Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 6. BELFÖLD 3 röviden Erdélyi malom • Mélykút (MTI) Országosan a negyedik, a Dél-Alföldön pedig az első minimalom felállítá­sára készül a Bács-Kiskun megyei Mélykúton egy vállalkozó. Doszpod Lász­ló, a leendő őrlőüzem tu­lajdonosa elmondta: az er­délyi gyártótól 30 ezer dol­lárért vásárolt őrlőüzem­mel elsősorban saját pék­sége alapanyag-ellátását kívánta megoldani. A 350 négyzetméternyi területen megvalósuló, óránként 250-300 kg gabona feldol­gozására képes malomban heti egy alkalommal bérőr­lést is vállalnak. A kiemel­kedően jó minőségű bács­kai és Duna-melléki búzá­ból őrölt liszt egyharmadát recept-melléklettel, kilón­kénti csomagolásban fog­ják árusítani. Sodrott vezetékek • Cigánd (MTI) Lopják a telefonvezeté­keket: Tiszacsermely és Cigánd között több mint 25 km hosszú sodrott alu­mínium vezetéket vittek el július végén ismeretlen tet­tesek. Ezzel a gátőrházak közötti telefonösszekötte­tést tették lehetetlenné. Te­lefonvezetéket vittek el a tolvajok Tiszakarád és Ti­szabercel közötti gátőr­szakaszról is. Összesen 4 km sodrott alumínium ve­zetéket szereltek le az osz­lopokról. A tolvajok csak­nem másfélmillió forint kárt okoztak. Zonei ünnepnapok • Neszmély, Tatabánya (MTI) Rangos zenei rendezvé­nyekre kerül sor a közeljö­vőben két Komárom-Esz­tergom megyei települé­sen. Neszmélyen e hét vé­gén harmadszor rendeznek nemzetközi dzsesszfeszti­vált, neves amerikai, né­met és hazai énekesek, hangszerszóiisták, vala­mint zenekarok közremű­ködésével. Tatabányán ré­gi terv valósul meg és vál­hat hagyománnyá: augusz­tus 9. és 16. között meg­rendezik az I. ifjúsági fú­vószenekari tábort. Az er­dei iskolában Manyák V. Erik magyar származású, Svájcban élő karmester irányításával negyven fiatal gyarapíthatja tudá­sát. ezentúl minden nyá­ron. Hatékony társulás • Kaposvár (MTI) Az ipari parkok benépe­sítésére és a cégek minél hatékonyabb működtetésé­nek elősegítésére gazdasá­gi társulást tervez létrehoz­ni Kaposvár önkormányza­ta. A társulás feladata len­ne a csaknem 70 hektárnyi területre jelentkező cégek közötti egyeztetés, s olyan hat-nyolc vállalkozást ki­szolgáló bázis létrehozása, ami feleslegessé tenné a párhuzamos szolgáltatások szervezését. Az utóbbiak közé sorolják az üzemor­vosi ellátást, a munkaügyi felügyeletet, s alkalmasint az áruszállításokat és a karbantartást is. • A termény és a tőzsde Mire jó a magyar búza? f mm • \ T J/h • 5'"* 1 i T « i- \ % s j w n'-v Mv • y^M i v-tí&Y í-IWi m Nemcsak az aratáshoz, az eladáshoz is ember kell. (Fotó: Tésik Attila) Békés megyében már égették a gazdák az el­adhatatlan búzájukat. Az állam garantáltáras fel­vásárlással próbál úrrá lenni a gabonaválságon. A termelök nem szaba­dultak meg tavasszal a termésüktől, hiába aján­lottak a felvásárlók ton­nánként 22-44 ezer fo­rintot. így most a min­denki által kevesellt ga­rantált árral is bajok vannak. Igaz, a világpiac is alaposan leértékelte a gabona árát, még ha az olyan jó minőségű is, mint a magyar. • Hogyan reagált a Bu­dapesti Árutőzsde tőzsde a meglehetősen jó, de az eredetileg prognosztizált­nál jóval nagyobb gabo­natermésre? -'kérdeztem Herczeg Gábor vezérigaz­gatótól, a Budapesti Áru­tőzsde egyik legnagyobb brókerháza, a LaSalle Rt. vezérigazgatójától. - A tavalyi haTmincezer forint körüli tonnánkénti árról mostanra fokozatosan, több lépcsőben csökkent le a 18 ezer forintos mostani garan­tált ár alá került