Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

SZERDA, 1998. SZEPT. 9. SZEGED 5 Közgyűlés Szegeden • Bemutató szívműtét Új technika, régi finanszírozás e Megmentené az újszegedi pavilont Lokálpatrióta hajóépítő Kép a képben: Poór Lajos kezében egy régi fölvétel a liget pavilonjáról. (Fotó: Miskolczi Róbert) forrás • Munkatársunktól Szeged Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése szeptember 10-én. csütörtökön 9 órai kezdettel ülést tart. A testü­let 36 napirendi pontban ta­nácskozik nyilvános és zárt ülésen. A rendelettervezetek kö­zött szerepel a fizető parko­lási rendszer jelenleg ér­vénybe lévő szabályinak módosítása. A költségvetési előterjesztések közt szó lesz az önkormányzat 1998. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról, valamint a Szegedi Nemzeti Színház hangtechnikájának fejleszté­sére szánt anyagi támogatás jóváhagyásáról. A képvi­selőket a városi főorvos tájé­A szegeden most be­mutatott új sebészeti módszer alkalmazásá­hoz a SZOTE szívsebé­szetén megvannak a műszerek, az eszközök, a módszer nem költsé­gesebb, mint a hagyo­mányos eljárás, csupán az új sebészi technikát kell elsajátítani. Szécsi János, a szegedi szívse­bészet vezetője a két be­mutató műtét után úgy nyilatkozott, hogy az el­járást alkalmazni fogják Szegeden. Az elmúlt hét végén a SZOTE szívsebészetének vendége volt Hoffman And­rás, a jelenleg Bécsben dol­gozó. magyar származású szívsebész főorvos, aki egy új műtéti technikát mutatott be a szegedi szívsebészek­nek. A főorvos, aki közel egy évtizede külföldön - Né­metországban, Svájcban, Ausztriában - gyakorolja szakmáját, folyamatosan fi­gyelemmel ktséri a hazai szívsebészetet, jól ismeri e szakterület megoldásra váró problémáit, és sokszor meg­szólal jobbító szándékú ja­vaslataival a honi sajtóban, most lapunk érdeklődésére is kifejtette nézeteit a magyar­országi szívsebészet finan­szírozási gondjairól. Minde­nekelőtt szegedi látogatása konkrét céljáról beszélt, arról a nálunk még nem - sőt a vi­lágon is kevés helyen - al­kalmazott műtéti eljárásról, aminek gyakorlati bemutató­ját tartotta két operáció erejé­ig­A főorvos elmondta, amíg a klasszikus szívsebészetben az ütőér és visszér együttes felhasználásával történik az éreizáródás, érszűkület meg­kerülésére szolgáló elterelő áthidalás, addig az új techni­kával végzett operációk ese­tében csak az ütőereket hasz­nálják. A hagyományos szív­sebészetben alkalmazott visszerek 5 év után szűkül­nek, majd elzáródnak, szem­ben a különböző helyekről ­a karból, a hasból - kivett, az áthidaláshoz használt ütő­erekkel, amelyek hosszabb, 10-15 éves túlélést, panasz­mentes állapotot biztosíthat­nak a betegnek. A szívsebé­szet „új" módszere 15 éves, tehát az eljárás régóta ismert, de rutinszerűen a világon kö­rülbelül 10 szívsebészeti centrumban alkalmazzák, a bécsi A. K. Wien-Lainz kli­nikán, Hoffman főorvos munkahelyén három éve. A bécsi intézetben évente koztatja a szegedi drogfo­gyasztás helyzetéről. A kö­zoktatási, közművelődési előterjesztések főbb témái a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatói beosztásának pá­lyázata, a Szegedi Birkózó Egylet támogatása a BEK­ben. A közgyűlés ezután bi­zottsági beszámolókkal folytatódik, végül a nyilvá­nos ülést interpellációk, kér­dések zárják. A zárt ülés napirendi pontja lesz például a városi tűzoltóparancsnok felmenté­se és pályázat kiírása az állás betöltésére. A közgyűlés foglalkozik a Mars tér túl­zsúfoltságáról szóló interpel­lációval is. összesen 