Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. SZEPT. 12. kommentár Orbán borított A hol az utolsó Monarchia-béli, sárgára festett vasú­ti épület található,, az még Közép-Európa - olvas­ható a galambok etetése közben, a kórházi ablakon ki­zuhant cseh író, Bohumil Hrabal egyik könyvében. Ennél tudományosabb definíció született már, ponto­sabb aligha. A cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák és a szlovén területeken, valamint Erdélyben fellelhetőek a császá­ri és királyi együttélés nyomai. A kiugróan magas, il­letve alacsony bruttó nemzeti termékkel rendelkező Szlovéniát és Romániát kivéve a gazdaság is hasonló adatokat produkál. És abban is közösek vagyunk, hogy a múlt században, illetve a trianoni béke­szerződést követően jelentkező nemzeti öntudat követ­keztében eléggé megutáltuk egymást. Pozsony máig nem vonta vissza a magyarokat kollektív bűnösként kezelő Benes-dekrétumot, a csehek csak mosolyognak Közép-Európán, mondván uraim, vegyék elő a térké­pet és nézzék meg hazánkat: Ausztria és Németország közé ékelt minket a sors. Magyarországon már a nagy szocialista vadászatokat követő eszem-iszom legna­gyobb slágere a Székely himnusz volt, amelyet baráti . népek együttéléséről csak józanul papoló párttitkárok zengtek könnyes szemmel. A rendszerváltozások óta az „eredményes megbe­szélések folytatása", a „vámok fokozatos lebontása" és más effélék jellemezték a legfelső szintű közép-eu­rópai találkozókat. Prágában Orbán borította a papír­formát. A Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai korlátozni kívánják egymással gazdasági kapcsolatai­kat. Csakúgy, mint a magyar gabonát a vagonokból kiszóró lengyel parasztok, az úttorlaszt emelő román és szlovén traktoristák vagy a vámmal védekező közép­európai gazdaságpolitikusok. M arad hát a külön út, amelyen még mindig Ma­gyarországnak van a legnagyobb esélye begör­dülni az Európai Unióba. ToiU­Hiszünk Közép-Európában Hernu kém volt? • Párizs (MTI) A francia kormány ve­zetője, Lionel Jospin a kö­zelmúltban engedélyt adott Jean-Paul Valat vizsgálóbí­rónak, hogy betekintsen a volt szocialista védelmi mi­niszter, Charles Hernu azon aktáiba, melyeket a francia kémelhárítás, a DST (területi Biztonsági Igazgatóság) őriz -jelentette a L'Express. Ezeket az információs anyagokat maga Francois Mitterrand akkori államfő zároltatta 1992-ben, állam­védelmi titoknak nyilvánítva azok tartalmát. Emiatt az Hernu-ügv ki- • vizsgálásával megbízott vizsgálóbíró sem juthatott e titkosszolgálati információk­hoz, hiába kérve igen hosszú ideje a titokvédelmi törvény alóli kivétel engedélyezését. Az új fejleményt kommen­tálva a L'Express megje­gyezte: Jospin miniszter­elnök döntése mindenkép­pen első, hivatalosnak te­kinthető beismerése annak, hogy - szemben a meg­annyikorábbi hivatalos cáfo­lattal - igenis léteznek a francia kémelhárltás által Charles Hernuről készített akták. A hírmagazin korábban több alkalommal, így tavaly is leleplező cikket közölt, miszerint Charles Hernu nagy valószínűséggel kémte­vékenységet folytatott 1953 és 1963 között a bolgár, a szovjet és a román tit­kosszolgálatok javára. Kínai „ellenzék" • Hongkong (MTI) A kínai hatóságok képvi­selője közölte, hogy Peking fontolgatja egy ellenzéki párt engedélyezését - erről számolt be csütörtök éjjeli nyilatkozatában a Kínai Em­beri Jogok és Demokatikus Mozgalom Információs Központja nevű, hongkongi székhelyű szervezet. „Lehetséges, hogy