a tőzsdei ár. A téli, száraz időszak miatt mindenki arra számított, hogy sérülni fog a búzatermés mely így nem lesz megfelelő minőségű és mennyiségű. • Viszont idejében meg­jött az eső... - Húsvétkor megérkezett az eső, s azóta is tart az iga­zán ideális időjárás. Ennek köszönhetően majdnem re­kordtermést sikerült betakarí­tani. • Hiba volt-e, hogy a ter­melők bíztak az állami ga­rantáláras felvásárlásban? - Számomra is furcsa, hogy mindaddig, amíg koráb­ban akár a tőzsdén, akár a szabad piacon is el lehetett volna adni a búzát, például azoknak az exportcégeknek, melyek kora tavasztól kinn voltak a termelőknél, 22-44 ezer forint körüli tonnánkénti vételi ajánlattal, addig senki sem lépett. Most, hogy le­ment 18 ezer forint alá az ár, kap észbe mindenki, hogy él­ni akar az állam által garan­tált, mindenki által kevesellt árral. Ez számomra megma­gyarázhatatlan jelenség. Az hiszem, hogy a vetési idő­szaktól kezdődően egy egé­szen másfajta ügykezelést, menedzsmentet kívánna a bú­za termelése is, hiszen ez nem csak agronómiai tudo­mány, de értékesítési műfaj is. Hiszen nem mindegy, hogy amibe pénzt fektet a ter­melő, azt mennyiért tudja el­adni. • Mennyire versenyképes a magyar gabona a világ­piacon? - Erre az a furcsa válasz adható, hogy a magyar búza minősége általában jobb, mint a világpiacon standard szabványként kereskedett ga­bona minősége. A tőzsdén az eurobúza szabvánnyal már meg is jelent a nemzetközi piacokon használatos szok­vány minőség. Ennél jobb a magyar malmibúza minősé­ge, aminek tradicionális és klimatikus okai is vannak. Magyarországon többségében elavultnak nevezhető malom­ipari technológia működik, mely csak a jobb minőségű búzából tud elfogadható mi­nőségű lisztet előállítani. A jó minőségű magyar búzát a vi­lágpiac azonban nem hono­rálja magasabb árral, mert a nyugati világban a sütőipar ­fejlettsége miatt - a relatíve gyengébb búzából is jó minő­ségű termékeket képes előál­lítani. A búzaválságban, ha ugyan annak lehet nevezni, szem előtt kellene tartania mindenkinek, a termelőnek éppúgy, mint az agrárirányí­tásban dolgozóknak, hogy míg a búza tonnája három év­vel ezelőtt még 250-280 dol­láros csúcsokat döngetett a világpiacon, addig ma már csak 80 dollárt adnak érte. Azaz az ár kevesebb, mint egyharmadára esett vissza. Korom András • Budapest (MTI) Nem érkezett a rendőrség­hez és a Központi Bűnüldözé­si Igazgatósághoz (KBI) beje­lentés illetve feljelentés a Pos­tabank vezetői ellen - jelen­tette ki Garamvölgyi László az Országos Rendőr-főkapi­tányság sajtófőnöke szerdán. Garamvölgyi László a Nép­szava szerdai számában meg­jelent a feljelentésről szóló ál­• Postabanki vezetők Nem nyomoznak utánuk lítást cáfolta. - Mivel a Posta- mozás illetve eljárás a Posta­bankról nincs információja bank vezetői, köztük Princz sem a rendőrségnek sem a Gábor elnök-vezérigazgató el­KBI-nek, így nem folyik nyo- len - mondta a szóvivő. - Az Állami Pénz és Tőkepiaci Fel­ügyelet (ÁPTF) nem tett sem­milyen intézkedést a rendőr­ség felé a Postabankkal kap­csolatban. A felügyeletnek bármilyen tudomására jutott jogsértést kötelessége jelente­ni, a Postabanknál azonban nem rendelkeznek ilyen jelle­gű információval - közölte Tarafás Imre, a felügyelet el­nöke. • A szabaddemokraták és a modernizáciá Búcsú a kényszersorozástól? A szabaddemokraták több ok miatt is szüksé­gesnek tartják, hogy a NATO-tagság küszöbén megkezdődjék, s 2002-re befejeződjék a hivatásos