SZOMBAT, 1998. SZEPT. 12. HAZAI TÜKÖR 7 • A dorozsmai Fehéréle kálváriája Százezrek egy elveszett levélért? Domaszéken összetartó erö az egyház Laczkó Ferenc plébános, mögötte a munkahelye és az otthona. (Fotó: Karnok Csaba) Tíz év a számok tükrében: keresztelés - 227 alkalommal első áldozás - 248 alkalommal bérmálkozó - 269 fő esketés - 61 alkalommal gyászmise - 530 alkalommal hitoktatásra járt - kb. 2300 gyermek harangszó - kb. 15 ezer alkalommal Nagy lehetett az öröme a kilenctagú Fehér családnak hét évvel ezelőtt, amikor meghallották, hogy a házukra felvett kölcsön felét is elég lesz visszafizetni, ha úgy döntenek. Hét éhes gyerekszáj mellett akad ugyanis hová tenni a pénzt. A '85-ben felvett 440 ezer forintos hitel maradékának felét összeszedték, majd ahogyan mesélik csekken be is fizették. Állításuk szerint az erről szóló nyilatkozatot is borítékba helyezték, majd postára adták az OTP-nek. Boldog nyugalomban éltek jó darabig. Egy idő után azonban kiderült, a nyilatkozat sosem ért be a bankhoz, s most több mint háromszázezer forintot kérnek számon rajtuk. - Már kilakoltatással is fenyegettek, de mi a végsőkig elmegyünk! - állítja az elkeseredett asszony, Fehér Ferencné. - Hát csak jöjjenek, és tegyenek az utcára egy hétgyerekes családot, ha van hozzá bátorságuk. A Fehér család nem érti, ha egyszer befizették a pénzt, akkor mi múlik egy nyilatkozatnak nevezett papírdarabon? - Itt a csekk, nézze csak meg! — bizonygatja Fehér úr, hogy ők valóban fizettek. Arra hivatkozik, hogy a bankban észre kellett volna venni, befizették a pénzt, s ebből rájöhettek volna nyilatkozat nélkül is, hogyan döntöttek. A hét éve húzó kálvária állomásai azért nem ilyen egyszerűek. A bankot ugyanis szigorú szabályok kötik: 1991. január 15. és március 31. között lehetett nyilatkozni azoknak, akiknek '90 előtti lakáshitelük volt, hogy vagy megfelezik a hitelt és arra a piaci kamatot fizetik a jövőben. • Munkatársunktól Mosolyogva ígérte a Móra zenekar szűk esztendeje, hogy újra szól a csögitár! Igaz, a nevezetes hangszer ma már csak díszlet a színpadon, ám tavasszal kiderült, hogy nemcsak a zenészek emlékeznek a régi nótákra, de a közönség is. így annyira belejött a Móra a bulizásba, hogy ősszel már havonta nemcsak egyszer, de kétszer is várják az „ötórai teákra" azokat, akik szeretnék 20-30 esztendővel visszapörgetni az idő kerekét. Sokszor emlegettük már, hogy a Sláger Rádió robbanásszerű sikere bebizonyította: egy generációt éheztettek ki az utóbbi esztendőkben a tévés és rádiós zenei szerkesztők. A Móra zenekar tagjai, most büszkén mondják: „Mi már 30 éve is a 60-as, 70-es évek zenéjét játszottuk." Azért „is", merthogy a felállás nem. sokat változott: - egyetlen tag kivételével ugyanaz a csapat ugyanazovagy marad a régi összeg és a kedvezményes kamatozás. - Nagyjából egyet jelentett a két verzió végeredménye - állítja Mohai Mihályné, az OTP Bank Rt. lakáshitel-osztályának vezetője. A dolog azonban egészen másként fest akkor, ha valaki ki is akarta fizetni a tartozását. Úgy már a „félpénzen" megváltott kölcsön sokkal előnyösebb. - Sajnálatos, hogy Fehérek nyilatkozata nem jutott el hozzánk. - mondja az osztályvezetőnő. - A házaspár sem az ajánlott szelvényt, sem a nyilatkozat másodpéldányát nem tudja bemutatni. így tehetetlenek vagyunk. • Mivel a pénz ideért, gondolhatták volna, hogyan döntött a házaspár! - Ez sem