a kor­mány jóváhagyja a Kínai Demokrata Párt létrehozását. Ez nagy áttörés lenne annak fényében, hogy a kommu­nisták 49 évvel ezelőtti hata­lomra jutásuk óta tiltották el­lenzéki pártok működését" ­hangzik a nyilatkozat. „Ám hogy Peking való­ban komolyan gondolja-e a tilalom feloldását vagy csak Mary Robinsonnak akar eredményt felmutatni, az majd elválik" - veti fel a szervezet az ENSZ emberi jogi főbiztosának nagy je­lentőségű kfnai látogatására utalva. Ú[ műszaki áruház nyílik Szagodon. Az áruházba 14 fő, megfelelő, középfokú képesítéssel rendelkező •ládát felveszünk. Elvárásaink: magas szintű elektronikai ismeret a szórakoztató elektronika és a háztartási gépek területén. Jelentkezését szakmai önéletrajzzal ellátott levélben kérjük „Elektronika" jeligére a Sajtóházba. Vladimír Meciar szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő kézfogása Prágában. Aki elégedetten szemléli a jelenetet: Milos Zeman cseh miniszterelnök. (MTI Telefotó) • Prága (MTI) A magyar kormány hisz a „Közép-Európa gondolatban", s a Kö­zép-európai Szabadke­reskedelmi Egyezmény (CEFTA) szerinte ennek a gondolatnak az egyik konkrét megvalósulása ­jelentette ki Orbán Vik­tor magyar miniszterel­nök pénteken Prágában a CEFTA kormányfőinek csúcstalálkozóján el­hangzott beszédében. Le­szögezte: a CEFTA-nak köszönhetően Magyaror­szág 1993 és 1997 kö­zött megkétszerezte ke­reskedelmi forgalmát a tagországokkal. A magyar álláspont szerint a CEFTA keretein belül 2000-ig kellene teljes mér­tékben liberalizálni az ipari termékek kereskedelmét. Ami az agrárkereskedelmet illeti, a magyar miniszterel­nök szerint ezen a területen „feszültség" észlelhető, ame­lyet szükséges lenne minél hamarabb orvosolni és eltá­volítani. Egyebek között meg kellene gyorsítani a minőségi bizonyítványok kölcsönös el­fogadását. Áz Európai Lnió­val kapcsolatban Orbán me­gerősítette, hogy a magyar kormány a csatlakozást nem tekinti versenynek, mert vé­geredményben minden orszá­got külön-külön és önállóan fognak elbírálni. Orbán Viktor szerint a Közép-európai Szabadkeres­kedelmi Egyezmény (CEF­TA) kormányfői tanácskozá­sának első felében a magya­rokat és a cseheket leszámít­va csupa olyan javaslat hang­zott el, amely ellentétes a szabadkereskedelemmel. A miniszterelnök magyar újságírók előtt kijelentette: „Rendkívül érdekes találko­zón vagyunk. Önök tudják, hogy a CEFTA magyarra le­fordítva Közép-európai Sza­badkereskedelmi Egyez­ményt jelent. Nos a mai talál­kozón a magyarokat és talán a cseheket leszámítva, csak olyan javaslatok hangzottak el, amelyek a szabadkereske­delemmel szembe mennek. Tehát arról beszéltek, hogyan kell meghatároznunk kvótá­kat, ellenőrzéseket, monito­ring rendszereket. Csupa olyan szabályozásra született ezidáig javaslat, amely ellen­tétes Magyarország érdekei­vel, vagyis a szabadkereske­delem helyett valójában sza­bályozott kereskedelmet ve­zetne be. Ez nekünk nem áll érdekünkben, elvileg sem tar­tanám helyesnek és nem is segíti Magyarország európai integrációs felkészítését. Én azt javaslom, hogy egy másik irányba keressük a megoldá­sokat, mert ez járhatatlan út" - szögezte le a kormányfő. A magyar kormányfő a CEFTA péntek délutáni ülé­sén a szlovák intézkedésre reagálva bejelentette, hogy Budapest keresetet kíván be­nyújtani a Kereskedelmi Vi­lágszervezethez (WTO), mert annak szabályait szlo­vák részről nem tartják be. A szlovák kormány pro­tekcionista intézkedésével kapcsolatban, amellyel