Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

SZERDA, 1998. AUG. 5. EGY SZÁZALÉK III. Kamarai hírek • Munkatársunktól Az igazi kánikula el­lenére sincs uborkasze­zon a gazdaságban, leg­alábbis erre lehet követ­keztetni a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara kínálatából. Az egyablakos rendszer első hónapja 1998. július 1. óta az egyéni vállalkozói igazolvá­nyokkal kapcsolatos ügyinté­zés érdekében nagyon sokan keresték fel a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara Szolgáltató Irodáit me­gyeszerte. Közel 150 egyéni vállalkozó váltotta ki az új rendszer szerint az igazolvá­nyát, és hasonló nagyság­rendű a tevékenységeiket, te­lephelyüket módosító vállal­kozók száma is. A rendszer működése ap­róbb zökkenőkkel indult, de azért a legtöbb esetben nem okozott problémát a hatá­ridők betartása, a hibákat ­melyek részben a számítás­technika, részben az ügyfe­lek által szolgáltatott adatok hiányosságaiból származtak - sikerült rövid időn belül orvosolni. Lényeges tapasztalat, hogy a vállalkozók még nem szokták meg azt, hogy az igazolvány kiváltásakor fel kell mutatni a végezni kívánt tevékenységhez szükséges szakképesítésről szóló bizo­nyítványt. Természetesen le­hetőség van képesített alkal­mazott, vagy segítő család­tag foglalkoztatására is, ha a vállalkozó maga nem rendel­kezik a megfelelő bizonyít­vánnyal. Az egyablak mellett lé­tező kisebb „ablakok" felé az adatszolgáltatás megkönnyí­tésére a vállalkozók rendel­kezésére bocsátja a kamara Szolgáltató Irodáiban a szük­séges formanyomtatványokat is. Fontos megjegyezni, hogy az igazolványon feltüntetett adatok módosítása esetén a régi vállalkozói igazolványo­kat kicserélik, a korábban felvett tevékenységeket az új igazolványban természetesen feltüntetik, a bejelentett vál­tozással együtt. (A CSMKIK Szolgáltató Irodái: Szeged, Tisza L. krt. 2-4.; Hód­mezővásárhely, Szántó Ko­vács J. u. 54.; Szentes, Kos­suth tér 6.; Makó, Széchenyi tér 22.). Üzleti találkozó Zürichben 1998. október végén, no­vember elején Zürichben a Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) „Hungárián Busi­ness Day" elnevezéssel be­fektetések ösztönzését, a magyar export növelé­sét, bérmunka-kapacitások jobb kihasználását célzó üzletember-találkozót szer­vez. -A svájci társszervezők 1998. augusztus 25-én kon­zultációs lehetőséget bizto­sítanak az érdeklődők szá­mára, melynek keretében ítélik meg a magyar cég pia­ci esélyeit. Bővebb informá­ció: ITDH Esz Anna (tel.: 266-9057, 266-7034, fax: 317-5269). Hirdetési lehetőség Horvátországban Az 1998. szeptember 14­20. között megrendezésre kerülő Zágrábi Nemzetközi Vásárhoz kapcsolódóan a Magyar Kereskedelmi Szol­gálat Zágrábi Irodájának közreműködésével 8-12 ol­dalas magyar gazdasági mel­léklet jelenik meg bemutatva a hazánk gazdasági eredmé­nyeit, integrációs törekvése­inket, befektetési, turisztikai és együttműködési lehetősé­geket, valamint kitűnő fóru­mot biztosit cégbemutatko­zásokhoz, üzleti partnerke­reső hirdetések megjelenteté­séhez. Bővebb információ: Ma­gyar Kereskedelmi Szolgálat Zágrábi Irodája dr. Sült Ti­bor irodavezető (tel.: +385­1/4822-055; tel./fax: +385­1/4822-051). Magyar-szlovák gazdasági nap A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlo­vák Tagozata és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara losonci kamarája Magyar­szlovák gazdasági napot szervez a Region Kon­takt '98 kiállítás ideje alatt 1998. szeptember 10-én Lo­soncon. A rendezvény keretében szemináriumokra és üzlet­ember-találkozóra kerül sor. Bővebb információ: Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara, Magyar-Szlovák Ta­gozat, Salgótarján (tel.: 32/316-476; tel./fax: 32/ 422-592). MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Cseh korona Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (100) Kanadai dollár Lengyel zloty Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100). Svájci frank Svéd korona Szlovák korona USA dollár ECU .352,60 . 