egészen így van. Aki nem nyilatkozott, de fizetett 1991 december végéig, azt automatikusan elfogadtuk. De ebben az esetben csak 1992-ben ért a számlára a pénz. így viszont a jogszabály már azt írta elő, hogy a másik kategóriába kell sorolnunk Fehéréket. A pónil járt család nem érti, miért nem tűnt fel senkinek, hogy 240 ezer forint megjelent a számlájukon. Ha egyszer a bank változatlanul hagyta a hitelformát, miért nem utalták vissza a befizetett összeget? Egyébként néhány napról van csak szó: Fehérék 1992. január 29én fizettek. Állításuk szerint két nappal később írtak jóvá 40 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt is. Igaz, hogy a dorozsmai önkormányzat jóval később, csak októberben utalta át az utolsó százezer forintos támogatást a számlára. De ha így az akkori teljes tartozás felét kifizették, hogyan lehet mégis több mint 300 ezer kat a nótákat játssza napjainkban. Az esztendő első felében a Vasutas Művelődési Házban volt a főhadiszállásuk, most is itt folytatódnak a szombati bulik. Alsóvároson az első összejövetel szeptember 29-én lesz. De nem kell eddig várni, ha valakinek már bizsereg a talpa, akforint fizetnivaló a számlán? Miközben évek óta folyik a vita a bank és Fehérék között, a család nem fizetett. A hat éve - jogszabályok alapján - megállapított tartozás viszont alaposan megemelkedett a kamatok miatt. Olyan tengeri ktgyó lett belőle, amin ma már mindenki csak veszíthet: Fehéréknek háromszázezer forintjába kerül egy elvesztett levél, a bank pedig nem jut hozzá a törvény szerinti kintlévőségéhez. # Akadtak mások is, akiknek elveszett a nyilatkozata? - kérdeztük Mohai Mihálynétól. - Igen. Volt, akinek évek múlva került elő a postán elkallódott levele. Mi még ennek ellenére is korrigáltuk a hibát. Ha Fehérék bizonyítani tudnák, hogy feladták a levelet, velük sem lenne gondunk. • Ők azt állítják, ha késve is, de fizettek! - Sajnos, nincs módunk kivételes méltányosságot gyakorolni. Csongrád megyében még mindig 9 ezer olyan ügyfelünk van, akik lakáshitel-részletet törlesztenek. Velük szemben sem lenne etikus elengedni bárki tartozását. Ráadásul a bankok jogszabályok alapján dolgoznak, s azokat szigorúan be kell tartanunk. Igazság persze abban a kérdésben is van, mit ad fel az ember ajánlva, nem egy olyan nyilatkozatot, amelyen több százezer forint is múlhat. Fehérék pórul jártak mondhatnánk. De ezzel az ügy számukra még nem oldódott meg. - Kicsit több emberségre számítottunk volna a banktól - mondja az asszony. - Még mindig öt kiskorú gyerekünk van, a két felnőtt közül az egyik balesetet szenvedett, a másik meg munkanélküli, így hét embert kell eltartanunk. Elég baj ez nekünk, honnan vegyünk most több mint háromszázezer forintot? Rafai Gábor kor elmehet ma este az Arany Koronába. Az ősztől ugyanis két székhelye van a zenekarnak, s minden hónapban két hétvégén muzsikálnak. Annyira belejöttek ugyanis a zenélésbe, hogy ma már 4-5 öt órás repertoárral büszkélkednek, s meg se kottyan nekik egy estétőlhajnalig tartó buli. 1988. szeptember 11én szentelték fel és adták át a domaszéki Szent Kereszt-templomot, Ritka volt abban az időben a templomépítés, sem a történelem, sem a gazdasági helyzet nem kedvezett a nagyszabású munkának. Az alapkőletételtől számított öt év múlva azonban már saját templomukba járhattak a domaszékiek. A jubileumon ünnepi misével várják a híveket vasárnap