900 szfvoperációt végeznek, ennek a 40 száza­lékát ezzel a módszerrel, az úgynevezett teljes artériás át­hidalással. Az új technika egy speciális betegcsoport számára teszi lehetővé a műtétet, nevezetesen elsősor­ban azoknál a betegeknél, akiknek nincs ép vénájuk. A Szegeden most bemuta­tott új sebészeti módszer al­kalmazásához a SZOTE szívsebészetén megvannak a műszerek, eszközök, a mód­szer nem költségesebb, mint a hagyományos eljárás, „csu­pán" az új sebészi technikát kell elsajátítani. Szécsi Já­nos, a szegedi szívsebészet vezetője, a két bemutató műtét után úgy nyilatkozott, hogy alkalmazni fogják eljá­rást Szegeden. A szívműtétek finanszíro­zását érintő kérdésünkre Hoffman főorvos kifejtette, Németországban 19-22 ezer márkát (2,5 millió forint) fi­zet a biztosító egy-egy szív­műtétért, ez a kialkudott ár. Ha az adott intézmény nem tud kijönni ennyiből, akkor csődbe jut. Magyarországon egy nyitott szívműtétért 6­700 ezer forintot térít a biz­tosító, ugyanakkor ténylege­sen 1-1,2 millióba kerül egy­egy szívműtét. A biztosítótól kapott összeg néhány száz­ezer forinttal elmarad a való­di kiadásoktól. - A baj az - mondta Hoff­man András hogy nincs meghatározva, milyen felté­telei vannak egy szívműtét elvégzésének, amibe szük­ségszerűen bele kell kalku­lálni a munkabértől, a fel­használt anyagokon át az ápolási költségekig mindent. Ezzel ellentétben a magyar­országi finanszírozási gya­korlatban nincsenek olyan számítások, amelyek meg­mutatnák, mennyi az egy­egy betegre fordított munka­erő, illetve munkaidő bére, mennyi a műtéthez használt anyag- és eszközköltség, nem beszélve az amortizáci­ós költségekről. Léteznek pedig olyan adatbázisok, amelyek segítségével e szá­mítások elvégezhetők (len­nének) itthon is. Ám e nem­zetközileg elfogadott adato­kat Magyarországon még nem használják. Ennek halo­gatása beláthatatlan követ­kezményekkel jár(hat), s kri­tikus helyzetet teremthet egy olyan országban, ahol évente 20-25 ezer infarktus történik, ahol az első számú halált ho­zó kór a szívérrendszer be­tegsége. Kalocsai Katalin Siralmas állapotban van az újszegedi liget sétányán álló kis pavi­lon. Ablaka hiányzik, tetejét félig lebontották, belsejében tüzet gyúj­tottak, majd szeméttel szórták tele. Egy lelkes szegedi nyugdíjas azt szeretné, ha a város utolsó pavilonját meg­mentenék az pusztulás­tól. Poór Lajos lokálpatriótá­nak vallja magát: Szegeden született, szereti lakóhelyét, és aggodalommal tölti el, ha a város értékeit veszni látja. Ezért szeretné megmenteni az utolsó kis utcai pavilont, amely félig lerombolva, az újszegedi sétányon szomor­kodik. Poór úr ma már nyugdí­jas; diákkorában biológus szeretett volna lenni, de édesapja horthysta tiszti múltja nem számított jó pontnak az ötvenes évek fölvételi rendszerében. így aztán a végzős diák, a Rad­nóti Miklós gimnázium érettségi bizonyítványával zsebében csónakkészttő ta­nulónak állt. Elóbb Megyeri Nándortól leste el a mester­fogásokat, majd a patinás H. Kovács-féle cég műhelyébe került, innen szabadult 1958-ban, mint szakmun­kás. Az első kajakokat (fa héj­szerkezetre erősttett, festett vászonnal) még ipari tanuló korában építette. Akkor 3,5 ezer forintot ért egy hajó, s ez komoly pénznek számí­tott azokban az években. Poór Lajos tíz évig a fürdő­vállalat, később a „kender­sportkör" csónakkészttője volt. Épített párevezőst, vi­torlást, ladikot. Maga is sportolt - igaz, nem vízen, hanem vfvópáston jeleske­dett: válogatott kerettagsá­gig vitte. Aztán amikor „Szegeden meghalt a csónakkészítés", ipari tanulókat oktatott. Mi­óta nyugdíjas, több ideje jut arra, hogy gyűjtőszenved­élyének hódoljon. Kisdiák kora óta gyűjt ezt-azt. Az első bélyegek árát még uzsonnapénzéből spórolta meg. Azután a képeslapok, régi számlacédulák követ­keztek: mindkettőből akad egy-egy kisebb ládikóra va­ló. Helytörténeti érdeklődé­sét jelzik a könyvespolcain sorakozó forrásmunkák. A képeslapok közül is azokra a legbüszkébb, amelyek a századelő szegedi világát elevenítik meg. Gyűjtemé­nye iránt még a múzeum történeti osztálya is ér­deklődött. A régi üdvözlőla­pokat zsibvásárokban, is­merősöknél kutatja föl. így kerültek elő azok a képeslapok, amelyek tanú­sága szerint a század tízes éveiben még legalább há­rom utcai pavilon állt Sze­geden. A Széchenyi téren (nagyjából a mai Botond ét­terem előtt), a Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán, és az újszegedi liget sétányán. Poór úr úgy tudja, egykor dohányneműt, cu­korkát, csokoládét árultak a pavilonokban berendezkedő trafikosok, akik között (egyes források szerint) még egy törpe házaspár is akadt. Ma már csak az újszegedi házacska maradt meg hír­mondónak. De ha a város nem indft sürgősen mentő­akciót, hamarosan ez is eltű­nik. A ligetben senki sem tudja megvédeni, kibérelni sem érdemes, arrafelé nincs elég forgalom. Poór Lajos szerint a pavilont át lehetne helyezni a Belvárosba, s ott talán még egy vállalkozó fi­gyelmét is fölkeltené. A ligetet ábrázoló, régi. színezett képeslapon nagy­kalapos dámák sétálnak el az idilli hangulathoz illő, kis pavilon mellett, a fák mö­gött az újszegedi templom tornya magasodik. A lap hátoldalára 1917-ben ütöt­ték rá a postabélyegzőt. A finom, női kézre valló sorok szerint „Mici és Magda" küldték e lapon üdvözletü­ket valakinek. Nyilas Péter Budapest Ragtime Band • Munkatársunktól Szeptember 10-én, csütör­tökön délután fél 7 órakor, az újszegedi Blues-kert ven­déglőben lép föl a Budapest Ragtime Band. A hazánkban és külföldön is igen nép­szerű zenekar ezen a nyáron már muzsikált a Blues-kert­ben, s akkori nagy sikerükre tekintettel most ismét hang­versenyeznek a vendéglő­ben. A Gayer Ferenc vezeté­sével fölálló Budapest Ragtime Band a hagyományos dixie-t és ragtime-ot klasszikus ze­nei feldolgozásokkal színesí­ti. A szakértők szerint ebben egyedülállók Magyarorszá­gon. Ugyancsak egyedivé te­szi őket a koncerteken be­mutatott „gagparádé": ha jó a hangulat, valóságos show-t adnak eló, természetesen muzsikába ágyazva. A Bu­dapest Ragtime Band kon­certjére a 432-183-as tele­fonszámon foglalhatnak asz­talt az érdeklődők. Fodor akadémikus Szegeden a Munkatársunktól A Szegedi Akadémiai Bi­zottság szerves és gyógy­szerkémiai munkabizottsá­gának, valamint a JATE szerves kémiai tanszékének szervezésében dr. Fodor Gá­bor akadémikus, a West Vir­ginia Egyetem és a JATE szerves kémiai tanszékének professzora tart előadást „Két királis centrum, de csak egy antipódpár" cfmmel szeptember 10-én délután négy órakor az akadémiai bizottság székházában. Médiakutatás - Hamburgerrel • Munkatársunktól A mai napon még lehet jelentkezni arra a kétnapos elméleti és gyakorlati to­vábbképzésre, amelyet a Magyar Reklámszövetség szegedi érdeklődók számára szervezett. A szeptember 19-20-án tartandó előadások helyszíne a Rendezvényház. A reklámszakmán belül az elmúlt időben a médiaterve­zés térhódítása volt a leg­döntőbb változás. Napjainkra nemcsak a multinacionális cégek, hanem a kisebb ügy­nökségek is egyre hatéko­nyabban