magyar honvédség kiépí­tése, mely hosszú távon olcsóbban és hatéko­nyabban működhet - je­lentette be vásárhelyi sajtótájékoztatóján Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvi­vője. Három ok miatt is be kell bevezetni az általános hadkö­telezettség helyett a hivatásos honvédséget - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvezető elnöke tegnapi vásárhelyi saj­tótájékoztatóján. Az első: az ország küszöbön álló NATO tagsága amúgy is többletfor­rásokat igényelnek a honvé­delem részére, s nem mind­egy, hogy ezt milyen hadse­regre költi az ország. A sza­baddemokraták elérkezettnek látják az időt, hogy a kény­szersorozás helyett az önkén­tes, hivatásos hadsereg jöjjön létre. Erre nyugat-európai ha­derőreform példákkal is szol­gált. A holland, belga vagy brit tapasztalatok kedvezőek. Magyarország biztonság­politikai helyzete az utóbbi években előnyére változott ­hangsúlyozta az SZDSZ ügy­vivője - hiszen megkötöttük szomszédainkkal az alapszer­ződéseket. Az átállás ára né­hány év alatt bejön, hiszen a hadseregben használt techni­ka, munkaeszközzé válik a hivatásos katonák kezében, azaz jobban vigyáznak rájuk. Csökkennek a kiképzési költ­ségek is. A szabaddemokraták az országgyűlés őszi időszaká­ban alkotmánymódosító tör­vénycsomagot nyújtanak be, melyben az önkéntes hivatá­sos hadsereg 2002-re való felállítása szerepel. Fodor Gábor lapunk kérdésére el­mondta: a vezérkar egyetért a tervezett haderőreformmal, csupán az időpontról nem nyilatkoztak. Az ügyvivő hangsúlyozta: ehhez, ahogy a többi országban is, politikai döntés szükséges. A profi hadsereg optimális létszámát harmincezer főben jelölte meg. A sajtótájékoztatón dr. Kecskés Ákos megyei elnök bejelentette, hogy a megyei és a város önkormányzati vá­lasztásokra saját listát állíta­nak össze. Dr. Molnár Zoltán szegedi polgármesterjelölt in­dítása már közismert. A me­gye legtöbb városában is ön­álló képviselő- és polgármes­terjelöltet állítanak. Más vá­rosokban pedig folynak a tár­gyalások az MSZP-vel és a jelenlegi kormányzó pártok­kal. A jelöltek nevét augusz­tus végén ismertetik. Korom András jegyzet Gabonagaliba Tjatalmas lavinát indíthat meg a magyar gazdaságban ii a gabonamizéria. A képlel pofonegyszerű: túlterme­lési válság alakult ki a piacon. így azután a mestersége­sen magas árak zuhanni kezdtek, s megzavarodott a ter­melő és az állam. Egy elavult rendszert igyekszik életben tartani a paraszt és a miniszter is, amikor az egyik tiltako­zik, a másik pedig segédkezet igyekszik nyájtani egy túl­zottan magas áron termelt, s így eladhatatlanná vált por­tékához. Ma már mindenki kapkod. Ha ez az ellentmon­dás nem a mezőgazdaságban alakult volna ki, a kezelése is jóval egyszerűbb lenne. Miközben az egyik oldalról az állam a magas energia­költségekkel megdrágítja a mezőgazdasági termékek elő­állítását, addig a másik oldalon a bérből élők adóforintja­iból mentőövet igyekszi nyájtani a termelőknek, akik te­hetetlen dühükben gabonát égetnek. De ki hallott már olyat, hogy télikabátot vagy videomagnót igyekezett volna égetni a termelő, mert a portékája nem kelt el a piacon. A gabonagaliba intő jel: a magyar mezőgazdaság mai állapotában aligha tehető ki az uniós versenynek, mert gyorsan elvérezne. A félresikerült kárpótlás nyomán ki­alakult kisebb táblákon, tál drágán termelt búzát ugyanis senki sem fogja megvenni. Ha még egy rekordtermés is „ráfejel" erre, katasztrofális helyzet állhat elő. A