kor­látozta a magyar gabona ki­vitelét Szlovákiába, éles hangú vita zajlott le pénte­ken délután a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyez­mény (CEFTA) kormányfői csúcstalálkozójának plenáris ülésén. Az ülés utáni sajtóér­tekezleten Orbán Viktor el­mondta, hogy a szlovák fél „előzetes figyelmeztetés nél­kül" hozta meg a döntését, ami a magyar felet meglepte. Budapest ezért kétoldalú tár­gyalásokat fog javasolni a probléma rendezése érdeké­ben. Orbán megismételte, hogy a szlovák intézkedés sérti a WTO szabályait. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök a sajtóérte­kezleten nem reagált Orbán szavaira. • Brüsszel (MTI) Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) reálértékben 47 száza­lékára rúg az Európai Lnió GDP-jének - derül ki egy Brüsszelben pénteken közzé­tett statisztikából. A közép­és kelet-európai térség átla­gosan 40 százaléknyi összter­mékkel rendelkezik az EL­hoz képest. Legjobban - 68, illetve 63 százalékra - Szlo­vénia és Csehország közelíti meg az uniós szinvonalat, míg leginkább Bulgária ma­rad el attól (23 százalék). Az EL saját statisztikai hivatala Magyarország 53 százalékra az EU-tól (Eurostat) a keleti bővítés je­gyében készített felmérésso­rozatának legfrissebb darab­jában azt is megállapította, hogy a GDP ma gyorsabban növekszik a kelet-európai or­szágokban, mint az unióban. Tavaly a tizenegy tagjelölt ország - Ciprust is beleértve - átlagosan 3,6 százalékos növekedést mutatott fel, mlg az EL-ban ez az érték csupán 2,6 százalékra rúgott. A ke­let-európai országok az ada­tok tanúsága szerint változó arányban közelednek az unió­hoz. Míg Magyarországon az egy főre jutó_GDP-reálérték már 1993-bifii is elérte az EL-szint 45 százalékát, és azóta csupán két százalék­pontot javult, Lengyelország például 1993. és 1997. között hét százalékponttal - 33-ról 40-re - került közelebb az EL-hoz. Hasonló ütemben közeledik Szlovákia is, amely az 1993-as 40 száza­lékhoz képest ma már Ma­gyarországgal egy szinten van, 47 százalékra az EL-át­lagtól. Az EL leggazdagabb országa, Luxemburg egy főre számítva csaknem nyolcszor akkora GDP-t mondhat ma­gáénak, mint a legszegé­nyebb tagjelölt, Bulgária. Ez­zel szemben a legszegényebb EL-tag - Görögország - ke­vesebb mint 0,01 százalékkal teljesíti túl a kelet-európai él­lovas Szlovéniát. Az elnök visszaélt hatalmával Tizenegy különböző indok... • Washington (MTI) Pénteki amerikai saj­tóértesülések szerint Kenneth Starr független ügyész jelentése 11 kü­lönböző indokot sorol fel Clinton elnök törvényho­zási felelősségre vonásá­ra, az úgynevezett impe­achmentre. Ezek az indokok négy fő vádcsoportba sorolhatók: az elnök hamis tanúzást követett el, akadályozta az igazság­szolgáltatást, befolyásolni igyekezett a tanúkat, vala­mint visszaélt hivatali hatal­mával. A hamis tanúzás egy­felől megvalósult idén január 17-én, amikor a Paula Jones­ügyben tagadta, hogy szexuá­lis viszonya lett volna Moni­ca Lewinskyval, másfelől au­gusztusban is, amikor a vá­desküdtszék előtt fenntartotta azon állítását, hogy a viszony az ő részéről nem volt szexu­ális jellegű. (Paula Jones azzal vádol­ta Clintont, hogy még arkan­sas-i kormányzóként egy Little Rock-i szállodában orális szexre akarta őt kény­szeríteni. A perben tanúként hallgattak meg olyan szemé­lyeket, akik különböző hí­resztelések szerint hozzájá­rulhattak az elnök „életveze­tésének és szokásainak" fel­térképezéséhez. így