131,05 . 589,32 ... 7,01 ..31,89 .. 39,96 . .36,25 , 107,76 . 149,64 .142,93 . .63,00 . 121,50 . .28,51 . 123,15 . .17,27 . 118,72 .143,15 .144,31 . .27,10 .. .6,23 .216,40 . 239,34 • Vásárfia valt a minőség A vevőé az utolsó A Pick 1997-ben IIASA-Shiba-díjat nyert. A vásár is megmérettetés. (Fotó: Nagy László) Az idei Szegedi Nem­zetközi Vásár egyik ren­dezvényeként július 9-én a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparka­mara standján - a Gaz­dasági Minisztérium szervezésében - elő­adás-sorozat hangzott el a Nemzeti Minőségi Díj­jal kapcsolatban. A Nemzeti Minőségi Díj­ról Gyarmati János minő­ségszakértő, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőség­fejlesztő Központ munkatár­sa tartott tájékoztatót, majd Csáki Pálné, az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. Fa­gyasztóládagyárának minő­ségügyi mérnöke a jászárok­szállási „csodáról" (a cég 1996-ban kapott nemzeti dí­jat), majd Varró Györgyné (minőségügyi szakember) és Magyar Anna (közgazdasági osztályvezető) - mindketten a Pick Szeged Rt. alkalma­zottai - a vállalatnál alkal­mazott minőségügyi eljárá­sokról referáltak. Gyarmati János elmondta: akárcsak az európai orszá­gokban, úgy nálunk is a díja­zás az Európai Minőségi Díj követelményrendszerén ala­pul. E folyamatban ugyanis nem a termék vagy a szol­gáltatás minőségét díjazzák, hanem az egész szervezet te­vékenységét. A pályázat kidolgozása során a gazdálkodó szerve­zetek számára lehetőség nyí­lik az Európai Minőségi Dfj követelményeinek megfe­lelő, egységes kritérium­rendszer szerinti önértéke­lésére, a vállalati erős és gyenge pontok feltárására, a fejlesztendő területek kijelö­lésére. - A pályázó a vevők és saját dolgozói elégedettsé­gét, üzleti eredményeit azon a szűrőn keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzlet­politika alapján és hogyan menedzseli a különböző fo­lyamatokat, valamint a hu­mán és az egyéb erőforráso­kat - hangsúlyozta az elő­adó. A minőségi dij pontozá­sára zárt modellt alakítottak ki. Kilenc fó kritériumcso­portot különböztettek meg, amelyek a következők: a ve­zetés, a dolgozók irányítása, az üzletpolitika és a straté­gia, az erőforrások, a folya­matok, a dolgozói és a vevői elégedettség, a társadalmi kihatás és az üzleti ered­mény. A kritériumok két nagy csoportra oszthatók, az adottságokra és az eredmé­nyekre - mindkettőre 500­500 pontot lehet kapni. - Az adottságok értékelé­sekor arra keresnek választ a szakemberek, hogy a szerve­zet miként, milyen módsze­rekkel érte el eredményeit. Az eredmények „osztályozá­sakor" pedig azt vizsgálják, mit ért el a vállalat. Az adottságok és az ered­mények azonos súllyal sze­repelnek a modellben, a ki­lenc kritérium közül pedig a legmagasabb értékű a vevői elégedettség a maga maxi­málisan elérhető 200 pontjá­val. Az önértékelés segít azo­nosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölni a szervezeten belüli legfonto­sabb fejlesztési területeket és segít meghatározni a tovább­fejlődés irányait a más szer­vezetek teljesítményeivel való összehasonlítás alapján. Az értékelés legfontosabb szempontja a teljes körű minőségirányítás három alapelve: a vevőközpontú­ság, a folyamatos fejlesztés és a dolgozók bevonása a to­vábblépésbe - íija a szakiro­dalom. A miniszterelnöki rende­let alapján elsó tzben 1996­ban megalakult a 15 fős Nemzeti Minőségi Dlj Bi­zottság, amelyben helyet kapnak az ipar, a tudomány, az érintett minisztériumok, a gazdasági és szakmai kama­rák, valamint a szakmai ér­dekvédelmi szervezetek kép­viselői. Az értékelók egymástól függetlenül, egyénileg díjaz­zák a pályázatokat, s alkrité­riumonként pontozzák azo­kat. Majd az értékelő csoport tagjainak a pontszámokat il­letően konszenzusra kell jut­niuk, hogy aztán kategórián­ként kiválasszák azt a két­három esélyest, ahol helyszí­ni szemlét tartanak. A szem­le célja, hogy meggyőződje­nek a pályázatban bemuta­tott adatok, tények, infor­mációk helyességéről és gyakorlati alkalmazásáról. A