tőzsde viszont nem játszhatja el a gavallér nagybácsi szerepét: a tavalyi harmincezres tonnánkénti árról mára tizennyolcezer forintra esett vissza a búza. Ráadásul a vi­lágpiacon még a jó minőségű magyar gabona is eladha­tatlanná válhat. Az elmaradott agrárstruktúra konzervá­lása így most ismét sokba kerül a hazai adófizetőknek. Az Európai Unió viszont sokkal kevéssé nagylelkű. Aligha enged majd be a tagjai közé egy olyan országot, ahol a termelők kényük-kedvük szerint termelnek azt, amit éppen jónak látnak - méregdrágán. A mikor egy jobban működő agrárpolitika után kiál­tunk, azt is szem előtt kellene tartanunk, hogy ebben az esetben ez távolról sem azonos azzal, hogy mindenki azt vet és úgy arat, ahogy akar. Mert ugye, arról is szó van, hogy a termelők - a tavalyi magas árak után - „rá­haraptak" az idén a búzára. így azután most a szokottnál is nagyobb termés nehezíti az eladást. Jól működő piacon mindez kevesebb problémát okoz­na: ott mindenki tudomásul veszi, amiből sok van, az ol­csó. Nálunk viszont ma még ágy néz ki a helyzet, hogy amiből kevés van az drága, amiből sok terem, az is drága - az adófizetőknek. • Mezőgazdasági termelői árak „Törékeny" a tyúktojás • Budapest (MTI) A mezőgazdasági ter­mékek termelőiár-színvo­nala júniusban 7,9 száza­lékkal csökkent az előző hónaphoz képest, 1997 júniusához képest viszont 6,3 százalékkal emelke­dett - a KSH adatai alap­ján. A gabonafélék együttes ár­színvonala júniusban 2,3 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint májusban. Az élelmezési burgonya termelői ára 15,3 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt. A gyümölcsök árának 38,4 százalékos, míg a zöldségek árának 31,1 százalé­kos csökkenése májushoz ké­pest főként e termékek szezo­nális jellegének köszönhető. A vágóállatok közül csak a juh árszintje emelkedett 2,4 százalékkal, a sertésé 2,3, a marháé 1, a baromfié 0,9 szá­zalékkal tovább csökkent. A tyúktojásért 2,4 százalékkal többet kaptak a termelők, míg a tehéntej ára.ugyanilyen mér­tékben mérséklődött júniusban. Az előző év júniusához képest a növényi termékek ára 1,3, az élőállatoké és állati termékeké 13,9 százalékkal nőtt. A gabonafélék árszintje 25,6 százalékkal alacsonyabb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban. A gyümöl­csök ára 37,6, a zöldségeké 13,9 százalékkal emelkedett. Az élelmezési burgonya át­lagára 64,1 százalékos növe­kedést mutat a tavaly júniusi­hoz képest. A vágóállatoknál a marha ára 31,1, a borjúé 20,4, a juhé 14,3 a sertésé pedig 10,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A vágóbaromfi csak 4,2 százalékkal drágult. A tyúktojá­sért 10,7, a tehéntejért 22,6 szá­zalékkal többet kaptak a terme­lők idén júniusban, mint tavaly. Miniszteri pénzek • Budapest (MTI) A kormányváltást követő­en összesen 39 személy ré­szesül miniszteri, 80 pedig államtitkári juttatásban - kö­zölte Kodela László, a Mi­niszterelnöki Hivatal sze­mélyügyi főcsoportfőnöke szerdán. A miniszteri illet­mény jelenleg havonta 327 ezer 25 forint, az államtitkári juttatásban részesülők havi 307 ezer forintot vehetnek fel. Miniszteri juttatásban a 16 kormánytag mellett 23 to­vábbi személy részesül: az Országgyűlés alelnöke, az Alkotmánybíróság tagjai, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ombudsmanok, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. A miniszteri rangot természetesen csak a 16 kormánytag viselheti.

Next

/
Thumbnails
Contents