délelőtt. Bizony, a múlt évtizedben még nem volt nagy divatja a templomépítésnek. A rendszer számára legalábbis rossz ideológiát terjesztettek a tornyok alatt, s árgus szemek figyelték, kiket csábít a harangszó meghallgatni a papi szót. így aztán ritkaság volt az is, ha templomot építettek, s adtak át. A nyolcvanas évek végén, egészen pontosan tíz évvel ezelőtt azonban felszenteltek egy templomot Csongrád megyében, a Szegeddel szomszé-' dos Domaszéken. Természetesen nagy út vezetett idáig, de templomra szükség volt, hiszen a domaszéki híveknek a zöldfási templomba kellett zarándokolniuk, ha misét akartak hallgatni. Sok tényező együttesen kellett ahhoz, hogy megnyújtott, csúcsos tornyával kiemelkedjen a földből Domaszék nevezetessége, de egy biztos: Laczkó Ferenc plébános nélkül mindez nem sikerült volna. A plébános úr precíz ember. Kronológiát vezet a templom építéséről. Az első dátum: 1982, mellette a bejegyzés: „megjöttünk". Mármint a csengelei származású, de addig a Békés megyei Dombegyházon szolgálatot teljesítő Laczkó plébános úr, valamint Franciska nővér, aki egy pár hete átadott, gyönyörű, egymilliárd forintos kalocsai iskolát hozott tető alá, s jelenleg a Kalocsai Iskolanővérek főnöknője. Tehát a nővért közben máshová szólította a sors, Laczkó Ferenc viszont folytatta, és bevégezte a munkát. - Az első tervek nem tetszettek az egyháznak - emlékszik vissza a plébános -, ezért az alkotótól megváltunk, s utána kértük fel Perczel Dénest, aki néhány hét alatt a később felépített templom makettjét készttette el. A makettet ne akarja látni, mert sajnos odavan. • Mi történt? - Amikor Udvardi püspök úrnak itt volt az ötven éves aranymiséje, akkor átadtuk neki a templom cukorból készült, a makettel azonos méretű másolatát. Ez úgy készült el, hogy odaadtuk a cukrásznak a makettet, az darabokra szétszedte, levette a pontos külső-belső méretet, majd az asztalán hagyta a darabokban lévő másolatot. Reggel a takarítónő nem jött rá, hogy voltaképpen egy templomot lát, s kidobta a szemétbe az elemeket. 1983 januárjában a plébános házszentelés során körbejárta a családokat, a faluban és a tanyákon, s feltette a kérdést: akarnak-e templomot. Voltak, akik egyáltalán nem hittek benne, s voltak, akik azt mondták: meg kell próbálni. A következő kérdés logikus volt: ki mennyit tud áldozni? Akkor viszont még nem fogadtak el pénzt, hanem összeírták a felajánlásokat, s azt, hogy hány nap társadalmi munkára van jelentkező. Mindezt úgy kalkulálták, hogy hat év alatt szeretnék felépíteni a templomot. Végül ennek az időnek a fele is elegendő volt. Még mindig nyolcvanhármat írunk: április 18-án meglátogatta a falut Varga István egyházügyi titkár, s október 15-én szóban áldását adta a templomépítésre, ezt hívták úgy, hogy elvi engedély, az engedélyező egyházi elnevezése pedig „bajszos püspök" volt. Alapos ember kellett erre a posztra, mert akár egyetlen egy gyermek hitoktatását is engedélyeznie kellett. Nemsokára megérkezett az (rásbeli engedély is. Az alapkövet 1985. szeptember 15-én tették le, utána kezdődött a munka. Akadt azért kellemetlensége a plébánosnak az építkezés különböző szakaszaiban is. - A terveken nem szerepelt, hogy egy kazánházat is építünk a parókia alá - emlékezett vissza Laczkó Ferenc. - Márpedig ez történt, s amikor a tanácsról megjött az ellenőrzés, felháborodott az illetékes, majd megbüntettek húszezer