helyszíni tapasztalatcsere so­rán szerzett olyan új infor­mációkat, amelyek a pályá­zatban nem szerepeltek, az érdeklődők nem vehetik fi­gyelembe. A helyszíni szemlék után az értékelő csoport elkészíti a végső összefoglaló anya­got a Nemzeti Minőségi Dfj Bizottság számára. A bizott­ság javaslata alapján a gaz­dasági miniszter terjeszti a miniszterelnök elé a nyerte­sek listáját. A díj iránti érdeklődést mutatja, hogy az első két év­ben 35 vállalkozás pályázta meg ezt a magas rangú elis­merést - mondta befejezés­képpen Gyarmati János. F. K. Kronológia • Munkatársunktól Az EU-csatlakozás kö­zeledtével egyre több cég vezeti be az ISO-t, ad be pályázatot külön­böző minőségi díjakra. így kezdődött A minőségi dfj eléréséhez a pontszám maximuma 1000. Az európai vállalatok többsé­ge 250-450 közötti pontszá­mot ér el az önértékelés so­rán. Az Európai Minőségi Díj nyertesei 600-750 közötti pontszámot kaptak, ami azt jelzi, hogy még a nyertesek is sokat fejlődhetnek. Az 1996­os és az 1977-es magyar Nemzeti Minőségi Dfj pályá­zói 200 és 650 közötti pont­számokat értek el. Csak ma­gyarázatképpen: önértéke­lésről van szó, a szempontok alapján a vállalatuk saját tel­jesítményüket minősítik. Minden évben négy díjat ad­nak ki, szolgáltató, nagy-, közepes- és kisméretű ter­melő kategóriában. A követ­kező cégek kaptak eddig Nemzeti Minőségi Díjat: 1996-ban Westel 900 GSM Rt., Bu­dapest. Herendi Porcelánmanu­faktúra Rt., Herend. Burton-Apta Tűzállóanyag Gyártó Kft., Hódmezővásár­hely (közepes méretű termelő kategóriában). Lehel Hűtőgépgyár Kft. Fagyasztóláda Gyár, Jász­árokszállás. 1997-ben Oracle Hungary, Budapest Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft., Nyíregyháza. Opel Magyarország Jármű­gyártó Kft., Szentgotthárd. Ganz-David Brown, Bu­dapest. Idén Tizenhárom, főleg a ter­melésben és a feldolgozói­parban érdekelt cég jelentke­zett idén, hogy elnyerje a Nemzeti Minőségi Díjat. A győztesek automatikusan tag­jai lesznek a Nemzeti Minő­ség Klubnak. Az értékelők azonban a dfj átadásáig nem adnak a pályázókról informá­ciókat. A dlj különben meg­felel az EU szabályainak, a cégek ugyanazokkal a felté­telekkel válhatnak nyertessé, mint az Európai Minőségdíj dobogós helyezettjei. Az ér­deklődést jelzi, hogy 1998­ban, a meghirdetést követően a pályázati útmutatóból 345 darab fogyott el a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minő­ségfejlesztési Központban. A központ a pályázatok be­adása előtt egynapos konzul­tációval egybekötött tájékoz­tatókat tartott, melyeken 45 vállalati vezető vett részt. J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: FEKETE KLÁRA ADÓNAPTÁR Augusztus 5. Gyakorított áfa Áfa gyakoribb áfaengedély alapján 10. Külföldi személytől levont adó; kifizető által levont osztalékadó 12. Az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont jövedelem­adó-előleg, a kifizető által levont jövedelemadó és jövedelem­adó-előleg; kifizető által a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó. 15. Havi beszedett idegen­forgalmi adó; adatszol­gáltatás a költségvetési támogatás igénybevé­teléhez felhasználható igazolások kiadásáról A júliusra esedékes adók, illetve költségvetési támogatások; a fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fogyasztóiár-iegészítés, termelésiár-kiegészítés és -dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatási előleg; a beszedett idegenforgalmi adó 20. A havi adóbevallásra kötelezettek előző havi adói és költségvetési támogatásai; havi és gyakorított áfa; jövedé­ki adó Áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta fizetők társaságiadó-előlege; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék 28. LV Fogyasztásiadó-előleg; jövedékiadó-előleg TOSHIBA M> ­klímaberendezéssel •k POSTABANK áruhitel konstrukcióval FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 672 2 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 32 1 -67 6, Fax/üz.r.: 311-136

Next

/
Thumbnails
Contents