használják a szak­mai ismeretanyagot. Az elis­mert szaktekintély. Hambur­ger Béla a médiatervezés, és médiakutatás elméletéről és gyakorlatáról beszél majd, az első napon a helyi nyomtatott sajtót, illetve annak sajátos­ságait a Délmagyarország mutatja be, az elektronikus média terültén pedig az Inter­netto főszerkesztője, Szemök Árpád tart Internet konzultá­ciót. A képzést nemcsak ügy­nökségi munkatársaknak és média területéhez kapcsolódó szakembereknek ajánlják, a szervezők véleménye szerint mindenkinek itt a helye akit érdekel a téma. Tóbiás Klára tűzzománcai • Munkatársunktól Tóbiás Klára szegedi képzőművész tűzzománcké­peit mutatják be Budapesten, az MTA Kossuth Klubjában. A kiállítás megnyitója szep­tember 10-én, csütörtökön délután 6 órakor lesz. A tűzzománcképeket október 1-jéig tekinthetik meg az ér­deklődők. Padot vissza! Kodai Ti­borné (465-549) a Hont Fe­renc utcai pad védelmében állítja: sosem volt zaj, feles­legesen vitették el a pi­henőhelyet. Denevérek. A védett ál­latokkal együtt lehet élni ­reflektál Nagy Péter (487­895) a denevér-panaszra. Ő az ominózus Csongrádi su­gárúti panelházzal szem­ben, az Ipoly soron lakik, hozzá is költöztek denevé­rek, amelyek szerinte ártal­matlanok. Sót: a szúnyo­gok, egyéb rovarok pusztí­tásával egyenlítik ki a lak­bért. Kémény. Kiss László­hoz (460-949) a minap ké­ményseprő kopogtatott be. Olvasónk úgy érezte, nem szerencsét hozott, hanem 862 forintjától szabadította meg néhány perc leforgása alatt a mesterember. Mivel a kémények kötelező el­lenőrzési díját az önkor­mányzat állapítja meg, azt kérdezi, miért nem igazsá­gosabb a rendszer. Akinél nincs probléma, ne fizes­csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten Fekete Klára újságíró munkatársunk­kal oszthatják meg, aki munka­napokon 8 és 10 óra között, va­sárnap 14 és 15 óra között hívha­tó a 06-20-432-663-as rádiótele­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső', illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetés­ben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illet­ve személyesen a Sajtóházban és hirdető irodá­inkban. sen, ellentétben azzal, aki­nél talál javítani valót a szakember. Szabadtéri. Bontják a szabadtéri nézőterét - írta tegnap a Délmagyar. Tápai Dezső (330-825) úgy véli, a két kaput is el kellene szállíttatni, hiszen funkció­juk nincs, csak rozsdásod­nak a csapadékos hóna­pokban, ráadásul időnként éjszaka „viccből" be is csukják az ajtókat. Ez rop­pant balesetveszélyes. Vébé. Dr. Farkas Csa­mangóné (30-652-807) örömmel olvasta a pécsiek lelkendezését, hogy Szeged milyen jól megszervezte a kajak-kenu vébét. Úgy véli azonban, üröm az örömben, hogy sehol sem látott ide­gen nyelvű eligazftótáblát, a Maty-ér környékéről, az utakról pedig a zászlókat hiányolta. Világítás. A Démász Rt. illetékese, Nagyiván Ferenc arról értesttett bennün­ket, hogy Tápén az iskolá­nál újra világítanak a lám­pák. Egyben elmondta, a bejelentést a cégnél szep­tember 2-án regisztrálták, s mivel csak 8 napon belül kell kijavítaniuk a hibát, időben odaértek. Soron kí­vül végezték el a munkát, a gyerekekre való tekintet­tel. Újság. Telefonálónk (324-472) az Állomás utca 6. szám alatt lakik. A pos­tástól kérdezi: miért csak késő délelőtt, 11 óra felé ér oda a pesti lapokkal? Köszönet. Selmeczi Andrea (315-682) annak az ismeretlennek szeretne a Csörögön keresztül köszö­netet mondani, aki elvesz­tett rendszámtábláját bevit­te a rendőrségre. PANNON GSM ll *l».««l.

Next

/
Thumbnails
Contents