forintra. Nem fizettem be, ekkor azt mondták, hogy kapok nyolcvan nap elzárást, de csak hétfőtől szombatig, mert vasárnap misézni kell. Aztán addigaddig tologatták az ügyemet, míg elfelejtették, úgyhogy nem kerültem börtönbe. • A pártemberek nem tiltakoztak a templomépítés ellen? - Nem volt nagy ellenállás, mert akkor ők már tudták, amit én nem - fejtegette a plébános. - Vagyis hogy inog a vörös csillag. Az építkezés első négy hete után már álltak a templom külső falai. Összesen körülbelül háromezren dolgoztak a domaszéki templom építésén, vagyis nem csak a falubeliek, hanem a környékbeli falvak lakosai is segítettek. A munka komoly szervezést igényelt, amelyet így összegzett a plébános: - Egy ember, általában én, járta a falut, s összeírta, mennyi munka kell, s hogy ki jelentkezik erre. Egy ember pedig hordta a sört, hiszen a munkások nem kaptak pénzt, csak a mesterek. Reggel pálinkával kezdtük a napot, aztán kilenckor, tizenkettőkor, délután háromkor és hatkor érkezett a sör, s ebédet is adtunk mindenkinek. Az első gyűjtés során, 1984-ben kétmillió forintot adtak össze a domaszékiek, két év múlva pedig másfél milliót, újabb két esztendő elteltével egymilliót adakoztak. Szerencsére külföldről, illetve a püspökségtől is érkezett támogatás, hiszen a templom építése 15 millió forintba került, s újabb ötmillió forintot ért a társadalmi munka. A tetőszerkezetet 1986-ban kezdték csinálni, s ez év november 22-én délután kettőkor pedig már volt tornya is a falunak. 1987-ben elkezdték vakolni az építményt, majd jött egy viharos tanyabontás: a templom előtt volt egy parasztház, amelyben egy idős néni lakott. Amikor már állt a templom, a házat egy nap alatt elhordták, csak pár gerenda maradt a helyén. Egy atyánkfia éppen 24 órás munkába indult, s mikor hazajött, nem hitt a szemének. Csak állt, állt, bámult, s mikor meg tudott szólalni, megkérdezte a plébánost, hogy itt ugyan mi történt. S csak akkor nyugodott meg, amikor a pap elmagyarázta neki, hogy szó sincsen csodáról, vagy varázslatról. Ezt követően került helyére a három harang: 75, 127 és 325 kilogrammosak, a szerelék plusz ötven kilogramm. A templomszentelés során, 1988. szeptember 11én délelőtt 11 órakor pedig Szent Kereszt névre keresztelte Gyulay Endre püspök a domaszéki templomot. Ázóta is Laczkó Ferenc dirigálja az egyházközséget. • Ön szigorú ember, plébános úr? Le szokta teremteni a nyájat? - A beszédben sosem. Inkább a kommunistákat szidtam, jó pár prédikációmat be is kellett vinni a rendőrségre, még a rendszerváltás előtt. Ha prédikálok, akkor nem szidom a híveket, de ha kettesben vagyunk, vagy kisebb közösségben, akkor kíméletlenül megmondom a véleményemet. És nagyon szigorú vagyok a hitoktatásban. Ha nem jár hittanra a gyerek, akkor az egész család kizárta magát az egyházközségből. Akkor nem megyek házat szentelni, nincs esketés, nincs temetés, de nem is kell az egyházi adója. Ez a templom viszont, úgy érzem, összetartja a híveket és sajátjukénak érzik. A domaszéki hfvek ezen a héten a templom építéséről szóló diafilmeket nézték meg, vasárnap az ünnepi szentmisére pedig körülbelül ezer embert várnak a Szent Kereszt-templomba. Arató László Mára zenekar: reaktiválva A Móra zenekar: Sohajda László - gitár, Vadász Zoltán - ritmusgitár, Pritz Tibor - billentyű, Musztafa László - dob, Somogyi László - basszusgitár. (Fotó: Miskolczi Róbert)