irányult a figyelem Lewinskyra, a fia­tal gyakornoknőre. Paula Jo­nes kártérítési kérelmét végül is elutasították, de vannak ar­ra utaló jelek, hogy most ez az ügy is „reinkarnálódhat".) A The New York Times azt tudta meg, hogy a jelentés szerint Bili Clinton - hivatali hatalmával visszaélve - hét hónapon át igyekezett akadá­lyozni a független ügyész vizsgálatát. A The Washington Post szerint a Starr-jelentésben Lewinsky mintegy tucat sze­xuális együttlétről számol be - egyebek közt egy olyan esetről, hogy a nemi tevé­kenység közben Bili Clinton éppen egy kongresszusi kép­viselővel beszélgetett telefo­non. (A jelentést a tervek szerint pénteken délután köz­zéteszik az Interneten. Az már kizárólag a véletlen műve, hogy ugyanerre a nap­ra a képviselőház egyik albi­zottságában annak a kérdés­nek a megvitatását tűzték na­pirendre, miként óvható meg a zsenge ifjúság egészséges lelkülete az Interneten talál­ható obszcén honlapok tartal­mától.) Clinton vesszőfutása • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai el­nök csütörtök este a kor­mány tagjaitól kért - és a közlések szerint nyert - bo­csánatot a Lewinsky-ügyben elkövetett vétkeiért. Koráb­ban a nap folyamán a szená­tus, ezt megelőzően, szerdán pedig a képviselőház de­mokrata párti prominens tag­jaival találkozott, és őket is megkövette azért, hogy hó­napokon át mindenkit félre­vezetett a botránnyal kap­csolatban. Kilenc diplomata • New York/Teherán (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtökön elítélte a kilenc iráni diplomata afga­nisztáni meggyilkolását és a lehető legnagyobb visszafo­gottságra szólította fel a táli­bokat. A BT tizenöt tagálla­ma sürgős vizsgálatra szólí­tott fel a bűnösök bíróság elé állítása érdekében. A testület egyben aggodalmát fejezte ki a feszültség kiéleződése miatt a térségben. Az iráni kormány háromnapos gyászt rendelt el a kilenc iráni dip­lomata afganisztáni meg­gyilkolása miatt. Török-líbiai ellentét • Ankara (MTI) Törökország hazarendelte líbiai nagykövetét tiltakozá­sul amiatt, hogy az ankarai vezetés által terrorszervezet­nek tekintett Kurd Munkás­párt (PKK) fegyveresei részt vettek egy hivatalos líbiai ünnepségen, amelyet Moa­mer el-Kadhafi líbiai vezető is megtekintett. „Tiltakoz­tunk Líbiánál. Tripoli nagy­követünket, Mufit Ozdest konzultációkra hazarendel­tük" - mondta az ankarai külügyminisztérium egyik magas rangú, névtelenül nyi­latkozó tisztségviselője. Leszerelt százezer katona • Peking (MTI) Kína leszerelte a Népi Felszabadító Hadsereg több mint százezer katonáját a hadsereg létszámcsökentésé­re és korszerűsítésére vonat­kozó terv keretén belül. A leszerelés elsősorban közka­tonákat érintett. A párt leg­utóbbi kongresszusán Csi­ang Cö-min pártelnök síkra szállt azért, hogy a három­milliós hadsereg létszámát három év alatt fokozatosan félmillió fővel csökkentsék. G7-ülés • London (MTI) Hétfőn ülnek össze Lon­donban a hét vezető ipari hatalom külügy- és pénz­ügyminisztériumi illetéke­sei, akiket a soros brit G7­elnökség hívott egybe az oroszországi válság ügyé­ben. A Downing Street-i mi­niszterelnöki hivatal már a múlt héten bejelentette a Hetek válságértekezletének összehívását. Tony Blair brit kormányfő előzőleg rögtön­zött telefonos csúcskonfe­renciát tartott a többi tagor­szág állam- és kormány­főivel, valamint a soros EU­elnöki tisztséget ellátó Ausztria knacellárjával az Oroszországban kialakult helyzetről.

Next

/
Thumbnails
Contents